De van még itthon orosz deprez műszer és van még pár azokkal is ráméricskélhetünk ott is közel 0 lesz az.. 0.02 század... De legyen igazatok beleszól a hangképbe, sőt mi több változásst okoz, csak tegyük már túl ezen magunkat...

Szép munka, grat Én is készülök valami hasonlóra, de én nem vagyok mindent IS tudó, így most bedobtam a sarokba a nyákot

Érdekes, hogy Alkotó eredeti felvetésének egy részére érdemi megoldás nem született. Pedig a kérdés az érdekes.
Arról nem lehet vita, hogy a primer oldalra kell biztosíték, legyen az audiofil vagy sem.
Viszont a szekunder oldalra kell-e, ha igen hová? Az egyenirányító elé vagy után, esetleg a pufferek után?
A kimenetre nem gondolom, hogy célszerű lenne.
Elég lenne némi saját tapasztalat, szokás és máris iránymutatás lehetne azoknak, akik tapasztalatlanul nekivágnak az építésnek.

Nem hiszem, hogy komoly beleszólása lenne a végső megszólalásra, de ennek kiderítése alkalom lehet egy sörözős vaktesztre a cimborákkal, pláne ha kerül egy kis helyi rettenetes is...

Primer oldalon van a biztosíték az erősítőmben.

Több éve nem voltam itt fent, úgy látom kicsit felhígult a társaság
Mikor még építgettem erősítőket, egész máshogy oldottam meg a védelmeket. A végtranyók áramvédelmére egy 4-5 kis tranyóból álló CE feszt és emitter áramot figyelő kis kapcsolást használtam, ami disszipált teljesítményre limitált (ha valaki esetleg szervizel autós cuccokat, akkor az olasz Elettromedia készülékeiben láthat hasonlót). DC védelemnél pedig valamelyik fokozat kiakadását figyeltem. pl elment táp közelébe a differősítő kimenete 10ms-ig, akkor némítottam a bemenetet, 5-10us múlva pedig egy triakkal összekúrtam a kimenetet. Ahol nem lehetett, ott be és kimenet különbségét néztem pl. Ha számított a hangminőség, mindig találtam egyenesebb megoldást a biztiken filozofálgatásnál.
Ha valaki más ötleteit (ebay nyák) felhasználva épít valami, az miért lett baj? Én pl eddigi pályafutásom alatt még semmi újat nem találtam fel, mindig volt miből kiinduljak.

Mire kiég, a pufferek simán megpörkölhetik a tekercsedet.

Én is csak a primer oldalon használok biztosítékot.

Az eredeti értékű biztosíték+eredeti értékű pufferkondi. Annó a gyárba még megfelelően megtervezték.

Ja,ja Audison LRX, VRX, Thesis jó kis gépek.

Ebben van igazság. A biztosítékban található vékony huzal melegszik az átfolyó áram függvényében, ami nem feltétlenül szerencsés. Pedig sok variációval próbálkoztam, többek között aranyozott kivezetésekkel rendelkező smd biztosítékot is, ami kiküszöböli az esetleges foglalatos érintkezési problémákat. De sajnos ez is meghallható, nem csak szerintem, de mások szerint is.

Érdekes módon a nagyobb hifi gyártók jelentős része sem használt szekunder oldali biztosítékot. Lásd: Marantz, Harman-Kardon, Denon stb.

Ugyan ezt írtam le én is légyszíves ne utánozz más megfogalmazásban.

Nem biztos hogy egy nyugodtabbnak tűnő figura nyugodtabb. Talán magasan van az ingerküszöbe, de nem veszélytelen. Hoztak már ki a sodromból engem is, csak akkor a bicska is kinyílik. Olyan is van aki magára haragított, és az úgy maradt végleg. Soha nem békéltem meg vele. De ezt a szintet nem könnyű megütni.
Nekem az asszony ilyen hirtelen haragú, de szerencsére hamar lenyugszik. Kell az ilyen is, mert akkor engem is beindít. Katalizálja a munkát.

Karesz szakmai hozzáértését én nem merném megkérdőjelezni, mert mindig bebizonyosodott, hogy sokszorosan tapasztaltabb sok mindenkitől. Tőlem mindenképpen. Az, hogy néha álomvilágban élek, neki is inspirációt adott olykor. De jó táptalaj nélkül elszáradt volna a mag. Néha ő is álomvilágban él. De erre szükség van, mert ha nem merünk álmodni, akkor maradna a szakóca. Ez így szép.
Persze Kínában gyártatta a mostani paneleit, de szerintem ezzel még nem bűnözött. Az is igaz, hogy Alkotó formálta Gerber file formára, mert csak azt fogadja a kínai gépsor. Nem is tagadta hogy ez már nem az ő világa. De ezeket a paneleket előtte kézzel is megrajzolta, kifúrta, beültette. Csak előtte megtervezte a lay-t, amit megelőzött néhány szimuláció, de az se úgy nőtt a cseresznyefa ágán, hiszen valahogy összeállt egy elméleti kapcsolás. Attól még saját munka. Mellesleg szinte minden munkáját megtekinthetjük a fórumon a kapcsolástól egészen a kész áramkör mérési eredményeinek képeit bezárólag. Ami pedig lemaradt, azt szívesen megosztja kérésre. De lehet hogy rosszul látom. Nem zárható ki semmi.

Néha nehéz olyanról eszmét cserélni, ami felett elsiklik az ember. Egy kondenzátor a jelútban ami 1Hz-en csinál töréspontot az átvitelben mit zavarhat? Mivel 20Hz alatt nincs a CD-n semmi, így semmit. Viszont személyesen hallottam az eltérést a DC átvitelhez képest. Pedig messze nem a legjobb a hallásom.

Egyszer reklamáltam, hogy penészes a kék sajt a boltban. A boltvezető kijött, és felvilágosított, hogy a kék sajt az alapból penészes. Én mondtam neki, hogy persze hogy az, de azon kék a penész, Én pedig a vágási élen fehér penészt látok. Mind a kettő gomba, de hát megesszük a vargányát, de kerüljük a galócát.
Megkérdeztem a hentest, hogy mit evett a sertés a vágás előtti héten. Hülyének nézett. Pedig ez annyira érződik az ízén, mint a vörösboron ha az egy napig is melegen volt tárolva.

Szerintem már így is sokat írkáltam, nem akarok újabb kardozást gerjeszteni. Nem ez a szándékom.

Érdekes, mert első körben úgy tűnhet. Viszont ha megnézzük a manuált, látható hogy sok helyen úgynevezett "fuse resistor"-t alkalmaznak. Egy esetleges végtranzisztor meghibásodás esetén ezek megszakadnak kigyulladás helyett.

Ez valóban előfordulhat. De egy végfok tápjában egészen kevéssé jellemző a soros ellenállás alkalmazása.

Én személy szerint örűlök munkásságotoknak, elejétől végéig mikor időm adta követtem is ahogy tudtam. Remélem fogok /fogunk/ még tőletek olvasni érdekességeket. Én már régóta ismerem ezt a földelt kimenetű topológiát, így nekem annyira már nem volt új a dolog.

Srácok azt tartsátok szem előtt, hogy ennek az oldalnak az értékét a nemzetközi Google fordító alapján való olvasottsága is befolyásolja. Hol olvastok ti xxxdiy.com oldalon ilyen veszekedéseket?

Ott kevésbé. Viszont jó dolog, hogy az említett gyártók igyekeztek gondoskodni a meghibásodás alacsony szinten tartásáról.

Én rettegtem tőle sokáig, de Karesz nem tétlenkedett, materializálta gyorsan. Nekem csak annyi volt a szerepem, hogy úgy gondoltam lenne értelme egy olyan kapcsolásnak, amit nem kell beállítani. Persze vannak erre cél IC-k, de szinte mindig valami másra van szükség mint ami van. Meg egy LM vagy TDA 70-100W-os erősítő az inkább 15-20W esetén nyúzható igazán. Karesz 4darab 150W disszipációra képes fetre adta meg a 100W kimenőt. Ebben bőven van tartalék, nem kell félni az elhalás veszélyétől.

Örülök, hogy ti is bekapcsolódtatok a témába. Adok Nektek egy új ötletet, amin talán érdemes elgondolkozni egy kicsit hátha kijön ebből is valami értelmes. Arra gondoltam, hogy mi lenne, ha egy szkóp függőleges eltérítő erősítőjét másolnánk le Audio célra... Az ugye DC csatolt, min. 100MHz-ig lineáris, csak a végét kéne átalakítani egy kicsit, hogy ne a képcsőre menjen hanem a hangszóróra.

A szkóp végfokát kapacitás terheli, viszont a ks cső érzéketlensége miatt nagy feszültségre van szükség. Ezért egy picit más a probléma, de sok részlet átvehető a kapcsolásból, legalábbis ami a linearitást illeti.

Ha visszább lapozol kettőt feltettem egy QSC általam más formát öltött reinkarnációját. Bár ez az USA1400 amit építettem az tranzisztoros, de roppant jó dinamikája van. Az elsőket húsz éve csináltam, azok most is működnek a szinpadi monitorjainkban. Annyit változtattam ezeken, hogy optós peak-limiterrel egészítettem ki a bemeneti műveleti erősítő kimenetén, hogy ne tudjuktúlhajtani. Bírja is. Nagyon jó. Annó mikor az első rajz a kezem ügyébe kerűlt elétettem vagy két-három hifiszaki villamos mérnök ismerősömnek, hogy meg kéne érteni a működését, de rettenetes vita és értetlenkedés keveredett belőle, majd csak vagy két év után tudtuk megfejteni azt mikor az elsőt megépítettem próbaképpen.

Igen, azért is mondom, hogy nem jó egy az egyben, át kell picit alakítani, mert a képcső megjajtása más, mint egy hangszóróé.

A probléma az, hogy nem picit kell átalakítani. A szkópban nagy feszültség, és kis áram kell a cső meghajtásához. A hangfrekvenciás végfokban kis feszültség és nagy áram szükséges. Pontosan ellentétes igények, ráadásul a szkóp végfoka A osztályban működik, míg egy végfokban ez a megoldás hatalmas energiapazarlás lenne.

Nem akartam harmadszor is Kareszt említeni, mert még azt hinnék hogy szponzorál, de néhány éve már kilopkodta ő is, meg én is a szkópos kapcsolási részleteket. Valahogy mindig visszatér ez a téma, de hát ami jó az jó. Nem is a teljes eltérítő kapcsolás a lényeg, hanem azok a részmegoldások, amik lehetővé teszik a gyors belengésmentes működést. Az már akkor is alap volt, hogy a gyors működéshez nem használhatunk erős globális visszacsatolást. Helyette lokálisan kell megoldani ugyanezt, mert akkor kitolható a felső határfrekvencia. Az alsó töréspont kihagyása az nem annyira nehéz. A probléma az a lufi effektus. Itt benyomom, ott kidudorodik. Minden paraméter javítása ugyanazzal az alkatrész készlettel csak egy határig lehetséges. valahol áldozni kell.

Valami ilyesmi ötletből született az az NNJI aminek a Rack dobozát "vettem" valamelyik boltból és amelyikről az imént tettem ki jó néhány képet. Ennek a kapcsolását szintén veled szimuláltuk, ha jól emlékszem december elejétől áprilisig, számtalan variációt kipróbálva elméletben. És ebben van a "fetgörbítő" amit szintén a Te ötleted volt és be is vált a gyakorlatban. Érdekessége volt még ennek a kapcsolásnak, hogy olyan bonyolultra sikeredett, hogy még kísérleti nyákot sem festettem, hanem egy az egyben legyártattam, megcsináltam a dobozt, belepakoltam a paneleket és működött az első bekapcsolásra. (Persze a kész paneleket azért leteszteltem beüzemelés előtt.) Az egésznek a leglényegesebb és legtanulságosabb része azért az volt, hogy ekkor emeltük meg a kalapunkat először őszintén és tisztelettel a szimulátor előtt, mert mindenben rá hagyatkoztunk. Egyetlen gyógyalkatrész, egyetlen fólia átvágás nincs a nyákokon. Nagyon jól szólt ez a végfok az előerősítőjével együtt. Sajnálom, hogy el kellett adnom... meg nem is sajnálom, mert akkor jött a "félhullámú"...

Üdv. Én nem kérdőjeleztem meg semmit. Ilyet akkor is írhat az ember ha elfutja a méreg...
Hirtelen felindulásból úgy kijön, elköveti, de nem biztos hogy komolyan gondolja...
Én soha nem voltam, és nem is leszek szakmai, én ide segítségért jöttem fel, semmi másért nem látogattam ezt a csoportot. Talán egy kétszer privátban segítettem akinek tudtam.
De egy valamit nem csinálok, mégpedig nem citálok másokat említésként a degradáló szintre...
Aztán fel lehet tenni a koronát, de azt is számításba kell venni hogy nem biztos hogy amit sokszor
látsz az valós.!

Thesis, VRX-ek tényleg jók árvízkáros Thesis-hez jutottam hozzá kb ingyen, 3 év után szántam rá magam a javításra, de annál jobb hangú erőlködőm még nem volt. Szobaiban sem. Színezte a hangot rendesen, de úgy, mintha a lelkemet símogatták volna. pont emiatt volt sajnos nagyon válogatós.
Az érdekes tranyódisszipációt figyelő áramkört a nagyobb steg-ekben láttam, meg talán morel-ben.

Nem tudom miért törlöm vissza folyton az írásaimat. Munkatársam szerint autista vagyok. Erre az a bizonyítéka, hogy amíg mások a foci eredményeket olvassák a telefonon, addig én a hangyasav fagyáspontját kerestem a guglin. Természetesen szerintem volt oka, mert kivittek a fűtetlen raktárba egy konténernyit, és aggasztott az állapota. Persze én sem hagytam szó nélkül amikor azt mondta hogy vese köve van. De véleményem szerint egy 3X5mm-es valami az nem kő csak homok.

Szóval így lettem autista, amit egy homokos kollégám állapított meg. De akkor az egész fórumcsapatot lehetne degeneráltnak minősíteni, mert sokan nem értik mit lehet a gyantagőzös világban élvezni.

De a lényeg az, hogy valóban nagyon sokat segített a szimulátor. Minden hiba amit hoz, az valami emberi mulasztás. Most is próbálkozok vele, valami közös tápos szimmetrikus erősítő kitalálásában. Ez megint nagyon önző, hiszen nekem okoz gondot trafót tekerni két külön csatornához. Nem tettem fel még egy skiccet sem, de bepótolom. Az volt az elképzelésem, hogy a közös tápos sztereó végfoknak nem kell a földhurkot okvetlenül magával hoznia, mert azt mi döntjük el folyton. Ez se mostani gondolat, már egy ideje itt mozog a fejemben, csak még nem akart megszületni.

Befelyezem, mert lassan alvás.

Innen kezdem, mert szerintem ez az a hozzászólás amely elindította a lavinát és gyakorlatilag minden zeneszerető embert - aki tényleg hallja ezeket a különbségeket - hülyének néz: "A falnak tudok menni a sok okostól..."
30 éve én sem hallottam semmilyen különbséget még különféle erősítők között sem, csak a hangerő dominált meg "legyen minden".
Kb. húsz éve már céltudatosan választottam erősítőt és lejátszót, ezután jöttem rá, hogy a hangfalam mit sem ér az elmélyültebb zenehallgatáshoz.
Hát lett új hangfal is, ezután már céltudatosan keresetem azon erősítőket, lejátszókat és leginkább hangfalakat amelyek az általam kedvelt zenékből, felvételekből a legtöbbet tudják megmutatni számomra, s mindezt úgy, hogy a valósághoz is egyre közelebb kerüljek - végre volt jelenlétérzet, valódi tér és VALÓDI hangszerek.
Ehhez persze a zene kell az első legyen és élőzenét is kell időnként hallgatni, hogy legyen viszonyítási alap! Így eljuthatunk arra a szintre amikor már halljuk a különbségeket kábel és kábel, vagy a különféle alkatrészek, stb, stb között. Persze a mérték is lényeges, valami nagy különbséget okoz (pl. puffer, vagy csatolókondi csere), valami pedig lényegesen kisebbet (aranyozott, vagy sima bizti, hogy a példánál maradjak). A kérdés csak az, hogy megéri e a csere az árát, szól e annyival jobban a cucc, mint amennyit fizettünk érte?
Persze azt semmiképen nem mondanám, hogy a drágább a jobb hangú, mert ez tényleg marhaság lenne, azonban sajnos az igaz, hogy több pénzből, ha jó a fülünk sokkal hamarabb kerülhetünk közelebb valami elfogadható, vagy egészen jó hangzáshoz - és MINDEN számít (alkatrészek, felépítés, vezetékezés, dobozolás), bármin változtatunk jó eséllyel a hang is változni fog! S persze sok pénzből is lehet rosszat építeni.
"Egyszerűen ezek már mérhetetlen dolgok" ez persze igaz, de nem placebó.
Ennyi embert ne nézzünk már hülyének (akik jobbra-balra cserélgetik a kábeleket) és valóban hallanak egyértelmű különbségeket.
Az hogy jelen elektotechnikai mérőparkunk, vagy metódusaink nem alkalmasak ezen különbségek mérésére ez tény - persze nem minden esetben - de alapvetően így van. Ugyanakkor semmit sem bizonyít csak azt, hogy nincsenek meg a megfelelő mérőeszközeink ezen változások kimutatására.
Itt mindenki áramot meg feszültséget akar mérni, esetleg azok szögeit, de mi van ha egészen mást kell, vagy ezeket kell csak egészen máshogy kell kiértékelni, más jelekkel vizsgálni, stb, stb.???