OK Mégsem
Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikában kezdők kérdései
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal!
- Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni!
- És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Lapozás: OK   3303 / 3965
(#) tbarath válasza nagym6 hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Köszi, az is lesz szerintem.
(#) morgo válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
A bemenet "védelmére" nem lenne jó egy automatikus erősítés átkapcsolás? Ha a mérendő feszültség biztosan nem haladja meg az 5 V-ot, elhagyható a bemeneti osztó is, aminek vannak előnyei. Már nem tudom, hol találtam, de megbízhatóan működik.
  1. #include <Wire.h>
  2. #include <Adafruit_ADS1015.h> // https://github.com/adafruit/Adafruit_ADS1X15
  3. #include <LiquidCrystal_I2C.h>
  4. LiquidCrystal_I2C lcd(0x38);
  5. Adafruit_ADS1115 ads;
  6. adsGain_t gain[6] = {GAIN_TWOTHIRDS, GAIN_ONE, GAIN_TWO, GAIN_FOUR, GAIN_EIGHT, GAIN_SIXTEEN};  // create an array of type adsGain_t, which is a struct in the Adafruit_ADS1015.h library
  7. int g = 5;      // set gain to 16x to begin with
  8. float adc, volt;
  9. void setup() {
  10.   lcd.begin(20, 4);
  11.   ads.begin();
  12.   ads.setGain(gain[g]);
  13. }
  14. void loop() {
  15.   while (1) { // this function constantly adjusts the gain to an optimum level
  16.     adc = samples(0);   // get avg ADC value from channel 0
  17.     if (adc >= 30000 && g > 0) { // if ADC is getting pegged at maximum value and is not the widest voltage range already, reduce the gain
  18.       Serial.println("Reducing gain..");
  19.       g--;
  20.       ads.setGain(gain[g]);
  21.     }
  22.     else if (adc <= 7000 && g < 5) {
  23.       Serial.println("Increasing gain..");  // if ADC is reading very low values and is not the lowest voltage range already, increase the gain
  24.       g++;
  25.       ads.setGain(gain[g]);
  26.     }
  27.     else
  28.       break;
  29.   }
  30.   adc = samples(0);   // get avg ADC value from channel 0
  31.   volt = voltage(adc, g);  // convert ADC value to a voltage reading based on the gain
  32.   lcd.clear();
  33.   lcd.setCursor ( 6, 1 );
  34.   lcd.print (volt * 1, 6);
  35.   lcd.print (" V");
  36.   delay(100);
  37. }
  38. // Perform multiple iterations to get higher accuracy ADC values (reduce noise) ******************************************
  39. float samples(int pin) {
  40.   float n = 100.0; // number of iterations to perform
  41.   float sum = 0.0; //store sum as a 32-bit number
  42.   for (int i = 0; i < n; i++) {
  43.     float value = ads.readADC_SingleEnded(pin);
  44.     sum = sum + value;
  45.     delay(1); // makes readings slower - probably don't need this delay, but ¯\_(ツ)_/¯
  46.   }
  47.   float average = sum / n; //store average as a 32-bit number with decimal accuracy
  48.   return average;
  49. }
  50. // Get voltage ****************************************************************
  51. float voltage(float adc, int gain) {
  52.   float V;
  53.   switch (gain) {
  54.     case 0:  // default 2/3x gain setting for +/- 6.144 V
  55.       V = adc * 0.0001875;
  56.       break;
  57.     case 1:  // 1x gain setting for +/- 4.096 V
  58.       V = adc * 0.000125;
  59.       break;
  60.     case 2:  // 2x gain setting for +/- 2.048 V
  61.       V = adc * 0.0000625;
  62.       break;
  63.     case 3:  // 4x gain setting for +/- 1.024 V
  64.       V = adc * 0.00003125;
  65.       break;
  66.     case 4:  // 8x gain setting for +/- 0.512 V
  67.       V = adc * 0.00001525;
  68.       break;
  69.     case 5:  // 16x gain setting for +/- 0.256 V
  70.       V = adc * 0.000007825;
  71.       break;
  72.     default:
  73.       V = 0.0;
  74.   }
  75.   return V;
  76. }
(#) Epu2 válasza Udvari Zsombor hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
A vízszintes eltérítésről kapja a képcső a gyorsító feszültségeket, és az vezérli a kioltást is. Fordított megoldás? A vízszintest csík könnyebben fenntartható.
(#) tbarath válasza morgo hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Szimpatikus kód, megjegyeztem, jó lesz még máskor
De itt 1.024 Voltot tervezek. Datasheet szerint ez alatt már csak 700k körüli a bemeneti impedancia, nekem a 2,4M jobban tetszik, ami 1.024V-nál van. Bár a 700k se nagyon zavarná meg se a 0,025 Ohm söntömet, de azt a pár kOhm ellenállásrészt már jobban, ami a feszültségmérés oszójában lesz.
(#) Moderátor hozzászólása morgo hozzászólására (») Ápr 10, 2019
 
@morgo
@tbarath

Elhagytátok a topik eredeti célját. Kérjük, hogy a megfelelő topikban folytassátok a beszélgetést.
Köszönjük!
(#) Andralin hozzászólása Ápr 10, 2019 /
 
Sziasztok!

Segítséget kérnék tőletek. Mivel a téma elég összetett, nem tudtam eldönteni melyik topikba illene leginkább. Így - bár nem igazán kezdő kérdés - ide írom, remélem nem baj.
Talán egy Elektronikában haladók kérdései lenne a legideálisabb, de ilyet nem találtam.

Van egy Phillips autórádió fejegységem, amit hackelek. Abban egy PCF8574T IC detektálja a multikormány vezérlő gombjainak nyomogatását és I2C buszon küldi tovább a fejegység CPU-ja felé. Ezeket az adatokat szeretném én a CPU helyett egy Arduino használatával olvasni és feldolgozni. Fontos még, hogy az Arduinón csak szoftveres I2C portokat tudok erre használni, mert a harveres I2C már foglalt. A rádióban a NYÁK-on teljesen megszakítottam az SCA és SDA vezetékeket, így semmi más nem csatlakozik a buszra, csak a PCF8574T és az Arduino.

A gond az, hogy nem kapok semmi adatot, nem működik a dolog.

Amit eddig kipróbáltam (és értetlenül állok előtte):

1. Az Arduino hardveres portját használva tökéletes a kommunikáció, tudom olvasni a multikormány állapotát.

2. Szereztem egy különálló, új PCF8574T IC-t, ezt akasztva az Arduinóra, mind a hardveres mind pedig a szoftveres porton tökéletes a kommunikáció!
Szóval látszólag nem a szoftveres porttal van gond.

Már mindent kipróbáltam, ami eszembe jutott és kifogytam az ötletekből.

Az új IC ugyanúgy Philips gyártmányú és T jelzésű, mint a rádióban lévő. Mindkettőnek ugyanúgy van beállítva az I2C címe. A vezeték a rádióból kb. 30 cm hosszú, nem hiszem, hogy ezzel lenne a gond.

Szerintetek lehetséges, hogy hiába ugyanaz a két IC típusa és gyártója, a rádióban lévőt legalább 23 éve gyártották, az újat meg feltehetőleg mostanában. És a huszonéves IC még valahogy nem tökéletesen kompatibilis a szofteres busszal, az új gyártású IC meg már "engedékenyebb" és az működik vele?
Előfordulhat ilyen, érdemes lenne a rádióban lévő régi IC-t kicserélnem egy új gyártásúra esetleg?

Vagy lehet, hogy csak valami egészen más, triviális hiba miatt nem működik szoftveres buszon a rádióban lévő IC, amire eddig még nem gondoltam?
(#) tbarath válasza Andralin hozzászólására (») Ápr 10, 2019 / 1
 
Az SDA és SCL felhúzása rendben van? Nem lehet, hogy a rádióban a pullup ellenállások előtt vágtad el a nyákod a vezetékeket?
(#) Andralin válasza tbarath hozzászólására (») Ápr 10, 2019 /
 
Nos a kérdésem tényleg illett a kezdő topikba... ugyanis ez volt a gond!

Próbaként beraktam két 10k-s ellenállást és egyből működik!

Eszembe se jutott volna, hogy ez a probléma. Az Arduino oldalon a AVR belső felhúzó ellenállásai be voltak kapcsolva és ez a próbaként használt külső IC-vel rendben működött is, elég is volt.
Ezek szerint túl gyengék a belső felhúzók? Inkább jobb tenni mindig külsőket is?

Hálásan köszönöm a segítséget!
(#) tbarath válasza Andralin hozzászólására (») Ápr 10, 2019 / 1
 
Az Atmega felhúzó ellenállásai 20k-sak, i2c esetén jellemzően 1k-10k közöttire van szükség, de a pontos méretezése elég macerás tud lenni.
(#) slimcolt hozzászólása Ápr 10, 2019 /
 
Sziasztok,

Szerintetek van arra lehetőség windows-ban, hogy pl használok egy FT232-es IC-t, amivel pl PuTTY-on keresztül kommunikálok tegyük fel a COM1-es porton. De én szeretném néha a FT232-t vezérelni egy másik progival, anélkül, hogy bezárnám a PuTTY-ot.
Tehát valahogy meg kellene duplikáznom a soros portot. Tudom elég hülyeségnek hangzik
(#) antikzsolt hozzászólása Ápr 11, 2019 /
 
Hali.

Van egy lézer modulom ami 3W. Kiment benne a dióda. Azt mondták cseréljem ki egy 7w-ra. Ha fizikailag befér a régi helyére ér valami hátrány azon kívül hogy nem tudom maximálisan kihasználni a teljesítményét? Előre is köszi a választ.
(#) Bakman válasza antikzsolt hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
A 7 W-os egyáltalán elindul egy 3 W-os meghajtóval? Gondolom az előbbinek nagyobb feszültség is kell.
(#) antikzsolt válasza Bakman hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Bocsánat. Az idegesség és a fáradság miatt nem tűnt fel hogy a kimenő optikai teljesítményt írtam le.
3,7-5,2v közt lehet adni neki a feszültség.
(#) Udvari Zsombor válasza elektroncso hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Pontosan, megszakítom a vízszintes eltérítést és leesik a fényerő hogy maxon is alig vehető ki a vonal. Abba a témába 2016 óta nem volt mozgás, de én akor most átmegyek oda...
(#) jani1987 hozzászólása Ápr 11, 2019 /
 
Mire tudok használni egy sdc7500 feliratú ic-t? Azt írja hogy feszültség módú pwm vezérlő.
A hozzászólás módosítva: Ápr 11, 2019

SDC7500_EN.pdf		    
(#) gazspe hozzászólása Ápr 11, 2019 /
 
Sziasztok!
Sikerült visszahozni pár 18650-ös li-ion akksit 2V alól bő másfél éve (régi notebook akksiból kihalászva). Most meglepetésemre 3.7V-on vannak még mindig. Tölthetem e telefontöltőről egy soros diódán keresztül folyamatosan figyelve az akksi feszültséget? Elemek max töltőárama 2500 mah, 1000-1500 mah-val tölteném max 4.1V-ig. BMS úton, szóval részben kísérleti/elméleti jellegű a kérdés.
Válaszokat előre is köszönöm.
(#) proli007 válasza jani1987 hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Hello! Ez ugyan az, mint a TL494 ami számtalan PC tápban is volt.
(#) jani1987 válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Egy egyszerű feszültség vezérlőt akarok építeni majd belőle. Addig félre rakom.
(#) proli007 válasza jani1987 hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
"feszültség vezérlőt" No, azt nem tudom ez mit jelent..
(#) jani1987 válasza proli007 hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Előbb utóbb szeretnék építeni egy alap invertert de ehhez sokat kell még tanulni. Sokat dolgozunk inverteres géppel és szeretném megérteni a működését.
(#) vidoferenc1029 hozzászólása Ápr 11, 2019 /
 
Sziasztok!
Ma megépítettem ezt a villámdetektort:
http://www.techlib.com/electronics/graphics/lightnew3sch.gif
Az antenna egyenlőre sokkal hosszabb mint az ajánlott, így érzékeny. Azonban azt vettem észre, hogy a hamis felvillanásokat talán a saját tápfeszültsége idézi elő.
Kérdésem: egy ilyen, 300kHz-re méretezett vevőt "hergelheti" e az LM317es IC-vel előállított bemenő feszültség? Ha megfogom a +5V bemenőt kézzel, akkor nincs villogás, vagy, ha lejjebb viszem a Vbe-t 3.5V körülire. Nem alkalmas ilyen kapcsoláshoz IC által szaggatott egyenfesz.? Vagy további szűrést igényel? Esetleg csak elem/akksi jöhet szóba?
Feri
(#) nedudgi válasza vidoferenc1029 hozzászólására (») Ápr 11, 2019 /
 
Az LM317 köré beépítettél kondenzátorokat?
(#) Bakman válasza vidoferenc1029 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Lehetséges, hogy a hálózati zajokra is jelez (lámpa fel- vagy lekapcsolása stb.). Hasonlót építettem én is, az is jelzett, amikor valamilyen elektromos eszközt használtunk otthon.
(#) vidoferenc1029 hozzászólása Ápr 12, 2019 /
 
Igen, van összesen 4 kondenzátor szűrésre. Az egyenirányítás után egy ~1500-2200µF-os, aztán az LM317 előtt-után 0.1 és 1uF, majd a detektor áramkör tartalmaz egy 100µF kondit.

Biztosan érzékeli amiket írtál Bakman mert kb másfél méteres az antenna még, azonban folyamatosan világít a LED vagy nagyon sűrűn villan, kivéve, ha kézzel megfogom a Vbe-t. Ekkor a LED sötét, de az öngyújtót 3-5 méterről "megérzi". Azaz "normálisan" viselkedik. Ezért gondoltam, hogy az IC szaggatása zavarhatja. A detektor és az IC között hosszabb vezeték van, nem egymás mellett vannak.

GND és Vbe közzé rakjak egy nagyobb értékű ellenállást? Vagy az LM317 után egy nagyobb értékű kondenzátort "durvább" szűrésre? A kézzel megfogást imitálni
(#) Kovidivi válasza vidoferenc1029 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Amikor megfogod az áramköröd, a zavart levezeted a testeden keresztül a földbe.
(#) zsoltee0001 hozzászólása Ápr 12, 2019 /
 
Sziasztok
A mobil töltés közbe mi alapján tesz külömbséget, hogy gyors töltés vagy csak szimpla?
Ha szg. usb-re kötöm akkor nem gyors töltés, pedig röhögve ki tudja adni azt a pár A-t
Először arra gondoltam, hogy pár tized voltal magasabb az érték és ez alapján, de inkább megkérdezem.

Üdv
(#) nedudgi válasza zsoltee0001 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Az USB port a számítógépeken a szabvány szerint 150mA(vagy 500ma?), de ezt a legtöbb gyártó figyelmen kívül hagyja, és engedi, ami a csövön kifér. A töltendő (működtetett) készülék kérhet a szabványnál nagyobb áramot.
A készülékekben levő töltőáramkörök vagy az USB adatvonalat ellenőrzik, vagy a bejövő feszültséget mérik, és aszerint szabályozzák a töltő áramot.
(#) tbarath válasza zsoltee0001 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Mi az az "szg."? Számítógép?
Ha az, akkor miből gondolod azt, hogy ki tudná adni azt a pár Ampert? Csak mert a táp tudja, attól az USB áramkör még nem biztosan, ráadásul ott a szabvány: Bővebben: Link.

A host és a device eszköz a szabvány szerint lebeszéli, hogy mennyi áram menjen, az alap az 100/150 mA, max. 500/900 mA
(#) eSDi válasza zsoltee0001 hozzászólására (») Ápr 12, 2019 /
 
Számítógép esetén szoftveresen lebeszélik egymással a dolgot. USB 2.0 esetén alapesetben 100mA, az 500mA-t már kérnie kell az eszköznek. USB 3.0 pedig 900mA.

Régebben biztos volt olyan, hogy simán rákötötték az USB Vbus-t a tápra. Ekkor annyit vett fel amennyit akart. Ha valami rosszul sült el, akkor volt füst rendesen, ha a biztosítékot is lespórolták. Manapság ezért az egészet az USB vezérlő intézi (az meg a chipset-ben van), azon keresztül kap tápot a port. Van védelem és mindenféle nyalánkság.

Hálózati töltő esetén az adatvonalak logikai állapota határozza meg.
(#) sitto hozzászólása Ápr 12, 2019 /
 
Sziasztok!

Egyszer már felvetettem a témát de akkor nem sikerült megoldást találni, de azóta talán és is okosabb lettem a témában.
Adott egy buck LED vezérlő, aminek a túlzott melegedése miatt kértem segítséget. Ez továbbra is fennál de lehet, hogy más a probléma gyökere.
Közben jelentősen csökkentettem a teljesítmény igényt, a korábbi XHP70 6V 4.8A ledet egy XM-l2 -re cseréltem (3,3 V 3A).
Mellékeltem a kapcsolási rajzot ill. a maximintegrated oldaláról letölthető és a saját excel számításomat, valamint a chip adatlapját is.
A kapcsolás még a régebbi ledet mutatja, helyette már xm_l2 van és ennek megfelelően a sönt is cserélve lett 68 mOhmra valamint a tekercs 10 uH.

Most nem melegszik annyira mint korábban de kiderült, hogy nem tartja stabilan az áramot.
A tápfeszültség változásával elmászik az áram is. Pedig szerintem azt tartania kéne.
Xm-l2 -vel kipróbáltam, 5-6V köröl megadta magát, pedig elviled 11,1V ig mehetne a számítások szerint is.

Itt egy video is a jelenségről, még ez is a korábbi leddel készült ezért magasabbak az áram értékek, de a jelenség most is ugyan az.
https://vimeo.com/329969438

1.jpg
2.JPG
3.JPG
MAX16819-MAX...pdf
     
Ezekre szükség lehet! - HESTORE.HU

TL494 SMD
LM317
FT232BL
PCF8574T/3.518
ADS1115-M
Következő: »»   3303 / 3965
Bejelentkezés

Belépés
Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem