De igen, maximálisan támogatom a törekvést. Sajnos nem mindig egyértelmű, mikor vagyunk egyértelműek.
Különböző környezetben különböző mértékben kell részletezni a dolgokat. Pl. egy téma-azonos szakmai társaságban egy-egy kevésbé pontos kifejezés is elfogadott, mert mindenki tudja pontosan mire gondol a megszólaló.

Igen: pl. ott van a "semmi"

És mint pucuka írta itt egyel lejebb:

Tudom, a magyar nyelv ezért érdekes, mert nem kell mindíg mindent részletezni, a beszélgető partnerek " tudják" miről van szó.
A hétköznapi nyelvben ez rendben is van, de a műszaki nyelv azért ettől némileg eltérő. Ott nem lehet feltételezésekkel operálni, mert "összedűl a híd" (ház, stb,). Pontosan, precízen nevén nevezve kell a gondolatokat interpretálni. Ennek a nyelvnek része a műszaki rajz is.

Urak! Nem kellene egymás torkának ugrani egy darab drót miatt, pláne hogy beismertem ezt a "hatalmas" tévedést ahogy kifejeztem magam.

Most már hiába... neked annyi... véged van, mint a botnak

Hidd el nekem hogy arra az 1 évre már így is elég volt amikor újra ide visszanézek... Nagyon sok mindent saját csoportban, és privátban beszélek már meg olyan emberekkel akikkel lehet.. Pontosan ezért nem használom ezt a fórumot sem annyit legalábbis nem amennyit régen...Pedig lennének kérdések mert kérdezni nem bűn. Na de így felesleges ha valaki csak önfényezésre használja... Pláne hogy mindenki más hülye..És nem egy ilyen van sajnos...

Üdv!

Pár éve járt nálam egy ilyen kis "jószág". Szó szerint az elektromos hulladék telepről hozták vissza, hogy hátha meg lehet javítani. Ha emlékeim nem csalnak BD243-al és BD244-el helyettesítettem a végeket. Nem a legjobb tranzisztorok erre a célra, de a "szóljon valami" kategóriába belefér. Nem drága, illetve a fiókban is akad belőlük bőven. Ha minőségibb végeket szeretnék az RCA gyártott ilyen paraméterű tranyókat szép számmal, de azok csak használtan fellelhetők itt-ott.
Elég zsúfolt kis erősítő, de érdemes labortápról vagy áramkorlátról indítani a cserék után (még ha forrasztgatni kell is kicsit) mert tud meglepetést okozni...

Szia!

Köszönöm szépen az infókat!
Megpróbálom azokkal!
Hát elég érdekesen szerelték. Ahhoz, hogy kiforraszd a végtranyókat, konkrétan szét kell szedned az egész vázat, mert egy merevítő takarja a tranzisztor lábait...

Sziasztok,
Tudom, hogy "istenkáromlás" ilyent felvetni és kérlek ne "kövezzetek" meg miatta, de a következő kérdésem lenne a szorgos közösséghez:
Felénk igen bajos a rádióvétel, na meg a mai kínálat sem valami bő, ezért ráfanyalodtam az internet-es rádióhallgatásra a műhelyemben. A megoldás prózai egyszerűséggel egy már lesajnált android-os mobiltelefon és egy jack-rca kábel. A dolog működik (a minőséget ne firtassuk), de azonkívül, hogy a drága okos telefon időnként visszaszabályozza a hangerőt (gondolván ő, hogy füles van a fejem és hát a hallásom érdekében ő majd vigyáz rám) még teljes hangerőn sem tudja rendesen kivezérelni az erősítőt. Próbáltam Videoton, Grundig és Sony erősítővel, egyik sem igazán szerette. Arra gondoltam, hogy kellene valami erősítő (illesztő?) fokozat a telefon és az erősítő közé és mivel a telefon akkumulátora már amúgy is haldoklik így folyamatosan töltőn van, célszerűen 5V-ról kellene üzemeljen. Lenne erre valakinek ötlete?
Előre is köszönöm a segítséget!

Szia! Legegyszerűbb megnövelned a választott készüléknél a bementi érzékenységet. Melyik erősítőt használnád szívesebben?

Szia!

Összeraktam az erősítőt.
Bekapcsolt, viszont alaphelyzetben melegszenek a végfok tranzisztorok.
A képen látható potméterrel lehetne állítani a nyugalmi áramot?

Köszönöm a választ, de őszintén most sem tudom, hogy a hangfalhoz milyen erősítőt építsek. Szóval az A szépen szól, de halk?
A D pedig nem szól jól, de hangos?
Bocsi, ha hülye vagyok. :/
Üdv.

Szia, a szívem csücske a Grundig R-2000, de őt most száműztem, a műhelyben sokat fúrok-faragok és sajnáltam ilyen körülmények között tartani. Mindegyik erősítőm "gyári" állapotában van és ezt szeretném is megőrizni, ezért inkább valami külső egységet szeretnék és ezt más is tudná használni.

A halk/hangos csak távolról kapcsolódik az "osztályhoz". Illetve arról szó sincs hogy a D vagy H ne tudna jól szólni. Sokkal inkább az a kérdés milyen elvárásod van, és milyen felkészhültséged. Kevés olyan dolog van, amihez több szélsőség kapcsolódna mint az erősítőépítéshez. Az "AudioFil"-ek világa egy nagyon különleges környezet, ott nehéz stabil kapaszkodókat találni.
Olyan erősítőt építés, ami teljesítményben illeszkedik a "hangfalhoz" (azért tettem idézőjelbe, mert szinte biztosan nem hangfalad van, hanem hangdobozod), és lehetőleg AB osztályú. Azért legyen ilyen, mert itt már értelmes a hatásfok, de még nem keverednek bele kapcsolóüzemű megoldások. Valamint ebben a kategóriában sok tapasztalat halmozódott már fel, ezért hatékony segítségre számíthatsz.

Az előerősítő témában találsz kapcsolásokat, akár tőlem is. Az előerősítőnek viszont nem praktikus a telefon töltőjéről tápot adni, mert a töltő test és a fülhallgató kimenet test között ott figyel a telefon elektronikájának zaja. Érdemes egy dugasztápot beáldoznod.

Szia!

Fotó alapján már meg nem mondom hogy az volt-e (pár éve volt nálam, a memóriám meg ...). De a kapcsolást nézve más poti nincs a környéken. A T207-es tranyó emitterével kell hogy rövidzárban legyen az egyik oldala.
De javaslom ha van szkópod nézz rá mielőtt nekiállsz a munkapont variálásának. Mert melegedést okozhat gerjedés is. Ha nem tudod megoldani a szkópos mérést, akkor ha van jó oldal, annak alapján próbálj áramot vagy feszültségesést mérni, az ad egy támpontot. Úgy rémlik áthidaló vezeték kivételével külön tudod választani a nyákon a végfokok tápjait (ez csak kósza emlék).
Ha nem tudod azonos értékre állítani mint a jó oldal vagy egyáltalán nem reagál rá, az erős jel a gerjedésre.

Szia!

Köszönöm az infókat!
Van szkópom.
Illetve az egyik csatorna hibátlan volt.
Köszönöm a rajzot is!

Olyat én nem mondtam, hogy a D nem szól jól, de hangos. Az, hogy milyen hangos, az az erősítő teljesítményétől, és a hangsugárzótól függ. Az, hogy milyen minőségű, amennyire szól jól, az sokmindentől függ, kapcsolástechnikától, beállításoktól. Ennek igy a hatásfokhoz nem sok köze van. Ha nem kell spórolni (pl telepes üzem) a bevezetett energiával, akkor bármelyikkel, kivéve a C osztályt, építhető jó, és kevésbé jó hangú erősítő is. A hatásfok kérdése nem minden esetben kardinális kérdés viszonylag könnyen feláldozható a minőség oltárán.
Hogy milyen hangfalhoz milyen erősítőt? Ez jó kérdés, és elég bonyolult dolog. Pl egy zárt doboznak nagy a csillapítása, de viszonylag egyenes a frekvencia átvitele. A nagyobb csillapítás azt jelenti, hogy kevésbé érzékeny, nagyobb teljesítménnyel kell meghajtani. A különböző nyitott, vagy félig nyitott dobozok (bass reflex, TL, stb) érzékenyek, viszont a frekvencia átvitelük nem a legjobbak közé tartoznak. Az egész dologba belejátszik az erősítő kimeneti impedanciája, ha kicsi, félvezetős erősítőknél) akkor jobban "fogja" a hangsugárzót, (damping faktor) ha csöves, és illesztve van, akkor kevésbé. Ennek is van optimális értéke.

Akkor nagy baj már nem lehet...
Sok sikert a javításhoz!

Sziasztok! Ebben a kapcsolásban a c3 330pF abból csak 50v ost találtam, de én minimum +-65v on fogom járatni az erősítőt, véleményem szerint ezt bűntetlenül meg is tehetem, mert erre az alkatrészre nem jut ekkora feszültség sosem. Megerősítést kérnék. Valmaint tudom már kitárgyaltuk biztosan máshol is de mekkora nyugalmit állítsak be? A legkisebbet ahol már nem hallani keresztezési torzítást a kijáraton? Jó a fülem A 60mA reális értéknek tűnik...A leírásban nem közölnek kijárati offszetet sem de poti az van a panelon erre, gondolom ott meg a legkisebbet kell belőni a legkevesebb nyugalmi áramnál amit lehet. A fetek és a t8 t 9 úgyis együtt fog melegedni..

Szia!
Először is jól látod, mert itt nem kap csak néhány voltot. Másrészt itt a fórumon valaki felvilágosított, hogy a pár pikós kerámiák amire 50V van megadva az nem átütési feszültség, hanem az érték tolelancia határa. Tehát csak a kapacitása fog elmászni az adatlap szerinti 5, vagy 10%-on túl.

Csak azért mert 330 pF ból kapható 500v os változat is de feleslegesen nem vásárolok be belőle mert nem egy általánosságban használt ker kondi.

Ez szokatlan paraméterezés lenne. Én még nem hallottam erről, de akár lehet is benne logika. Például ha a kondenzátor nem üt át akkora feszültségtől ami már a forrasztható végei között egyébként is áthúzna (ezt azért bőven 500 V fölé saccolnám pl. egy 1206 tokozásnál), akkor tényleg értelme lehet meg adni azt a feszültséget, ahol még jól tartja a kapacitását. Egyfajta ajánlott értékként.
Azt viszont nem látom miért növekedne meg az értékszórás mondjuk 50 V felett. Mi okozhat ilyen változást?

Az értéke is lazítható ha nincs, mert szerintem 220-470pF között nem fog változni sok minden.
A kimeneti ofszetet természetesen nulla voltot megcélozva kell beállítani.
A nyugalmi áram az bonyolultabb kérdés. A torzítás csak egy dolog a sok közül. Én kapcsolófetes erősítőt csináltam szubra, és na mondom jó kicsi lesz a nyugalmi áram, mert 200Hz alatt úgy is kijavítja a torzítást a nagy nyílt hurkú erősítés. Csak hogy ha nem nyitnak ki a fetek rendesen, nagyon lassú a kimeneti fokozat, és gerjedékennyé válik az erősítő. Szerencsére csak alacsony feszültségű gerjedést kelt, így nem röppen el semmi. Úgy tapasztaltam, hogy már 10mA is elég, de ezt tartani kellene valahogy. Sajnos egy pn átmenet, meg az UGS közötti összefüggés nem vetíthető egymásra, ezért próbálkoztam a nyugalmi áram kompenzáláshoz is kis mosfetet használni. De az sem volt tökéletes, mert nem lehet szinkronba hozni a teljesítmény, és a kompenzáló fet lapkájának hőmérsékletét. Tehát először állíts be 10 mA-t, majd hideg és meleg környezetben is ellenőrizd a stabilitását. Ha nem kell szabadtéren üzemelnie, akkor 10-40 fokos környezeti hőmérséklet között elégséges tesztelni. Mérni jel nélkül, megküldeni "fehér izzásig", majd gyorsan levenni a jelet, és leolvasni a nyugalmi áramot. Ha valamely helyzetben nagyon viszaesne a nyugalmi áram, akkor kicsit lehet növelni, majd újabb teszt. Nem elég ugyanis ha 20 fokos szobában 50mW-on jó a nyugalmi áram, mert gondolom nem azért kap 2x65V-ot hogy csak halkan használd. Ha nem sikerülne stabilan belőni a nyugalmi áramot, akkor trükközni is lehet. Például a source körökbe be lehet tenni egy-egy 10 Ohm-os ellenállást áthidalva egy-egy gyors 10 A-es diódával. De erre ott lehet szükség, ahol nagyon széles hőmérsékleti tartományban kell üzemelnie. Például szabadtéri hangosításkor. Karácsony este -15 fok, nyári délután +38 fok, ráadásul sütheti a nap is. Szólnia meg itt is, ott is kell.

A kerámia kondik kapacitása feszültségfüggő. Persze nem mindegyik dielektrikum egyformán. Ezzel az a gond egy erősítő esetében hogy a kivezérléssel együtt változik a kapacitás, és ez furcsa, (és esetleg nehezen mérhető) torzításokat okoz a hangban. Ezért (is) vannak feltételei, hogy mikor lehet ker. kondit, és mikor csak fóliakondit használni egy-egy alkatrész pozicióban.

Annak idején (legalább 10 éve) bontottam egy nyákról egy maréknyi 1µF-os SMD kerámia kondit, aminek szerettem volna megtudni, hogy mennyi a feszültségtűrése. Ezért elkezdtem egyre nagyobb feszültségre feltölteni, hogy hol fog átütni. 650V-nál még nem ütött át... Viszont ha rövidrezárással sütöttem ki (és nem ellenállással) akkor azonnal tönkrement (a kapacitása közel nullára csökkent). Ezután pákával 400C-ra felmelegítettem a kondit, amitől szinte teljesen visszanyerte a kapacitását. Érdekes kísérlet volt, de a kondik feszültségtűrését nem tudtam meg. Pafi-tól kértem tippet, hogyan határozzam meg a kondik feszültségtűrését: Egyszerűen az a feszültség, ahol a kapacitása a felére csökken! Nos hídba kötöttem 4db egyforma kondit. A hid egyik ágára tápegységet, a másik ágra kapacitásmérőt kapcsoltam. A kondik feszültsége kicsivel 50V felett már csak 500nF körüli volt. Meg is találtam az akkori mérési eredményeimet - lásd a mellékletben. A mérésből az is jól látszik, hogy az 50V-os kondi kapacitása, már 5V-on is határozottan kisebb...

Köszönjük a mérési eredményeket. Hasonlít arra, mint amikor egy vasmag kezd telíteni.

Köszönöm ez kimerítő válasz volt, tehát nem véletlenül vannak azok az értékek meghatározva.
Hangosan nem akartam mondani de a hangzásba is igencsak bele tud szólni egy ker. és fólia vagy akár egy elektrolit kondenzátor is. elég ha csak a bejáraton megnézzük, az egész végfok átvitele megváltozik... Tehát rendelek oda olyan feszültségtűrésűt ami biztosan jó lesz. Én szeretek inkább felülbiztosítani ott ahol ez lehetséges, mert itt aztán majdnem mindegy hogy 50 avagy 500v os az a kondi, de a valóságban mégsem mindegy.

Így lehet kerámia kondiból parametrikus erősítőt készíteni, akár a tudtodon kívül is.
Igen érdekes dolgokat tud művelni egy kerámia kondi, ha a határait feszegeted. Lehet pl. frekvencia többszörözőt is, mint egy varaktorban, és ahogy mondod, pláne ha változik rajta a feszültség, elég nehezen mérhető torzításokat tud okozni.

Ha jól emlékszem volt is erre példa, tranzisztoros kvázi erősítő javításánál nem tudtam rájönni mi okozza a kimeneten a gerjedést, mert találomra mindenhová a 100v os kondik helyett került 50v os 1 darab nem "bírt magával", nagyon forró lett. Érdekes hogy a kapacitancia megmaradt...

Példaértékűen precíz vagy (mint általában mindig).
Ha már szóba került a kondenzátorok kérdése, két egyéb témában is kérdezem a véleményedet (Mindkettő SMD kondenzátorokra vonatkozik).
1. Ha csak panelon látok egy kondenzátort beépítve (vagy onnan bontva), akkor van arra valamilyen támpont hogy az milyen lehet? Ránézésre látszik rajta, hogy pl. kerámia-e? Esetleg egyszerű módszerekkel kideríthető milyen?
2. Ha vásárolok SMD kondenzátorokat, akkor mindig szembe jönnek a kapacitás és a feszültség mellett 3 karakteres "jelölések". Ebből sok fajta van, pl.: X5R, X7R, Y5V, NPO, COG stb. Ezek mit jelentenek?