Na jó vannak kivételek.

Nálunk az a mondás járja, hogy aki még nem hegesztett 48 V-tal, az nem is szakember.

A szikra akkor is van, ha az adapterben pont a fáziságba kerül a kimeneti negatívra vezető kondenzátor, és a PC le van földelve. ( vagy mindkét hálózati oldal le van kondizva a kimenethez, ekkor az adapter forgatás sem segít.) Én eddig mindenből kigyilkoltam, ahol zavart. Különösebb rádiós zavart nem tapasztaltam ez után sem, viszont végre összeköthettem nyugodtan a PC-vel ( és egymással) a szerkezeteimet. Van olyan ahol egy kondi van a negatívhoz, ott 230/0V közül valamelyiken van a kimenet, van ahol két kondi van, akkor 110V van a kimeneten, van ahol a test földelt. Ember legyen a talpán aki ezt nyilvántartja adapter cserélgetés/összekötés esetén.Eddigi legrosszabb próbálkozásom egy földelt erősítőbe egy 1 kondenzátoros DVD szerencsétlen csatlakozásakor kimúlt bemenet volt. ( valamiért a jel hamarabb érintkezett mint a test )

Nálunk (még) nincs ilyen probléma, mivel az egész hálózat (lakás része) azon mód van ahogy a 60-as években megcsinálták, szóval csak földeletlen konnektorok vannak, védővezető sincs a falban...

Az ilyen nagy mikrohullámú állomáson (+TV + URH adóállomás is) van 48 V -os is, és van 230 V -os szünetmentes is. A mux megkapta a 48 V -ot, ott RF zavar volt, (bévül volt a földhurok) mögötte kb. 30 m -re az árbocon a TV1 100 kW sugárzó antennája. (nézz fel a szabadsághegyi TV állomásra, a mi berendezéseink a toronyépületben voltak)
Az URH rádióállomás pedig nem szabványos távközlési berendezés volt, de a végére az lett.

Ebben a hónapban újra magyar műhold startol. Ráadásul nem is egy hanem mindjárt kettő.
ATL-1, SMOG-P start
Mindenkinek jó hallgatózást!

A hónap végén, de esélyesebb decemberben.
Az ökölnyi apróságok darabját társbérletben kb. 300mHUF-ért viszik fel. Ez az űriparban kifejezetten olcsónak számít...

Akkor az ISS eddigi kiépítése mennyibe kerülhetett. Magyarország 100 évi nemzeti jövedelme nagyságrend talán, de nem tudom.

Nem szabad arányosítani, ebben az iparban minél kisebb valami, fajlagosan annál drágább a felvitele. Jelen szituációban 1mUSD körüli költség jön ki egy negyed kilogrammos műholdra. Az Electron rakétát (alapesetben 6mUSD/indítás) egyetlen teherrel, teljesen kihasználva már csak ~30eUSD esik egy kilogrammra. A jelenleg elérhető (messze) legnagyobb teherbírású rakéta, a Falcon Heavy teljes terhelésnél, egyszerhasználatos konfigurációban (150mUSD/indítás), LEO-ra 2400USD-ért visz fel egy kilogrammot, fajlagosan ez a legolcsóbb. Itt 180.000Ft jut negyed kilogrammra - hol van ez a közel 300 millióhoz képest?.
Magyarország idei évre becsült GDP-je 332Mrd USD, az ISS a kiépítésig ~150Mrd USD + az elmúlt 7-8 év fenntartási-ellátási költsége. Vélhetően a program legvégére sem éri el a 200Mrd USD-t. Minden résztvevő ország töredékét költi az ISS-re (és az űriparára), mint amit a hadiiparára költ.

Köszi.

Az a 100 év továbbra sem hagy nyugodni
Az ISS (mai formájának) tervezésének kezdetétől a teljes élettartamára várható költség valahol 200Mrd USD körül (alatt) alakul (a dollár mostani értékén). Ez kb. 35 évre osztható el. Ez Magyarország kb. 40-50 évi honvédelmi kiadása békeidőben, de ha elérnénk és fenntartanánk a (NATO által) megkövetelt GDP 2%-ot, akkor 33 év. Mindez 35 év helyett, azaz elméletileg a honvédelemre egy fillért sem költve Magyarország egyedül is megépíthetne és fenntarthatna egy ilyen monstrumot. Persze ez így nem teljesen igaz, mert a résztvevő országok nagyban építettek a meglévő és más célokra is használt űriparukra és infrastruktúrájukra, egy ezekkel nem rendelkező országnak többe kerülne. De így is félelmetes, hogy egy kicsi ország világviszonylatban nem túl nagy hadi kiadásai, azonos időintervallumban összemérhetők az ISS költségeivel... (Ez szigorúan elméleti fejtegetés, egy kicsi ország a "való életben" talán 100 év alatt sem tudna elegendő forrást felszabadítani egy ilyen program számára.)

E üzemanyag.

Egyszerűbb metilalkoholt előállítani CO meg hidrogénből.

Egy másik cikk.

Azt nem reklámozzák, hány kWh villamos energia kell egy liter üzemanyag előállításához. Majd az (akár nap) "erőműtől a kerékig" mérhető hatásfok is érdekes lesz, hogyan viszonyul a tisztán elektromos hajtáshoz. Akár két-háromszoros veszteség mellett is vállalható, de azt sem lesz egyszerű elérni.
Ugyanezek a fejlesztések folynak H₂O + CO₂ -> CH₄ + O₂ irányban is (metánt valamivel egyszerűbb így előállítani, mint a hosszabb molekulákat). Ilyen berendezés megbízható és viszonylag kompakt kivitele lényegesen közelebb hozná a mindig tervezgetett Mars látogatást.

Szerintem a kőolajat, amíg el nem fogy az utolsó csepp is a Földön addig biztos, hogy nem fogja felváltani semmi.
Így van ez az elektromos autóknál is, ott sem reklámozzák a környezet szennyezést amíg legyártják az akkukat, stb.. Pedig biztos, hogy van környező szennyező anyag, még ha mindent is tesznek azért, hogy a környezetet kíméljék.

Jelen pillanatban felesleges bármi felett pálcát törni, azt kell nézni, miben van több fejlődési potenciál.

Hát igen, ezt már itt kitárgyaltuk a nagy okosok meg a modik legkisebb örömére.
A német parlament által megrendelt tanulmányban fekete fehéren áll.
Egy közepes/felsö kategoriaju e-autohoz az akku legyártása folyamán annyi CO2 keletkezik mint amit egy hasonlo kategoriáju modern diesel auto 7-8 év alatt termel, ha uton van - német viszonyok évi 30000 km.
És ez még nem minden. 1 tonna litium kitermeléséhez 2 millio édesviz kell, ami kb 20-30 évig marad szennyezett a mai technologia szerint. ( uj meg még nincs, és a litium bányák vidékén a viz a legnagyobb ritkaság.)

Ez elsőre egészen jól hangzik! Ha meg lehetne oldani, akkor ki lehetne termelni a felesleges CO2-t a légkörből, meg a metánt is az óceánokból. Mindkettő melegít, és már meg is állt a globális felmelegedés!
Már csak egy jófajta lepkeháló kellene a CO2-höz, meg jó sok szívószál (nem műanyag, hanem mondjuk nád) az óceánok fejéséhez. Kár hogy ezt már nem érjük meg.

Tudom, hogy volt szó róla.Nem is azért írtam, hogy újra kezdődjön a kitárgyalása.

Oláh professzor hasonló témában kapott Nobel díjat.
Oda-vissza üzemanyagcella

Nem földi körülményekre fejlesztik, hanem oda, ahol majdnem 100% CO₂ a légkör. Egy észszerű költségellek megvalósítható marsutazás puszta reményéhez is fontos lenne, ha a helyszínen állítanák elő a visszaútra szükséges üzemanyagot. Bármennyire nem "aktuális" (lehet mégis?) probléma ez, azért dolgoznak rajta, hogy az esélyeket növeljék.

Csak ugye a gyártást kiszervezik, de az elektromos autók meg helyben nem szennyeznek.
Tisztább levegőt szívnak be a városokban.

Nem olyan biztos. Bővebben: Link.

Utánna az egész zöld csorda éjjel nappal mutogatni fog azokra az országokra, ahol nem tudják betartani a CO2 kibocsátást. ( már most is azt teszik, szinte minden vaskohot bezártak errefelé, az akku- meg elemgyárakat is kirakták jo messzire, de a duma megy egyfolytában. Ugye más megdögölhet a mi vágyott luxusunkért) .

Hát nem t'om...
A végén még kihozzák hogy a dízel autó a legkörnyezetbarátabb dolog. Mert ugye a bicikli gyártásánál is rengeteg CO2 keletkezik, meg amikor tekersz rajta mint állat, akkor sokkal több kalóriát égetsz el mint ha csak egy autót vezetnél, stb.

Nekem is vannak kétségeim. De az igazság odaát van.

Az akkus auto elméleti energia kihasználási hatásfoka néhány %-l a dieselmotor hatásfoka alatt van . A gyakorlati joval tosszabb, igy pillanatnyilag mindenhol baj van, ahol nincs energiaforrás, és mindent importálni kell. ( pl Németország). Ez gyakorlatolag azt jelenti, hogy csak az e-autok miatt több energiahordozot kell venni és elégetni. Szerencsére még nincs sehol jelentös számu e-auto, igy még nem venni nagyon észre. ( a németeknél alig 160000 fut, ahol havonta kb 1 millio mezei autot adnak el)

A gyártást kiszervezik, cserébe megnövekszik a szállításra elpazarolt energia.
Tisztább levegőt szívnak a városokba összezsúfolt tömege, miközben egyre rosszabb hatásfokkal működnek a járművek. A sebességkorlátozással, körforgalmakkal, fekvőrendőrrel lassítást/gyorsítást kényszerítenek a járművekre - energiapazarlás. A gyorsabb pénzforgás/nagyobb haszon érdekében közutakra került az áruszállitás. Technológiák, fejlesztések porosodnk a fiókokban, hogy a fejlesztésekből a maximális hasznot hozzák ki. Tippelni sem tudom, hány televíziógyár van a Földön, melyek gyakorlatilag a sarkok gömbölyítésének sugarán kívül miben térnek el, de az biztos, hogy kevesebb mérnök foglalkozik az energiatárolás hatékonnyabbá tételével.
A negyven éves Energomat mosógépem a nyári lakásban kétszer annyi vizet használ el, mint az újabbak, amiből hármat kellett kidobni - mi terheli jobban a környezetet?
Ebből a szituációból így nem lehet jól kijönni.

Ravaszak ezek az e-autót támadó kimutatások.
Egy rakás cikket elolvastam a témában, melyek arról szólnak, hogy a jármű előállítása során és üzemeltetése közben mennyi károsanyag keletkezik, valamint a villamosenergia előállításakor mennyi.
De arról egy sort sem olvastam még, hogy 1 liter benzin/gázolaj előállítása, járműig éljuttatása során mennyi. Ezt valahogy mindig kihagyják. Mintha az csak úgy teremne a fán.
Régebben valami olyasmit olvastam valahol, hogy már a kőolaj felszínre hozásakor 3 hordónként 1 hordónyit kell felhasználni a kitermeléshez. Ha ez igaz, minden, a belső égésűt tisztábbnak mutatni próbáló tanulmány bukik.