Mivel a PC földelve van, és ezen keresztül az USB port is (valamint galvanikusan leválasztott USB port és oszcilloszkóp BNC csatlakozó is "fehér holló").
Ámbár azt érdemes mérlegelni, hogy mit értünk leválasztás alatt. Merthogy nem mindegy, hogy a primer oldalon méregetsz (ott is van/lehet 12V), vagy a szekunder oldalon.
Ugyanakkor földhurok meg lehet "csattanás" nékül is.

Erre nem tudtam görcsöt kötni.

@zsa: Válasz elég részletes volt, vagy ha nem akkor kérdezz.

A legjobb, ha hálózati feszültséggel galvanikus kapcsolatban lévő eszközt vizsgálsz, leválasztó trafót használsz. Függetlenül az USB szkóp mögötti számítógép típusától. Így földhurok kialakulása is elkerülhető, és érintésvédelmi okokból sem árt

Köszönöm a választ. Pontosítanék akkor pl vegyünk egy hálózatról működő készüléket feltételezük kapcsoló tápja van ami jó , igy a mérés gyengeáramú résznél esedékes 1-40v határig . Ebben az esetben is le kell választani?

Ha a vizsgálandó készülékben hálózati trafó van, akkor mellőzheted a leválasztó trafót, a hálózat felőli oldalon úgy sincs mit mérni. Ha kapcsoló üzemű a tápja, akkor tudni kellene, hogy galvanikus elválasztás biztosan van, egyébként célszerű a leválasztó trafó használata akkor is.
Ha galvanikus a kapcsolat, akkor mindenképp kell.
Ezért mondtam, hogy kapcsoló üzemű tápoknál érdemes leválasztó trafót használni, ha független a kimenet, ha nem. Akkor biztos lehetsz abban, hogy nem teszed tönkre az USB -s szkópot, és a számítógépet se, valamit Téged is véd egy rossz helyre nyúlás alatt az áramütéstől. Az meg lásd be, előfordulhat.

Köszönöm. Most már villágos kicsit utánanéztem mi az a leválasztó trafó. Pl egy toroid, vagy hagyományos trafó az erősítőben szekunder oldalon mérve bármit aból gond nem lehet. De már a kapcsolóüzemünél akadhatnak gondok ide leválasztó kell . Kérdésem egy sima transzformátor megteszi 230/230 v Bővebben: Link

Kicsit drágállom a linkeltet, de igen.

Boltban ennyi az ára, de itt az apróban fele - harmad árért is megkapod, ha kivárod ...
Vagy marad a Vakera.

Köszönöm mindenkinek a tanácsokat. Már nézegetem honnan tudnék elfogadható áron kapni egy leválasztó trafót.

Toroid trafó nem biztos, hogy megfelelő leválasztó trafónak, a biztonsági trafóknál a primer, és a szekunder vagy külön csévetesten, vagy külön rekeszben vannak. (osztott csévetest)

Vegyél két azonos hálózati trafót, szekunderk összekötve és kész is a leválasztótrafó.
Bővebben: Link

Nem tudom találkozott-e már valaki ezzel a problémával.... előrebocsátom , nem vagyok méréstechnikai szakértő.
Szóval : főldfüggetlen (BTL) kimenetű D osztályú erősítőt szeretnék mérni, mezei hálózati táplálású (de nem földelt) szkóppal. Abban a pillanatban, ahogy a mérőzsinór bármelyik végét csatlakoztatom bármelyik hangszórókimeneti terminálra, az erősítő begerjed, és 1-2 másodperc alatt a védelem letilt. Hangszórónál, -még komplex terhelésnél, vagy hosszú vezetéknél is- a probléma nem jelentkezik
Ötlet, tanács??

Differenciál bemenetű mérőfej.

Persze kicsit nagyobb teljesítményűek legyenek mint ami kell mert 2*80-90% hatásfok csökkenés fog létre jönni a dupla transzformátor használata miatt.

Sziasztok.

Kerdeznem, hogy ez az oszcilloszkop alkalmas-e inverteres hegesztö levalaszto transzformator negyszögjel meresere. A merni kivant IC az UC3845. Erröl a kapcsolasrol lenne szo: https://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?id=236402 a mellekelt terv a vezerles.


https://www.ebay.de/itm/2x-P6040-40-MHz-Universal-Oszilloskop-Probe...9eqF2W

A tegnapi találkozón kapott szkóp tápja kampec. A 2x50 mikros kondi jó lesz alig egynek is. Pechemre hengere-csavaros verzió. Mit tegyek?

Vegyél...

Emlékeim szerint ottan még csak az volt a baj vele, hogy vizszintes helyett függőleges a "fény".
Furcsállottam, is hogy miért "HORIZONTAL INPUT" lyukba volt dugva a zsinór.
De akkor ezek szerint már szét is van szedve, és megállapitásra került a kondenzátor probléma.

Kicseréltem a 2x50-et egy másik példányból ami jobb állapotban volt. Egyből fekvő vonal lett belőle. De a bemenő jelet még nem látja. Csak a gitár jel volt rajta 1/1 állásban. Meglátjuk mit fogok még találni.
db_Thunder: Könnyű azt mondani. A boltban ilyet nem árulnak max a szokásos elektrolit kondit.

Ha megérinted a VERTICAL INPUT bemenet meleg erét, akkora "brumm" jelet adsz rá a testedből, aminek látszania kell...
Gitár üresen nagyon pici jelet ad...

A másikkal mégis tudtam mérni.

Akkor jól értem, hogy az mnyugger adomány jó szkópot már szét is kaptad? Pedig külön mondta, hogy működő készüléket kaptál tőle.

Csak a táp kondi kapott cserét. Minden más ugyanaz. Gondolom ezzel nem okoztam nagy kárt. A függőleges vonalból vizszintes lett.

Attila, mérnökként meg tudom magyarázni:
- A kondenzátor fázis fordit, pontosan 90 fokkal,
- Internet irja, hogy minden hibát a kondenzátorok okoznak,
- Az nagy hiba, hogy nem vizszintesen áll a fény, hanem függőlegesen,
- Ki lett cserélve a legnagyobb (nagy hiba -> nagy)kondenzátor, és megjavult.
Mit nem értesz ezen?

Mert roppant kíváncsi lennék az első megjelenített jelére, de biztos, hogy nem a Lisajous ábra lesz az. Ugye?
http://encyclopedia2.thefreedictionary.com/Lissajous+Figures

Csak a rend kedvéért írom meg, ma már a 21.században, szinte minden beszerezhető,forgalomban lévő,tápegység,adapter, kapcsolóüzemű, elven működik, smtp,hálózati trafóval, és le van választva a szekunder rész, a primer résztől,.
Igen galvanikusan is!

De ennek mi köze a kérdéshez? Már a 20 században is minden le volt választva, ahol trafóról ment a táplálás, ott nem volt galvanikus kapcsolat a primer és a szekunder oldal között. Nem kell ahhoz kapcsüzem.
A kérdés arról szólt, hogy hogyan mérjünk meg valamit, ami pl. lehet egy kapcsüzemű táp primer, tehát hálózattal galvanikus kapcsolatban lévő része.

Van amúgy valamilyen összegző leírás arra vonatkozóan, hogy a hibákat mi okozhatja? Az RT-ben volt olyan, hogy az adott tévé típushoz tartozó hibákhoz tartozott egy ok és egy megoldás. Vagy ennyire nem tanácsos általánosítani?

Van egy másik topik: Bővebben: Link
Inkább itt kérdezzél.

Ha megnézed bármilyen (jobb) földeletlen smps-t akkor találni fogsz a primer és szekunder között egy kis Y1 kondenzátort, amivel a primer és szekunder kapcsolatban van. Ezen keresztül bizony ha kis értékű is, de közvetlen áram folyhat a hálózatról a szekundert megérintő személyen át a föld felé. Ezt nem nevezném galvanikus leválasztásnak.

További részletek, hogy mire jó a kondi ott, és miért rossz: Bővebben: Link

Márpedig az az. Az a néhány 10 uA ami ott folyhat, kevesebb mint a fáziskeresön és a testünkön folyo áram. Pl az elektromos ( orvosi) izommaszirozo készülékekben általában 40-100 mA folyik az elektrodákban.
Persze rengeteg megoldás lehet. Sok ilyen tápban hiányzott a kondi az meg zavart mindent több 100 méteres körzetben.Már látam ilyen nagyfrekvenciás trafot amit ugy tekertek, hogy automatikusan kialakuljon az a kis kapacitás amit az Y1 kondi alkotna.