Sziasztok!

Két problémám van, ami számotokra valószínűleg nagyon egyszerű, nekem most fennakadásokat okoz. Ezért segítséget szeretnék kérni a megoldásban.
Még tavasszal építettem ezt a kis PIC áramkört, aminek a rajzát mellékeltem. A lényeg, hogy a FET-en keresztül 5V-ot kapcsol egy fogyasztóra, ami egy mp3 lejátszó. Konkrétan ez a típus. Az első problémám az, hogy a kimeneti fesz a PIC-es áramkörön a stabil 5V-ról 3V-ra esik terhelés alatt. Nem tudom mikor és miért, néha előfordul, majd elmúlik. A sabkocka 2A terhelhetőségű, így a terhelést bírnia kellene.
A másik problémám, hogy az mp3 lejátszót szeretném erősíteni picit ezt egy TDA2030-as áramkörrel próbálnám. De az áramkör hangszóró bemenete testeli az mp3 lejátszó hangszóró negatív pólusát (ami nem a GND), így a hangszórón csak pattogás hallható. Használjak másik erősítő áramkört? Vagy mit tudok tenni, hogy működjön?

Köszönöm előre is a segítséget!

Üdv:
spgabor

Nem tud rendesen kinyitni a FET, túl kevés feszültség jut a G lábára. Használj logikai FET-et, az előtte lévő tranzisztort pedig dobd ki a rendszerből.

Ha tudod, próbáld ki a DFPlayer-t, tuti kis szerkezet MP3 lejátszásra. Van benn egy kis erősítő is, hátha annyi is elég. Teljeskörűen vezérelhető UART parancsokkal.

Ezt egyáltalán nem értem:

Hali!
Én átalakítanám a kapcsolást hogy ne a testet, hanem a tápot kapcsolja. Akkor mindenhol közös a föld, nincs testelési probléma (és helyes huzalozásnál földhurok sem).
Nekem sem világos mit hogy kötöttél, az erősítő tápja földje nem azonos az mp3 táp/földjével?
Ha az erősítő nagyobb tápfeszről jár, akkor vagy kapcsolod másik fettel/tranyóval, vagy az erősítő kapcsolt tápja után teszel egy stabkockát az mp3-nak

Hello! Gyanítom hogy az MP3 kimenete hídkapcsolású, aminek negatív pontját testelte, mint ahogy a Header 4 2-es pontján látható. Gondolom azért nem szól. De a közös test pont kapcsolása sem egy jó ötlet.

Aha most látom, az mp3 játszón már van egy végerősítő U4 IC.
spgabor: inkább az mp3 IC kimenetéről (gyanítom az U4 végfok IC bemenete 2-3láb) kellene a "nagy" erősítőre kicsatolni (kondin keresztül).

Ha az eredeti fetes föld kapcsolást használod az mp3-hoz és az erősítőhöz, és az erősítő nagyobb feszről jár mint az mp3, akkor amikor a fet kikapcsol, akkor az erősítő a földpontját "felhúzza" a nagyobb tápra, ezt az mp3 földpontja nem fogja értékelni, jó eséllyel ki fog belőle menni a működtető füst.

Sziasztok!

Köszönöm a tanácsokat, sokat segítettetek! Egyben válaszoltam mindenkinek, ha nem probléma.
Az összekötést nem írtam, elnézést. A test közös mindenhol. Az mp3 és az erősítő is a pic által kapcsolt 5V-ról üzemelne. Ebben is kicsit bizonytalan vagyok, hogy az erősítőnek biztos elég-e ez a tápfesz.
Az mp3 lejátszón van egy kicsi végerősítő, de az kicsit kevéske teljesítményre. Viszont azért ezt a panelt használom, mert tápfesz ráadást követően egyből indul a lejátszás rajta. UART vezérlést nem ismerem, de láttam azt a panelt, mikor keresgéltem a lejátszót.
Azért nem a 12V-os bemeneti tápra kötöttem az erősítőt, hogy csak akkor működjön, amikor szükség van rá.

Szerintetek akkor mit kellene átalakítanom az egészen, hogy jól működjön hosszú távon?
-A PIC-en a tranzisztor+fet helyett logikai fetet kellene használnom? Még nem építetem ilyen alkatrésszel, melyikkel érdemes megpróbálni?
-mp3 lejátszón ki kellene iktatni a végerősítő ic-t és arra kötni a TDA2030-at? Kicsatolást milyen kondival érted?
-TDA2030-nak még egy FET-en keresztül kapcsolni inkább a 12V-os bemeneti feszültséget? Ez megoldható két logikai FET-tel a PIC azonos kimeneti lábán?
-az mp3 lejátszó tápfeszkor reccsenik egy picit a hangszóróban, ezt a TDA2030 pár tizedmásodperces késleltetésével kiiktatható? Bár az is lehet, hogy az MP3-on lévő végfok ic okozza.

Köszönöm a segítséget!

Üdv:
spgabor

Sziasztok!

Tudom, hogy az arduino és a raspberry pi két különböző dolog de valaki használt már raspberry pi-t arra a feladatra amire az arduino is való (robotok, szenzorok , vezérlés, kijelző, stb) ? Nehéz programozni? Van hozzá fórum? Vannak program minták? GPIO lábak ugyanúgy használhatóak mint az arduino digital és analog lábak? (Vezérlésnek használnám nem mini pc-nek) Tudom SD kártyán operációs rendszere van.... itt van valami kezelőfelület a lábak programozásához? Látom ,hogy van Raspberry Pi - Málnatopik de ott két hónapja nem járt fórumozó. Vennék egy ilyet egyelőre csak tanulni meg kísérletezni rajta.

Ha írsz a témába, előrejön a bal oldali listán és kapsz válaszokat ott is.

Amit linkeltél, az egy Orange Pi. Kezdésnek inkább Rapberry Pi-t vegyél, ahhoz van a legtöbb és legjobb támogatás. Kis túlzással egy komplett számítógépet kapsz egy Linux operációs rendszerrel. Csomó programozó felület van hozzá, azt választod, amelyik szimpatikus. Néhány, a tejesség igénye nélkül: C++, C#, Python, Xojo stb. A lábakat lehet pl. Terminal-ból is kapcsolgatni: The GPIO utility.

Fontos: nincs analóg ki- vagy bemenete, a GPIO lábak 3.3 V-os rendszerűek.

Szép nagy Raspberry fórum: Bővebben: Link.

Azt hittem ezek ugyanazok (csak a nevük más) Orange Pi és Rapberry Pi. Tehát szenzorokat nem lehet kötni a GPIO-kra? Akkor ezzel nem lehet ugyanazt elérni mint az arduinóval? 3.3V lábakkal kevesebb a lehetőség mint az 5V-nál. Gondolom akkor itt inkább a CMOS rendszerű eszközök jobbak, TTL az kizárt.

Azt kötsz a GPIO lábakra, amit szeretnél, megfelelő illesztéssel. De pl. a DS18B20 elmegy már 3 V-ról is. BH1750 2.4 - 3.6 V között működőképes, Si7021 1.9 - 3.6 V-os rendszerben érzi jól magát. A kis szenzorpanelek ne tévesszenek meg, sok esetben van ott egy tápegység IC is, azért működnek 5 V-ról.

Az Arduino egy mikrokontroller, a Rapsberry Pi pedig egy számítógép. Utóbbi sokkal nagyobb számolási teljesítménnyel rendelkezik és 4k-s kijelzőt is rá lehet kötni a 4-es változattól kezdődően. Nem hogy azt, sokkal többet is meg lehet csinálni egy málnával, mint egy Arduino-val.

Sok nyelven lehet programozni az már látom. A python az elsődleges és "állitólag a leg könnyebb is". Akkor az Orange pi nem ugyanaz mint a Rapberry Pi? Nem érdemes megvenni és helyettesíteni a Rapberry Pi-t? Nekem nem kéne 4K-s kijelző meg youtube-ozni sem akarok rajta sőt még medal of honort sem játszanék csak valami egyszerűbb feladatot adnék neki .

Nem, nem ugyanaz, kezdésként nem javaslom. Szoftveres támogatásban, amire neked sok szükséged lesz, a Raspberry fényévekkel vezet a többi ilyen és ehhez hasonló számítógép előtt.

A legkönnyebb relatív, ki mit tanult meg, mihez szokott hozzá, mik az igényei stb.

Nem ugyanaz, persze hogy nem, de ne kelljen már 3x leírni. Más SoC van rajtuk, más a sw support, stb.
És nincs olyan, hogy "elsődleges" nyelv, csak épp tele van a világ python kóddal pi-ra.

Köszi!!!! Itt olvastam , hogy nem igazán ajánlott (nyugtató kell hozzá )

Ilyenek miatt én is lenyeltem már pár keserű pirulát, aztán fogtam a pakkot, kiválogattam belőle a Raspberry-ket és a többit egy programozni szerető rokon nyakába akasztottam, szenvedjen vele ő. Más is hasonló véleményen van: Bővebben: Link.

Akkor ez nagyon nem nekem való . Ott marad ahol van.

Igen, ezeknek az a fő hátránya, hogy van rajtuk egy ki tudja milyen SoC, amihez reszeltek zárt forrású driver-eket valami ősrégi kernelhez, amit kiadtak binárisan. Aztán az nem jó az új kernelhez, a régi kernel meg nem jó az új rendszerhez, te meg ott maradsz lábon lőve.

Már nem emlékszem melyik egylemezes géppel jártam úgy, hogy a gyártó oldalán sem volt letölthető, ahhoz a laphoz való rendszer csak egy megjegyzés: ez a termék közösségi támogatású, keress rendszert rá ott ahol akarsz. Persze nem szó szerint ez volt, de a lényeget így is lehet érzékelni. El kellett számolnom tízig.

Sziasztok! A következő kérdésem lenne: hogyan kell számolni az ellenállás teljesítményét egyenirányított tápfeszültség esetén?
Legyen mondjuk 10 Ohm az ellenállás.
P = U^2 / R, de mi lesz az U?
Ha 12 V effektív értékű váltakozó feszültségről menne, akkor 144/10=14,4W

És mi van ha ezt egy kétutas egyenirányítóval egyenirányítom? Tekintsünk el a diódán eső feszültségtől. Nekem az lenne a logikus, hogyha ne változna a teljesítmény. És amúgy a Wiki szerint is Vrms = Vpeak/gyok(2) kétutas egyenirányításnál
Wiki


Ugyanakkor ITT megszorozza 0,9-cel, de miért? Ez alapján (10,8*10,8)/10 = 11,6 W lenne a teljesítmény. Most akkor hogy van ez?

Egyutas egyenirányításnál meg 0,45-tel szorozza, és azzal számol teljesítményt (oké, ez a 0,9 fele, de hogy miért kell ez a 0,9, teljesen rejtély számomra: Link

Na és akkor hogy még nagyobb legyen a zűrzavar: Link
Itt kétutasnál úgy számolja az RMS-t, ahogy a Wiki, de nem úgy mint az előző...
És mi van az egyutassal? Ott hogy kell kiszámolnom a teljesítményt? (AC PEAK)/2 lesz az effektív feszültség? Vagy 0,45*(AC RMS)? Ez nagyon homályos, köszönöm annak aki felvilágosít.

Itt a feszültség effektív (Vrms) értékével kell számolni. Ueff=Umax/1.41 [gyök 2]A középértékkel van itt némi keveredés. Kétutas egyenirányítás után a feszültség középértéke Uközép=2Umax/π.

Uközép=0.9 x Ueff

Mindezek színuszos feszültségre, rezisztív terhelésre értendőek.

Oké, akkor leírom másképp.
Legyen egy 100 V csúcsértékű szinuszos AC feszültség. Ennek az effektív feszültsége 70,71 V. Ha ezt ráteszem egy 1 ohmos ellenállásra, akkor a teljesítmény P = 70,71^2 / 1 = 5000 W.
Ha csinálok egy egyutas egyenirányítást, akkor ugye az idő felében nem dolgozik az ellenállás, tehát 2500 W teljesítményt várnánk tőle.
Ha kiszámolom úgy, hogy ahogy a Wikin van az egyutas egyenirányítás képlete (Vrms = Vpeak/2), akkor azt kapom, hogy a Vrms 50V, ezzel számolok teljesítményt: P = 50^2 / 1 = 2500 W, ki is jön, stimmel a matek.
Na de nézzük meg, hogy számolt itt: Link (Rectification Example No1)
Úgy számolt, hogy vette a csúcsérték 0,318-szorosát (ez ugye az általam számolt példánál 100 V * 0,318 = 31,8 V) és az ellenállás teljesítményéhez ezt az értéket használta fel, így ezzel a módszerrel P = 31,8^2 / 1 = 1011 W jön ki, ami nyilván hülyeség. Most akkor itt miért így van számolva?

Keverik a szezont a fazonnal. Effektív értékről beszélnek de középértékkel számolnak.

akkor nem igaz a fenti rajzod?

Ja értem, akkor ők keverik, nem én. Szuper!
Köszönöm a segítséget!

Hogy érted, hogy nem igaz?
Az első rajz lett megépítve. A második egy alis erősítő panel rajz. Az összekötést meg leírtam a posztban. A kérdéseket azért írtam mert újrakezdem az egészet a hétvégén és szeretném kijavítani a hibákat a rajzban.
Ma viszont kinyírtam a pices áramkört, a stabkocka zárlatos lett.
Amikor építettem, ezt a fetet használtam, mert ez volt otthon. Akkor is néztem a fet meghajtó áramkört, de itt annyi volt a pro kontra érv, hogy belekeveredtem és az egyszerűbb verziót csináltam. Mint kiderült ez nem jött be. A helyem kevés, de a fet meghajtás jobb lenne, mert van itthon minden hozzá. A logikai ic kevesebb hely de csak következő hétre lesz belőle valami, ha rendelek alkatrészeket.

A rajzodon a fet a földet kapcsolja szerintem... Bővebben: Link
Utoljára azt írtad: "A test közös mindenhol. Az mp3 és az erősítő is a pic által kapcsolt 5V-ról üzemelne"
Nagyon nem mindegy, akkor melyik van megépítve?

Bocsánat, hibásan fogalmaztam. A rajzot vedd mérvadónak. Ha az 5V-ot kapcsolná a föld helyett, vagyis a fogyasztó és a fet helyet cserélne, az szerencsésebb lenne? A példaként nézett kapcsolásokban is így volt, azért így csináltam.

Mert az NFET gyakoribb, hardweresen "egyszerűbb/olcsóbb".
Neked nem jó mivel több modulod van, eltérő tápfesszel.
Kapcsold a pozitív tápot, a föld közös mindenhol, a kapcsolt tápból modulonként valami stabkockával, step-down-al előállíthatod a kisebb tápfeszt.
---
Ha azonos minden modulon a tápfesz, és összekötöd modulonként a tápokat és földeket, akkor a közös földet is kapcsolhatod, de ezekkel a modulokkal más tápról/földről működő cucc ne legyen!
És én nem is javaslom, ez a föld kapcsolás jó egy motorhoz, reléhez, fűtőtesthez, passzív eszközök kapcsolásához...
--
Elektronika ki/bekapcsolására én kizárólag a táp kapcsolását alkalmaznám.
Pláne audio cuccnál mindig a föld legyen igazi föld, ne egy lebegő kapcsolgatott potenciál

Nem tudom mekkora áramot/feszt kell kapcsolni, nézd meg a Lomexnél az FDC6324-et, pont erre a célra való

Köszönöm a tippet, az smd főleg jó, mert pici helyet foglal. Akkor csinálok új kapcsolási rajzot és felrakom ide délután/este, légyszi nézd meg, hogy jó-e.
Kapcsolni az mp3 lejátszót és a pici erősítőt fogja. az mp3 lejátszó a saját végfokával kb 0,1A-t vesz fel a labortáp szerint. Az erősítő a TDA2030 lesz, aminek az adatlapja 3,5A csúcs áramfelvételt ír, aminél a folyamatos áramfelvétel lényegesen kevesebb lesz, szerintem max 1A. Így a pici fet eléggé ki lesz hegyezve. Lehet, hogy IRL530-540 vagy valami hasonlót kellene használnom inkább?

A rajzzal kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy a fettel két kimeneti lábán a 12V kapcsolt fesz jön ki. Egyik láb megy direktben a kis erősítőre, a másik pedig egy 5V-os stabkockára, ami az mp3-at hajtja. Így be és lekapcsoláskor egyik elem sem fog sérülni elméletileg az eltérő tápfeszek miatt, mert a fült azonos potenciálon lesz mindenhol. Jól értelmezem? IRL esetén ugyan ez a szisztéma, csak a tokozás más.