Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Mekkora az áram a "kis terhelésnél"? És mekkora a C1 kapacitása?
C * dU ~ I * dt. Ahol C a C1 kapacitása, dU a feszültség esés (ill 0.6V), I a terhelő áram, dt az idő (itt 10ms). Elég nagy a transzformátorod teljesítménye? 3A áram mellett 0.6V feszültség eséshez 50000 µF kapacitású kondenzátorra lenne szükség...
Kis terhelés 0.7A volt. C1 a kapcsolási rajzon látható 10000uF. Trafó 24V 10A tehát abban lenne tartalék.
Nekem így rajz nélkül az hogy C1 semmit nem mond, de ha az netán a primer puffer akkor annak semmi köze nem lehet a dologhoz, hiszen azért van a szabályozó, hogy korrigálja a bejövő ingadozó feszültséget, azaz szabályozzon.
A kimenet hogy néz ki ilyenkor a szkópon? Azaz mekkora a feszültség hullámzás a kimeneten amikor 1A-ral terheled? Mert ott legrosszabb esetben is csak pár mV nagyságú lehetne. A primer puffer feszültségének az esése a terhelés függvényében meg természetes.
Az indító hozzászólásban megtalálható a kapcsolási rajz is...
Valami hiba mégis csak van valahol. A Z1 feszültsége mintha követné a terhelés okozta hullámosságot (legalábbis kb. 6/7 -ed részét). 0.7A kétutas egyenirányítással 10000µF puffer mellett kb. 0.7V ripplit eredményez.
Nem megfelelő a feszültség a C1 -en. 24Vac csúcsértéke 24 * 1.414 = 33.9V, C1 -en ennél kb. 2V -tal lehet csak kisebb a feszültség terhelés nélkül.
Ahhoz képest hogy azt a rajzot éveken keresztül foltozgatták, van gond nem mondom. A Z3 látja el tápfesszel az IC-t, de még egy nyamvadt 100 nanó sincs rajta. De arra a referencia kezdeményre sem ártott volna valamekkora.
Ugyan egyetlen szkópfotón sem szerepelnek értékelhető adatok, de ha mint írta az valóban 50Hz-es hullámosság akkor a graetz-ben bekrepálhatott valamelyik dióda, mert ott 100Hz-es hullámosságnak kellene lenni. Az LM324-nek meg nincs szüksége negatív tápra a földhöz képest.
Megfogom nézni a graetz-et. Adok 100nF-ot az ICnek, megszűrőm kisebb pufferekkel a -5 és 24V-ot. Aztán meglátjuk mi lesz. Ha nagyon nem akar össze jönni akkor elvetem az egészet és építek egy más milyet. (Erre lenne javaslat?).
Szkóp-fotós kritikát elfogadom nyugtáztam, mire figyeljek mi látszódjon jobban legközelebb?
A fenti vélemények ellenére sok tíz (talán több száz) példány működik belőle. Pl. a saját két példányom is. ebben az esetben valami hiba van valahol az áramkörben. Megvan a pufferen a 30 .. 31 V terhelés nélkül?
A topikban fellelhető rajzok közül az LPSU-t javaslom, nagyon sokféle FET jó bele, és miután használatba vetted nem az lesz a következő kérdésed, hogy vajon mitől lett zárlatos a 2N3055.
A szkópfotóra a jelformát jellemző adatokat kell ráírni, amplitúdó (V/div) és idő (pl. x ms/div) ahhoz hogy értelmezni lehessen.
Ezt nem is vitatja senki, de vajon azoknak hogy néz ki a kimenetük hullámossága amikor mondjuk 1A-ral vannak terhelve?
Attila86 végzett méréseket és készített képeket is róla. Fel is töltötte ide a fórumra 2013-2014 körül.
Nem ilyen méréseket végzett hanem dinamikus viselkedést mért több tápon a javaslatomra, amikor sokak azt sem tudták hogy az egyáltalán micsoda. Ekkor küldtem neki könyvrészleteket arról, hogy milyen vizsgálható, illetve vizsgálandó jellemzői vannak egy tápegységnek.
De ha neked van olyan tápod, akkor csak rá kell tenned a szkópot, és az eredmény szkópfotóját csatolni a hozzászólásba. Ezt én eljátszottam a 723-as táppal és az EM-1 nevű táppal is, mind a dinamikus, mind a statikus mérések eredményét csatoltam, a mérés paramétereinek a leírásával együtt, sőt az egyiknél még a szimuláció eredményét is, ami pontosan ugyanazt az eredményt hozta a dinamikus és a statikus viselkedés tekintetében is, mint a kész példány. Ezt csak azok kedvéért írtam le, akik szerint a szimulátor semmire nem jó.
Sziasztok!
Kb. 2 hónapja érdeklődtem itt egy kínai digitális tápegység kapcsán. Valaki azt kérte, ha megjön, készítsek róla oszcilloszkóppal méréses képet. Csatoltam a képeket. Terhelés nélkül, minimális terheléssel, multiméterrel ellenőrizve. Nos az tisztán látszik, hogy nem egy labortáp. A beállított és a saját maga által mért értékek sem egyeznek. Mint ahogy a szkóp és a multiméter is mást mutat. Az a jó ebben, hogy meghagyták nekem a választás jogát, hogy melyiknek higgyek. Viszont a kimenet simítása szerintem kielégítő. Kapcsoló üzemű tápról delejezve terhelés nélkül is minimális a zavarjel, egy egyszerű LEd-el terhelve szinte kisimul teljesen. Igazi terhelés próbát még nem csináltam vele, de szerintem az én igényeimet (és még nagyon sok amatőrét) tökéletesen kielégíti. Az ára pedig verhetetlen.
A szkópot kapcsold át DC helyett AC állásba, és az 500mV/osztást pedig 50mV/osztás állásba vagy még kisebbe, ha tud annyit a szkóp, és úgy nézd meg.
Ha legközelebb feszültséget mérsz, ne a kábel végén tedd, hanem közvetlenül a kimeneti csatlakozókon. Amelyik táp pedig négyvezetékes kimenetet tud, ott a kimeneten levő kábel és a visszacsatoló vezetékkel összeköttetésénél kell mérni.
Szia!
A saját tapasztalatom - nekem is van egy, talán 1A-ig megy - és amit észrevettem, már szóltam valahol róla: Pl. 1 zener diódát ellenőrizendő a másik, disszipatív tápomnál beállított 10mA és a becsült zener feszültségnél 1-2 V-al nagyobbat beállítva néztem meg, hol is törik le a feszültség pontosan. (Vagy a felirat hiányos volt esetleg...) Ennél a kapcsitápocskánál ez nem ment büntetlenül. Rövid ideig, de simán kiengedett egy kíváncsiskodó impulzust, amitől a zener azonnal jobb létre szenderült. Aztán folyamatosan mutatta a beállított áramot, ártatlan kijelzéssel, nullához közeli feszültséggel. Érdemes vigyázni vele, csal. A pontosságot annyira nem vizslattam, nem is azért kellett, hogy szemére hányjak ilyesmit, bizonyos célokra így is príma.
Diódát áramgenerátorral kéne mérni ám, nem áramkorlátossal. Jól kitoltál szegény zénerrel.
Maradj csak a hagyományos mérésnél, Nagyobb tápfeszültség, változtatható ellenállás a zéner áram változtatására, egyidejű áram, és feszültségmérés multiméterrel. A dióda nem fog jobb életre szenderülni.
Megtörtént.
Az eredmény képekben. Érdekes, hogy bekapcsolás után, nyugalmi helyzet és a terhelés levétele utáni nyugalmi helyzet eltérő, míg a terhelés levétele utáni, és a kikapcsolt csaknem azonos. Kovidivi Idézet: „Ha legközelebb feszültséget mérsz, ne a kábel végén tedd, hanem közvetlenül a kimeneti csatlakozókon.” Értem én, mire gondolsz, de terheletlen, vagy ilyen minimális terhelés esetén a 0,75-ös vezetéken a feszültségesés elhanyagolható. A szkóp viszont már valóban gyűjthet zavarokat. Orbán József Így már értem, mitől halálozott el 3 db LED, aminek az áramfelvételét és feszültség maximumát akartam megtudni ellenállás számításhoz. A régi Urbán féle tápom soha nem csapott ki egyet sem. Tanulság a magam részére: Először a feszültséget is le kell venni, úgy kell a tesztelendő alkatrészt csatlakoztatni. A hozzászólás módosítva: Máj 14, 2019
A régi műszer kb. 25 év óta megteszi azt a szívességet, ha 10mA-re állítom, akkor áramgenerátoroskodik és nem pusztít védtelen kis zénereket.
A kapcsitápnak szeme se rebben, csak az árama...
A kapcsitáp kimenetén nagy kondenzátor található, a normál tápoknál talán néhány µF található (maximum!). Ez az ok. A kondiban tárolt energia mind a diódára/LED-re jutott, amint kiürült a kondi, onnantól már a maximálisan beállított áram folyt.
Így igaz, szerintem is. Most néztem a gyári tápot, abban is, méretéről ítélve nem 1-2 µF van egyébként.
Sőt, valami szivárgás is lehet, mert az egyik oldal 2mA-es áramot mutat üres kapcsoknál. Vagy a kimeneti kondi formálódik...
Biztos bejáratódik. Lehet 1 hónap múlva kisebb lesz a zaj a kimeneten, vagy el is tűnik.
A hozzászólás módosítva: Máj 14, 2019
Eléggé szőrös a konverter jele, azt nem mérted meg hogy mondjuk 1A-nél hogy néz ki a kimenet. Ez itt a képen egy szimplán labortáppá átalakított PC táp, ennek közel sincs olyan szőrös a kimenete, de az látszik, hogy a primer puffer mennyire kevés, 3A-nél több mint fél voltos csúccsal (bal kép) ott van a brumm a kimeneten. Viszont az üzemi freki zavarjele (jobb kép) alig több 20mV-nál.
Cserét kérek, nem várom meg, meggyógyul-e...
Órák múlva is ilyent játszik:
A 2mA-re gondolsz, ami valahova elfolyik? Meg hogy elmászik a feszültség? Pedig jónak tűnik kinézetre. Szerintem már túl okos, ez lehet a baj.
A képen látható, ha kiadom a kimenetre a feszültséget, 2mA "fogyasztást" mutat és a kimeneti feszültség megemelkedik 6-8mV-al. A Ch2 oldal meg nem csinál ilyent, az papírforma szerinti is.
Egy e.mérnök barátomnak is ilyen van, nem csinál a gépe ilyen kunsztokat...
Szerintem nem a táp hibája hanem a műszeregységé, nekem is van egy olyan abból a 100V/10A-es olcsó kínai egyben kijelzőből, hogy bekapcsolom a tápot, és van hogy nullát mutat, de amikor olyan kedve van akkor 20mA fogyasztást ami ugye nincs is.
Nem. Reagál a mutatott értékre, ha pl. 10mA-re állítom a kimeneti áramot és kiengedem a kapcsokra, észrevehető az a lassulás, ami alatt hosszabb ideig áramkorlátozás történik, mire eléri a pl. 30V-ot...
Mintha a kimenetre kötött kondenzátor szivárogna és konstans 2mA-t vesz fel. De, hogy a kiadott feszültség miért emelkedik meg egyúttal 6-7mV-al, arra nem tudok magyarázatot, pedig érdekes lehet...
Nincs stabil állapotban a szabályozás, mondhatni "túlszabályoz". Ez azt jelenti, hogy a tápnak bizonyos feltételek között negatív kimeneti ellenállása van. Ez piszokul nem jó, mert ez instabil állapot, hatása "ismeretlen eredetű" gerjedéshez vezethet. (meg a zéner kivégzéséhez)
A szabályozott körök már csak ilyenek, a stabilitásnak vannak feltételei. (nem káromkodok: Nyquist stabilitási feltételek) A visszacsatolásban levő erősítő fázistolásával, helytelen kompenzációjával van összefüggésben. A hozzászólás módosítva: Máj 15, 2019
A rossz az, hogy én nem tudom/akarom megoldani a problémát, gyári a masina.
Kicsit zavar, hogy ilyent csinál, azért még sem egy pár száz Ft-os kittről van szó... |
Bejelentkezés
Hirdetés |