...És ez az asszimetria hozza működésbe az áramkört, ugye? A videóban is szimmetrikus a kapcsolás, nem? Ott pedig rásegítés nélkül működik.

HA abszolút szimmetrikus nem indulhat el, mert a kondenzátorok egyszerre töltődnek. Mi dönti el, hogy melyik tranzisztor telítődik előbb? Az idő R, C és béta függvénye. Tehát a szórások miatt adott az aszimmetria

Akkor a videóban vajon mitől billen ki magától a szimmetriából az áramkör?

Szia!
Nincs abszolút szimmetria, de minél kisebb a tranzisztor áramerősítési tényezője, annál nagyobb aszimmetriát kell bevinni az áramkörbe az RC-elemeken keresztül. Stabil induláshoz nagy eltérés kell a két oldal között.

Aha, értem. De legalább a nem túl "szakszerű" megoldásommal könnyen elindítható.
Első lépés: tápegység bekapcsolása. Második lépés: a kondenzátor melletti gombbal egy pillanatra rá kell helyezni az áramkörre a 2200 µF kondenzátort míg az áramkör be nem billen. Harmadik lépés: a külön álló gombbal ki kell sütni a kondenzátort az újbóli működéshez.
Lehet, hogy kissé "szakszerűtlen", de legalább így sabilan működik.

Volna esetleg valakinek használható képlete, képletei transzformátor számításhoz?

A trafo_full.xls nagyon jó program.

Nekem azért kellenének képletek, hogy hátha jobban megérteném a dolgok összefüggéseit.

Sziasztok!

Van egy RFID bútorzáram, ami két 1,5 voltos elemmel működik, és szeretnék egy egyszerű elő-áramkört építeni, amivel adapterről üzemelhet a cucc, de az elemek megmaradnak tartaléknak. Magyarul, ha a hálózati feszültség elvész, akkor az áramellátás az elemekről megy tovább.
Csatoltam egy sémát, ezt találtam mint legegyszerűbb megoldást.
Az egyetlen problémám, az áramköri elemek megválasztása, méretezése. Kerestem egyenirányító diódákat, de 3V-os elég kevés van. Szeretném kikérni a véleményeteket, hogy mit és hogy érdemes megvalósítani?
Előre is köszi!
Üdv!

Tanács: írd be a keresőablakba: transzformátor! (a felkiáltójelet ne írd be!) Talán nem kell folytatnom?

Valószínűleg nem jó típusú diódát kerestél, de ez perpillanat lényegtelen is. A kérdés az, hogy a zár mit csinál, ha merül az elem. Ugyanis a dióda okoz némi veszteséget, a 3 V-ból, amit az elemek szolgáltatnak, kb. 2.5 V marad meg, 0.4 - 0.5 V-ot megeszik a dióda.

Ez komoly?

A beírásodhoz hasonló rengeteg ostoba találat tényleg előjön.
Használható képlet nem igazán.

Egyébként már tárgytalan.

2,4 V alatt figyelmeztet pittyegéssel, ha nyitod a zárat, hogy alacsony a feszkó. Ha 2,2 alá esik a feszültség, akkor marad zárva, de ha újra áramot kap, akkor automatikusan kinyílik a zár.

Próba szerencse. Ebből kettő: BAT42, a kondenzátor elhagyható.

Áhhá, most már kezdek képbe kerülni. Ezek szerint az átvezetési feszültség azt jelenti, hogy mekkora feszültségesés van a diódán. Így már mindjárt érthetőbb a szitu.
A kondenzátor tuti elhagyható? Kondenzátor nélkül amikor megszűnik a hálózati feszültség, keletkezhet egy pillanatnyi feszültségesés, ami kinyithatja a zárat, nem?!

Nem, attól sokkal gyorsabbak a diódák. De ha az megnyugtat, tehetsz bele. Ha teszel, lehetőleg olyat, amelyik nem elektrolit kondenzátor, jelen alkalmazásban annak van a legnagyobb vesztesége, ez elemes üzemmódnál lehet érdekes. Bár, amennyit elemről fog menni kb. mindegy is. Ha van kéznél (fiókban/bontásból) akkor mehet bele, ha nincs, akkor ne olyat vegyél. Fóliakondenzátor jó lehet, pl.: Bővebben: Link.

OK, nagyon köszi a válaszokat!
Üdv!

Üdv!

Az ilyen lcd modulokat mennyire lehet javítani? Megy de néha hülyeségeket irkál ki, illetve a beépített háttérvilágítás sem megy már, csere nem játszik mert egyedi.

Gyanítom az a "gumis" érintkezős, mindig tartottam azoknak a buherálásától, mennyire érzékenyek?

Sziasztok. Az lenne a kérdésem, hogy Kitek-ből összeraktam (tudom nem nagy szám) egy erősítőt (LM1875 gainclone) és egy csöves előerősítőt (6J1). mindkettő 12V AC-ről működik. Egy toroid 130VAC trafóra kötöttem rá, (2X12V szekundere van), a LM1875 megkapja mindkettőt, az előerősítőt rákötöttem az egyik szekunderre. És hát búg, stabilan, hangosan, a zene azért elnyomja de hangerőtől, drótok mozgatásától független. Ha lekötöm az előerősítőt meg se mukkan szerencsére, így azt gondolnám az a gond hogy egy tápról megy. van erre értelmes megoldás? köszönöm szépen

Tamas

Ha felhajtasz Ge diódát, nem lehetetlen, akkor ez a veszteség 0,2...0,3V.

Ha pixelek hiányoznak, illetve pixelcsoportok, akkor nagy eséllyel a gumi a bűnös. Ha jobban rányomod a kijelző keretet ezzel az lcd üveglapot, akkor változhat a hiba, megjavulhat. Ekkor a lemezfülek másirányú hajlításával növelhető a szorítóerő. Lehet buherálni, lemezfülek kihajtásával szétjön. Tisztítás gumi érintkező felületeken a nyákon izopropil alkohollal, lcd üveglap érintkezési felületét ha nem muszáj ne mosd. Összerakásnál figyelni kell, hogy az üveglap megfelelő pozícióban legyen -és ne fordítva-, tehát üveg érintkezők pontosan a megfelelő nyák érintkezők felett legyenek. Más szóval egymáshoz képest pozíciójuk jó legyen. Gumi is jó helyre kerüljön.
Sokat szedtem így szét, nem veszélyes, legtöbbször javítható.
Háttérledek kontakthibások szoktak lenni, de cserélhetők is.

Köszönöm, valahogy meg kell oldani mert ezt kapni nem lehet már.

Mindenképpen kell az előerősítő? Anélkül nem jó? Mivel közös szekundertekercsről vannak táplálva, valószínűleg földhurokhoz hasonló jelenség alakul ki a rendszerben.

Kedves Bakman, köszi, én is ilyesmit találtam. Őszintén megmondom, hogy a pislékoló csövecske miatt csinálom az egészet . NIncs erre valami megoldás? Fölhurok izolátort csak a jelkábelhez találok. Fura lenne, ha nem lehetne egy tápból megoldani.

Nagy valószínűséggel a jelkábelre is elég. A cső pislákol akkor is, ha csak tápfeszültséget kap a modul.

Szia!

Egy tipp, ha megvan az xls, akkor az adott cellára kattintva a beviteli sorban látod, milyen függvényt írt a készítője. Ezekből már a számodra lényeges képleteket összerakhatod.

(Látom közben megoldódott, de más esetben esetleg hasznos lehet.)

Szia, itt van egy skicc, szimulátorban jól működik, valóságban ki kell próbálni, nem nagy kaland. A tranzisztoroknak olyan típusokat érdemes választani, amiknek jó nagy az erősítése, és bírják a tervezett terhelést, pb. BD139-140, vagy más hasonló. A diódák szintén több amperes schottky-k legyenek. A 10u-s kondi cserélgetésével lehet belőni a kimenő feszültséget.

igen, nem pislékolás a gond, azzal minden OK. Szóval azt mondod, hogy ne a táp nullájával oldjam meg a gondot hanem a jelenséget kellene csökkenteni? Olvastam, hogy van, aki egy 1-2K ellenállást forraszt be a jel bemenetére a nulla és a Jel közé és voila eltűnik a zaj. Kipróbáltam, nálam megmaradt. lehet rossz értékű volt az ellenállás.

Köszönöm szépen!

Nekem sajnos nem volt ennyi eszem.
Soha nem figyeltem, hogy az orrom előtt a megoldás. (Nem vagyok egy rutinos excel használó sem)

Én egy weblapból bogarásztam ki a képleteket.

Adj az előerősítőnek áramot de mást ne, a jel ne menjen bele. Az ilyen hurokzajra nem megoldás az ellenállás, se sorba, se párhuzamosan kötve.

Sipos Gyula úrtól olvastam valahol, amit persze, hogy most nem találok:
Valahol elvágjuk (szerintem valahol a meghajtó és a végfok között) a föld fóliát és átkötjük egy kisebb értékű ellenállással.
Ezzel megnövekszik annak a huroknak az ellenállása, ahonnét a brumm becsatolódott.
Valamikor régen csináltam ilyent, de sok éve nem volt rá szükség.

A főnököm mutatott egy ledes lámpát ami nem üzemel. Ez az. 5 ellenállás füstölt el benne. Van értelme szervíz rajzot keresni?