Most a zónavezérlő mit fog csinálni? BrookR azt írta, a feladatot zónavezérlővel fogja megoldani, ami felesleges pénzkidobás, lévén a leírás szerint semmi más nem lesz beépítve.

Egyébként könnyen megoldható két visszacsapó szeleppel de ha egy ilyen feladat kifogott a fűtésszerelőn, akkor kb. mindegy is.

Igen, jól írod.
Hidrováltót nem tudom ki írta, de az kell, abban megforgatja a kazán a kis kört, a másik két szivattyút meg vezérli az adott termosztát, relé párhuzamba a szivattyúval, COM és NO a kazán termosztát bemenetére kötve. A szivattyúk után illik visszacsapót tenni. Sok helyen lett így megoldva részemről a dolog, működik mind, mert nincs más lehetősége

Én otthon kénytelen voltam 3 zónára osztani a házat, ez az említett , 2 zónásnak felfogható esetben is működne, amennyiben a cirko saját szivattyúja ki tudja szolgálni a két zónát egyszerre is.
Nálam 3 termosztát, ezek kapcsolnak 3 thermoelektromos zónaszelepet, az azokba lévő galvanikusan elválasztott segédérintkező (mikrokapcsoló) meg indítja a cirkót.
8 éve jól működik, sajnos az elején a leggagyibb thermoelektromos fejeket vettem, ezek 3 szezont bírtak. Most Honeywell van, eddig 5 éve bírják. Lényegesen olcsóbb megoldás mint 2 szivattyú.
A "zónavezérlő" a szelepeken kívül gyakorlatilag nulla forint volt ezzel a megoldással.

Benne van rendszerbe egy vegyeskazán is, reteszelve a cirkóval és amikor ez fűt, mindhárom zóna nyitott, +2 visszacsapó meg egy külön szivattyú a vegyeshez,de ez nem ide a kérdéshez tartozik csak megemlítettem.

Sziasztok,

Köszönöm az észrevételeket. Anno amikor kiépítésre került a dolog a következő volt a helyzet. Családi ház alsó szintjén kiépített cirkós fűtés volt. Ebbe kapcsolódott be utólag a tetőtér, mint külön kör. (Nem voltam ott, így nem tudom miért) a két kör lényegében nincs leválasztva egymástól. Van a cirkó szivattyúja, és van mindkét körön 1-1 szivattyú + termosztát.
Tavaly lett kicserélve a kazán. Akkor nem tudta a szerelő rákötni a két szivattyút. (Bár bennem most felmerült, hogyha a termosztát 230V-ot kapcsol, akkor mondjuk sorba kötve a kazán és a termosztát közé a szivattyút az pont elindítaná az adott darabot.) Bocsi, ha ez lámaság. Tavaly nem emlékszem gondra a fűtési szezon alatt, sőt én idén sem tapasztaltam...de állítólag volt olyan, hogy a termosztát szerint ment a fűtés, a lakás hűlt...(igaz, az nem pont műszaki probléma, ha ezt egy olyan ember állítja, akinek fingja nincs még alapszinten sem az áramlástanról)
A szelepes megoldás a rendszer bontása miatt most nem aktuális. Így maradtam ennél. (szerintem is faszság, de terhes asszony idegkirohanásaira pont elég lesz... )

A jelen állás viszont a következő.

Van a kazán. Az egyik termosztát közvetlenül be van kötve.
Van a másik termosztát és a "hozzá tartozó" pumpa, ami most a zónavezérlőbe lesz bekötve.
Tehát 1-es termosztát indítja a kazánt aztán folyik a lé amerre lát. A 2-es termosztát indítja a kazánt és a szivattyút, hogy legalább az áramlás fő iránya meglegyen.

Hogy miért lesz így? Mondom:

Abból kell főzni ami van...jól érzem, hogy ez elvben így működőképes lesz? (akármilyen gány megoldás is?)

Sziasztok.
Csináltam egy elektromos kazánt, és ezt szeretném egy termosztátra kötni. Mi lenne a járható út? Termosztát kimenetére mágneskapcsolót, vagy szilárdtest relét kötni?

Köszi. Üdv.

Gondolom szivattyú is van hozzá. Gondolom 3 fázisú kazánt csináltál.
Mekkora teljesítményű? A betétek lekapcsolása után nem árt egy kis utókeringetés a szivattyúval, hogy ne a kazánban hűljön ki a víz. Valamint nem árt egy kazántermosztát se.
De olyat is el tudok képzelni, hogy a beállított vízhőmérséklethez igazítja a bekapcsolt betétek számát és ciklikusan másikakat kapcsol be, ha nem kell mind
Természetesen ehhez egy mikroprocesszoros megoldás kell, de nem nagy kaland ám

Szia. Igen 3 fázisú. 7500W-os. 3 betétes, de deltába kötöttem be, ezért csak 0-50-100%-os lépcső van.
A mikroprocesszoros megoldásban mit értesz? Érdekel az ötlet. Szeretem ha valami túl van bonyolítva, mert ez nekem olyan egyszerű, mint a faék. Hazajövök, felkapcsolom és fűt. Melegem van, lekapcsolom. Túl egyszerű

Ekkora teljesítményre mágneskapcsoló dukál, de majd kijavít aki jobban ért hozzá.
Arduinora gondolok. Fejemben összeállt már az elképzelés, amit az előző válaszomban részben taglaltam is. Termosztát kapcsol, kívánt előremenő hőmérséklethez képest minél nagyobb az eltérés, annál több betétet kapcsol be, hogy elérje mihamarabb a beállított értéket. Termosztát kapcsolásával együtt indul a szivattyú, és a betétek lekapcsolása után 1-2 percig még pörgeti a vizet. Amikor újra kapcsol a termosztát és nem kell az összes betét, akkor másik betéteket kapcsol induláskor, mint amiket az előző termosztát fűtésigényekor kapcsolt. Egyszerű ám. Viszont nem tudom hogyan lehet fokozatokat kapcsolni a te betétbekötéseddel.

Szerintem ezzel az lenne a baj, hogy elérne egy kívánt előremenőt, és amint lekapcsolná az egyiket (két fokozat van max tehát 50-100%) egy fokozaton meg alig tudná tartani és vissza is kapcsolna szinte 2...3 percen belül a 100% os fokozat. Ez szerintem úgy volna jó, ha időt (is) mérne. 50C-ig fűt mind három, eléri, aztán lekapcsol a fele, vissza hűl 40C ig, például 30 perc alatt, viszont a kis Arduinonak tudnia kell hogy még nem kapcsolhatja be a másik felét hiába 40C fok van. Tehát lenne rajta két hisztérzis. Vagy ez, vagy az alapon, de ha mindkettő kiesik a halmazból akkor úgymond "meszegi a szabályt" tehát túl hideg van kint és 30 percen belül ismét szükség lenne a másik fokozatra mert egy nemtudja tartani de és már az előremenő lecsökkent 29°C-ra, de még vissza van 15 perc a másik fűtőszálak újraindításig.

Természetesen hiszterézisekkel lenne megoldva, 8-10°C hiszterézis. Az idő nem jó, mert akkor valóban aláhűlhet a rendszer.

Szerintem:
Ket termosztat, ezek kapcsoljak a korhoz tartozo szivattyut,
mindkettovel parhuzamosan egy rele, az meg a cirkot inditja.
Hdraulikailag nem a legszerencsesebb 2 szivattyut sorba kotni, de ez van.
Igy minimalis a korok egymasra hatasa.
A hidrovalto is nagyon jo otlet, erre talaltak ki de mint irtad a rendszer jelenleg nem bonthato meg.
Mivel amit felvazoltal lakast, azt a cirko sajat maga is elvinne, nem ertem a koncepciot, aki ezt igy csinalta, miert bonyolitotta meg ennyire? Ket T a felso szint felallashoz, nemi radiator meretezes es ha kesz, a radiatorszelepekkel bejatszani hogy alul-folul egyforma meleg legyen es jonapot.
Ha eltero nagyon a hoigeny, akkor esetleg van letjogosultsaga a kapcsolasnak de en inkabb zonaszelepekkel oldottam volna meg.

Igen a zónaszelep lett volna a jó megoldás. Már nem tudom, miért így lett...Talán az előző kazán pumpateljesítménye keveés lett volna, nem tudom.

Ma történt, hog bekötöttük a zónakapcsolót. (Computherm Q4Z) A kazán felé megy aminek kell.
Az egyes körre egy Coputherm 093-as csatlakozik egy szivattyúval, a kettes körre egy Computherm Q7-es egy szivattyúval.
Bekapcsolás után csak az A/M automata mód lámpa világít kéken sem az 1-es, sem a 2-es nem. Manuálisan mind a két kör külön/együtt elindítható/megállítható. Ellenben a kettes körhöz tartozó termosztát hiába kapcsol be, a zónakapcsoló meg se nyekken...

Tegnap este próbából felkapcsoltam a fűtést, még ma reggel is érezhetően működött...

Megpróbáljuk kimérni, hogy nincs-e szakadás a fenti termosztát vezetéken. Már nem tudok mire gondolni...

Új kérdésem lenne.

Létezik olyan termosztát ami két féle hőmérsékleti tartományban kapcsolgat ki/be? Tehát egy sima mezei szobatermosztátot rákapcsolnék egy három fázisú házi készítésű villanykazánra. Ez idáig oké, amég el nem éri a kívánt hőfokot és a termosztát jeladója küldi a jelet, hogy BE. Ilyenkor a mágneskapcsoló meghúz, és mind 3 fűtőszál padlón folyamatosan fűt. Nade addig amíg el nem éri a beállított szobai levegő hőfokot. Én azt szeretném kivitelezni, hogy a kazán előremenő vízhőfokát is méretném valahogy, nehogy véletlen a termosztát folyamatosan küldje a jelet, hogy még kell fűteni, de a víz meg már rotyog.
Én arra gondoltam, hogy az előremenő csonkba beépítenék egy biztonsági hőgombát ami akkor is kiold, ha a szoba még nem érte el a kívánt hőmérsékletet viszont a víz már a rendszerben túlforrósodott. Tehát ez is még egy mágneskapcsolót húzna be.
Esetleg a másik variáció szerint egyszerűbb lenne egy olyan termosztát ami kazánvízhőfokot is mér, és én azt manuálisan belőhetném. ? A második lehetőség jobban érdekelne mert egyszerűbb. De érdekelne mindenki más véleménye mit javasoltok?
Ezt néztem ki: Cumputherm termo

Kazán termosztát kell a kazánhoz.
Csak akkor forr meg a víz, ha valami miatt a szivattyú nem megy, vagy kis körön keringteti a vizet és nincs hőelvét.
Kazán termosztátot keress, az mindenképpen kell.

4 lépcsős kazántermosztát 5 fokos lépcsőnkénti hiszterézissel.
Bővebben: Link itt

Részemről megoldódott. A Q4Z zónakapcsoló működik, ahogy minden a rendszerben. A hibát és ez a korábbi gyanús esetekre is választ ad az, hogy az egyik termosztátból a bekötött két kábel közül az egyik kicsúszott és épp csak érintkezett. Így vagy kapcsolt, vagy nem...Ennek a visszaillesztése a csatlakozóba minden problémát megoldott.

Köszönöm mindenkinek az értékes hozzászólásokat!

Sziasztok!

Jövőhéten megérkezik a B300 központi egységem, addig is lerajzoltam, hogyan lesz meg a bekötés. Mert most egyenlőre full manuálisan megy az egész. Estére le van teljesen kapcsolva, meg ha elmegyünk itthonról.
Átnézné valaki? Mi a véleményetek erről a felállásról?

1, Én a hőkioldót lecserélném például bojler hőfokszabályzóra.
2, A szivattyút nem kapcsolnám le, ha hőfokszabályzó tiltja a betéteket.
3, Elég lenne egyfázisú nyomáskapcsoló is, ami a mágneskapcsoló behúzótekercsét kapcsolja le.

1.
A bojler hőfokszabályozó söntként működik? Vagy kell neki egy 230V betáp (külön) és ott is van egy kapcsolt sor? (tehát két pólusú, vagy négy pólusú mint egy relé)?
2. Erre gondoltam én is, de hogyan lehetne megoldani? Kéne még egy mágneskapcsoló (egy egy fázisú) a szivattyúhoz, esetleg elviszi a szivattyút pucéran is, mert elvileg elkéne vinnie.
3. Ez jó ötlet. Amúgyis amiket nézegettem 3 fázisúak, nem nagyon tudnak 13-16 Ampereket. Bedobok inkább egy egy fázisút és a vezérelt kört szakítom meg vele. Mondjuk leviszem 1.4...1.6Bar ra a kikapcsolást.

Amúgy ezek a hidrofor nyomáskapcsolók bírják folyamatos pl hónapokig tartó, hőingadozást, nyomás alatt lévő membránjaik a zárva tartást ? Mert én elsősorban erre a 3-6 ezer forintos hidrofor nyomáskapcsolóra gondoltam.

Bojler hőfokszabályzó, sorba kötve a nyomásszabályzóval és egy relének egy zárókantaktusa a 3 fázisú mágneskapcsoló tekercsével. A szobatermosztát meg kapcsolná a szivattyút és a relé tekercsét.

Szerintem kb le is írtam a vezérlésedet

A fűtővíz hőmérsékletét mi szabályozza? Az általad rajzolt változaton, csak a hőkorlátozó van benne, ez a biztonság miatt sem szerencsés megoldás. Szerintem kellene bele egy hőfokszabályzó is a hőkorlátozó mellé. A vezérlést én mindenképpen egy fázisról, vagy valamilyen kisebb feszültséggel oldanám meg, sokkal egyszerűbb vezetékezés és az érzékelők hosszabb élettartama miatt!

Üdvözlök mindenkit! Beleolvastam a fűtésvezérlés témakörbe és látom, hogy sokan küzdenek ezzel a problémával rajtam kivűl. Én 2017 nyarán kezdtem mikrokontrolleres vezérlésen gondolkodni, és néhány hónap mulva már stabilan működő vezérlő irányította a fűtési rendszeremet. Valamikor fatüzelésű kazánt használtam, mely 500 literes pufferrel kiegészítve hagyományos termosztátokkal, radiátorokat melegített. A melegvizes rendszer maradt. kiegészítettem 3 db 2 kW-os fűtőbetéttel, amely a pufferbe lett beépítve. A vezérlést arduino uno adja, amely egy triakos kapcsolómodulon keresztül mágneskapcsolókat (reléket) vezérel. a hőmérsékletek mérését termisztorokkal oldottam meg. A könnyebb megértés kedvéért mellékelem a fűtési rendszer vezérlésének sémáját,
séma , a vezérlő leírását: vezérlő , és a netes kezelőfelületről frissen készült fotót:
fotó

Ha valakit érdekel, megpróbálok segíteni...
Üdv.

Puffertartályba elektromos fűtőbetétet? Eléggé meredeknek tűnik...

Mármint miért? (Eredetileg ki van alakitva a fűtőbetétek helye a tartályban, csak be kell építeni.) Biztos láttál már villanybojlert. Na ez is olyasmi lett, csak nyilt vízterű....

Ohmos terhelésnél, azaz fűtőbetéteknél nem használnák relét illetve mágneskapcsolót hanem szilárd test reléket (SSR). Így nem lenne relé beégés veszélye, nincs kopó alkatrész.

Egy triak is simán elég hozzá (max10A).... Ha beég a relé veszek majd másikat...

Felesleges energiapazarlás. Ha már elektromos fűtés, akkor átfolyós rendszerű legyen, ott a felmelegített víz azonnal megy a radiátorok felé míg a puffertartályban feleslegesen tárolódik a hő. Feleslegesen sok ott a víz ehhez a fűtési módszerhez, éppen ekkor kellene kizárni a puffert.

El kell ismerni, hogy ez egy nagyon jó vezérlés, na meg a távolról való hozzáférés is sokat emel az értékén. Én mindenesetre gratulálok hozzá! Elég sok munka, programozási idő lehet benne. A fűtés felépítésén lehet vitázni, én mindenesetre azt mondom, hogy ez egy elektronikai fórum első sorban, így inkább arra koncentrálok.

Ez a vezérlés egy hosszú ideje működő fűtési rendszerre lett rátelepítve. Nyilvánvaló, hogy ha nulláról kellett volna megépíteni, akkor másképp fog hozzá a dolgozó, akkor eleve hőszivattyús megoldásokat próbál megvalósítani, mert annak inkább van jövője mint a hagyományos energiahordozókon alapuló hőfejlesztésnek. Egyszóval ez volt olcsóbb, és ez a vezérlés egy letesztelt, már második éve kifogástalanul működő vezérlés. Egyébként az átfolyós rendszer nagy hátránya, hogy a hirtelen, horror energiával felmelegített vizet nem azonnal hasznosítja a fűtési rendszer, azt el kell szállítania a csővezetékeknek. Azok előbb felemelegednek, majd csak utána jelenik meg a melegvíz a radiátorokon. A radiátorok is hidegek, azokat is fel kell melegítenie a víznek. eközben pörög az óra százzal.... Jelen esetben megfelelő mennyiségű előre betárolt melegvíz áll rendelkezésre egy pufferből, melynek az utánfűtését, szintentartását kellett megoldani. Ennek a felhasznált energiája kiszámolható. Az első relé a keringető szivattyút kapcsolja. Adott a működési ideje, és max 50W fogyasztása óránként. A második, harmadik, és negyedik relé darabonként 2-2 kW / óra fogyasztású fűtőbetéteket kapcsol. Szintén mindegyiknek adott a működési ideje. Az ötödik relé egy külön mért helyiség, jelen esetben a kazánház fűtéséről gondoskodik egy 300W / óra fogyasztású fűtőpanel felhasználásáva. A működési idejét itt is megadja a mikrokontroller.
Lehet kalkulálni a bekapcsolás óta eltelt idő, és az egyes fogyasztók felhasznált energiája alapján a rendszer összfogyasztására. Nekem kb 3-4 kW / órás fogyasztás jött ki a tavalyi, és az idei adatok alapján fűtési szezonban. A házam tetején van egy 4kW-os napelemes "kiserőmű", ami egész évben betáplál a hálózatba. Tavaly 4930 kWh energiát termelt. Ezért van elektromos fűtésem, és ezért nem számít hogy kicsit többet, vagy kicsit kevesebbet fogyasz a rendszer. Megtermelem az energiát, a különbséget meg kifizetem ha van.

Köszönöm az elismerő szavakat! Elég sok munka van mögötte, de megérte.