Az tény hogy nemeth81 csövei vékonyak, így akármit csinálhat vele nem lesz jó. Ezért ha már úgyis szét kell szedni a rendszert, hőcserélő meg kell bele és van is, akkor én inkább a tieddel megegyező hidraulikát raknám össze.
Ami nincs az az egyjáratú szelep. Bár szerintem a mostani háromjáratúból is megoldható, ha az egyik megfelelő ágát ledugózznánk, akkor egyjáratúként alkalmazható lenne a továbbiakban (ha elég nagy kvs értékű).
Aztán kell még venni pár méter 22mm rézcsövet meg idomokat hozzá. (na meg szerszámokat, ha nincs, vagy szakit hívni).
És amint látom neked sincs semmi a hőcserélővel sorban, ami lezárná azt amikor a padlófűtés még nem megy. Bár nálad ilyen üzemállapot a csőtermosztát miatt csak egészen rövid ideig állhat fent. Talán észre sem lehet venni üzem közben. De nemeth81-nek csőtermosztát helyett fali termosztátja van egyenlőre, így ott hoszabb ideig is fentállhat a fenti üzemállapot, így én betenném a mágnesszelepet is, tehát még az is kellene (22mm-es lyukkal, 4-6kvs, vagy nemtudom hogy osztályozzák ezeket, de elég nagy kell).
Vagy rögtön neki is csőtermosztátra kell váltani, és nem kell mágnesszelep. Annyi kompromisszummal azért jár ez, hogy ha a padlófűtés amúgy nem kellene menjen, de a radiátoros kör meg igen, akkor a padló is kényszerűen el fog indulni. Ez szerintem vállalható.
Összegezve:
rézcső és fittingek igyis úgyis kellenek.
1utú szelep 4-6kvs, talán a régőből is megoldható.
Kell egy csőtermosztát.
Termoszelepek a radiátorokra.
És így összehozható a tiéddel egyező hidraulika.

Wow! Nagyon köszönöm, ez már elég konkrét terv!
Ami eddig történt az én oldalamon:
-Pénteken ugye visszaraktam a hőcserélőt, így elvileg 2 független köröm van.
-A kazán körön a nyomást beállítottam 1 bar, ra. Az előremenőt 60C fok ra.
-A 3 radiátorból a legtávolabbit folytottam kb. felére.
-A keverőszelepről levettem a thermo fejet. Nincs visszakeverés egyenlőre, csak a primer.
- A padló szivattyút 1 es fokozatra tettem. ( próbáltam 2 és 3as on is, nincs eszrevehetò kül.)
Nah és az eredmény: Nagy semmi.
a kazánban a nyomás beesett 0,5 bar ra
a padlóban az előremenő kb 30-32 fokos, a visszatérő 13 fok

Gondoltam a Jelenlegi szivattyút lecserélem grundfos alpha 1 25 40 re, hogy ha többet fog menni, akkor se egyen ennyi áramot mint a jelenlegi.( gondolom elég a 4m es emelòmagasság)
Veszek thermofejeket is a radiátorra, de jelenleg valószínűleg alapjaiban rossz a konstrukció.
Plusz a nyomásesést nem értem.

És még a legújabb:
A 0,5 bar kazánnyomást újra felnyomtam 1,5re. Most, hogy ment a kazán 2-3 órát, a nyomás felment 2,5 re. Valami gond van a tágulási tartályokkal.
Illetve a padlóban az előremenő, nem megy 32 fok fölé, függetlenül attól, hogy hanyas fokozaton megy a szivattyú.

Ha 1,5-ről felmegy 2,5-re a víznyomás azzal hogy 20-ról 32 fokra melegszik a víz, akkor az -szerintem- nem attól van. Hanem hogy nem zártad el a töltőszelepet rendesen, de akkor még tovább is fog emelkedni, akár fűtesz akár nem..

Ahogy hül ki, esik vissza. Most 2 bar.

Nekem a fűtésem az alsó szinten radiátorokkal is ki van egészítve a padlófűtés. Az átmeneti időszakban amikor még nincs szükség a padló temperálására, csak a radiátorok mennek. A hőcserélőnek akkor lesz szerepe ha hidegebbre fordul az idő és a komfortérzethez az üvegfalas nappali aljzatát már fűteni kell a padlóval is. Persze ilyenkor az egész alsó szinten megy a hét körre osztott padlókör. A kazánunk nem kondenzációs, így vigyáznom kell, hogy optimális értéken tartsam a visszatérőjét, mert a primer hőcserélője szulfátosodni fog. Ezért a padlóköri szivattyú csak a kazánköri optimális visszatérőt figyelve fog bekapcsolni. Köztes állapotban nincs értelme a padló szivattyúnak mennie, mert nem vehető le a hőcserélőről megfelelő teljesítmény a padlókör részére. Ezt egy kapillárcsöves csőtermosztát kapcsolja ami elég érzékeny (egy perc alatt van amikor négy alkalommal is kapcsol), így a kezdeti és felfűtéshez közeli állapotban szakaszosan fog kapcsolgatni DE mindig optimális hőmérsékletű fűtővíz kerül a padlóba (40 fokos). Az értéket persze a szabályzó fogja megadni és a csőtermosztát figyeli, hogy mikor kapcsolódjon le a teljesítmény elvétel, megakadályozva ezzel a kazán szulfátosodását.
A "nemeth81"-nek a kazánja kondenzációs így neki lemehet ez az érték 30 fokra is. Azt nem tudom, hogy ekkor hogy alakulhatnak a hőcserélőben a padlóköri hőmérsékletek de az biztos, hogy ott sem érdemes bizonyos hőmérséklet alá menni, mert idő eltelte után csak el lesz hűtve a felület. A háromjáratú szelepeket nem vágom, hogy azokat hogyan célszerű beépíteni de a gyári ajánlásban le van közölve minden applikáció. A primerköri megoldás valami olyasmi lenne amit átrajzoltam. Az a szelep biztosan jó, mert az DN25-ös és az 1"-os, amihez jól lehet csatlakoztatni a 3/4"-os dolgokat. Ha már egyszer meg van, érdemes volna felhasználni.

Falfűtésünk szabályozását szeretném megoldani. 12 részre osztott fal és mennyezetfűtés köröket szeretném termosztátokkal vezérelni. Olvastam egy un. Pipelife épületgépészeti rendszerről, van RF s vezetékes vezérlése is 12 körig bővíthető. Van valakinek tapasztalata vagy egyéb megoldása? Programozni sajnos nem tudok, így a már fejlesztett elemekből tudnék építkezni. Ötleteiket köszönettel veszem.

És ez?

https://www.cube-controls.com/pi-cubes/

https://www.szerelvenyvilag.hu/watts-m-64?page=3#content

Sziasztok!

Tudtok tippet adni (márka / típus terén), jól bevált motoros keverőszelepre vagy váltószelepre?
Annyi a nehézség, hogy 6/4-esre (DN40)-re lenne szükségem. Jó kvs természetesen előny, ahogy az ár is.

Köszi

Szia!
Nem tudom mennyire időben, de én az ESBE szelepeket javaslom, igaz nem olcsó kínai de hosszútávon kifizetődő ha otthonra kell. Nem is a legdrágább high tech cucc. Szerintem minőség megfizethető áron. Nekem mondjuk ide motoros váltószelep kellett de talán olyan 35-40K lehetett a szelep (+motor).

Szia!

Nem késő még, köszönöm a tippet. Egy alkatrészre várás miatt megállt a dolog, szóval pont a következő hetekben lesz újra aktuális!

Tisztelt fórumozók!

Családi ház felújítás előtt állok és a fűtésrendszer kialakításában szeretnék segítséget kérni.
A ház nagyvonalakban ilyen lesz felújítás után: 73 nm, szigetelt padló - 15cm polisztirol, szigetelt falak - 20 cm grafitos polisztirol, padlás szigetelés 20 cm, 3 rétegű ablakok.
A fűtést csak padlófűtéssel szeretném megvalósítani több zónára felosztva, zónánkénti szabályozással. Ennek megvalósítására a Honeywell evohome rendszert használnék az alábbi elemekből:
1 db ATC928WIFI központ
1 db R88 Opentherm modul
annyi db MT motor ahány kör van a szabályotott zónákban összesen (az osztó-gyűjtőre kell szerelni)
1 db HCE padlófűtés-vezérlő maximum 5 padlófűtéses zóna vezérléséhez (3 zónával bővíthető)
1 db HRA antena a HCE vezérlőhöz
annyi db T87 vagy DTS termosztát ahány padlófűtéses zóna van

Kérdéseim a következők lennének:
- kifűthető-e a ház csak padlófűtéssel? (tudom ez sok tényezős kérdés, feltételezzünk jól szigetelt házat és a fűtés helyes méretezését, tapasztalatokra lennék kiváncsi milyen egy ilyen házban élni)
- szükséges-e keverő-szelep beépítése, illetve a kazán szivattyúja elegendő a padlófűtés keringetésére? (a kazánon állítható a max fűtés előremenő hőmérséklet) Bosch Condens 5000 WT ZWSB 30-4 E vagy Viessmann Vitodens 111-W
- ha valakinek van tapasztalata a Honeywell vezérléssel, azt szívesen fogadnám, illetve szükséges-e egyáltalán, vagy csak felesleges bonyolítás, pénzkidobás.
- Opentherm interfész általában megtalálható a kazánokon, vagy ez csak a „felső kategória” kiváltsága? – webáruházoknál, illetve a kazánok kezelési utasításaiban nem sok információt találtam róla (szinte semmit, kivéve Bosch és Viessmann)

Előre is köszönöm a válaszokat!

Egy jól szigetelt ház kifűthető csak padlófűtéssel. A lányoméknál is az van és elég a padlóval fűteni.
Mivel kondenzációs kazánod lesz, így nem nagyon kellenek az általad felsorolt kiegészítők, de ha extrákat is akarsz akkor persze mehetnek. Viszont a Bosch kazánná ezt írják:" Kompatibilis a Bosch I-COM távvezérlő rendszerével, vagyis az interneten keresztül kapcsolódhatunk kazánunkhoz, és programozási és távfelügyeleti feladatokat végezhetünk kényelmesen, akár otthonunktól távolról is." Ezek szerint tudja a távoli vezérlést is.
Én a többzónás vezérlést egy Euroster zónavezérlővel oldanám meg, esetleg kettővel, ha több zónát és termosztátot akarsz

Köszönöm!
Időközben gondolkodtam a zónavezérlésen, és valószínűleg első körben kihagynám, hiszen viszonylag kis házról van szó, nem biztos, hogy van értelme és később is hozzá lehet illeszteni, ha szükség lenne rá (és nem is olcsó mulatság mindennel együtt)

Egy 73 szobás házba mindenképp több zónás kialakítást raknék, de egy 73 négyzetméteresbe még nem..

Szia

Ha mégis külön zónavezérlésen gondolkozol akkor tudnám ajánlani a Comutherm RF terméket, van rádiós 4 zónás és teljesen jól műküdik.
Barátomnál ilyet tettem fel (2 szoba, 1 fürdő és egy nappali zóna van kialakítva. A termosztát nem vészes, kb 30e Ft de a motorok már drágák a körönként 5000Ft.
Minél bonyolultabb a rendszered annál nehezebb megfelelően használni.

Én mindenképpen javaslom a zónák elkülönítését és vezérlését. Pl. a hálószobában hűvösebb, a konyhába adaptív módon ha nem kell akkor nem fűt, stb.
Amit javaslok még ha zónákra bontod, hogy a nyomásváltozásokat ne kerülőággal kerüld el, hanem egy deltaP keringetőszivattyúval (pl. WILO Yonos Pico).
Ha zónák zárnak, akkor csökkenti az áramlást automatikusan, ha a zónák nyitnak, akkor növeli automatikusan a vízáramlást.

Ennek köszönhetően nem lesz az, hogy ha kevés zóna van nyitva, akkor megnövekszik a tömegáram azon a pár nyitott zónán, ezzel számos problémát okozva. Sok csövezést lehet megspórolni nyomáskülönbségre szabályzó keringetővel, a hagyományos bekapcsolod-megy keringető helyett. Arról nem is beszélve, hogy a keringető ilyenkor visszaveszi a teljesítményét, ha lezár minden zóna, leáll magától. Tehát elektronikai szempontból is egyszerűbb, hidraulikai szempontból is egyszerűbb, és fogyasztása is bőven kevesebb.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy az alábbi képen látható rendszert hogyan lehetne megoldani, hogy külön zónánként vezérelhessem, két termosztáttal vezérelve külön a padlót és külön a radiátorros kört?
Az alapkérdést ismerősöméknél kiépített új építésű házban a szintén padló-radiátoros rendszer vezérlése tette fel bennem, mert ránézésre akármelyik termosztát is kapcsol nála, a radiátoros fűtés mindkét esetben menni fog. Nem volt semmilyen mágneses vagy egyéb szelep beépítve nála, csak egy keverőszelep, ahogy most szokás ezt a vegyes rendszert csinálni.
Így felvetődött a kérdés bennem is, hogy egyáltalán hogyan szokás ezt csinálni? Minden esetben megy egy kétzónás rendszerben a radiátoros is, és igazából csak a padlósat kapcsolgatom?
Elgondolkoztam, hogy én is meg tudom-e oldani nálam két termosztáttal az egészet? Mert ha a képen látható szivattyút nem indítja a radiátoros termosztát, akkor igazából a padlós rendszeren nincs keringés, úgysem megy, de a radiátoros meg mindkét esetben fog és azt sem szeretném..
Szóval a nagy kitérő után a kérdés az, hogy hová és mit kellene beépíteni a valós kétzónás vezérléshez? Az előremenő T elágazásához kellene vmi?
Egyéb kérdések:
1. A képen is látható, hogy a tágulási csatlakozójánál megeszi egymást a két fém.. Ezt mondta is a szerelő, hogy így lesz, de heti kb 1 liter víz kicsorog ott, tehát ez nem egy normális helyzet, mivel lehetne orvosolni?
2. Sajnos a barbi csövek valószínűleg nem szigeteltek, amin a radiátorokba megy a víz, így a legtávolibbhoz érve már le is hűl szinte, így 40 fokos radiátorom van (nem levegős, ez tuti), ami nyilván alig melegíti a szobát.. Ha elzárom mondjuk az egyik radiátort, akkor meg nincs keringés, és feljebb kell vennem a vízhőfokot, hogy beinduljon, szóval ily módon ez sem egészséges. Betonfelverésen kívül lehet valamit csinálni? Nagyobb radiátor, termoszelep, mittudomén..

Köszi a tanácsokat!

Szia

Van lehetőség kettéválasztani de mindenképp úgy kéne megoldani hogy hidraulikailag is le legyen zárva. Jelenleg ha van elvételezés a padlófűtésnek akkor ott elöbb fordul meg a víz mint a radiátornál, így egy-egy zónaszelepet javasolnék beépíteni illetve a radiátorokat beszabályozni. Ezt a szabályozást nem feltétlen kell annyira komolyan venni csak türelem kell hozzá. Én úgy csináltam régebben hogy az osztón a leg közelebbi radiátort vissza fojtottam legalább a feléig és sorba a következőt már kevésbé és így tovább. Ami fontos, hogy minden esetben a torló szelepet kell fojtani.
A tágulásinál csak egy tömítést kell cserélni és megfelelően meghúzni, a nagy tágulás miatt javallott a gumi tömítés.

Milyen messze van a kazán? 1-2 méter felett már vékony oda az a cső, amin jön-megy a víz.
Ha a fal másik oldalán van a kazán, akkor talán még nem fojt túl nagyot, de ha vastagabb lenne abból baj nem származna. Oda én 1" vagy, ha mesze van még nagyobb átmérőt tennék.

Köszi a tanácsokat. Ha beindul a fűtési szezon, akkor a radiátor beszabályozást megpróbálom rendesen megcsinálni, most csak a bemenő ág van fojtva egy kicsit két radiátoron.
Ha jön a fűtésszerelő, akkor a tágulásit is mondom neki a zónaszelep felrakás mellé. És persze nem magamnak csinálnám, csak szeretném ha összhangban lenne majd az ő elképzelése az enyémmel, mikor a beépítésre kerül a sor.. Hová kellene rakni a zónaszelepeket? A T elágazás után közvetlenül? Egy váltószelep nem lehet elég a T helyére?

Régen ott volt a kazán a közelben, azért maradt ott a vezérlés rész (ami nem így nézett ki, ezt már mi csináltattuk), de később a kazánt az előző tulaj elrakta vagy 4 méterre egy másik falra. Sajnos nem túl egyszerű kicserélni egy nagyobbra azt a csövet, kéne bontani rendesen, de tervben van egy újracsempézés, így lehet hogy meg lehetne oldani majd, elraktározom az infót.

Szia! Nem gondoltam volna, hogy valaha is lesz még valakinek hasonló problémája mint az enyém de ahogy olvasom az írásodat Te hasonló gondokkal küzdesz. Ezt a hőcserélős padlófűtési rendszert csak úgy lehet jól megépíteni ha odafigyelnek a keresztmetszetekre a csatlakozóknál. Ne a hollanderek mérete adja csőátmérőt hanem a csőátmérő a hollandert amihez tartozik majd egy szűkítő vagy méret növelő közdarab. Tele van hiányossággal az egész gépészeti kialakítás. Pontosan ilyen állapotban adta át nekem is a szerelő annak idején. Nincsenek elzárási, szakaszolási lehetőségek egyik oldalban sem. Ha véletlenül javítani kellene bármelyik részét ... nincs lehetőség elzárni kiiktatni semmit sem, kivéve a pf. szivattyút, mert azon ott vannak hollanderes elzárók. A hőcserélő csak remélhetőleg jól van bekötve, mert az a lelke az egésznek. A kisebb keresztmetszetű rész a primer oldal ahová a kazán fűtési előremenő ága csatlakozik és a szekunder oldal pedig a nagyobb bemeneti keresztmetszetű a padlófűtési oldalé. Ha itt a keresztmetszetek nem stimmelnek, már nem is fog jól működni.
A nálam üzemelő rendszer a kijavított hiányosságok után ÍGY néz ki. A csőtermosztát szintén fontos tartozéka ennek a hőcserélős megoldásnak de az sem mindegy, hogy milyet alkalmaznak hozzá. Az a feladata, hogy csak akkor engedje a padlófűtési szivattyút működni ha már a radiátoros oldal elérte az optimális hőmérsékleti szintet az az le lehet venni a hőcserélőnél a padlófűtési oldalra a szintén optimális hőmérsékletű teljesítményt. A csőtermosztát ki-be kapcsolgatja az átmeneti szakaszban a pf. szivattyút amíg a kazán el nem éri a radiátoros kör optimális hőmérsékletét, így lényegesen hamarabb "tér magához" a rendszer nem terhelve le a kazánt és okoz benne a harmatpont által káros szulfátos lerakódásokat a tűztéri hőcserélőjében.
A nálad kialakított pf. rendszer nem nyomott hanem szívott, mert a szivattyú a visszatérő oldalba van kötve. A szabályzó thermosztatikus szelep a hőcserélő kimeneti oldalán lenne jó helyen a távadója viszont jó helyről veszi a hőfok értéket.
Ha nem akarsz most hozzányúlni az egész rendszer átalakításához, érdemes volna ezzel a csőtermosztáttal lekapcsolhatóvá tenni a padlófűtési szivattyút az optimális hőmérsékletek eléréséhez. A keresztmetszetekről pedig csak Te tudnál nyilatkozni, hogy azok megfelelnek e a kívánalmaknak.

Köszi VIM!
Hát nincs egy éve, hogy átépítették, próbáltam a tanácsaitokból kiindulni (lásd eredeti felállás mellékelve, hozzászólások pár oldallal visszább), de a helyszínen elfogadtam a fűtésszerelő gyakorlati ötleteit is, és hát ez jött ki belőle. Mivel az akkori rendszert is tűzoltás jelleggel kellett gyorsan megoldani, hogy be tudjunk költözni, így pl a kétzónásítás is azért maradt el (illetve anyagi okokból is). Akkor a fűtésszerelő egy mágnesszelepet akart beépíteni az egyik előremenő ágra, és már az gyanús volt, hogy azzal valós kétzóna megvalósítható-e, ezért is jöttem vissza, hogy a jelenlegi helyzetből mit lehet kihozni.
Azt már az átalakítás elkezdésénél tudtam, hogy a rendszer nem lesz százas, pl pf csövek ritkán vannak lerakva, de azért meglepődtem, hogy pont a radiátor ágon lesz a problémám vele, és a padlófűtés egész jól elketyeg amúgy, igaz, 45 fokos vízzel, de ezt betudom a parkettának kő helyett illetve a ritka csövezésnek). De megpróbálom rendesen beszabályozni a raditátorokat és meglátjuk, hogy az megoldja-e.
Szóval ami biztos, hogy két külön kört akarok megoldani, hogy ne menjen egyszerre a kettő semmiképp, mert ezt találom a legnagyobb problémának, de teljesen átalakítani sem szeretném újabb súlyos százezrekért. Mivel a szobatermosztát kapcsolja a pf. szivattyút is (már most is, csak ugye most mindent egyszerre, mert egy szoba termosztát van), így a pf kör nem is menne, ha csak a radiátoros kör kapcsolna be.
Így is kell a csőtermosztát? Ha igen: úgy látom ezt a csőtermosztátot én is fel tudnám szerelni. És akkor ha jól értem, a csőtermosztátnak a radiátoros kör visszatérőjéhez kellene kerülni (mivel nálam a közös ágon már nincs hely egy iylet odarakni)? Tehát nálam úgy nézne ki, hogy a csőtermosztát kábele menne a szivattyú helyett a vezérelt dugaljba, és a sorosan bekötném a szivattyú elé?
A bekötési rajzodon nem látom, hogy te külön vezérelnéd a két kört, vagy ezt a szerepet tölti be a csőtermosztát azzal, hogy előbb felmelegíti a radiátorokat, majd a padlőfútést?
A keresztmetszetek végig egyformák a kazántól jövő henco csőtől a képen látható vezérlésig, illetve az eredeti padlófűtéscsövek sötétszürkével is ugyanolyannak tűnnek. Egyedül a radiátorokhoz menő barbi csövek vékonyabbak.
Elnézést az értetlenségekért..

A régi felállást nézve az már nem is lényeges, hogy mit lehetett volna belőle kihozni, HA a mostanit vesszük alapul. Azért nem akar megfelelően működni, mert egy-két része nem megfelelően lett bekötve. Én ha lehet ezt mondani, "minden" variációba bekötöttem a hőcserélőt, mert nem tudtam még akkor, hogy "melyik oldal kivel van". Annyit kellene szerintem változtatnod a mostani felálláson, hogy a thermoszelepet a hőcserélő kimenetére (primer oldal fűtési visszatérő szakasza) kellene átépíteni, mert a kazántól jövő maximális teljesítménynek bele kell mennie a hőcserélőbe ahhoz, hogy ebből a szekunder oldal az ellenáramlásával le tudjon venni magának megfelelő hőmérsékletű fűtővizet. A kimenetet úgy fogja fojtani/nyitni a thermoszelep, ahogy az érzékelője továbbítja a pf. előremenő (bemenő) hőmérsékletet amit csőről érzékel. A csőtermosztátot jól látod, hogy mi is volna a szerepe. A pf. szivattyút ne a szobatermosztát kapcsolja hanem ez a csőtermosztát ami egy konektorba sorosan bekötve csak akkor kapcsolja ki a fázist ha a megadott érték alatt van a hőmérséklet. A szivattyút egy kapcsolós dugvillával kell csatlakoztatni és tetszés szerint lehet kikapcsolni, tehát a padlófűtési kört "elzárni". Átmeneti évszakokban nekem sem megy a padlófűtés, mert nincs rá szükség, kifűtődik a radiátoros körökkel az egész lakás. A csőtermosztát helye meglesz ha a thermoszelepet átrakod a kimenetre, mert ahhoz a csőszakaszhoz biztosan hozzá kell nyúlni és ha már ott van akkor csinálni kell helyet neki.

Csináltam néhány képet, hátha így jobban érthető lesz számodra a megoldás.

Köszi a képeket és a további tanácsokat, megemésztem

Hát nem úgy sikeredtek a képek ahogy azt szerettem volna, mert fogalmam sincs, hogy miért fordultak el pedig a formázásuk után sem változtattam az állásukon.
Még annyit, hogy a radiátorok "felfűzése", bekötése az osztó gyűjtőbe és azok visszatérő csavarzatainak beállítása nem lesz hatással a padlókörre ha a hőcserélő az említettek szerint lesz bekötve a rendszerbe. Így a radiátorok a kazánon beállított előremenő hőmérséklettel kapják a táplálást a padlókör pedig mindig csak annyit tud levenni, hogy optimális maradjon a hőcserélőben a hőmérséklet. a csőtermosztáton kb. 40-45 fokot kell beállítani (a visszatérő ágon) és a kazán sem fog szulfátosodni.
Az elzárók nélküli rendszer látványától elképedek, hogy hogy lehet ilyet kiadni egy szakembernek a keze közül? Én még csak jól is jártam, mert nekem legalább a fő ágakba szereltek egy-egy elzárót de a Tiedben egy sincs. Ha hozzá kell nyúlni valamelyik részhez (szét kell szedni) az egész rendszerből le kell engedni a vizet, mármint amelyik oldalhoz tartozó részt kell megbontani. A hőcserélőnél van elválasztva egymástól a két oldal de még ott sincs elzáró.

Lenne egy kérdésem nekem is a rendszereddel kapcsolatban: A hőcserélő szekunder oldalán, az az a padlófűtésben van tágulási tartály? Tudom ez alap dolog, de a képen sehol nem látok. Meg igazából biztonsági szelepet sem igen találtam a padlófűtés részen csak a radiátoroknál.