Tisztára, mint egy rossz bakelit lemez.

Valami extrém dolog lesz, magadnak kell rájönnöd. Például vidd át egy másik helységbe.

Másik helyiségben is ezt műveli. Ha sikerült kiderítenem mi ez, megosztom okulásként.

fj

Próbáld ki a Zobel tagot a kimenetre, 10 ohm - 100 nF értékkel.

Azt írod az asztalon üzemel. De a dobozban üzemel, vagy minden ki van szedve a dobozból a végfok panel, puffer, trafó?

Mert én most mérgemben mindent kiszednék a dobozból és hátulról előre haladva elkezdeném próbálni. Előbb a csupasz végfokot, aztán kötözgetném elé sorban a többit amíg meg nem jelenik a sercegés. Ha nem jelenik meg, akkor ugyanígy sorjában pakolnám vissza a dobozba.

Tehát volt egy kész végfokom, aminek az egyik olda megadta magát, elkezdett sercegni mint egy rossz bakelit lemez, testre kötött bemenettel is. Minden aktív, passzív elem az ellenőrző mérések folyanán jó értéket produkált. Miután felrobbantam mérgemben készítettem egy új panelt, de arra a hibás erősítő végtranzisztorait kötöttem (gyakorlatilag ráhúztam az új panelt a hűtőbordás fetekre) (szerelőasztalon, műhelyben). Igaz nem volt minden alkatrészem ideza, így bontottam a hibás nyákból egy 12V-os zenert. Az új panel beüzemelve ugyan azokat a tüneteket mutatta. Kapott új végeket csak úgy nyákba forrasztva hűtés nélkül, egy másik tápegységről üzemeltetve, hiba továbbra is fennáll. Mivel nem volt több ötletem visszaszereltem az alap konfigurációt, előtte kicseréltem a tranzisztorok alatt a szigeteléseket, és a hiányzó z helyére bontottam egyet. Beüzemeltem asztalon, beállítotam a nyugalmi átamot, járattam 2 órát hiba nem jelentkezett, visszaszereltem a kaszniba és legalább itt is ment tünetmentesen ugyanennyit. Ha a konzekvenciákat levonjuk, megállapítható, hogy mindkét erősítőben a közös a pozitív tápágban elhelyezett 12V-os zener volt.

Van, csak 33nF - 10R

Időközben megnéztem, 100nF - 10R

Valaki megépítette már a VF2 nagyobbik változatát +-60V vagy 65V hidalva?
PA volna a felhasználás s le szeretnék vele menni 4 ohm-os terhelésig!

Nekem van belőle egy ugyanolyan egyszerű 400W-ra, +/-90V tápfesszel 8 ohmra, viszont az abban a formában nem használható 4 ohmon. Nem is értem mire kell, hiszen minden szempontból jobb nagyobb feszültséggel és kisebb árammal dolgozni, a magam részéről én sosem használnék 4 ohmot sehova.

Több mélyláda párhuzamosításáa lenne a fő ok ,nem szeretem a hangszórókat sorosan kötözni ,és külön erősítőt sem szeretnék minden mélynek,esetleg megosztanád velem az általad említett kapcsolást.

Többet nem nagyon tudsz párhuzamosítani, mert a 3db is már kevesebb lesz mint 4 ohm. Ha meg van 4db 8 ohmos, akkor azt tudod úgy, hogy 2-2 sorban majd azok párhuzamosan vagy fordítva, és akkor ugyanúgy megmarad a 8 ohm eredő, nálam is így vannak kötve a lakásban.
Keress rá a GF400 kifejezésre itt a topikban, meg fogod találni, de mint azt már írtam, az abban a formában nem jó 4 ohmra, mert nem biztos hogy ki fogod tudni teljesen vezérelni.

Az áram-feszültség átalakítót a táp helyett a drain-ekre kötve nő a kivezérelhetőség. Nincs begépelve a kapcsolás a szimulátoromba, hogy le tudnám ellenőrizni a növekedés mértékét, de akár elegendő is lehet.

Bocs, drain-t írtam source helyett.

A Pafi írt rá régebben más megoldást, a bázisfeszültség változtatását, csak engem nem érdekelt mert én nem használok 4 ohmot, 8-on meg ki tudom hajtani teljesen. Vissza kell keresni.

Szerintem, ha 32 A kimenő árammal számolunk, akkor egy FET-re jut 4A fél tápfeszültségig kivezérelve és ezt még 60 fokos fázistolásnál simán kibírja +/- 65V tápról járatva 4 Ohm-on, 50Hz-en, teljes hídban.

Nem tudom de nekem az a tapasztalatom eddig akár mennyi hangszórót sorba kötöttem mintha meglágyult volna a hang a dinamika elveszett volna!Ezért is nem preferálom a soros kapcsolásokat inkább tolok neki több ampert több mosfet-el és hagy szóljon akár 4 vagy 2 ohm-ban is.

SUB dobozokban több tapasztalatom is van sorba kötésre. A teljesítmény növelés miatti hídba kötés magasabb impedanciát kíván, ezért indokolt a sorba kötés. Azonos típusú (jó eséllyel hasonló paraméterű) hangszórók esetében én ezt egyáltalán nem tapasztaltam.
Értelem szerűen azonos fázisban kell működniük. Ha jelölve van akkor pirosat a feketével kell összekötni, ha pedig nincs akkor kis értékű egyenfeszültséggel táplálva az elmozdulás alapján azonosítható az irány. Kifelé mozdulva a pozitív tápfeszültség a "piros" pólus.

Igen. A két bázist feszültségosztóra lehet kötni, hogy kisebb feszültségen legyen mint a műveleti tápja. Például 8V-ra csökkentve, és az emitter ellenállásokat 1 kOhmra módosítva kapunk extra 20%-ot. 6V bázisfeszültségnél és 750 Ohmnál 40%-ot.

Az is megoldás, hogy a tranzisztorok emitter ellenállását 1,5k-ról 1k-ra változtatjuk, és kötünk velük sorosan egy 3,9V-os zénert. Ez 1,2 szeresére növeli a szinteltoló tranzisztorokon elérhető áramot. Vagy 750 Ohm+5,6V-os zénert, amivel 1,4 szeresére.

Már a 20%, de a 40% biztosan elegendő ahhoz, hogy kétszeresére tudjon növekedni a fetek árama maximális kivezérlés esetén.

Igen, valahogy úgy.

Ott akkor valami más baj van, mert nálam éppen azért van 4-4db vegyesen kötve, hogy növeljem a membránfelületet, és nem hogy nem veszik el a dinamika hanem jóval nagyobb lesz.
Gyári dobozokban is létezik soros kötés, ha rossz lenne nem alkalmaznák. A nagyobb áramokkal arányosan vele jár a több probléma, veszteség, stb.

Persze ,értem miről beszélsz ,minden esetben így kötöttem sorba mármint a negatív kivezetést a pozitív megjelölésűvel kapcsoltam össze ,de valahogy mindig azt kaptam eredményül ,egyszerűen fogalmazva mintha elveszett volna az élet belőle (kraft) ,mikor párhuzamosítottam meg mint az ágyú de tudom ez nagyban függ az erősítőtől is.Mert ezeknél a PA cuccoknál azt vettem észre hogy az az igazi mély tartomány mintha hiányozna belőlük mármint megvan az a mellbevágós mély de az ez alatti frekvenciák mintha elgyengülnének.Nekem a tápkondik a legtöbb ilyen teljesítmény erősítőben kevésnek tűnnek valamint sok esetben a transzformátor kimenőárama se nagy durranás.Az egy dolog hogy a feszültség akár +-130V is lehet de a hangszórónak nem ellenállása van tehát nem 8 ohmos mindig hanem impedanciája !És mint tudjuk az igazi mély tartományhoz a feszültség melett amper is kell dögivel!

Bocsánat, de ugye nem azt akarod mondani hogy ugyanazt a két hangsugárzót és ugyanazt az erősítőt használva soros vs párhuzamos összeállításban történt a teszt?

Természetesen nem ,mivel az egyértelmű lenne hogy lényegesen nagyobb teljesítményre lenne képes kisebb terhelő impedancián!Ezt több erősítőn próbáltam már a hifi cuccoktól kezdve az autó erősítőkön át a PA amplifier-ekig.De mindig ugyanaz jött le végeredményül!

Az hogy nem ellenállás hanem impedancia, az jelen esetben mindegy. Ugyanis egy 8 Ohmra optimalizált erősítő két darab soros 4 Ohmmal pontosan akkorát szól, mint egy ugyanakkora teljesítményű, ugyanolyan elvek szerint 2 Ohmra optimalizált erősítő ugyanazzal a két darab 4 Ohmmal, csak ezúttal párhuzamos kapcsolásban.

Lehet igazad van ,erről nem szeretnék vitába szállni veled de nekem még eddig mindig a párhuzamos kapcsolás vált be jobban még olyan esetben is mikor 8 ohm-os erősítőről volt szó és lementem vele 4 ohm-ra kisebb kivezéreltség melett is nagyobb dinamikát produkált,több volt az élet a mély tartományban.Pedig fogalmazhatunk úgyis hogy kimenőáramszűkében volt ez a cucc!

Lehet neked pont ez tetszik, amikor beveri a fejét a szinuszhullám. Máshogy szól olyankor a láda, és a torzítást füllel ilyen hangerő/hangnyomás mellett elég nehéz megállapítani. Ha beveri a fejét a szinuszhullám, akkor a dinamika növekszik, hiszen a szinuszhullám hamarabb éri el a csúcsot, jobban lendíti a membránt (a membrán tömege/tehetetlensége miatt gyorsabban kezd el mozogni), aztán persze a maximum ponton marad kis ideig.

Ha mindenképp alacsony impedanciás terhelés mellett teszed le a voksot, az sem probléma. Viszont akkor nem a VF2 a te embered. Szubra viszonylag könnyen tervezhető végfok, még csak a fetek gate kapacitása sem okoz különösebb problémát. Néhány apró trükkel elérhető, hogy ugyanúgy közel tápfeszültségig ki lehessen vezérelni mint a VF2-őt. Sokan nem szeretik a "D" osztályt szubra, aminek oka is van, de nem az nem a "D" osztály, hanem a hozzá telepített gyenge tápegység. Ezek az erősítők ugyanis nem arra vannak tervezve hogy folyamatosan klippeltetve legyenek hajtva. Viszont tény, hogy zenehallgatási szokások különbözőek. Nekem is furcsa volt amikor torzításba hajtotta a basszeros az erősítőt. Ma már értem a lényegét, és nem akarom lebeszélni róla.
Tehát ha alacsony impedanciás terhelésre, és persze szigorúan túlvezérelhető erősítőt szeretnél, olyat is össze lehet hozni. Természetesen egy jó tápegység fontos hozzá jó sok puffer kondenzátorral.

Hát idág ez jobban bejött nekem mármint az alacsonyimpedanciás terhelés.A D-osztályú erősítőkkel is sikerült egy-két tapasztalatot szerezni de sajna itt sem kielégítő az eredmény mivel a mély tartományban olyan érzésem támadt mintha szűk volna a keresztmetszet viszont a felső vagy középbasszusa az valami irdatlan kemény és hihetetlen gyors szerintem nincs AB-osztály ami ezt a dinamikát felül tudná múlni ebben a tartományban a közép is szuper.Ezekhez a sub frekvenciás tartományokhoz mintha az AB-osztályú erősítők masszív nagy áramú táppal nagy puffer kapacitással jobban passzolnának(lomhábbak , lassabbak).

Ha lehetne, persze nem lehet, mert irgalmatlan meleget hozna létre egy "A" osztályú végfok, meg lehetne hallgatni mekkora energiát képes leadni túlvezérelve is. Már valahol leírtam, hogy "A,B,D" osztály teljesen négyszögesre klippeltetve ugyanolyan hatásfokú. Csak amíg "D" osztályban 100W RMS kimenő teljesítményhez 25-30W átlagos teljesítményű táp elegendő, "B" osztályban már az RMS teljesítményhez hasonlóan 100W körüli, addig az "A" osztályúnak kemény 200W, és ez ha szól ha nem, mindig. Úgy hogy inkább 300. Elképzelhető, hogy túlhajtva ezek a tápok mekkora teljesítményt képesek áttolni az erősítőn keresztül a hangsugárzóra. Nyilván hatalmas dinamikájú impulzusokat tud a "D" osztály, de kitartó nagy energiára az "A" osztály lenne képes ebben a versenyben. Viszont egy a szükségesnél erősebb táppal ellátott "B", vagy reálisan "AB osztályú végfok ugyanerre képes, csak kisebb melegedéssel. Vagy ha a tápot direkt túlvezérelt erősítőhöz tervezik, akkor a "D" osztály is ezt tudja. Csak ha túlvezérelt, akkor legoptimálisabb az "AB".