Fórum témák
» Több friss téma |
Igen, on-off-os volt, hatalmas mágneskapcsolóval, motorvédő relével, külön hűtés-fűtés váltó relé logikával.
Ezt váltottam ki teljesen elektronikus gáznyomás felügyeletre, közvetlen expanziós szelep vezérlésre, közvetlen gázirány váltó szelep vezérlésre (hűtés-fűtés), a központi vezérlő felügyeli közvetlenül a tartályok (HMV és fűtési-hűtési puffer) hőmérsékleteket, a hőcserélők hőérzékelőit, áramláskapcsolókat, kapcsolja a 3F fűtőpatront a HMV túlhevítéshez. A mágneskapcsolók helyett pedig bekerült egy 7kW-os frekvenciaváltó (40/60kW-os hűtési/fűtési kapacitású a gép, 5kW villamos telj.). A mágneskapcsoló azért is lett kiváltva, mert egyrészt akkorát csattant, hogy rossz volt hallgatni, másrészről pedig katasztrofális induktív cosfi-je volt a gépnek (5kW-os copeland scroll kompresszor), így most 0.98 - 1 közé került. Azért is volt fontos az átalakítás frekvenciaváltósra, mert az utcában egyenetlenül vannak kiosztva a csúcskizárt fogyasztók, és ha másoknak megy a villanybojlere az utcában, akkor 20V-al is akár aszimmetrikussá válik a 3F, és ez már hallható volt a kompresszoron is.
Ez amúgy milyen típusú hőszivattyú? Ilyen paraméterekkel olyan, mint egy ipari chiller, ami váltószelepes, tehát tud fűteni is.
Milyen vezérlővel oldottad meg a hőszivattyú vezérlését? Ez egyben az épület felügyeleti vezérlő is? A fázis aszimmetria miatt mindenképpen indokolt az inverter használata. Ez akkor egy 3F aszinkron hajtás, ha jól értem, nem BLDC. És az inverterrel a gáznyomásra szabályozol? Az expanziós szelep is arányos szabályozott? Bocs a sok kérdésért, csak nagyon érdekesnek találom a projektedet.
Ez egy kínai hőszivattyú, igen fél ipari, hajóval hozattam. Ismert volt hogy milyen korlátai vannak a készüléknek, de úgy voltam vele, hogy örömömet lelem az ilyen jellegű átalakításban. Annyira kellett csak működnie eredeti működésében, hogy télen a fűtés szezonban ne kelljen vele még foglalkoznom, mert volt más ami rám várt.
Talajhő rendszert építettem ki, 10x100 méteres primer körrel, 32-es KPE + 60-as KPE a gyűjtő után be a házba. Körök a kinti gyűjtőnél 2m mélyen vannak, a telek végén 5.5m mélyen (100m hosszú a telek, és így lett vízszintben, enyhe emelkedésbe az osztó gyűjtő felé a légtelenítés miatt). Azon egy WILO Yonos MAXO 50/0,5-8 PN6/10 karimás keringető. Szekunder körben is maradt az 50-es és 40-es csőátmérő és a karimás szekunder köri WILO Yonos MAXO 40/0,5-4 PN6/10, ez dolgozik rá a 300 literes hűtési/hűtési pufferre / váltószelep másik állásában a 600L-es indirekt HMV-re. Azért terveztem mindent nagyobb csőátmérőre, mert ugyan jóval drágábbak így a keringetők, viszont csökkenthető az áramlási sebesség, így csökkenthető a fogyasztás is, és csökkenthető a zaj is értelemszerűen. Szekunder körön semmi extra nincs puffer után, annyi hogy mindenhol szabályzott a zónaszelep, illetve a kis keringetők (egy mennyezet, egy padló, egy törcsiszárítók) Δp-v módban vannak szabályozva, hogy változó nyomáskülönbség szabályzás miatt ne kelljen keverőszelep az osztógyűjtőkhöz, bátra le lehessen zárni akár az egész gyűjtő összes zónáját, vagy kinyitni, mindig hajszál pontos áramlás legyen a zónákban. Szivattyúk is visszaveszik a teljesítményüket ha kevés kör van nyitva, és fokozzák az áramlást ha sok zóna van nyitva. Hőszivi vezérlés: Saját vezérlőt terveztem hozzá (lásd korábbi fotó), STM32 ARM alapon. CAN van rajta az kapcsolódik az épületfelügyeleti hálózathoz, RS485 a frekiváltó miatt, 4-20mA-es bemenetek gáznyomáshoz, nagyfeszültségű inputok (pl. éjszakai / geotarifa érzékelés miatt), NTC bemenetek, hagyományos relés outputok és hagyományos optós NPN inputok. Semmi speciális nincs magában a vezérlőben. A low-level szabályzást és védelmet a mikrovezérlős alappanel végzi, de hogy kell-e egyáltalán indulnia azt az épületfelügyeleti rendszer adja neki. Jelenleg még csak engedélyező jelet, de ahogy Te is írtad az időjárás függő üzem lenne hátra, így az engedélyező jelen túl majd a visszatérő hőmérsékleteket is kapná terveim szerint. Az expanziós szelepe gyárilag R407C közegre van, de R417A-val töltettem fel. Nagyon hasonló a két közeg az expanziós szelep tekintetében, azt a pár bar eltérést a szabályzás helyrehozza, viszont az R417A-val magasabb hőmérsékletet és jobb hatásfokot tudok elérni. A copeland scroll kompresszor sima 3F aszinkron, nem BLDC. Picit hangoltam az indulási görbéken és a slip-en, hogy hamar elérje azt a fordulatszámot, hogy a kompresszort "kenje rendesen" a klímagáz, mert túl lassú indulás vagy túl alacsony fordulatszám esetén nem keni rendesen. A scroll kompresszor 380V-os, így pluszba mínuszba tudom szabályozni 400V-ról, nem csak frekvencia növelés csökkentéssel. A fővezérlő szoftverét úgy írtam meg, hogy szabályozza a frekiváltót, hogy megmaradjon a beszabályzott dT a primer és szekunder körökben és igazodjon az R417A nyomás-hőmérséklet karakterisztikájához. Pl. 50°C = 18.44 bar, 60°C már 23.12°C, de a felület hűtés miatt egy 35°C-os előremenő csak 12-13 bar. Az expanziós szelepet tervezem kicserélni majd EEV-re a "mechanikusról", de az a gázkör kismértékű átalakításával és újra töltésével járna. A gázkör átalakításhoz, meg a 4kg klímagázhoz klímást hívtam anno is, az távol áll tőlem, eszközeim sincsenek hozzá, én maradok a szabályzástechnikánál. Addig egyéb szabályzással korrigálom az EEV hiányát. Tudom, nem teljes így a kép, de így is a gyári paramétereknél jóval jobb COP-val rendelkezik már, nem akarok telhetetlen se lenni. Nyári folyamatos hűtés üzemben az egész 170nm hűtése 3200 Ft/hó volt (pri és sec keringetők+hőszivi), télen pedig 5800 Ft/hó körülre jött ki a fűtésköltség úgy hogy akkor még nem volt a talajban a nyári szezon és 11°C-os glikol hőmérséklettel futottunk neki fűtés szezonnak. Most az egész nyáron hűtés miatt már 16-17°C-os a bejövő glikol, szóval jobbat várok idén télre. Viszont ha érdekel a téma mást is, akkor nagyon szívesen osztok meg részleteket infókat, de akkor faragok neki majd egy másik topikot, mert ez már kilóg ebből a topikból. Szerk: Mielőtt valaki azt hinné, hogy klíma szaki vagyok, nem. Az elején mikor belevágtam alig tudtam valamit a témáról, csak így nagyvonalakban értettem miről van szó. Menet közben csipegettem össze a tudást a témakörben, ez a hobbi része A hozzászólás módosítva: Szept 9, 2020
Helló! Ez Nagyon komolynak látszó rendszer. Elég mélyre ástad magad ebben a témában! Engem a részletek is érdekelnének! Csak biztatni tudlak a Rendszered bővebb leírására.
Csatlakozom JZoli-hoz, engem is nagyon érdekelnének a részletek. Épp egy hőszivattyút akarok müködésre birni saját vezérléssel. Biztosan lenne mit tanulnom a te megoldásodból!
Üdv. Egy nagyon durva érték, csak így emlékezetből, az én előremenő és visszatérő hőfokaim között 1-4fokkal hidegebb víz jön vissza. 9 körös, de inkább az átlag 2fokkal hidegebb víz.
Ez jó-rossz? Min kellene változtatni?
Hány fokos az előremenőd?
Hány fok van a lakásban ha kint mínusz 20 Celsius van? Van-e még másik fűtési rendszer a lakásban?
Üdvözletem!
Szaktanácsot kérnék padlófűtés vezérléshez. Rengeteget visszaolvastam, sok jó tanácsot - pro és kontra - találtam a témában. Ezek alapján igyekeztem összehozni egy általam megfelelőnek vélt vezérlést. Erre kérnék reagálást a megoldásomat illetően. Adott egy 35 éves ház, alagsorban lévő kazánházzal. Radiátor kör osztó-gyűjtő itt van. Sajnos a padlófűtés kör hidraulikailag nincs leválasztva - uaz. a sziv. keringeti mindkettőt. A PF- osztó-gyűjtő a lakótérben van. Valószínű, hogy a PF csövek sem ox.diff. mentesek. Zilmet ZB 190- 20 lemezes hőcserélővel gondoltam leválasztani a PF-t. A kazán egy 24kW-s Baxi. A beép. sziv. keringetné a vizet a rad. körben ill. a hőcserélő felé. Innen egy sziv. látná el a PF-kőrt. Danfoss-féle FTC szelep oldaná meg a fűtővíz korlátozást - nálam bevált. A rad.körben kb.30l, a PF körben kb. 200 l. víz van. 400 m 20-as cső van lefektetve kb.90 m2-en. Mellékelek egy általam kreált rajz-tákolmányt .Ezzel kapcsolatban kérnék véleményt, ill.hiba javításra ötleteket. Kérdezem: az 1 ill. 2 jelű visszacsapó szelep szükséges-e? A PF kőrben az átkötő bypass ágba kell-e még valami áramlás szabályozó szelep? Egyáltalán, mi az, amit nem terveztem be a rendszerbe? Hozzászólásokat előre is köszönöm. Üdv.Joetata
Egy szaktanács, laikustól.
A visszacsapó szelepek, feleslegesek. Én a szabályzást a PF körbe tenném, egy háromjáratú vagy keverőszeleppel. Gondolom a kazán keringetője állandóan menne, a PF kör keringetője meg szobatermosztátról.
Szia! Nem vagyok szaki de szerintem nem kellenek bele a visszacsapó szelepek, nekem sincs benne egy sem és ugyanez a felállás mint nálad. Az FTC az biztosan jó lesz szabályzónak, nekem nagyon bevált DE a padlóköri szivattyút azt később kellene bekapcsolni a rendszerbe ill. lekapcsolni a felfűtési szakasz végénél, mert a kazánod nem kondenzációs és a túl hideg visszatérő fűtő víz savasodást okoz a tűztéri hőcserélőben ami károsítani fogja azt. Ezért nekem a fűtési visszatérőn van egy csőtermosztát ami csak adott hőmérsékleten engedi működni a pf. szivattyút ezzel elejét véve a kazán harmatpont alá kerülésének. Ha szét nézel a képek között akkor megtalálod az általam megépített (kiegészített) rendszert. A padlókörök ha nem egyformák akkor oda szabályozható szelepeket ajánlatos tenni, hogy a tömegáramokat egyformára lehessen beállítani. Már az osztó-gyűjtőbe szerelt szelepek és áramlásmérők teszik ezt könnyebbé ha ilyet szerelsz be.
Mi lenne a szerepe a visszacsapó szelepnek?
Nekem 20 éve anélkül működik és megvallom, soha nem jutott eszembe, hogy kéne bele. Igaz, én amatőr "fűtésszerelő" vagyok.
Korábban én is a termofejes keverőszelepet preferáltam. De nálam 2 telet minden gond nélkül fűtött a Danfoss-féle megoldás, ezért választottam azt. A visszacsapó szelepre a szerelő próbál rádumálni. Másik két hozzászóló is ezt erősíti meg.Köszi az észrevételt.
A 70. oldalon nézem a rendszered rajzát. Nem használsz Vcs. szelepeket. Látom a csőtermosztátot is. De valamit nem értek. A rajzon nem tüntettem fel, hogy a PF szivattyú védelmére - esetleges FTC szelep meghibásodása esetén - egy csőtermosztátot gondoltam szerelni a szivattyú elé kb. 45 fokra állítva. Amennyiben felszerelem a fűtési visszatérőre az általad javasolt csőtermosztátot, akkor a két termosztát nem hülyíti meg a szivattyút? A padlókörök osztó-gyűjtője áramlásmérők vannak.
Rákérdeztem a szakira. Azért tervez vcs.szelepet a radiátor körbe, mert szerinte, ha párhuzamosan megy a radiátor és a padlófűtés is, akkor a kazán szivattyúja a hőcserélőből kazán felé nyomott víz ne áramolhasson szembe a radiátorból a kazán felé nyomott vízzel. Mondjuk logikusnak tűnik.
Értem.
Nekünk nincsen radiátor a rendszerben, így még nem gondolkodtam ezen. Hova kell radiátor a padlófűtés mellé?
Az FTC szabályzónak van egy szelepe ami adott keresztmetszeten fog csak átereszteni és ezen belül történik a szabályzás, hogy az csak az FTC-n beállított hőfok legyen. Ha meghibásodna a szabályzó, nem volna fojtás a hőcserélő kimenetén és a pf. szivattyúja a nagy tömegáramával túlhűtené a hőcserélőt illetve a kazán visszatérő hőmérsékletébe oly módon történne a változás, hogy a kazán előremenő hőmérséklete csökkenne emiatt. Nem akarom azt mondani, hogy hidd el de nekem ezért kellett ezt a fajta szabályzást és a későbbi szivattyú indulást a csőtermosztáttal megoldani, mert a radiátoros előremenő hőmérsékletem emiatt nem ment fentebb 55-56 foknál, most így ezzel majdnem 70 fokig felmegy. Ebből már lehet levenni teljesítményt. A fizikáját nehéz elmagyarázni de azt hiszem már valahol ezt is leírtam. Szóval nem kell védelem a pf. szivattyúnak, felesleges.
A szakinak még egy kicsit olvasgatni kellene erről a témáról. De ha megnézi a nevesebb gyártók bekötési ajánlásait azokban sem talál visszacsapó szelepet a hőcserélős megoldásnál hiszen párhuzamosan van kötve a rendszerbe és a víz és annak fajsúlya jobban fogja tudni, hogy merre menjen és az esetünkben a nyomott rendszer hőcserélős része áramlási szempontból messze elmarad az osztó-gyűjtő felé szállított mennyiségtől.
A keresztmetszetekre már most felhívnám a figyelmedet. Ha nem úgy csatlakoztatod a hőcserélőt ahogyan azt a kimenetein adott átmérők adják, már nem is fog jól működni, legalábbis messze elmarad majd a várakozásoktól és szidhatod a szakit, mint ahogyan én is tettem.
Szia! Átmeneti időszakokra gondolva jó az ha van radiátor a padlófűtés mellett, mert azzal 15-20 perc alatt kellemes meleget lehet varázsolni a lakásba a padlóra meg várni kell 1-1.5 órát mire elkezd melegedni a felülete. Nekem a pf. a kiegészítő fűtés és csak akkor megy ha szükséges és hozzá kell tennem, hogy a kazánom nem kondenzációs.
A visszacsapók nem kellenek, amúgy jó.
Vezérlésben egy csőtermosztát elférne a primer kör előremenőjére a kazánhoz közel. 40C-nál bekapcsolja a szivattyút, 30C-nál ki, hogy ne menjen állandóan. A kazánt vezérlő helységtermosztátot lehetőleg egy olyan szobába kell rakni, ahol csak radiátor van. A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2020
Hát nagyon sok vízhálózat elmegy úgy, hogy az egyik ágon nyomott víz, nem megy vissza a másik ágon a víztoronyba, hiába kötök össze két kifolyócsapot egy csővel.... A másik észrevételem, nem visszacsapó szelepet raknék, hanem valamiféle keverő szelepet, a padlóban lévő vízhez csak annyi meleget keverjen, hogy ne menjen 40 fok fölé a padló.Ha túl meleg a padló, a kazán vízhőfok magasra van álítva, esetlegesen nem melegszik túl a padlófűtéscső?
A radiátor amúgy is jó, én legalábbis ha fázós vagyok, jó nekidőlni.
Köszönöm szépen a választ.
Nálunk a fűtési időszakban folyamatosan megy a kívánt mértéknek megfelelően. Ahogy a termosztát diktálja. Idézet: „egy csőtermosztát elférne a primer kör előremenőjére a kazánhoz közel. 40C-nál bekapcsolja a szivattyút, 30C-nál ki,” Az úgy nem lesz jó, nekem legalábbis nem ez vált be hanem a visszatérőn a leágazásmentes csőszakaszon a kazán előtt van a csőtermosztát és ha a visszatérő víz hőfok 40 fok alá süllyed, kikapcsolja a padlókör szivattyúját. Különben a kazán látja kárát.
A házat már így vettük. A tulaj elismerte, hogy a padlófűtés kevésnek bizonyult nagy hidegben. Ezért kombinálták radiátorokkal, csak a vezérlés nem frankó.
Szerintem eleve elcseszték, mert szerintem a padlófűtés önmagában elegendő a legnagyobb hidegben is.
Csak hát egy vacakul megcsinált trendszert nem lehet javítani. Az egészet szét kéne verni és újracsinálni. Mikor mi csináltuk a feleségemmel (ő se fűtésszerelő, meg én se), akkor ez még ritkaságszámba ment. Köpködték is rendesen az ismerősök. A város, ahol laktam a legnagyobb építési vállalkozó házában a város legmenőbb fűtésszerelője csinálta és elcseszték. Az ítélet az volt, hogy a padlófűtést nem lehet jóra csinálni. Nekünk, mint amatőröknek pedig tökéletesen működött. Még 15 évig laktunk abban a házban. Mikor tanyára költöztünk, ott újra padlófűtést csináltunk. Ennek is van már 15 éve. Nekünk tökéletes. Két dolgon lehet jelentősen elcseszni. Az egyik, hogy a legsűrűbbre kell lefektetni a csőrendszert. Ahogy a padlófűtés rácsa megengedi. A másik meg hogy jól kell feltölteni a rendszer vízzel. Nem nagy dolog, de fontos, hogy ne legyen levegős. Ha marad benne, utólag már nem tudja kidolgozni a rendszer. Hogy ezzel a radiátoros dologgal mit lehet kezdeni, azt nem tudom. A mienken felbuzdulva az egyik rokonunk is padlófűtést csináltatott, de MESTERREL. A feleség szerint a szobában nem lehet padlófűtés, mert "porol". ami azért butaság. Erre is egyszerű a gyógyszer. Náluk is lett visszacsapó szelep, meg sok ostobaság. A fűtés nem igazán működik ott sem.
Biztosan jó a keverőszelep is. De annyi jó ötletet kaptam, hogy csak úgy kapkodom a fejem. Ami a padlófűtő csövet illeti, állítólag minőségromlás nélkül elviseli rövid ideig az 50 C-fokot. Nem tudom.
Elhiszem neked a csőtermosztátos kazán védelmet. Készítettem a javaslataitok alapján egy újabb rajzot. Remélem, így már jobb- vagy jó.Azonban lenne még egy kérdésem, ami lehet kiveri a biztosítékot. Egy ismerősöm a kazán visszatérő víz hőmérsékletének emelésére - szinte állandóan ment a gázégő - a kazán előremenő-visszatérő ágát átkötötte, valamilyen fojtószelep közbeiktatásával bekevert meleg vizet a visszatérőbe,mint a hidraulikus váltó esetében.Így kevesebbet ment a gázégő. A mostani rajzomon A-B szakaszra gondolok. Van ennek értelme? Vagy lehet az ő rendszere eleve rossz volt?
Végül is nem veszítek vele. Egy próbát megér a csőtermosztát felszerelése. A szobatermosztát elhelyezése, hát tényleg nem mindegy. Minden szobában van radiátor és PF is. Majd csak kiokoskodom a helyét.
Sajnos nincs hangulatom szétverni és újra csinálni. Főleg úgy, hogy a belső felújítás már megtörtént. Szerintem sem "porol" a PF.
Hát nyilván.
Ezt kell valahogy használni. |
Bejelentkezés
Hirdetés |