Szia!
Eddig egyetlen erősítőmben sem kötöttem be a földelést. Ennek fő oka, hogy más földelt készülékkel összekapcsolva földhurok alakulna ki. Másrészt nálunk (40 éves társasházban) sincs a szobai konnektorokhoz bekötve a földelés.

Ha jól láttam, gitárerősítőt készít, az meg földelés nélkül olyan, mint az orosz rulett.
A kettős szigetelést meg esetleg gumikesztyűben gitározva tudja megvalósítani.

Elkészült. Egyenlőre csak a konyhában, földelt konnektorral próbáltam. Van benne JCM 800. JMP Plexi, és kapcsolható 1959 RR. Nem játszunk a tűzzel, marad a konyhában.

Miért? Ha a hálózati trafó úgy van kialakítva, akkor meg van valósítva a korrekt galvanikus leválasztás a hálózatról.
A hitár bemenő jele pedig nagy impedancián keresztül csatlakozik az első cső rácsára... Hol kerülne itt hurokba?

Megmondhatnád, mi ebben az orosz rulett. Eddig ami gitárt láttam, azoknál a húrok egy fa lapra/dobozra voltak felszerelve. Azok sehol sem érintkeztek semmilyen fém felülettel. (fémből készült gitár testet én még nem láttam, de ha láttál, szólj)
A hangszedő van az erősítőbe kötve, de az egy zárt, szigetelt szerkezet, és a húrok felette, és nem rajta vannak.
Egyébként az erősítőben a leválasztást (szigetelést) a hálózati trafó elvégzi, hacsak nem valaki gondatlanul fusizta össze.
A SONY erősítőmnek és kazettás magnóimnak, (mindegyiknek fém háza van) lemezjátszómnak gyárilag földeletlen kétpólusú csatlakozója van, és még sohasem rázott meg. Csöves erősítőnél sem szükségszerű, hogy az anódfeszültség kikerüljön a készülék házra. Nem is nagyon tud, mert zárlat esetén valami biztosan előbb tönkremegy.

És ha kikerül? Akkor min keresztül záródna a kör? Semmin. Mivel galvanikusan más, mint a hálózat.

Ez itt kicsit off de a gitáron lévő húrok azok igen is galvanikusan csatlakoznak a hangszedő GND -hez tehát ha arról van szó akkor életveszélyes is lehet !
Amennyiben nincs a húrláb a GND -re kötve akkor nagy gondok lesznek , nem igen fog brum nélkül menni !

Csatlakozom CIROKL kolléga hozzászólásához, eddig még nem találkoztam olyan (hozzáteszem gyári) gitárral, ahol a húrláb nem volt GND-re kötve, sőt a potméterek fém háza is GND-zett.

A nullára nem lehet kötni a testet?

Fémből készült gitártest is létezik, de ahogy előttem írták, az elektromos gitárok hídja (így az azon lévő húrok is) össze vannak kötve a GND-vel, különben zajos lenne.

Csak annak a véleményemnek akartam hangot adni, hogy egy gitárerősítő azért érintésvédelmi szempontból más, mint egy ugyanolyan technikára alapuló egyéb erősítő, mert itt a páciens folyamatosan két kézzel markolja a GND-t.
Ráadásul elképzelhető, hogy 1-2 darab 12"-os hangszóró is dolgozik az erősítővel egy házban, ami mechanikusan is igénybe veheti az alkatrészeket, itt arra gondolok, hogy az állandó erős rezgéstől nagyobb esély lehet arra, hogy valami leszakadjon és rossz helyre érjen.

Épp ezért hangsúlyoztam a gitárerősítő és az egyéb erősítők közötti különbséget, hiába ugyanaz a technika, egy fadobozos rádiónál nincs olyan veszély, mint a másiknál.
Gitárerősítőnél pedig a hidegpont sok esetben egybe van kötve a védőfölddel. A kettős szigetelés ebben az esetben nem kivitelezhető.

Ha már most úgy is elég látogatott a topik, megkérdezem:

Ma levertem két darab, egyenként négy méteres csövet földelésnek. Horganyzott vascsövek. Mi a szakszerű, és oxidáció-álló módja a 6mm-es rézvezeték hozzácsatlakoztatásának, mit keressek és milyen boltban?

Arra gondoltam, hogy átfúrom őket, átdugok rajtuk egy nagyobb csavart, és saruval rácsatlakozom a csavarokra, de nem tűnik időtálló megoldásnak.

Köszi!

Érintésvédelmi szempontból a gitárerősítő miért másabb, mint bármely más hangtechnikai berendezés? Pl. az XLR, vagy egy 6,3 Jack csatlakozó fém háza, bármelyik berendezésen megérinthető, és mégsincsenek az életvédelmi földre kötve, és nincs semmi probléma velük.
Ahogy a köbzoli is írta, a GND nem azonos a PE vezetővel. Miért is kellene azonosnak lenni? Attól még nem lesz zajos, ha a GND nincs fémesen összekötve a hálózati védőfölddel. Sőt, ha több berendezést is összekötsz, gitár, keverő, erősítő, és mindegyik berendezésben a GND és a védőföld fémesen össze van kötve, garantált a földhurok. Ha ez így van, akkor szól is a hangrendszeren minden, CB, PMR, Kossuth (szerencsére már nem Lakihegyen van), a fénytechnika, vagy bármi, aminek elég közel van, vagy elég nagy nagyfrekvenciás zavarsugárzása van.
Persze, a GND -ket, árnyékolásokat gondosan össze kell kötni, ügyelve a földhurok kialakulásának veszélyeire. Alacsony induktivitású hidegítő kondikkal a fém készülék házakat is GND re kell kötni, ez az ami a zajosságot csökkenti, megszünteti.

Hát eléggé tévedsz, pontosan az ilyen erösitökben kell illetve lehet leválasztani a földelést. ( Nem mindegyikben lehet, de az inkább konstrukcios kérdés, mint igény). Sok jobb erösitöben van un. GroundLift kapcsolo erre a célra.
Az egész lényege az, hogy egy koncert podiomum csak egy helyen csatlakozhat a hálozati védöföld a hangtechnika (beleértve a gitárt meg az erösitöt is) földjéhez.
Ez persze gyakran okoz komoly gondot, de mindig megoldhato.
A gitárod fémszerkezete ( hurok, potik) a hangtechnika földjéhez kötendök ( mert csak akkor tünik el a brumm). A két föld ugyanazon a potenciálon van, de mégsem ugyanaz, és ritkán türi, ha többször is csatlakozik egymáshoz! ( ahogy Zoli is irta a GND meg. Védöföld nem ugyanaz!).

A barkácsboltban vagy a villamelhárito-szerelönél van mindenféle kallantyu keresd meg a jobban illeszthetöt.

Tévedés mert a gyári készülékek 99% -a belül igen is össze van kötve , kivétel az 1% ami dupla szigetelt !
Aki ezt megcáfolja az nem javit gyári készüléket nekem , hozzám hetente hoznak valamit /erősítőt / javítani és szinte az összesben össze van mosva a GND a hálózati földeléssel !
Amit látok az való és továbbá erről csak az beszél elméleti síkon aki nem javít és csak a saját elméletét mondja .
Szóval lehet itt okoskodni meg beszélni erről de a gyártók igen is ezt a módit építik be a cuccaikba és ez a való világ !

Pont itt egy szép példa , most hoztak egy BEAG APT -ét javitani és láss csodát ott fityeg a védőföld és a GND egy közös pontra téve .

Valóban, nem javítok (már), de elég sok problémával találkoztam aktív koromban, pont a földelési gondok miatt, amit meg kellett oldani. (volt, hogy a TV nyilvánossága előtt, igaz nem egyedül) Hidd el, ez nem elmélet, sok sok szenvedés után kialakult gyakorlat. (a zavarvizsgálat nem egyszerű szakma, és nem is tanítják sehol)
Persze, ha egy csöndes zavarmentes környezetben dolgozol, a problémák jó részére fény sem derül. De ha egy ilyen hangcuccal bemész egy TV adó melletti helységbe hangosítani, megőrülsz a kerregéstől, ha egyáltalán valami nyekergés ki is jön a csoda erősítődből.
Volt is, hogy fel kellett szedni a földelést a zavarok miatt.

Pucuka nem ellened irányult a válaszom de pont most tettem be egy képet szóval amit mondottam igen is a valóság és egy példa képet is oda mertem tenni egy igen neves gyártótól de ha továbbá érdekel ez valakit akkor tudok még gyári cuccokról példákat mutatni majd folyamatosan ...

Én meg sokat tudnék sztorizni kalandjainkról, zavarvizsgálatokról, különböző igen fontos, befolyásos emberek hányend hifi cuccaik zavarelhárításai kapcsán. Szólt azokban minden, csak a műsor nem. Még professzionális távközlő berendezéseknél is előfordult. Ezek okán dolgoztunk ki szabványt híradástechnikai berendezések zavartűréséről. Azóta ez pl. forgalombahozatali engedély feltétele.

Ezzel igy nincs is semmi gond, mert ezt a készüléket ( meg többi hasonlot sem) nem mezei zenészeknek tervezték, hanem szakembereknek, aki tudják mit hogyan kell csinálni ( pl. a védöföldelést. ). Sokszor pont azért csinálták igy, hogy szivassák a hozzá nem értöket, mert ez igy összeduggatva a szinpadon soha nem ment brumm meg zaj nélkül.

Köszönöm a megerősítést.

Sziasztok!

Csupasz, merev rézkábelt ér-e számottevő korrózió, a földbe 5 cm mélyen beásva?

Ha érdekel valakit, már meglévő villámvédelmi földelés mellé az antennámnak ellensúlyt is kell készítenem. Ez a földben vízszintesen futó vezetők sokasága.
A kivitelezéshez van itthon sok lakkozott (trafó), és sok csupasz rézdrótom. Meglévő anyagból szeretnék dolgozni. Ha a réz nem fogy el a földben, akkor inkább szigeteletlent használnék. Nyilván ha a 2mm-es huzal 100 év alatt megy veszendőbe, az nem volna számottevő

Nagyadók földelő hálózata csupasz bronz huzalból (igaz vastag) van. Nem tudom miért, de ezt használják. A földdel való kapcsolata is fontos, mert a föld maga is vezetőként működik, csak az antenna közvetlen közelében fontosabb a lehető legjobb vezetőképesség.
Ezt használhatod egyidejűleg villámvédelmi, érintésvédelmi, és híradástechnikai földnek is, csak arra ügyelj, hogy összekötés, csomópont csak egy, és itt lehet, sehol máshol nem szabad összekötni.

Sziasztok!

A következőt tapasztaltam: Adott egy LED-es lámpa, ami SMPS dugasz tápról megy, és nem földelt. Ha ennek a lámpának a fém házához a mérőműszer egyik kábelét érintem, valamit egy védőföld-höz, akkor kb 130V-ot mérek. Mi ennek az oka?

Köszönöm szépen.

Szia!
Az ok a zavarszűrő kondenzátoroknál keresendő: Bővebben: Link.

A dugasztápoknál és más védővezetőre nem kötött tápoknál a piros keretben lévő zavarkiejtő szokott hálózati eredetű feszültséget küldeni a kimenetre. Bővebben: Link.

A szórt kapacitások miatt a kimenet a fázis és a nulla közé áll be kb. középre. A műszernek igen nagy a belső ellenállása, ezért tudja mérni ezt a feszültséget. Ha mérés közben megfogod a műszer két tapintócsúcsát, valószínűleg közel nullára esik vissza a feszültség.

Ez természetesen akkor is fenn áll, ha a tápegység egyáltalán nincs földelve sehol és nincsenek benne olyan zavarszűrő kondenzátorok sem, mint amiről kadarist ír.

Bakman, kadarist, köszönöm szépen. Értem már.