Érdeklődöm hogy mi szükség van a + és - kimenetek közötti 250 mA biztosítékokra ha
össze kötöm a kettő-kettő kimenetet mint ahogy a beültetési rajzon szerepel?

Az én véleményem , ha azt szeretned, hogy minél többen megépítsék akkor egy relés előszabályzó egységet kellene beépíteni.A ventilátor is jó dolog de mint amatőr mit csináljak vele ha az alsó és leghasználtabb tartományban 0-15 V csak szerényen teljesít?Nekem az utóbbi 10 évben nem volt szükségem 48 V de ez nem jelenti, hogy más felhasználónál ez pont így van.Rengeteg tápegységet megépítetten de ami bevált az is egy relés előszabályzott Velleman 30V 10A PSU volt, egyszerű mint a faék nem kell hozza sok alkatrész és flexibilis a kialakítása (trafó,elko, teljesítmény tranzisztorok, egy. híd) , mindenki azt használ hozza amije van.

Itt már volt hasonló ,szerintem ennél is megoldható
Ez egy régebbi változat ,alapjában ugyan azon táp.

Az a lényeg hol kötöd össze a "terhelt" és a "mérő" vezetéket. Az összekötési pontra próbál stabilizálni a tápegység. Ha ez egy fix kötés, mondjuk a kimeneti csatlakozón, akkor nincs szükség az említett alkatrészre. De ha kiépíted a teljes 4-vezetékes rendszert, akkor üzemszerűen előfordulhat hogy ez a kötés megszakad, ami bizonytalan működést okozna ha nem lenne ott a néhány ohmos NTC.
10-Forintos alkatrészről van szó, ami véleménye szerint megéri a biztonságérzetet.

scooby_ és molnarf !

Ez a tápegység nem akar másmilyen lenni mint amilyen.
Az előszabályozás egy másik irány, aminek van előnye és hátránya is.
Relés előválasztót én egyáltalán nem építenék már. Ez egy múltbéli megoldás, amit túlhaladott a technológia.
Akinek előszabályzott megoldásra van igénye/szüksége, annak szerintem ideális választás lehet Attila86 SMPS-II labortápja. A tisztán áteresztős megoldást előnyben részesítők számára pedig egy nagyon jó választás lehet Proli007-nek ez a kapcsolása.

Én alapvetően nem gondolom azt, hogy ez egy más irány lenne. Én inkább azt gondolom, hogy az előszabályzónak minden esetben szerves részét kéne képeznie a tápegységnek. Elvégre ha bemész egy boltba, veszel egy gyári tápegységet, azoknak a legnagyobb többségében (a mai tápok között) azért benne van az előszabályzó, ami természetesen relés. De ha megnézel egy régebbi készüléket Pl. FokGyem tápegységekben, valamilyen módon ott is meg van oldva az előszabályzás vagy soros ellenállással, vagy tirisztorral. A gyári tápegységek között nagyon kevéssel találkoztam olyannal, amibe ne lett volna valamilyen előszabályzás. Maximum a nagyon hevenyészett darabokban nem volt, na azok rendszerint nem is véletlenül kötöttek ki nálam.

Nem igazán értem az előszabályozó körüli "misztikumot" , régebbi tápegységekben amiknek nagy átfogási tartománya volt gyakori volt, ellenben nem mindben. Van olyan 200V-os labortápom amiben nincs előválasztó.
Összesen eddig 1 tápegységben láttam(kínai kapcsoló üzemű labortáp), abban is zavarónak tartottam,mivel az átkapcsolás pillanatában nem tudod garantálni hogy akár 0,1V-al is de ne szaladjon meg egy pillanatra a mért feszültség.
Ezek az én észrevételeim, tény mindenki máshogy látja.
Másik hogy a relé az előválasztó fokozatban szerintem + hibalehetőség mondjuk egy 10A kimeneti áramra képes tápnál.
Eddig minden tápegységem előválasztó nélkül építettem és nem volt gond. Egy kivétel akadt csupán aminél kényszerűen kellett előválasztás, viszont ott amíg az előválasztás meg nem történik a labortáp rész nem működik (800V 400mA), de itt kézi az előválasztó fokozatkapcsoló.

800volt 400mA ?
Ez csak táp vagy labortáp ?

Nem nyálazni akarom a dolgokat, én bevittem ezt a dupla tápot a munkahelyemre ( ahol többféle és jó FOK-GYEM táp volt/van rendszeresítve a napi munkavégzéshez ) de a kollégák is csak pislogtak a mérete és a tudása láttán ( Ár/érték arányt is erősen figyelembe véve ).

Amiért érdekel ez az új verzió az abból adódik, hogy a FET -ek hűtéséről rendesen gondoskodtam, 4 ventilátorral. Kvázi: bekapcsoláskor - ha nem is egy vadászgép - de egy porszívóhoz hasonló hanghatás tapasztalható. Megépítettem - de már nem fért be a dobozba - az említett ventilátor fordulatszámszabályzó.

Ahogy böngésztem erről van szó: Link

Tulajdonképpen ennyi elég is.
Esetleg annyi észrevételem lenne, hogy a panelt lehetne szabályos négyzet formátumra "alakítani", hacsak nem indokolja valami ezt az alakot. A felszabaduló hellyel lehet csökkenteni a panel "zsúfoltságát".

Áram korlátozható de nem teljesen (30mA szivárgása van, ettől nem megy lentebb a korlát). Egy idős úriembertől van a rajz, csöves erősítők élesztésénél használom.
A feszültsége 91-92V -tól indul tehát az se megy teljesen le.
Ha érdekes lehet előkeresem a rajzot hozzá, nem digitális még papír alapú.

helló!

alábbi kapcsoláson mit szükséges változtatnom, hogy az áramkorlátot 5 A.ig kitudjam bővíteni?
tud ebben valaki segíteni?

https://www.google.com/search?q=labs+power+supply+3a+circuit&cl...ddMxFM

Nem hinném, hogy ezt a "Kínai" csudát érdemes lenne "turbózni". Azt tudja, amit igértek hozzá a KIT -ben, de ott a vége - szerintem. 2.500 Ft -ért ne várj csodát ...

Ha ez az amire gondolok, akkor a kimenetre első dolgod legyen védő diódát tenni, különben megdöglik a végtranzisztor!

Van rajta - az enyémen legalább is. Egy 1N4001 vagy valami BY...
Nem tudom, ki találta ki ezt a "nincs rajta dióda" dolgot, nekem kétféle panelom is van, mindkettőn gyárilag van.

Nem kellett kitalálni, nekem már kétszer elfüstölt a tranzisztorom, mire kiderült hogy miért.
Lehet hogy neked újabb van, vagy másik verzió.

Látod, ez lehet ...

Szia!
IC2A állít elő 9,4V referencia feszültséget. Ha a kapcsolás teljességgel megfelel annak, amit elküldtél, akkor 5A áram 1,65V-ot hajt át R7-en amit amit IC1A invertáló bemenete figyel. Ha azt vesszük alapul, hogy P2 maximumra P3 pedig ~ középállásba van tekerve, akkor én azt mondanám, hogy R16-ot cseréld 47k-ra, a pontos értéket pedig majd P3-mal be tudod állítani. Ha nem jó, emelheted az értéket 51-56K-ra.

És keress hozzá olyan áteresztő elemet, ami ezt bírni fogja ...

Természetesen. Mondjuk ekkora áramnál már párhuzamosítanék vagy 4-et.

Távol álljon tőlem, hogy vitát kezdeményezzek, de egy régen és többször is lerágott gumicsontot kezdtünk el ujra szopogatni ...
Cseréld ki ezt, cseréld ki azt, utánna meg amazt, de akkor már ez sem fog működni úgy ... A végén már hasonlítani sem fog az eredetire, arról nem is beszélve, hogy az eredeti panelon nem lehet megvalósítani, tele lesz mindeféle átkötésekkel, drótokkal, stb ...
Ez a táp ennyit tud. Ha nagyobbat akar, építsen másikat, másfélét.
Ha tanulni akar, akkor hajrá !
A tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni. Megfizettem én is, gondolom te is és mindegyikőnk...
Egy Strabancot lehet tuningolni, de soha nem lesz Mercedes.

Részemről itt a vége.
Off.

LPSU3A50V. Ha egyszer igényem lesz rá és elkészíte(te)m, akkor a kép szerint lesznek az alkatrészek elhelyezve.

Egy észrevétel és egy kérdés:
1. Ha még nem építetted meg, akkor a kép jobb alsó sarkában dolgozd át a rögzítőcsavar és a sorkapocs helyzetét. ( Igen kényelmetlen ki/be csavargatni egy csavart, ha vezetékek vannak az útban ...
2. Középen lent mi az a nagy hasáb ? Vagy csak ki van hagyva/vágva ? Ha ki van hagyva, hogy fogod "kiszedni" ?

Szia.
1. A sorkapocs csavarjait gondoltam utoljára megszorítani, a vezetékek még nem lesznek bent amikor a panel már le lesz szorítva.
2. Az eredeti terveken nem szerepel, lehet nincs is rá szükség, ezért nem is írok róla, ne generáljon vitát.

Szia!

Szívesen látnék rajta olyan megoldást (pl: merőleges kis panel kivitelben...), ahol a ledek és a potik és talán az általad már tervezett mérő műszer(ek) helyet kapnának.
Amit vásároltam és építgetek (mikor eljutok odáig időben...) azok a forr. oldallal szembe lesznek fordítva és kettő db közös hűtőbordát kap. Innen jött, hogy jó lenne vezeték nélkül a kijelző és kezelő szervek elhelyezése. Sajna a panelon lévő csatlakozók lábtávolsága nem egyezik a tüskesor raszterével. (derékszögű tüskesor és hüvely kombinációval frappánsan lehetne megoldani/szerelni) Tervem szerint majd erőszakot viszek a buliba. Még nem készült el, de ez a szándékom...

Az a baj Tudod, hogy amit leírok, azt javarészt én azért tapasztalatból írom... Ha azt mondom, hogy megvalósítható 4 tranzisztorral, akkor hidd el nekem, hogy megvalósítható 4 tranzisztorral, mert kipróbáltam. Egy deka átkötést nem kellett alkalmaznom. Volt ugyanilyen tápom. Képes az többre is. Feszültségben nem... Áramban igen. Ami pedig azt illeti: 2500Ft-ért azt gondolom, hogy ez egy jó... inkább viszonylag jó alap, ha valaki megelégszik a 25-30V-tal. Szerintem 2500Ft-ból Te manapság még a panelt sem rendeled meg ilyen minőségben, ez pedig szintén tapasztalat 2-4$ + vagy 10 a postaköltség. És akkor még nem rendeltél alkatrészt hozzá. Mi éri meg jobban akkor? Megvenni ezt 2500-ért + 4 tranyót + 4 emitterellenállást ráfabrikálni akár egy 500Ft-os próbapanelre és 3 vezetékkel bekötni, vagy többezerért panelt gyártatni, és beszerezni minden más alkatrészt? Tuningolni bármelyik tápot lehet, ha van az embernek elég affinitása hozzá. A fórumon lévő valamennyi labortápot kipróbáltam. Tudom melyiknek mi az előnye, mi a hátránya, mik a korlátaik, mennyire tűrik jól a módosítást, stb. Ezért merek róluk határozott véleménnynel beszámolni, ha módosításról vagy kiegészítésről van szó.

Jellemzően igyekszek olyan panelokat készíteni, amik többféle beépítést is támogatnak. Esetenként annyira konkrét a feladat, ami megkívánja pl. az áteresztő elemek fix elhelyezését/felfogatását. Ez utóbbi esetben szinte végeláthatatlan sorban érkeznek az igények, hogy jó-jó, de legyen 1-el kevesebb áteresztő, vagy kettővel több, vagy miért éppen ilyen a tokozás mikor egy másik sokkal jobb lenne, vagy legyen 4 mm-el odébb, a panel meg miért nem kisebb egyik irányban 6 mm-el, és miért éppen ott van a rögzítő furat stb.
A felvetésed szerinti huzalozásmentes megoldás drámaian leszűkítené a beépítési lehetőségeket. Másik fontos szempont, hogy általában a hűtőborda hátul van (ehhez kötődik a panel), a kezelőszervek pedig elől.
A fentiek alapján szinte kizárólag a huzalozás ígér jó megoldást.
Bennem is felmerült egy "rendezett" huzalozás igénye (már sokkal korábban mint említetted), de közben az univerzalitást sem akartam elengedni. Ezért rendeztem minden csatlakozót szigorúan egy sorba és a panel szélére. Arra gondoltam, ha valaki készít egy segédpanelt a kezelőszerveknek, akkor azon is ki lehet alakítani olyan csatlakozást, hogy akár csak egyetlen szalagkábel kösse össze a két panelt. Ilyenkor már csak a kimeneteket és a trafót kell külön huzalozni, ami elég átláthatóvá teszi a felépítést.
(Csak megjegyzem, ilyen igény nem volt még, ezért nem is rajzoltam javaslatot a kezelőszerveket fogadó segédpanelre. De a lehetőség nyitva van.)

Egyetlen dolog iránt van tömeges érdeklődés (de még nem bírtam rászánni magam), az olcsó kínai áram-feszültségmérő modulok használatára. Előbb utóbb ezt is be fogom rajzolni a huzalozási ábrába.

Sziasztok!
Kérdésem az lenne hogy a képen bekarikázott részhez milyen potmétert ajánlotok?
B5K pár perc után elfüstöl.

Szépnek szép, de jobb lenne, ha nem a szépség lenne a prioritás, hanem a praktikusság. Az összekötő fóliacsíkoknak kéne optímálisan minél rövidebbeknek lennie. Akkor viszont oda a rendezettség. A minél rövidebb fólia csíkok a dinamikus viselkedést javítják.

Ok...

Szervusztok !

További kérdésem az LPSU labortáppal kapcsolatban:

Az 50 V helyett 40 V-al kívánom üzemeltetni mivel adott a transzformátor,és számomra
ez a fesz.is elegendő.
Kérdésem,hogy hozzá kell-e nyúlnom egyes munkapontokhoz,és ezek melyek?

Alkotó fentebb adott válaszát ezúton köszönöm.