Fórum témák
» Több friss téma |
Nem figyeltél!
Van egy másik Amúgy igazatok is van. Hiába szeretem az analóg erősítőket valszeg VALÓSZÍNŰLEG a pio fejegyég is valami kapcsolós cuccal van szerelve. A nagy nevű erősítő gyártóktól is mind toroid tápot látok beépítve. Mindegy is nem offolom tovább ezzel a topicot. A chat-szleng használata a fórumban szigorúan tilos! A hozzászólás módosítva: Feb 18, 2019
Moderátor által szerkesztve
Sziasztok!
Bocs, hogy nem olvasom végig az egész topicot, keresek valakit aki tud nekem torroidot tekercselni megadott adatok alapján. Trafó adott 200VA, pr. 230 Volt, a sec.-et le kell tekerni (vagy ezt megteszem én is) és a megadott paraméterekre kellene tekerni. Amennyiben ismertek valakit, vagy van köztetek hozzáértő, kérem jelentkezzen akár privátban is. Köszönettel: fj
Mekkora feszültség van rajta, és mekkora kellene, vagy mekkora pufferelt feszültségre lenne szükséged?
55 és 60 V van rajta egymenetben megcsapolva, kellene 335V 400mA, 70V 100mA, 6,3V 3,5A *2, 6,3V 3A *1
Ha a 335V az DC akkor az majdnem meg is lenne, hozzá kellene csak tekerni egy kicsit. Az 55+60V kétszerező egyenirányítással 324V DC, a 6,3V-okat rá lehetne tekerni utólag kézzel, csak a 70V az ami macerás.
Sajnos, le kell tekerned a teljes szekundert. Közben számolod a meneteket. Először leszámolod a leágazásig, majd a többit. Mindkét leszámolt menetszámból kiszámítod az egy menetre eső feszültséget (remélhetően megegyezik) és ezzel ki tudod számolni a szükséges menetszámokat mindegyik szekunder tekercshez. A huzalvastagságokat az átfolyó áramhoz kell méretezni, célszerű 2,5 A/mm2, a külső tekercseknél, amik jobban tudnak hűlni 3 A/mm2 -el számolva.
A hozzászólás módosítva: Máj 9, 2019
Köszönöm, ki tudom számolni, tanultam. De nekem egy tekercselő kellene aki megtekeri.
Az más, akkor tekergetni kell, kézzel az iszonyú munka lenne. Bár én fogok magamnak csinálni egyet, szintén 200VA-es, lecsupaszítottam a primerig, kap egy kis lakkot impregnálás gyanánt, utána 3 réteg poliészter fólia, és megy rá a 250V-os szekunder, kézzel...
nem 55+60, hanem 60V egymenetben, 55V-nál megcsapolva.
Ha jól értem, a trafón van egy 60 V -os tekercselés, 55 V -os leágazással. Nem látom, hogy lesz ebből 115 V, amiből lehetne 335 V.
Valóban iszonyú munka kézzel, ezért keresek valakit, aki torroidot tud tekerni.
Abból sehogy, mert én úgy értettem hogy 55V+60V van rajta, mivel ezt írta, nem azt, hogy 60V-os a tekercs, ami meg van csapolva 55V-nál.
Kell 3 szál vaspálca vagy hasonló, egymáshoz képest 120 fokban felállítva, meg némi damil (ha horgászol). Tulajdonképpen egyrészt kifeszíted a magot a levegőben a 3 pálca közé, azaz adsz neki egy stabil helyzetet, másrészt felszabadul mindkét kezed a munkához. A huzalból leszámolsz annyit amennyi kell, azt felcsévéled egy gyűrűre vagy vetélőre a magon keresztül, vagy önmagában és aztán már csak tekerni és feszíteni kell.
A damil meg ha kijön kijön, ha bent marad az sem gond, mert nem vezet, meg útban sincs semminek. Láttam nagyon egyszerű, házilag is elkészíthető toroid tekercselő gépet, annak csak annyi baja van, hogy nehéz megoldani rajta a huzal feszítését, és csak rövid tekercsekhez jó, egy primernyire már kevés. Tulajdonképpen egy kisebb orsóra tekerik fel a huzalt, amit a forgó gyűrű folyamatosan átfűzköd a vasmagon.
Sziasztok!
Még októberben adtatok tanácsokat a toroid trafó egyenirányításával kapcsolatban. Később a beszélgetés elterelődött a kettős-szigetelés irányába a fém burkolatú doboz miatt. Az óta húzódot a dolog, de az elmúlt hetekben elkezdtem összerakni a műhely erősítőmet. A kérdésem nem teljesen a témába vágó, inkább kettős szigeteléssel kapcsolatos. A korábban említett szabályokat próbáltam betartani. Légyszi nézzétek meg a képeket a táp részről és véleményezzétek, hogy így üzemeltethetem biztonságosan, vagy esetleg kellene plusz biztonsági óvintézkedést tenni? Nem örülnék, ha megrázna az áram, ezért szeretném jól megcsinálni. A trafó és az egyenirányító nyák alatt írásvetítő fólia van. Mivel a fólia elégg vékony, ezért a nyák alatti rész két rétegből áll. A toroid primer oldalára egy zsugorcsövet húztam pluszba. Ezt lehet lecserélem, ha találok itthon megfelelő átmérővel rendelkező gumicsövet. Illetve a trafó alatt körben és a tetején a lefogatóknál kb 1,5-2mm vastag gumit vágtam. A szekunder oldal azért csokival van megoldva, mert a bontott toroidot az előző gazdája tőbe kivágta sajnos. Ez így használható, vagy még alakítanom kellene rajta? Köszönöm előre is a segítséget és üdv: spgabor
Szia! A két rétegű szigetelés a fém doboz felé rendben van, viszont a képeken látok egy panelt, ahol a primer és a szekunder vezetékek aggályosan közel vannak egymáshoz.
Messzebb kellene tennem őket egyástól? Kb 1 cm-re vannak egymástól.
Ha ez az 1 cm a vezetősávok távolságára értendő, akkor kielégítő a szigetelés.
Ezt megmérem pontosan akkor. Fejből saccoltam a távolságot.
6mm a két vezetősáv között a legszűkebb helyen a távolság. Ez kevés? Ha igen, csinálok új panelt.
Pontosítok, 8mm, mert a felesleges vezetősávot eltávolítottam az előbb.
Sziasztok.
Egy 240V-ra méretezett 300VA-es 4x28V/2,7A szekunderes toroidnak mekkora lehet a szekunder oldali belső ellenállása? Körülbelül érték vagy tapasztalati már elég lenne, egy diódahíddal rákapcsolt kondenzátor kezdeti töltöáramára lennék kíváncsi. A belső ellenálláshoz kellene a tekercs menetszáma amiből számolható lenne, vagy mégjobb mindjárt az induktivitása, de most nincs a kezem ügyében ilyen toroid. Megköszönöm ha bármelyik adattal tudnátok segíteni. Vagy ezt majd a diódahíd fogja inkább korlátozni? A hozzászólás módosítva: Jan 12, 2020
Tekercsenként (28 V-os) ~0,5 Ohm, de inkább alatta. A diódák ellenállása nagyon kicsi, ott csak a diódánkénti feszültségesést lehet levonni a számításhoz. Az viszont az áramlökés miatt akár 2 V is lehet. Bele kell számítani a primer áttranszformált ellenállását is. 50-70 A-es csúcsra számíthatsz.
Mihez kell az induktivitása? Annak semmi köze a kezdeti áramlökéshez. Amíg az üres kondi "rövidrezárja" a szekundert, addig olyan nincsen.
Impedanciaszámításhoz. Mivel szinuszosan váltakozó jelröl van szó (természetesen a híd előtt) kissé elbizonytalanodtam. Tehát akkor ennek ellenére mégis elég a pillanatnyi egyenáramú ellenállás, a komplex pedig itt teljesen felesleges.
Nagyon köszönöm a levezetésed! Ugyanezen gondolatmenet alapján lehet kalkulálni a bekapcsolás utáni töltőáram lökéseket? Csak ekkor már sacc tized árammal terhelt diódákkal, azaz kisebb feszültségeséssel.
Illetve még valami. A bekapcsolás pillanatában a toroidnál semmi nem korlátoz, tehát ha minden egyéb alkatrész nélkül rövidzárnám a szekunderét, akkor azon akkora áram fog folyni, amekkora adódik a szekunder feszültség és a szekunder huzal ellenállás hányadosából? Csak mert ha rövidzárjuk, épp a feszültség lenne nulla.
A hozzászólás módosítva: Jan 14, 2020
Majdnem. Előbb volt rá utalás, hogy a primer oldali ellenállás is áttranszformálódik. Valamint ott lenne a szórási induktivitás ami korlátozná a rövidzárási áramot, de az egy egyenletesen tekert toroidnál nagyon kicsi.
Ennyire nem egyszerű, mint ahogyan gondolod.
Például ezt olvasd el.
A transzformátor szórt induktivitását rövidrezárt szekunderrel kell mérni, ugyebár. Üzemi körülmények között ez azt jelenti, hogy ha egy rövidrezárt szekunderű trafót kapcsolsz a hálózatra, akkor a primer áramot csak a trafó szórt induktivitása, a primer tekercs ohmos, és a primer oldalra áttranszformált szekunder tekercs ohmos ellenállása fogja meghatározni.
Ezért van baj a toroidokkal, mert ezesetben mindegyik összetevő meglehetősen kis értékű, és induláskor nagy áramot vesz fel. Másrészről viszont jó, mert a veszteségek is kicsik, jó a hatásfok. |
Bejelentkezés
Hirdetés |