Sajnos ezen már túl vagyok, de az a gyakorlati tapasztalat, hogy ha SMPS tápról hajtom a PIC-es áramkört, akkor elég stabil nem indul újra a PIC a tápon bevitt tüske miatt. A brown-out detect, 100n a tápon, a kvarc házának testre kötése mind-mind alap funkcióként megvan. Ezekben a tápokban van valami, ami nagyon jól megfogja a tüskéket. (porszívó, flex, forr. állomás indítás)

Sziasztok.
Van egy 6A-os EMI szűrőm,amin tartósan 6,5A-er folyik át.
Beépíthetem,vagy el fog "olvadni"???
Köszönöm.

Hová építed be? Milyen készülékbe? Mennyi áramot vesz fel a készülék? Azt hiszem válaszoltam is

Sziasztok. Van egy kb. 20 éves távirányítós, érintős, dimmeres villanykapcsolóm (kép). Nem teljesen zavarvédett, mert pl. fúrógép működése közben hajlamos volt fel-le kapcsolgatni. Most viszont felszereltettem egy dc inverteres klímát, és működés közben, amikor a kompresszor bekapcsol, akkor a villanykapcsolóm úgy viselkedik, mintha folyamatosan rajta tartanám az ujjam az érintkezőn. Tehát folyamatosan erősödik és csökken a fényerő. Lehet ehhez a kapcsolóhoz valami zavarszűrőszerűséget építeni? Köszönöm a válaszokat.

Csak egy javaslat. Cseréld fel a fázist, és a nullát.

A klíma dugóját megfordítottam próba képpen, de ugyanaz a helyzet. A kapcsolóban viszont csak egy helyre lehet kötni a fázist.

Sziasztok!
A számítógépem mellett van egy kis asztali lámpa, ugyanabban a konnektorban. Egyszerű felépítésű, kapcsoló, 230/12V trafó, izzó. Minden ki- és bekapcsoláskor jól hallható koppanást okoz a számítógépre kötött aktív hangdobozokban. Mivel lehet ezt orvosolni? Köszönöm!

Üdvözlet Mindenkinek!

Végigolvasván a topikot, gondoltam csinálok egyet magamnak. Mivel láttam olyan profi audio tápszűrő és optimalizálót "kibelezve", ami az 1000$-os ára ellenére, csak egy lematricázott 80$-os ebay-es AC Power Transient (Line) szűrőt tartalmazott és tulajdonolván egy "sokelpukkantkondis" 1000W-os Lenovo szervertápot, hát gondoltam nincs mit veszteni. A dolog vége; siker. A 2000W-os vízforralóval kicsit melegedtek a thermistorok (füst jelenlétében ), de időben ki lett kapcsolva. (Thermistor: hőmérsékletfüggő ellenállás) Csak a festék keményedett ki egy kicsit jobban
Szóval aki készíteni akar egyet, az bátran nekiállhat egy lcd tv, vagy pc táp átbarkácsolásának. A lényeg az, hogy a kimenő vezetékeket az egyenirányító diódahíd váltóáramú bemeneteire kell fázishelyesen beforrasztani. A védőföld pedig a testre kötendő mindkét oldalon.
Most a képeken látható rendszer működik róla. Már csak a szétcsavarozhatatlan túlfeszültség védett elosztóba, a védelem és az aljzatok közé kell valahogy bekötni.
Sok sikert minden barkácsolónak!

Sziasztok!
Egy kb. 20W-os kapcsoló üzemű tápegység elé szeretnék egy hálózati zavarszűrőt tenni. Ennek méretezését nem tanultam iskolában, átfogó részletes anyagot sem találtam, elsősorban az elrendezésről szólnak a fellelt anyagok.
Ha abból indulok ki, amit mások készítenek ilyen teljesítményre, akkor a szokásos kondenzátorok között valamilyen UU magú közös-módusú fojtótekercset lehet találni. Ami meglep, hogy ezek csak néhány száz kHz-ig fojtók, elég alacsonyan van a rezonancia pontjuk:
Bővebben: Link
Kérdezném, hogy attól még jók ezek, hogy pont az RF tartományban csökkenő az impedanciájuk, vagy inkább érdemes valamilyen Ni-Zn anyagú gyűrűre elkészíteni a fojtót? Esetleg valakinek van valamilyen tervezési segédlete?

A szabványok, műszaki előírások szerint a zavarsugárzást (a vezetett zavarsugárzást is) 30 MHz -ig kell mérni. Az az igazság, hogy nem is érdemes nagyobb frekvenciákon, mert az ilyen alacsony frekvencián működő zavarforrásoknak nem nagyon van nagyszintű magasabb frekvenciájú harmonikusai.
A ferritnek alacsony határfrekvenciájúnak, mangán ferritnek kell lenni, mert a frekvenciával növekvő veszteségek is csak segítenek a szűrésben, és a rezonancia környezetét is erősen csillapítják.
Léteznek igen nagyáramú zavarszűrő egységek abban pl. trafólemezes fojtók vannak, ugyan ilyen diferenciál trafós elrendezésben. Egy mérőlabor árnyékolt mérőhelység betápjában.
Szűrőként kell méretezni az ilyen áramköröket, hogy az előírt csillapítás menetet teljesítsék. Nézegess néhány gyári zavarszűrő csillapítás menetét.
Elő kéne szedni néhány zavarsugárzásra vonatkozó szabványt, sajnos nekem már csak egyre halványuló emlékeim vannak.

Találtam egy ilyet
Bővebben: Link

Köszönöm a válaszaidat.
Nekem új, hogy Mg-Zn ferrit kell hozzá, de ez nagyobbrészt egybevág a kínálattal. Alternatívát keresve, a Lomex-nél találtam egy gyűrűt, ami Ni-Zn mag, és arra is azt írják, hogy EMI szűrőnek való tápkábelre 200MHZ-ig, ezért gondoltam, hogy ez jobb lehet.
Bővebben: Link
Nem akarom nagyon elbonyolítani a dolgot, mert félek úgy sem tudom rendesen megméretezni, csak egy nagy valószínűséggel megfelelő megoldást keresek. Sajnos kimérni se fogom tudni, ezért az "ökölszabály" szerű méretezés is segítség lenne. Ebben az anyagban elvileg a 2. vagy 6. ábra kapcsolása is jó lehet, de semmi támpontot nem adnak, hogy mi alapján választották az értékeket. Az is igaz, hogy én sem tudok pontos adatokat arról, hogy a kapcsolóüzemű tápegység milyen zavarokat fog majd kelteni.

A szűrőknél az is kérdés, mit akarsz szűrni. Hálózati (alacsonyfrekvenciás) vagy nagyfrekvenciás. Hálózati szűrőket a vezetett alacsonyfrekvencis zavarok <30 MHz sávban kell szűrni. Ide jók az 1 - 10 MHz határfrekvenciájú Mn ferrit, mert a ferrit veszteségei is a szűrést segítik. Ilyen magokat használnak a PC tápok, és a hálózati zavarszűrők is.
Ha az a feladat, hogy egy árnyékolt dobozból ne jussanak ki 50 - 200 MHz -es jelek, vagy erősítő fokozat bázis előfeszítésébe, vagy kollektor körébe, akkor kell rezonáns fojtót használni, méretezni. Ide már nem jók a mangán ferritek, mert az olyan, mint ha ott sem lenne.
A 200 MHz es EMI zavar leginkább sugárzott zavar, amit természetesen szűrni kell, de ilyen természetű zavar még egy kapcsoló üzemű tápból sem nagyon szokott kijönni, ezellen az árnyékolás ad védelmet elsősorban, meg az a bizonyos hálózati zsinórra húzott ferritgyűrű, vagy klipsz.

Egyszóval az egyik esetben az a jó, ha az induktivitás Q -ja alacsony (széles sáv), a másik esetben pedig ha nagy.

Csak a hálózati szűrés elvárásainak szeretnék megfelelni.
Köszönöm még egyszer a segítségedet. Akkor az elterjedt uu magos fojtót fogom én is választani.

Passzív aluláteresztő szűrőt kell tervezni, olyat, aminek a zárási tartomány csillapítása lehetőleg egyenes, és viszonylag nagy legyen. Valószínűleg nem nagyon fog sikerülni, ahogy láthatod a gyári profiknak sem nagyon megy. Persze, ha konkrét esetre készül, jobb a helyzet, ha tudod hogy milyen frekvencián (harmonikusok) mennyit kell csillapítani. De még így sem egyszerű.

Sziasztok!

Hifi készülékeimhez építenék egy hálózati szűrős elosztót. Az eBay-en rendeltem két ilyen Schaffner EMI szűrőt: http://www.farnell.com/datasheets/2340758.pdf
Ahogy nézegettem a gyári készülékeket, pl. Isotek. Szinte tök üres, csak minden aljzat előtt van egy-egy aprócska szűrőpanel, ezzel megakakadályozandó, hogy az elosztóra dugott különböző készülékek egymást is keresztbe zavarják.

Lenne egy elképzelésem, ehhez kérném a hozzáértők véleményét. Arra gondoltam, hogy az egyik Shaffner-rel leválasztanék egy szeparált kört, erről etetném a nagy csöves végfokot, feltételezésem szerint ez lehet leginkább hatással a hálózatra. 35W-os 25 kilós angol push-pull cucc, 14 db csővel, hatalmas trafókkal. A másikra ráakasztanék 4-5 további aljzatot, de úgy, hogy pluszban minden aljzat elé raknék egy-egy további EMI szűrőpanelt, ezzel elérve, hogy még véletlenül se ugassanak egymásra a ráakasztott készülékek. Csöves előerősítő, CD és egy digit hálózati lejátszó lóg még perpillanat a rendszeren.

Nem tudom, hogy nem spilázom-e túl a dolgot, a dinamikát értelemszerűen nem akarom kiírtani, de a leválasztott aljzatok nem tűnnek haszontalan megoldásnak.
Köszönettel venném hozzáértők véleményét a tervezett projekttel kapcsolatban.

Sziasztok,segítségeteket szeretném kérni,méghozzá kondenzátor témába.Van egy régi Niagara vízszivatyum,,és abba tönkre ment a következő kondenzátor:2x100+2x5nF(C216)Valószínű,hogy nem jó helyre írtam,bocsi.

Az a kondenzátor csak zavarszűrő, nélküle is menni kell a szivattyúnak, ha jó!
Zavarszűrő kondenzátor

Köszönöm a segítséget,elég régi a masina,majd megpróbálom,de jó lenne megtudnom,mivel tudom helyettesíteni?Még egyszer:köszi.

Szia!
Ha nem égett szét a szűrő háza, azon lehet egy kis vázlat arról, hogy mi volt benne.
A felirat alapján RC tagok voltak benne valamilyen elrendezésben.
Ilyen komplex RC tag mostanság nehezen hozzáférhető, de ha van elég hely a kiváltására, akkor pótolható összeépített elemekből. Elsősorban a feszültség igénybe vételt kell szem előtt tartani a kiváltás során, ezért én 5W-os huzal-ellenállást választanék 100R-os ellenállásnak, és 4,7nF 1600V, MKP10 kondenzátort kapacitásnak. Ezek kaphatóak a Lomex-nál is.

Köszi a tippet,már folyamatba van a helyettesítő alkatrész beszerzése.

Napot mindenkinek!
Az a problémám, hogy ha a konyhában felkapcsoljuk ezt az előre vásárolható kész led lámpát, vagy a műhelyben a trafós vezérlésű ledszalagos világítást, egyszerűen nem lehet rádiót hallgatni. Teljesen bezavarják a vételt.
Kéne egy kis segítség. Vásároltam különböző típusú és teljesítményű zavarszűrőket, de egyenlőre akárhogy építettem be őket, mintha ott se lettek volna. Filtercon termékek, kapcsolásuk alapján jók is lehetnének, de nem tudom miért nem szűrnek.
Egyik fajta
Másik fajta

A zavarok két módon terjednek.
Az egyik, az ún. vezetett sugárzás. A szűrőid ez ellen védenek, vica versa.
A másik az elektromágneses sugárzás, amit a hosszú árnyékolatlan vezetékek, alkatrészek sugároznak. Ezek ellen árnyékolással lehet védekezni, de mivel sokba kerülne, nemigen foglalkoznak vele.
Kapcsoló üzemű tápegységeknél ez általános jelenség, a LED szalagok "trafója" is ilyen rendszerű, de a megvásárolható LED lámpában is ilyesmi van.
A rádióvétel a kisugárzott elektromágneses hullámok vételével történik, függetlenül attól hogy mi sugározza ki a zavart. Az ilyen erős zavar környezetben a H, KH, RH vétel általában lehetetlen, ezen segíteni, csak a zavarforrásoktól minél távolabb elhelyezett külső antennával lehet.
Meg lehet próbálkozni zavarbejelentéssel élni, (NMHH zavarbejelentés) esetleg be is tilthatják a termék árusítását, de az rajtad nem segít, de nagyon könnyen lehet öngólt is rúgni.

Értem. Szóval hiába építem be valamelyiket is, nem lesz optimális hely, hogy ne zavarjon be. Akkor marad a kísérletezgetés. Köszi a választ. Bejelentésnek semmi értelme, mivel ahogy írtad a készülékek nagy része már ilyen. Ez alapon az összeset újra kéne tervezni és drágítani a megfelelő trafókkal... Úgy meg nem kell a mai embernek... Olcsóbban kijövök egy netrádióval ezek után.

Azért is írtam úgy idézőjelben, hogy LED szalagok "trafója" mert az transzformátor (átalakító) ugyan, de nem a hagyományos vasmagos trafó, hanem egy kapcsolóüzemű táp. Az pedig nem megfelelő kivitelezés esetén termeli a zavarokat rendesen. A vezetettet, és a sugárzottakat egyaránt.
Hogy ez milyen viszonyban van az előírásokkal, szabványokkal, azt nem tudom, de elvileg teljesíteni kellene ezeket. Ez lenne a megfelelőség igazolása, a forgalmazás feltétele. Csakhát . . .

Ha a rádió rendelkezik antennabemenettel, vegyél egy normális antennát. Pl.: Bővebben: Link.

Sziasztok! Tanácsot kérnék az alábbi esetben: adott egy fúró (kb. 1200W) és egy általam épített mikrovezérlős triac-os szabályzó. A fúró a saját potméteres szabályzójával nem okoz gondot, ellenben az építettel: bekapcsolás után valami zavart okozhat a hálózatban, ugyanis a kazánunk E168-as hibával leáll. Ez a hiba hálózati zavar esetében jön elő (+/- 10%-os feszültség ingadozásnál). A fúró egyébként hibátlanul üzemel az épített szabályzóval, a sebesség is stabil, lámpák nem pislognak, feszültségmérővel stabil 226 V-ot mértem a kazánnál. 0,1 Uf 400V kondi és 100 Ohm ellenállás illetve induktor is van a szabályzó elektronikában, de nem használ sajnos. A fúró helyett egy régi ETA porszívóval kipróbálva viszont nem jön elő a hiba. Építő jellegű hozzászólásokat előre is köszönöm!

Szia!
Úgy is előjön a hiba, ha a szabályzót "letekered" (gyújtásszög hátul), és így kötöd rá a fúrógépet, és fokozatosan hozod előre a gyújtásszöget?
Egy kapcsolási rajz és egy elrendezési rajz lehet hogy segítene a válaszadásban.

Szia! Sajnos igen. Próbáltam 9,9 ms-ig kitolni a nullátmenet után kitolni késleltetést, a végén 10 ms-ot is próbáltam 0,05 ms-os léptetéssel, hogy minél kevesebbet "rántson", de ez sem segített. Pedig nagyon szépen indul és szabályozza a teljesítményt. Kapcsolási rajzot kicsit később tudok feltölteni, a lényeg, hogy egy 4N25 figyeli a nullátmenetet, egy MOC3021-el pedig TRIAK-ot kapcsolok. Nullátmenet után 0,9-0,1 ms késleltetéssel gyújtja a TRIAK-ot az Arduino. Sajnos oszcilloszkóp egyelőre nincs, hogy figyeljem a jelet.