Ha éppen nincs otthon/kifogyott a smirgli.
Szivacsosat még életemben nem próbáltam, de lehet benne ráció...

Én próbáltam, kényelmes vele dolgozni. Persze ugyan úgy elkopik, mint a papír is

Még egy kérdés a Proxxon Micromot-al kapcsolatban. Ez a fúrótokmány a Micromot MM 60 (lejebb a harmadik képen, szabályozó nélküli gép) rátehető?

Helyesen: A fúrótokmány a Proxxon Micromot 60 gépre rátehető-e. Azt írják túl rövid a szár, nem megy rá. Valószínűleg csak a 60/EF gépre jó pótalkatrésznek, amin gyárilag ilyen van.

Bár nekem nincs sima 60-as típusom, de valószínűsítem, hogy nem jó rá, különben megemlítenék, mint fontos részletet a felhasználhatóság szempontjából.
Már elvesztettem a fonalat, hol is jársz a gépbeszerzésben, van-e már pontos célkítűzés,illetve a proxxon márka a végcél?

A tokmány adatlapján olvasható készüléklistán Micromot-ként csak a 60/EF van megemlítve, amin gyárilag ez a tokmány van. Egy másik forrásból tudtam meg, amit fent írtam, hogy a 60 és az 60/E-s típusokra nem jó a tokmány.

A szabályozó nélküli, csak ki-be kapcsolható Micromot-ot veszem az amazon.de-ről. Otthon másfélszeres áron plusz postaköltségért találtam. A leírásban 50-et ír, de a 28500-as szám alapján elvileg 60-asnak kellene lennie. Ha 50-es, gondolom az sem baj.

Gyári tápot nem veszek, mert csak az 5A-es tudja a teljesítményigényét kiszolgálni, ami €60-65-be kerülne. Egy 100VA, 12V-os trafóval rendelkezem. Ebből szeretnék neki tápot csinálni fázishasításos teljesítményszabályozással (12V effektív feszültségértékű szaggatott egyenáramra). Sajnos kész fázishasításos szabályozót még nem találtam hozzá.

Proxxon tartozékokat nem találok készletben. Induló tartozékkészletnek a Dremel 724 150 darabos készletet tervezem, amely otthon is kapható durván 12 ezer forintos áron.

A Proxxon 40W-os (a 230V-os gépeik 100W-osak maximum). Az Extol Prémium 130W-os mini köszörű és fúrógép készletet nagyobb teljesítményt igénylő munkákhoz (pl. rozsda eltávolítás, fémmegmunkálás) szeretném megvásárolni. Ennek a készletében is sok szerszám van, amely remélhetőleg csereszabatosan használható a Proxxon-al.

Rozsda levaakrására tessék venni egy drótkorongot (lásd melléklet). Éleknél vigyázni kell vele mert pillanatok alatt legömbölyíti. Az alsó típusú még durvább, visz mindent.

Jó ötlet ! Viszont a kínai, piaci olcsó változat, felejtős és VESZÉLYES ! A kirepülő szálak súlyos sérüléseket okozhatnak. Minőségit kell venni, de a védőszemüveg, vastag munkaruha akkor is kötelezö ! Nem ijesztgetés, tapasztalatból beszélek...

A drótkorong rendben. Az autóm alvázán két sérülés helyén, néhány négyzetcentiméternyi, részben szűk résbe benyúló területről kellene leszedni a felületi rozsdát. (Kézzel nem tudtam maradéktalanul ledrótkefézni.) Az érintett területen kívül az alváz többi részéhez nem szeretnék nyúlni. Csak egy kisgép lehet alkalmas miniatűr koronggal, még ha sokkal tovább is tart vele. A fent említett Extol készletében van drótkorong és ránézésre a Dremel 724 150 darabos készletben is.

Azok műanyag szőrű kefék, csiklandozásra valók.

A Dremel készletre gondolsz? Az Extol kézikönyvében a 15. oldalon (nyomtatás szerint 28. oldal) vannak acélkefék, rozsda eltávolítására is. A Proxxon kínálatában is kaphatók acéldrótkefék (nagyobb képeken itt és itt). Nem tudom melyikkel érdemes elindulni. Ha a drótkefe nem szed le mindent, csiszoló mindkét készletben van.

Elnézést, akkor ez nem az a készlet mint amit én láttam valahol, abban tutira csak műanyag szőrű kefe volt.

Miből gondolod, hogy ahová kézzel nem férsz hozzá, oda egy forgógép befér?

A szűk résbe nagycsavarhúzóra (vagy akkorára, ami befér) illesztett durva csiszpapírral dolgoznék bele, aztán RO55-el kínálnám meg. Ha kifehéredik tőle, jól dolgoztál, mehet rá az alapozó, később a festék.

De, ha akkora az a "szűk rés", van fúrógépbe fogható kis drótkefe-illeszték is, bármely vasboltban, nem kell a flex-re valót megvenni mindenképp. De védőszemügét végy hozzá, mert nem jó érzés, amikor a szemészeten veszik ki a derótot

Olyat nem írtam, hogy kézzel nem férek hozzá, csak "szűk résbe benyúló". Annak szemléltetése végett írtam, hogy a fenti képeken látható drótkorongok alkalmatlanok lennének. Azért nem tudtam a rozsdát maradéktalanul ledrótkefézni, mert az autó alatt, kevés mozgástérrel, kényelmetlen pozícióban nagyon nehéz erőteljes mozdulatok százait kifejteni, mire lejön a felületi rozsda (nehéz elképzelni, de nagyon nehéz úgy dolgozni). Rozsdamarózni nem szeretnék, mert mindenhol körülötte gyári, hibátlan festésű alváz van. A fúrógépbe fogható drótkefe illeszték is nagy lenne, sőt maga a fúrógép is "ágyúval a verébre". Kétszer néhány négyzetcentiméterről van szó. Szemüveget feltétlenül használok, köszönöm a figyelmeztetést.

Nem olyan nehéz azt elképzelni, csinálnom kellett már egyszer-egyszer.
A biciklimet is "haszonvas"-ból, és levetett biciklialkatrészekből "gányoltam" össze. Gáz, de nekem megfelel, mégha rozsdamarót is kellett használni néhány alkatrészénél
Van néhány nehezen hozzáférhető szeglet.
Az autószerelők, a karosszérialakatosok használják, én, a teherautósofőr pedig elhiszem nekik, hogy érdemes.

Minimális az árkülönbség a szabályzó nélküli, és a szabályzós Micromot között. Miért nem a szabályzósat veszed, egy 18V 60-80VA trafóval, és egy graetz egyenirányítóval? A gyári tápegységben is az lehet.

A rozsdamaró (és átalakító) használata jogos, ha muszáj lesz, akkor használni fogom.

Egy régi acélvázas kerékpár, korának megfelelő minőségi alkatrészekkel számomra sokkal értékesebb, mint egy gagyi új. Gratulálok, szépre sikerült. Ezzel a fajta felépítéssel talán még nem találkoztam.

Én is fontolóra vettem a szabályozóval ellátott gépet a táp egyszerűsége miatt. Gyári tápból létezik szabályozható és nem szabályozható, de mindegyik 12V szaggatott egyenáramot ad. A szabályozható gép csak szaggatott egyenáramű tápforrásról működik, mert bele van építve a fázishasításos teljesítmény-szabályozó. Simított egyenáramú tápforrásról (akku, kapcsolóüzemű táp) nem üzemel, ellentétben a nem szabályozhatóval. A szabályozó tekerőjét a gép kikapcsolásához teljesen nullára kell tekerni. A gépet egy kézzel kézben tartva nem lehet az eltekert tekerőt nullára állítani, tehát külső kikapcsolási lehetőség nélkül balesetveszélyes (felhasználók írták). Egy lábkapcsoló plusz beruházás és nem használható mindenhol. A tekerő minőségére sok a panasz. Nem csak drágább a gép, több benne a hibalehetőség.
A gyári megoldásnak megfelelő fázishasításos teljesítmény-szabályozót szeretnék a tápba, ha sikerül találni készen vagy inkább építeni egyet.
PWM vezérlőt könnyebb lenne kapni. A 12V effektív feszültségértékű tápforrás pufferkondenzátorral simítva 17V körüli simított egyenáramra jönne ki terheletlenül. A gyári táp a gyártó szerint 16V-ot ad terheletlenül és 12V-ot terhelve. Attól tartok a 17V sok lenne. Ha a PWM vezérlőt nem találom el, a motor rendetlenkedhet, akkor rendelhetek máshonnan, másikat. A PWM-es vezérlést első körben nem szeretném erőltetni.

Dehogynem.csak akkor fix fordulatszámmal. Egy 12V-os trafó, egyenirányítással, ennyi a gyári táp is. De megy akkuról, megy simított egyenáramról.


Vagy csak rosszul értelmezték a használatit, ahol a külső(!) tápegység bekapcsolásakor(!) követendőnek talált túlzó biztonsági előírást kikapcsolásra is értelmezték?
És biztos vagy benne, hogy jobb külső tápot csavargatni harmadik kézzel? Ha igaz lenne, hogy egy kézzel nem tartható a gép, akkor a külső táp hogyan működtethető (szabályozható), miközben két kézzel tartod a gépet?

Amikor az ember fórumokat olvasgat, természetesen többségében abba botlik bele, mik az előforduló hibák. Nem azt írják meg az emberek, hogy semmi baj, mert azt minek írnák. Egy temetőben is halott emberek vannak, a kórházakban betegek, de ha körülnézel, hétmilliárdan élünk, többségünk egészségesen.

Szerintem kérdezd meg Marty Mcfly fórumtársunk (akár privátban, mert nem biztos, hogy olvassa ezt), mennyire elégedett a géppel, hogyan vált be a trafó-egyenirányító.

Nem akarlak "balesetveszélyes" dolgokra rábeszélni, de én egy kézzel a maximális fordulatról ki tudom kapcsolni a Micromotomat. Ha valakinek ez nem megy, és így balesetveszélyesnek tartja, az kalapácsot se vegyen a kezébe, mert az ujjára üthet.
A Micromot 12V-18V tápfeszültségre készült.

Igen. Mint a képen is van, 12V stabilizálatlan egyenáramra készült, tehát akár 18V stabilizáltat is kibír.
Szerintem az a sor arról szólhat, különben nem hangsúlyoznák előtte a 12V-os trafót.
Én legalábbis így értelmezem. De, lehet hogy nem jól

Más: ennél vagy ennél a lábkapcsolónál csak a 230V-os AC kört érdemes megszakítani, mert DC oldalon rövidülne a kapcsoló élettartama (beégnének a kapcsoló érintkezői)? Vagy nyugodtan tehető a DC körbe?

Köszönöm mindenkinek a fáradozását a gépemmel kapcsolatban. A Micromot 60/E (szabályozható) gépet rendeltem, mert fordulatszám-szabályzásra szükségem van, kész kapcsolást nem találtam a tápoldali teljesítmény-szabályzásra, áramkörökkel kísérletezni jelenleg nincs lehetőségem.

Ehhez tervezek egy lábkapcsolót beszerezni. A fórumon ajánlott lábkapcsolóval ha valakinek lenne tapasztalata, érdekelne.

Üdv

Nagyon jól működik a gépezet, nekem személy szerint semmi bajom a tekerővel, és mióta nem stabil tápról járatom a fordulatot is tudom szabályozni. Én állványt készítettem neki és mint egy mini oszlopos fúróként használom NYÁK fúrásra. Szerintem ez a fúró méreteiből és teljesítményéből adódóan nem alkalmas balesetet okozni hacsak nem állítod bele a 0,8mm es fúrót a mutató ujjadba, de attól semmilyen tekerő nem védene meg. Nagyon jó minőségű gép precíz a tokmánya, nem üt, teszi a dolgát. Én azon gondolkodtam hogy ki kellene próbálni egy 16V ra tekert trafóval és egy graetzel talán még tudnám növelni a fordulatszámot, csak féltem a motort. Tudom 18V ot írnak de fogalmam sincs milyen feszültségű trafó lehet a gyári tápban.

Még csak most rendeltem meg, kipróbálni talán csak januárban tudom. Fentebb írtam, hogy a gyári tápegységek (szettben 1A-est, külön várásolhatóban 2A-est adnak) alul vannak méretezve a 40W-os géphez, kivéve az 5A-est, de az drága. Nem tudom hol olvastam és remélem nem tévedek: terheletlenül 16V-ot ad a tápjuk, terhelve 12V-ot.
Arra lennék kíváncsi, ha stabilizált tápról maximális fordulatszámra állítva járatom, akkor a tápba épített fázishasításos szabályozással működne-e a fordulatszám-szabályozás.

Nem egészen érthető a kérdésed..
Stabilizált tápba hová tennéd a fázishasításos szabályzást? Ha primeroldalára a trafónak, akkor sem változna a kimeneti feszültség egészen addig, míg elegendő feszültségtartalék lenne a szekunderoldali pufferkondiban a stabilizált kimenőfeszültség létrehozására. Azalatt,pedig csökkenne e kimenet feszültsége, vagyis oda a stabilizásás. Szekunder oldalra beépítve meg nem működik.

Jogos, köszönöm. A következőt szerettem volna írni: Arra lennék kíváncsi, ha szaggatott egyenáramú tápról maximális fordulatszámra állítva járatom, akkor a tápba épített fázishasításos szabályozással működne-e a fordulatszám-szabályozás.

Ha nem stabil tápot használsz akkor szerintem működne, mert ugyanazt csinálná mint a saját szabályzója. Annyi biztos hogy a fordulatszám feszültégfüggő, mert van egy állítható feszültségű toroidom, és azzal kívülről is tudom szabályozni a fordulatot. A toroid egészen 230V ig fokozatmentesen állítható, de biztonsági okokból a nem stabilizált 12V tápom elé raktam be, így a tartomány vége 230V helyett 12V.

Kissé bonyolultabb kapcsolással működhetne a dolog. Például, ha a graetz két diódája helyett tirisztorokat alkalmaznak, akkor fázishasításos vezérléssel kiválóan lehet szabályozni a kimeneti feszültséget. Régebben sok orosz akkutöltő volt "forgalomban" a piacon, azok elektronikája így működött.

Eredetileg kapcsolós (nem szabályozható) gépet szerettem volna a tápba a Graetz után épített fázishasításos-szabályozóval. Aztán lebeszéltek róla (másik témában, ez már a közepe és hosszú) és ebből lett, hogy vagy a Graetz elé vagy a primer oldalra kellene tenni. Végül nem találtam megépíthető kapcsolást és nincs kellő tapasztalatom, lehetőségem kísérletezni, ezért lett a szabályozható gép. Úgy érted a fázishasításos szabályozó nem működne?