Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok.
Ha valaki tud segítsen , előre is köszönöm!! Szét szedtem egy orosz régi kávédarálót ,mert nem müködik az állórész tekercsek előtt találtam egy egy szét égett ellenálást ,az egyik ketté is volt szakadva , gondoltam a jobbikra rámérek milyen lehet ,6.7 k ohm-ot mértem . Kicseréltem mind kettőt ,de nem indult akkorsem , az állórész 42 ohmos nem zárlatos nem szakadt.a forgórész sem zárlatos. szénkefék jók. kérdés: az ellenállás értékét hogy lehetne megtudni szinjelzés már nem látható lehetséges hogy 6.7 kohmos vagy jóval kissebb lehet azért nem indul a motor ? Várom valaki válaszát sziasztok
Az valószínűleg fojtó tekercs volt, nem ellenállás. Zavarszűrésre használják. Átmenetileg ki is hagyhatod, közvetlenül kösd rá a hálózatot a motor kivezetéseire.
Köszönöm a gyors választ !!
Átmenetileg kihagyhatom de kell valamit berakni helyette nem teszi tönkre a motort? A fojtótekercs többféle van ? ha igen milyet vegyek szerinted ,vagy szükségtelen ?
A motort nem teszi tönkre ha kihagyod, csak jókora zavart fog a hálózatra küldeni.
Valami ilyesmivel pótolhatod. A lényeg, hogy elbírja a motorod áramát.
Köszönöm a helpet !! szép napot .
Mod: Segítséget? Chat szlenget kérjük kerüld. A hozzászólás módosítva: Aug 19, 2018
Moderátor által szerkesztve
Üdv. Átjövök ide is a kérdésemmel mert foglalkoztat a kérdés. Építettem egy kompresszort, 2kw motorral hajtom, motor fordulata 2760, sűrítőé 1000! Tesztelgetem, de folyamatos fél órás üzem után melegnek érzem a motort. Kézzel éppen fogható. Meddig bírják a melegedést gond nélkül? Nyilván nem szeretném leégetni... Köszi
Elfelejtettem, indító kondi 50uF, üzemi 40uF!
Üdv!
Erre így nehéz korrekt választ adni. Legalább az adattáblát bemásolhattad volna, hátha rajta van a motor hőosztálya. Általánosságban annyi mondható, ha tartósan rajta tudod tartani a kezedet, akkor biztosan 50°C alatt van a külső felszínének hőmérséklete. Általában 150°C-ot még illik elviselni a tekercselésnek. Ha a tekercselés és a lakkozás korrektül van készítve, akkor a 100°C-os hőlépcső biztosan elegendő, a veszteségi teljesítmény elvezetéséhez. Ami tapasztalatom van, aszerint kb. 70°C-os külső hőmérsékletnél már lehet helye az aggódásnak.
Heló. Köszönöm válaszod! Itt az adattáblája.
Üdv! Adott egy kapunyitó, ami folyamatosan leveri a biztosítékot. Kikötve a motort az elektronika tökéletesen működik. Rámérve a motorra 27-27(-54)ohm a két tekercselés (3 kivezetéses). Mi lehet a probléma? Menet vagy test zárlat okozhat ilyent. Esetleg az indító kondi?
Üdv! Érdeklődni szeretnék hogy a képén látható 1,1 kw s villanymotorhoz mekkora üzemi illetve indító kondenzátor kell ? Hallottam különböző módokat ahogy ki lehet számítani pl 1kilowattonkén 70 mf üzemi és 1kw/ 120-160 indító vagy pl 100 wattonkén 5mf üzemi és 100 wattonkén 20-25 mf indító. Az érdekelne hogy mi alapján tudom meghatározni hogy az én villanymotoromhoz mekkora indító és üzemi kondenzátort kell ?
Egy ilyen motornak mennyi lehet a cos fi-je? Vagy az áramfelvétel mire vonatkozik?
Egy kérdést csak egyszer, egy helyen teszünk fel!
Szia!
Az átlag 0,7 szokott lenni , de az üzemállapot is meghatározza. A napi gyakorlatban annyira nem lényeges érték.....
Szia!
Nagyon lényeges mit hajt...... Mert a ventillátor üresen indul 1,1kW akár 40µF -al De egy kompresszor meg teljes terheléssel . 1,1 kW 120-150µF Tehát az áramfelvételt kell inditás után a minimumra hozni-----kb 2,2--2,5A de 3fázisról.
Alig két hozzászólással lejjebb figyelmeztettünk egy másik felhasználót, hogy egy kérdést csak egyszer, egy helyen teszünk fel. Miért nem lehet ezt megérteni?!
Sziasztok,
3,8 V névleges feszültségű DC motort szeretném 12V-os autó akkumulátorról működtetni naponta 2 alkalommal, alkalmanként max 1 percen keresztül. Kérdésem lenne, hogy károsodhat-e ettől a motor, illetve hogy általánosságban mi a hatása annak ha egy DC motort a névlegesnél nagyobb feszültségről működtetek?
Üdv!
Például leég. Elég gyakori tünet.
Szia!
Általában lehet egy DC motort nagyobb feszültségről üzemeltetni, mint a névleges feszültség. Azonban ennek több korlátja is van; Az egyik a kommutátor szeletfeszültsége, de ez ilyen kis feszültségen nem probléma. A többi közvetetten kapcsolódik a feszültség növeléséhez, mivel az inkább a fordulatszám emelésének a korlátja (ha állandó a gerjesztés, akkor a feszültséggel arányosan emelkedik a fordulatszám). A motornak forgás közben a kommutátor szeleteken le kell kommutálnia, ami a fordulat szám emelésével egyre problémásabb. A legfontosabb elem, hogy a forgórész tekercselésén egyre nagyobb frekvenciájú áram folyik, amit a forgórész induktivitás miatt egyre nagyobb fázisban késik, egyre nagyobb szikrázással történik a kommutáció. A folyamat erőltetésének az lesz a vége, amit Orbán József írt, leég a motor. Ha van szabályozható tápegységed, szép lassan emeld a motor feszültségét a névleges feszültség fölé, és közben nézd hogyan változik a kefeszikrázás. Általában jól látható a szikrázás növekedése azon a fordulatszámon, amire már nem célszerű a motort felgyorsítani. Egy 3.8V-os motor meglepő lenne, ha 12V-on (ami simán lehet 14V is) -több mint háromszoros fordulaton- normálisan tudna üzemelni.
A kisfeszültségű fémházas motorokba nem nagyon lehet belelátni. Modellmotorok, játékok, hajszárítók motorjai...
Egy sorkapocsba be lehet kötni 10-12 db 1N4001(7) diódát és a feszültségejtés a táppal/motorral sorba kötve egyszerűen megoldva.
Én normál 12V-os motoroknál 5-6 db diódával így használok a motor feszültségének ejtésére, illetve a belső ellenállás látszólagos megnövelésével a nyomatékot lágyítani. Az eredeti 1n/s hajtóművi kihajtási fordulat harmada lesz így kb. A hozzászólás módosítva: Júl 23, 2019
Sziasztok!
Sajnos a flexem sűrített levegővel való kifújása közben voltam olyan ügyes és kiszakítottam az állórészből mindkét szénkeféhez menő vezetéket. A tekercs kivezetései megvannak, azt szeretném kérdezni hogy visszaforrasztáskor van-e jelentősége hogy a tekercs végein levő szénkefe a kommutátor melyik felén van, vagy mindegy melyiket hová teszem? Köszönöm szépen! Üdv.
Szia! Az áramirányok szempontjából fontos volna, hogy megfelelő szénkefére csatlakozzanak az állórész tekercseinek kivezetései.
Szia! Ha véletlenül felcseréled a kettőt, akkor fordítva fog forogni. Más baja nem lesz. Egyébként burkolók, tetőfedők így fordít(tat)ják meg forgásirányt, így csempe, cserép vágásakor előre tolja a port, nem hátrafelé, nem szívja be a gép. A mosógép ugyanígy kapcsolja mosáskor a dobot oda-vissza, csak relékkel cserélgeti a két vezetéket.
Sziasztok.
Lenne egy kérdésem, amit elméleti oldalról szeretnék megközelíteni, mert úgy érzem, valami nem teljesen tiszta. Szóval van egy motorom, x menettel van megtekerve, ami 12V-on mondjuk 4000-res fordulatszámot eredményez. Ha ugyanez a motor, x/2 (tehát fele annyi) menettel lesz megtekerve (huzalvastagság hozzáigazítva), és én fele akkora feszültséggel, tehát 12V-tal kínálom meg, azonos fordulatszám fog kialakulni, és azonos teljesítményt fog felvenni a tápból is. Jól gondolom ezt? Tehát a két motorban ugyan akkora mágneses tér fog kialakulni. Köszi.
Szia!
Ez így túl általános, hogy érdemi választ lehessen adni. Annyit lehet mondani, hogy egy felületbe betekerhető vezetőkkel kb. ugyanannyi gerjesztést lehet elérni függetlenül a huzal átmérőtől (kis huzalátmérő-kisáram-sokmenet, nagy huzalátmérő-nagyáram-kevésmenet). A gerjesztés azonban a ritkán van közvetlen kapcsolatban a fordulatszámmal és teljesítménnyel, vagy akár csak a tápfeszültséggel. A legtöbb forgógépben belső feszültség alakul ki, és leginkább az kerül egyensúlyba a tápfeszültséggel. A kialakuló mágneses tér is pontosítást kíván, mert pl.: egy állandó mágneses gép esetében inkább annak az indukciójából indulunk ki, aminek a terét persze torzítja az árammal átjárt tekercs mágneses tere. Ha megadod milyen motornak milyen tekercseléséről van szó, akkor lehetne többet írni.
Köszönöm.
Brushless motorról lenne szó, de ahogy próbálgattam, az alacsonyabb kv-s motort (kv- Voltonkénti fordulatszám) nagyobb feszültségről járatva ugyanúgy teljesített, mint a magasabb kv-s alacsonyabb feszültségről. Csak valamiért mégis az a jobb, ha motor minél magasabb feszültségen hajtják meg, valószínűleg inkább az áram miatt... 500W-os motor (2S lipo) 8.4V-on enne kb. 60A-t, míg (8S Lipo) 34V-ról csak 14.7A-t, csak azt is nézni kell, hogy a 8S akksinál már 8 cella van sorba kapcsolva, azok belső ellenállása összeadódik, míg 2S-nél csak 2db cellájé. Mondjuk ha cellánként nézzük, kevesebb áram folyik sokkal, így nagyobb teljesítményt tudunk kivenni az akksikból.
Sziasztok! Nem teljesen idevágó, de találóbb , már létező topic híján ide írom: Egy max 200mm szélességben dolgozó asztalos vastagsági gyalut újítunk fel, amihez rendelkezésre áll egy etető meg egy elszedő oldali előtoló görgő, és ezeket kéne egy kis fordulatszámon (50 alatti rpm), nagy nyomatékkal meghajtani. Teljesen külön motorról és hajtóművel szeretnénk megoldani ( tehát nem ugyanarról a motorról, ami a késtengelyt hajtja). Akinek már volt dolga hasonló gépekkel meg tudná írni, hogy nagyjából hogy méretezzük a feladathoz szükséges hajtómű-villanymotor teljesítményét, valamint hozzávetőlegesen a görgők szükséges nyomatékát ? Köszönöm szépen!!
Szia!
Ami házilagosan készített gyalugépet láttam, azon az előtolás régi aluházas zárt mosógép motorral volt megoldva. Ezeknek a régi motoroknak a teljesítménye kb. 100-150W. Mechanikusan lelassítva elegendő nyomatékot adott, ha elakadás volt, akkor sem a motor állt le, hanem a fában "kapart" az előtoló tengely. 150W-ból visszaszámolva 60rpm (1ford/sec) esetén M= P/omega= 150W/(2*PI()*1)= 23,89Nm.
Sziasztok!
Mi a véleményetek: mikrosütő tányérforgató motorral szeretnék spirálcsigát meghajtani, ami hamu sűrűségű anyagot mozgatna. A motor fordulatszáma 50 Hz-en 5 rpm körül van, a teljesítmény 2,5 W a spirálcső hossza 300 mm, átmérő 30 mm, a csiga 5 mm drótból készülne. Tudna ez működni? |
Bejelentkezés
Hirdetés |