Még a belső részek .

Szerintem jó lett! Nekem most készül egy SMPSII táp, panelmérővel.

Gratu hozzá, nagyon jól néz ki, nem volt egyszerű a dobozát így megcsinálni, sok idődbe, fáradtságodba kerülhetett. A hátlapját azért szellősre csináld, hogy tudjon szellőzni.

Köszönöm ! Jó munkát a Tiédhez !

Szia , köszönöm ! A doboznak az előlapjával volt sok munka és talán szebb is lett volna , de kizárólag este 10 után volt rá időm . A bordákat két nagyteljesítményű ventilátor hűti . A hátlapon a dobozból egy harmadik venti szívja ki a meleg levegőt . Jó hűtése lesz (van) .

Ha olyan a doboz kialakítása, jellege, akkor teheted a két tápot egymás mellé állítva is, szűkebb helyen elfér, így van az enyémben is. És akkor a potik függőleges sorban lesznek, melléjük meg odafér alulra a két banánhüvely, fölé meg a kijelző. Semmi semminek nem lesz útjában.
A doboz alját és a hátlapját mindenképpen furkáld ki, olyan rostaszerűen. A keletkező hőmennyiséget a cooler ugyan letolja a bordáról, de a dobozból nem tudja kivezetni ha az zárt. Úgy szoktam csinálni, hogy fogok egy négyzetrácsos papírt, cellux-szal ráragasztom a lemezre, és végigpontozom, minden második négyzet kap egy pontot, hogy a két egymás feletti sor el legyen tolva egymáshoz képest. A kész pontozást meg úgy tartom esztétikusnak, ha a furatok összessége úgy néz ki mint egy UFO, de ez már egyéni ízlés kérdése. A pontozás után kifúrom egy 3-as furóval az összes furatot, utána pedig átmegyek rajta egy 6-ossal vagy 8-assal, a szellőzés mértékének függvényében.

Szerintem az a fontos, hogy NEKED megfeleljen - arra, amire használni akarod !
Van itt pár "kocka" aki mindenben a "LEG -et" akarja teljesíteni. Elfelejtve, hogy a leggyorsabb autó nem lehet a legalacsonyabb fogyasztású. Kompromisszumokat kell kötni, de ha a célnak megfelel, már nyert ügyed van. ( Lehet másnak alkalmatlan lenne egy más célra. )

Szabályozható tápegységben tönkrement az LM338K.
Kiváncsiságból felnyitottam.
Az létezhet, hogy ez tud 5A-t?

Mivel a bekötő drót ép, mégcsak elszíneződve sincs, nem ez volt a baj. A probléma valószínűleg az el nem disszipált teljesítményből eredő túlmelegedésből keletkezett, és a lapka hibásodott meg.
A lapkán levő néhány mikronos vezetősávok is elbírják az 5 A -t, ahhoz kéest a bekötődrót hajókötél.

Köszönöm ! Osztom a véleményedet .

Hogyan ment tönkre ? Mi volt a terhelés ? Nekem egy PWM DC-DC konverterem (is) van , az eddig mindent kibírt , bár sok zavart termel . Tudom , ez itt off .

Akár létezhet is. Nem tudjuk milyen áramkörben, milyen módon ment tönkre. Ez a szabályozó egyébként semmiben sem különbözik a többitől, ha megnézed az adatlapját le van rajzolva hogy kell rá a védődióda, meg az is le van írva hogy miért. Akár ennek hiánya is lehetett a meghibásodás oka.

Kutyaközönséges, "gyári" fesszabályzó.
Számomra hihetetlen, hogy ez hajókötél elbírjon 40-50W terhelést.

Pedig elbír. Attól, hogy nem nagy, az csak azt jelzi, hogy fejlődött a technika.

Ha a bevezető szálra (drót) gondolsz, az biztosan nem bír el annyit, de nem is annak kell hanem a lapkának, az meg elvileg elbírhatja. Mondjuk egy régebbi ilyen tokban négyszer ekkora lapka volt. Annyit biztos hogy nem fejlődött a gyártástechnológia, inkább csak spórolósabbra vették. Emlékszem még a 80-as évek félvezetőire. Gyártótól függetlenül szinte mind felül teljesítette az adatlapi értékeket. Nem volt ritka, hogy egy 60V-os tranyó 100V-on elműködött évekig.
Ma meg durván alulról súrolják az adatlapot, gyártója válogatja hogy mennyivel. És most a gyártói termékekről beszéltem, nem azokról amiket átszitáznak, vagy a jó ég tudja mit csinálnak vele. Megveszi a delikvens 300Ft-ért a 800Ft-os nagykerárú tranyót, aztán jön a meglepetés...

Akárhogyis, ezzel végzett a hőség.
Azért kiváncsiságból, a szabályozatlan DC bevezetés mellé hozzámérnék egy 5 A-es biztosítékszálat....

Vége van már azoknak az időknek, amikor "örök életre" terveztek egy alkatrészt.
Volt olyan "légszerelt" multivibrátorom AC128K -val, hogy leolvadt az ón a lábáról, de gond nélkül működött. Na, most próbálj meg ilyet készíteni ...

Vagy 2 oldalllal előrébb egy klubtársunk elkövette ugyan ezt 2N3055 - el. Az egyik egy jóval korábbi tipus volt, a másik a napjainkból. Zongorázni lehet a különbséget.

Egyébként nézd meg egy 5A -es olvadóbiztosítékban a szálat. És az nem réz vagy ezüst.
De ha megnézel egy 63A -es késes/porcelántokos olvadóbiztosítékot, akkor is elgondolkozol azon, hogy mi visz ott órákon át 50A -t.

Ha ilyen kíváncsi vagy, engedj át 5A-t a szétszedett IC-n, és mérjél feszültségesést azon a vékony szálon. Abból tudsz teljesítményt is számolni, hogy mennyi fűti azt a kis vezetékszakaszt. Kíváncsi lennék a mérés eredményére, de kérlek, korrekten végezd el, tehát a megfelelő pontokon mérj feszültség esést, nehogy az egész szilikont belemérd pluszba!

Nem jól látod. Ezekez az alkatrészeket egyszerűen hamisítják. Ha egy alkatrészt, teszem azt tranzisztort, a határadatok közelében vagy azon túl üzemelteted, nem kell csodálkozni hogy tönkremegy. Ez régen sem volt másként.

Elavult techinkára építkezni pedig nem túl szerencsés és előremutató dolog, ma már sokkal jobb paraméterekkel rendelkező alkatrészeket lehet kapni, ötöd ekkora tokban.

Csakhogy az a szál wolframból van aminek az olvadáspontja 3400 °C, a biztosíték pedig Wood fém, aminek az olvadáspontja 70 °C körül van. Van némi hőmérséklet különbség.

Bocsi, de az olvadó biztositék (üveg) nem Wood fémből készül, hanem egy határozott olvadáspontú anyagból. Kereskedelmi forgalomba nem kerül a magas Kadmium tartalma miatt. SnCd20 - ha érdekel. Csak és kifejezetten erre a célra gyártanak Magyarországon is a Környezetvédelmi Minésztérium külön engedélyével.

Igen, sok a hamisítvány és "utángyártott" alkatrész. De arra már rájöttek a gyártók is régen, hogy minnél többet tudnak eladni, annál nagyobb lesz a profitjuk.
De, ha van rá lehetőséged próbáld ki. Kapcsolj be egymás mellett egy 30 éves 40W -os és egy manapság gyártott 60 W -os wolfram szálas 220V -os izzót. A 40W -os - bármily meglepő - fényesebben világít ( és hosszabb lesz az élettartalma).

Meglehet, de a lényeget nem érinti. A biztosítékban alacsony olvadáspontú fém ötvözetet használnak, az pedig igen távol van a Wolfram szálétól, tehát a vékonysága ellenére igencsak terhelhető.
Ezt a hamisítvány című összeesküvés elméletet felejtsd el, egyszerűen arról van szó, hogy a megadott paramétereket, vagy akár annak egyikét rövid időre, vagy tartósan túllépted.
Azt elismerem, hogy a gyártók csak pont annyi anyagot tesznek a gyártmányaikba, ami a megadott paraméterek teljesítéséhez szükséges, semmi túlméretezés, mint régen. De nem látom be, hogy ez miért baj.

Ezt mondd meg ennek az ausztrál főszernek is, hogy ne írogasson hamisítványokról, amiket érdekes módon bizonyítottan felsorolt az oldalán, fotókkal, gyártói levelezéssel, amiben pl. az eredeti termék gyártója igazolta, hogy a kéréses termék hamis... Biztos az eredeti gyártója is hülye, nem?

Egyszer szétszedtem egy VW generátort , mert meghalt a feszültség szabályozója . Egy 4 x 4 mm- es lapka volt az egész . Annak halálát a blokkra áthúzott gyújtás okozta . Persze a gyújtókábelek sem rézeresek manapság .

A gyújtáskábelt nem véletlenül nem csinálják rézből, hanem inkább nagyobb ellenállású anyagból. A cél a zavarszűrés, hogy a szikra ne okozzon hosszú lecsengő rezgést, mert az széles spektrumú zavarsugárzást okoz. Ezért is van tiltva a szikraadó már kb. száz éve.

Van egy Skoda 120 is a családban . Annak a gyertyapipában van egy zavarszűrő ellenállása , nem zavar semmit sem . Csakhogy rézeres kábellal együtt , még nem kellet cserélni soha . Ellenben az összes többi autómmal .

Vagy ellenálláshuzalt használnak, vagy külön ellenállást, lehet, hogy a réz mechanikailag jobb... De a cél ugyanaz, a zavarszűrés.

Te most komolyan azt hiszed, hogy évtizedeken keresztül ugyanazzal a gyártás technológiával gyártják a félvezetőket a gyártók ?! Micsoda naivitás...

Nem hiszem, de nézd meg a linkelt oldalt és vitatkozz az ausztrál fószerrel és mondjuk az On-Semivel.