Hoppla
Találomra az első.

Én nem értek hozzá, ez a külföldi erőlteti, hogy dehogynem, használnak burst jeleket?

Ahogy utánanéztem - ca. 2mp kellett hozzá - itthon is csináltak ilyen értelmetlen vizsgálatokat?
Az oldal alsó harmadában kísértetiesen burst jelekre hasonlókkal vizsgáltak, teszteltek hangsugárzókat.
Most kinek higgyek...?

Hogy a fenébe lehet öncélú egy normális, tárgyszerű, személyeskedést kerülő vita? A véleménykülönbségek feltárása? Nehogy már a vitát kiáltsuk ki bűnös, kerülendő dolognak a vitaképtelen, személyeskedő stílus helyett...

A vita jó dolog, ha van értelme. Ennek nincs..

Jó, tegyünk bele egy csavart, és vitatkozzunk azon, hogy van-e értelme Szerinted konkrétan melyik vitának nincs értelme, és miért véled úgy, hogy nincs?

Ahogy észrevettem, a zenével kapcsolatos viták kilencven százalékában, tényeket vitatnak egyesek és erről megy az értelmetlen végeláthatatlan vita.

Természetesen. A szubjektív jelzőket ebbe fölösleges belekeverni. Nyilvánvaló és tagadhatatlan összefüggések vannak a hangszórók és hangsugárzók összes, mérhető paramétere, és a visszahallott hang között (+környezet, működési körülmények, stb).

A bársonyos meleg, erős, gyenge, zavaró, stb. igazából, műszaki szempontból, nagyon keveset jelent. Viszont fontos, mert te hallod. De csak neked fontos, mert úgy, csak te hallod. Mivel a hallás nagyrészt agyi folyamat, és éppen ezért szubjektív, sosem állandó, nyilván nem lehet paramétereket mérni vele. És a tapasztalatok elmesélhetők, de ezek az élmények egy másik emberre, nem átültethetőek. Vannak ugyan sémák, amik mindenkinél hasonlóan működnek, de ez többnyire nem elég, az esély arra nagyobb, hogy neki mást jelent, ő másképp hallja.

Aki pedig ért hozzá, az akár a helyesen felvett hangnyomás-frekvencia diagramból is elég pontosan meg tudja állapítani egy elektrodinamikus hangszóró, időbeni viselkedéskésben, vagy nemlin. torzításként jelentkező hibáit. Ezeken tényleg kár vitatkozni, viszonylag egyszerű dolgok.

Mindent írtak itt össze-vissza az urak. De arról senki sem beszélt, amiről szó van. A burst válaszjelből hogyan lehet kihámozni, hogy abból mit csinál a mikrofon, és mit a hangszóró. Csak józan paraszti ésszel tessék gondolkodni. Én még nem hallottam olyat, hogy lenne a mikrofonnak burst korrekciós file-a.
Aztán meg talán egy ismeret terjesztő folyóíratot sem kellene idézni. Ha valaki nem ért hozzá, vagy nem tudja értelmezni a dolgokat, akkor az inkább olvasson szakirodalmat. Ez olyan, mintha valaki megnézi a pl. NatGeo "Légikatasztrófák" című filmjét, és azt hiszi onnantól kezdve tud repülni. Mellesleg amit írok, azt Sólymos Antal bácsi is megerősítette egy magnós cimboránál való találkozásunkkor.
Pont ezért nem is mérnek már burst jellel a HiFi témával foglalkozó újságok.

El kéne dönteni, ki beszél, mint a messziről jött ember?
A HIFI magazin burst jeles vizsgálatának előszava:

Hajlamos vagyok azt sem elhinni egyes "szakembereknek", amit kérdeznek.

Itt senki sem vitatkozott zenéről, maximum hangokról, hangzásról... és az sem én voltam. Ha mégis úgy véled, az alighanem ismét valami félreértés lesz.

Ez így igaz, csakhát az auditív élményhez sokkal inkább efféle jellemzők kötödnek, mint a torzítás vagy a frekimenet

Kétségtelen, hogy korrektnek tűnő kísérletek sora igazol korrelációkat, de ezek alapján tudománytalanság általánosan, oda- és visszafelé is érvényes paraméter<>hangzás összefüggéseket. arányosságokat feltételezni. Miután ezeket maximum valószínűsíteni lehet, meredek dolog cáfolhatatlan tényként előadni...

Véleményem erről azért az, amit leírtam, mert a vitáknak itt a fórumon igazából, nem látom értelmét. Hogy mért? Véleményem szerint a fórum legnagyobb erénye, hogy segítséget ad, tanácsokat, információkat, és nem valaki véleményét kellene elvitatni, mert az mindenkinek a sajátja, és ahhoz joga van. És ezután már csak személyeskedésbe torkollik általában. Az pedig arra jó, hogy a Moderátoré a terep.
Tudod ez olyan, mint mikor nem értik meg egyesek, hogy a ki mit csináltban nem kellenek építési részletek, mert az csak az adott építés témájába illene. És csak azért is a képeket sok kérdés, válasz követi a nem oda illő helyen.
És még a vitákról, nem biztos, hogy többen vannak a vita kedvelők, mint az eredeti téma után érdeklődők, így azoknak a párviadalok csak szövegsaláta.
Ha valaki annyira vitázni akar, tegye személyesben, mert ott magasabb a tolerancia, mert ketten beszélgetnek, és mást nem terhelnek vele.
És itt zárnám itt a témát.

Sok sikert Fórumtársamnak a továbbiakban az építéseiben!

Akkor átfogalmazom és hangtechnikát írok, de örülök, hogy sikerült kiragadni a lényeget..

Megtudtuk, hogy egy Solyos kaliberű szakmérnök, aki X évtizeden keresztül foglalkozott hivatásszerűen audiokészülékek mérésével, csak nyugdíjaskorában csapott a homlokára, hogy mekkora butasággal rabolta a burstjeles vizsgálatot végző kollega idejét, a megboldogult Linkwitz bácsi pedig már soha nem fog rájönni... Hihető, nemde? : ))>
Szvsz már csak az a kérdés, hogy mi a Messzicsúszetszi Tudományos Egyetem hivatalos álláspontja, melyhez kizárólag deklináció olvtárs exkluzív tolmácsolásában lehet hozzáférni. Itt és most, csak nektek!

[Valójában mindketten tisztában voltak az impulzusos mérések nyilvánvaló korlátaival, és a dezinformátor állításával ellentétben megvolt a módszerük minimumra szorítására. Egyszerűen figyelmen kívül kell hagyni azon frekvenciákat, ahol mikrofon önmagában is számottevő berezgést/lecsengést mutat. Talán nem utolsó szempont, hogy a MEEI-ben nem valami ócska, szoftveres kompenzációra kényszerülő (anélkül gyakorlatilag használhatatlan) nívójú "mérőmikivel" dolgoztak, hanem rendszeresen hitelesített csúcskategóriás B&K típusokkal.]

Idézet:
„Véleményem szerint a fórum legnagyobb erénye, hogy segítséget ad, tanácsokat, információkat”

Oké, ezt talán elfogadom – és mi lesz a "kisebb erényekkel"? Az eltérő vélemény közlése még nem elvitatás. Első blikkre jó dolognak tűnik közösség vélt érdekében történő önkorlátozás, de a gyakorlatban van vele egy óriási probléma. Végül nem az fog okosnak tűnni, aki enged, hanem aki aki felismerte, hogy az évelésnél mennyivel egyszerűbb az ellenvélemény(t leíró személy) eltávolíttatását megcélozni, és erre nincs tutibb eszköz, mint a provokatív személyeskedés – így használva ki a túlzásba vitt toleranciát.

A technika korlátai. Nem volt eszközük digitális jelfeldolgozás alapú mérések elvégzésére. 1980-as években itthon nem voltak gyors és nagyfelbontású digitalizáló kártyák. Voltak csővoltmérők, fűrészjellel sweepeltethető szinuszgenerátorok, papírra nyomtató szintíró gépek, lassú szinusz sweepes átvitelmérések. Dinamikus viselkedést is csak analóg CRT oszcilloszkóppal tudtak vizsgálni, erősítőknél négyszögjellel, hangszóróknál szinusz csomagokkal. (Az újságban is látod, a kézzel kitöltött és szignózott szintíró papírok másolatát, vagy a szkópernyő fotókat.) Az újság utolsó néhány számában már voltak digitális jelfeldolgozás alapú mérések, mivel a Videoton hozzájutott egy ilyen eszközhöz. Egy BME-s kutató járult hozzá, hogy ezek az akkor nagyon korszerűnek számító mérések is megjelenjenek az újságban. A burst jeles vizsgálatot kiszorította a CSD, STF, Wigner-eloszlás analízis, de ez nem jelenti azt, hogy páran még ne alkalmaznák ma is. A különbség talán csak annyi, hogy az imp. válaszból mindent lehet analizálni, ami lineáris, szinusz burstokra adott időfüggvényt is lehetne generálni, talán akad is olyan szoftver, ami megcsinálja. Ha nem, akkor pl. Matlab.

Szerk.: Mikrofonokat úgy lehet kalibrálni, hogy egy csőbe két teljesen azonos mikrofot helyeznek, és egyket meghajtják, a másikkal mérnek (természetesen ez csak dinamikus mikrofonnal él) A kapott grafikon a mikrofon átvitelének négyzete, amiből helyreállítható az egy mikrofonra vonatkozó átvitelgörbe. Ezzel a módszerrel akár a mikrofonok dinamikus viselkedése is lemérhető. Két azonos példány kell hozzá, de ez meg összehasonlító méréssel megoldható. Minden mikrofonhoz kell egyedi átvitelmérés, ha azt mérésre használják, enélkül egy B&K is használhatatlan mérési célra.

Részemről hasznos volt a hsz. Nyilván gyakorló mérnökök a mai sok féle mérési módszerből a saját tapasztalatuk, tanultak alapján használják az eszközöket, módszereket.
Hogy miből mennyit és hogyan használnak, értékelnek az is egy dolog, de az is igaz, hogy a burst mérésre is időtlen idők óta és ma is mód van.

Többnyire 4133-mal mértek, azok elég egyenletesek, korrekció nélkül is.

A HFM-es, idő-energia viselkedést célzó mérések is eléggé messze voltak még a mai lehetőségektől. A cikk írója sem egészen értette, hogy mit lát, és miért.

Érdekes modon az MIT egyik kutatási eredményén alapul a hajdani Ivie müszer, ami burst zajjal mérte be pár másodperc alatt valamennyi hangszoro meg PA rendszer linearitását. És megbizhatoan müködött - 5 évig használtam. (Az ujabbik változata a müszernek Itt van ).
A baj az volt, hogy Europaban csak néhány ilyen müszer volt, és az eljárás más müszaki eljárásokkal nem volt egyszerüen összevethetö. Ugyanezt az mérést egy hagyományos merökamrás B&K méréssel több napi elökészület utan lehetett elvégezni. A különbség ott volt, hogy a kis Ivie müszerrel több teherautonyi PA rendszert is be lehetett mérni, de akár 1 kis hangszorot is.

Ez csak egy spektrum analizátor, de nyilván nem annyira professzionális megoldás, nehezen komolyan vehető a jelenlegi viszonyok között. Főleg, a készülékbe csatlakoztatott mikrofonnal.

Nemcsak spektrum analizátor hanem hangnyomásmérö is és nagyon jo szolgálatot tett hangositásnál meg a studiok beállitásánál. A terem/ tér akusztikaját teljesen kizárta.
Ne feledd ez 35-40 éves technologia , az akkori viszonyokhoz ez nagyságrenddel többet tudott és föleg gyorsabban adott elfogadhato eredményt. Még a pápa egyik miséjét ( 150000 ember) is eztel mértük be.

A spektrum analizátor szerintem eleve hangnyomást mér, ha kalibrált.

Kalibrált, de volt neki elektromos bemenete is (mikrofon nélkül).

A környezet hatásait nyilván nem tudja kizárni, legfeljebb három különböző időt tudtál használni az átlagolásokhoz. Meg volt benne vagy két súlyozószűrő.

De tudta, azzal hogy idöt tudtál beállitani. Elöször lemérted az egyenes távolságot a hangforrástol majd erre állitottad be a az analizátor kapuját. Ha jol emlékszem a burst 10 ms volt.

De azzal nem zárod ki a közelebb lévő tárgyak visszaverődéseit. Csak a hangforrás távolságából még nem tudod meg a használható időtartamot sem. Meg összesen három választási lehetőség van rajta, maximum négy, a Peak-kel együtt. Ez így nem zár ki semmit, és nem kapuzásról van szó, csak átlagolási időtartamról.

Illetve a környezet hatása nem csak visszaverődésekből áll. Nyilván.

Na jo most igy 30 év távlatábol nem akarok vitatkozni. Nekünk tökéletesen megfelelt minden ilyen irányu mérésre.

Sziasztok!

Réges-régi hangládában szeretném cserélni a hangszóró-készletet.

KEF B200 /sp 1039/
KEF B110 /sp 1057/
KEF T 27 /sp 1032/

Van e ötletetek mivel tudnám kiváltani őket?

:R

Szia működnek akkor semmivel, ha baja van meg inkább fel újítani.

Üdv
Valakinek nincs eladó 1pár ha25-8-672 (braun) mélysugárzója ...csak szép megkímélt érdekelne 8ohm.
dean1982@freemail.hu elérhetőségem