A képen látható tágulási a padlófűtésé, csak nehéz kivenni hová is tartozik.

Sziasztok!
Én is fűtést korszerűsítettem a nyáron!Gyakorlatilag a padlófűtés körön ami 19 éves minden új!
Nekem is 3 köröm van,Padlófűtés 1.(WC,fürdő,konyha,nappali),radiátorkör 2.(3 db szoba),radiátorkör 3.(feleségem szépségszalonja)!Épületgépész unokatestvérem és fűtésszerelő édesapja
tervezte kivitelezte a hidraulikát!
A villamosság szerelés,körönként szobatermosztát,fűtésvezérlő az én művem!
Azt mondták nekem oxigéndifúzió mentes csöveknél a hőcserélő teljesen felesleges szerintük. Ezért nálam sem lett beépítve,egyébként a rendszer hibátlanul működik!A kazán Wiessmann Vitodens 100W, beüzemelés megtörtént már!

Szép munka!
Letisztult, átgondolt vonalvezetés, esztétikailag is látványos!
Örülhetsz, hogy ilyen jó fűtésszerelőket találtál!

Köszönöm szépen!

A hétvégén megnéztem már a hőcserélőt és a többit..
Természetesen a hőcserélő fordítva van bekötve, legalábbis a hátulján levő ábra alapján, szóval azt meg kell fordítanom, ha ez lehetséges. Ugyanakkora a bemenő cső átmérője, csak belül van eltérés a keresztmetszetben, ugye? Mert ha nem, akkor nyilván kell a fűtéses is leforrasztani a csöveket.. Nem igazán tudtam eldönteni szemre, hogy kisebb-e a bemenő az egyik oldalon a toldások eltérő volta miatt, a tolómérőm meg sehol nem találtam...
Gondolkoztam a termofej átrakás kapcsán is.. Csak parasztésszel.. Miért is kell annak a hőcserélő alá kerülni? Mert kicsi a belső átmérője ahol a vizet átengedni? Mert amúgy teljes kapacitáson megy, míg a pf kör el nem éri a 45 fokot, addig nincs veszteség, utána meg már mindegy kb.
Illetve amin gondolkoztam még, hogy a padlófűtés kör ága ugye sokkal rövidebb, onnan hamarabb is fordul a víz, így nehezebben jut el a radiátoroshoz, emiatt csak kéne valami zónaszelep, vagy ez hülyeség?
És még egy kérdés: neked hol van a szobatermosztát? Mert nekem a radiátoros szobában kellene a viszonylag fix hőmérséklet a baba miatt (és az hamarabb is hűl ki, mint a padlófűtéses helyek, így gyakrabban is kapcsol), így ha annak van elsőbbsége a csőtermosztát miatt, akkor a pf kör igazából sosem melegszik fel, mert lekapcsol a termosztát, mire melegvíz jutna oda.
Köszi!

Egy "mezei" lemezes hőcserélő így néz ki. Jól látszik a primer és szekunder oldal bemenetei közti különbség. A kis keresztmetszet a primer oldalé, tehát oda kapcsolódik a kazán előremenő ága. Ha azonos méretűek a csatlakozó átmérők és azok hollanderei Bővebben: Link akkor mindegy, hogy a szabályzó melyik oldalon van a primernél. Ezt a hőcserélő típust viszont nem ismerem, hogy hogyan viselkedik az alkalmazott kapcsolási módban. Talán ha találsz rajta valami feliratot az alapján be lehetne azonosítani, hogy a gyártó mit ajánl. Például: Bővebben: Link
A felvetett probléma nem lesz probléma, mert a kazán addig fűti a radiátorokat amíg a szobatermosztát le nem kapcsolja azt. A padlófűtés pedig csak addig fog tudni ebből a teljesítményből levenni amíg a visszatérő ágon megadott hőmérsékletet el nem éri a rendszer. Nem kell attól tartani, hogy a radiátor kör előbb lekapcsolódik, mint ahogy a padlókör felfűtene. A padlókör folyamatosan leterheli a hőcserélőt az alacsony hőmérsékletével amit a kazán próbál szinten tartani mindaddig amíg a szobatermosztát le nem kapcsolja azt. Nekem sosem kapcsolja le, mert folyamatos lángmodulációs a kazán és eBus kommunikációs a termosztát hozzá.
A szobatermosztát kérdése az fontos, hogy hová kerüljön. "A leghidegebb helyiségbe!" ... vagyis a szabályozhatóságot nézve a padlófűtés nélküli, huzatmentes, ritkán "szabadba nyitogatott" de optimális hőmérsékletet igénylő helyiségbe. Akkor van jó helyen a termosztát ha abban helyiségben ahol van, optimális a hőmérséklet de a többi helyiségben a hőleadók szabályzásával fölé lehet menni ennek az értéknek.
A csőtermosztátnak az volna a szerepe, hogy az említett szulfátosodást kiküszöbölje a kazánnál és ne engedje "megültetni" a rendszert azelőtt, mielőtt az el nem éri az optimális hőmérsékleteket.

Az én hőcserélőm így néz ki. Látszik is a hátulján, a képen, hogy a szekunder van kivül..
Megtaláltam google keresésben és ez pont az egyforma bemenetű, 16-os.
Bővebben: Link A gyártó honlapján a leírásban csak a két ág közti nyomásban látok különbséget 3 vs 8 bar lehet, szóval okosabb nem lettem, hogy ez most így rossz v mindegy, cserébe könnyű megfordítani..

De a padlókör nem fog menni, mert a szivattyú sem megy, amíg nincs meg a 40-45 fok a visszatérőn a csőtermosztát miatt, így hogy terheli?

Nem akarok okfejtésekbe kezdeni a hőcserélővel kapcsolatban de annyit kell róla tudni, hogy a primer oldal az a nagyobb hőmérsékletű és kisebb térfogatú, gyorsabb áramlási tulajdonságú mint a szekunder ami pedig nagyobb térfogatú alacsonyabb hőmérsékletű és nagy térfogatáramú. Azt nem tudom megmondani, hogy ha ezt a hőcserélőt megfordítod, mert fordítva lett beszerelve, hogy úgy a belső kialakítása milyen kedvezőtlen áramlásokat okoz ott belül, mert hát a gyártó nem hiába tünteti fel az oldalhelyes és áramlási irányokat jelölő helyes bekötéseket.
A csőtermosztát olyan érzékenységű, hogy például nálam egy perc alatt kétszer is kapcsol a változásokra a felfűtési szakaszban, majd később egyre hosszabb időn keresztül működik a szivattyú ahogy a kazán kezdi elérni a fűtési előremenő hőmérsékletet. Ez azért is fontos, mert ha nem kondenzációs a kazán, akkor nem okoz benne káros szulfátos lerakódást a visszatérő oldalon. Éppen ezért amíg a 20 fokos hőfoklépcső nem optimalizálódik a radiátoros oldalon addig mindig csak szakaszosan fogja kapcsolgatni a padlófűtési szivattyút a csőtermosztát.

Sziasztok!

Az alábbi videó szinte helyettem teszi fel a kérdést:
Bővebben: Youtube

A keringető a hőszivattyú szekunder oldalán van előremenő ágban, utána egy váltószelep, hogy HMV hőcserélő / fűtési puffer felé menjen tovább.

Légtelenítéssel már próbálkoztam, többször, hang maradt.
Ami furcsa, hogy nem folyamatos, hanem néha elkezdi, majd 5-10 percig csinálja, majd újra elhallgat.

Ötletek?

Szia!
Megnéztem a videót!Első hallásra szerintem szivattyú csapágy vagy persely hiba!
Ugyanilyen hangja van az autóban a fűtőmotornak,hűtőventilátornak,vagy a hajszárítónak ha a forgórész persely/csapágy kopott majd váratlanul elcsendesedik,fordulatszám változáskor elkezdi újra!Szerintem nem biztos ,hogy hidraulikai oldalon van a hiba!Én próbálnék egy másik szivattyút!

Szia! Szerintem a szivattyú nyomás értékével lehet a probléma. Alacsony értéknél nincs meg a kellő nagyságú nyomás a szivattyúban ami a forgórészt központban tartaná és talán annak a hangja hallatszik a csapágyaknál. A csőkeresztmetszet nem látszik a felvételen de feltétezhetően illeszkedik a szivattyú szállító teljesítményéhez.

Nedvestengelyű a szivattyú, és 5/4-es a teljes szekunder kör. A kijelzett/beállított érték emelőmagasság méterben, mert szabályzott dP-C (Nyomáskülönbség – állandó) módban van.
Wilo Yonos Maxo a szentem, és talán alig fél éves.
De szabályzási probléma kizárható, mert fix teljesitmenyre rakva (1-3 fokozat), is csinálja.
Nagyjából a hőcserélőnek 4 m3/h kell.

A miénket egy hete cseréltük, az is így nyöszörgött idén a fűtési szezon végén, kopott persely.

Sajnos az , hogy fél évet ment a szivattyú, a mai világban nem jelent semmit!És úgy látszik ez már a neves gyártókra is igaz!

Nem nyugtattál meg. Hát minden esetre beszélek hétfőn a forgalmazóval, mert azért egy 300E+ Ft-os keringető ne csak pár hónapot bírjon már.

Turbulencia vagy kavitáció nem okozhat egyébként ilyen hangokat? Azért kérdezem, mert eddig inkább Grundfos száraztengelyű keringetőkkel volt dolgom, azok viselkedése ismert, de Wilo nedvestengelyű karimás 6/4-es és 5/4-es jószágokkal még nem.

Hangja egyébként 60 fokos előremenő hőmérséklet (HMV készítés) közben jött elő, nem tudom, ez számít-e bármit.
Szerk: akkor jött elő, de fűtési, sokkal alacsonyabb hőmérsékleten is ezt produkálja most már.

Pedig a nyomáskülönbség okozta probléma okozza a zajt (Kavitáció a nem elegendő előremenő nyomás miatt) mert azt írja, hogy: Próbálj még rajta állítani ....

Van a szivattyúknak egy olyan paramétere, amit a kavitáció elkerülése miatt kell betartani.
Ez pedig a minimális hozzáfolyási nyomás. Ezt érdemes lenne ellenőrizni szivattyú adatlapján és hogy a rendszerben meg van-e.
Ami nekem nem a kavitáció gyanussá teszi a dolgot az az, hogy amikor Topi feltolja a teljesítményt akkor eltűnik a zaj, ha kavitálna, akkor nagyobb teljesítménynél még jobban kellene kavitáljon.
A hangja tényleg pont olyan, mint amikor egy csúszócsapágyas motor kopott lesz és a tengely onnantól nem csak tengelyirányon forog hanem egy újabb tengely mentén közben körbe is jár, ettől nyűszítő hangja lesz.
Mi van ha a szivattyú túl alacsony terhelésre dolgozik?
Ezzel azt akarom mondani, hogy lehetséges az, hogy szükséges neki a kilépési oldalon a belépésihez képest X nyomást létrehozni ahhoz, hogy a forgórész a megfelelő helyre kerüljön, a csapágyak siklófelületén megfelelő folyadékréteg kialakuljon.
Ehhez jobban passzol az, hogy csendben lesz, amint Topi feltolja a teljesítményt.
Topi Ha tudsz valahol egy csappal szeleppel megpróbálhatnál ráfojtani egy kicsit az elmenő oldalára hátha abbahagyja a nyikorgást.

Köszönöm a tippet, termeszetesen most nem csinálja, síri csendben megy, de fülelek, aztán zárok a golyóscsapon kicsit teszt gyanánt. Jelentkezem, ha sikerült fülöncsípni.

Hozzáfolyási nyomás: az óra a szivattyú előtt 1.2-1.4 bar között van. Most az előbb egy teljes HMV ciklus is végigment, zajtalanul. Zajosan is ennyi a nyomás.
Biztos fogorvos szindrómája van, most azért nem fáj neki

És igen: Jelentem, komolyan lefojtva a kimenetét is zörög, sőt se a hangereje, se a frekvencia nem változik a fojtás változtatásával.

Sziasztok. Most rendeztem át a fűtést az alábbiak szerint, Szerintetek működni fog? A vezérlés még nincs kész, valamint a motorok nincsenek fent. A radiátor és a padló kör előremenőjébe beraktam egy-egy Honeywell szelepet, és direktre kötöttem 2 törölköző szárítót, így nem kell idő relé a lékévréshez.

Na ebbe most beleszédültem. Jojózik a szemem.

Sajnos ennyi hely volt.

Ez volt. Így nézett ki.

Szia! Ehhez a rendszerhez szilárd tüzelésű kazán is tartozik? A padlóköri csövek nem oxigén diffúzió mentesek? Nem értem az iszapleválasztókat ha ez nem így van.

Nincs szilárd tűzelés,csak gáz. Oxigén diffúzió mentes csövekkel van a padlókör.

Az iszapleválasztók, a szaki ajánlatára került be a körbe.

Én ugyan nem vagyok szaki de úgy látom, hogy Téged kissé sikeresen túlbonyolítottak. A két iszapleválasztó a háromutú szelep a merülő hüvellyel meg a két Honeiwell szelep.... Mindkettő szelep a bemeneteken lett beépítve ... mi célt szolgálnak? Ha van hőcserélő, miért kell háromutú szelep még pluszba? Hát majd a vallatásnál elválik hogyan is szuperál de ebben a sok irányváltásban elszédül még a víz is.

Szerinted, hogyan lehetne nem túl bonyolítani, hogy normálisan működjön? Köszönöm válaszod.

Nekem egy hőcserélő van párhuzamosan kötve a radiátoros körre és onnan van levéve a teljesítmény a padlókör számára. A hőfokot egy Danfoss FTC szabályozza. A rajzon a hőcserélős kapcsolást kell figyelembe venni a strangszabályzók nélkül. Nem kell iszapleválasztó meg háromutú szelep meg áramlás szabályzó szelep a bemenetekre. Majd meglátod, hogy a most megépített felállás hogy fog szuperálni. Talán csak nekem tűnik soknak a beépített alkatrészek száma és a megoldás furcsának .... az enyémhez képest. A magyarázkodást, hogy minek a háromutú szelep ha van hőcserélő vagy fordítva. Az, hogy szükséges a radiátoros körről leválasztani a padlókört a kazán miatt, mert az nyilván nem kondenzációs, egyértelmű de, hogy miért kell ezt összekeverni, együtt alkalmazni? ... meg iszapot gyűjteni a semmiből. Passz.