Paks belső ellenállását.

Annó volt egy mondás, hogy az "amatőr megoldások" nem mindig felelnek meg az előírásoknak.
Az elektro-tanárnő kérdezte tőlem, mit kell figyelembe venni a biztosíték méretezésekor.
Fapofával válaszoltam: Az erőmű túlterhetőségével kezdjük. Nem jutott szóhoz pár másodpercig.

Ezt?? Még "garanciába" sem venném vissza, nemhogy máshogy!! Ha annyira nem ért hozzá, hogy rosszul köti be és az jól látható károkat okoz a panelen, akkor ott valami súlyos problem lehet az egyénnél, ha a kiszállás és helyszíni bekötés díját sem akarja megfizetni!!

Papír orgona! (másik verzió)

Papír zongora!

Lehet jelentkezni, bár ehhez kell tudni angolul (is).

Már kezdtem feladni, de nincs veszve semmi! John Glenn 77 volt, mikor utoljára repült.

Annak idején a Minimulti nevezetű műszer bemenetét koppintottam le egy vezetékkereső bemenetére. Tökéletes volt, ha a vezeték stimmelt, sípolt, ha meg 230V volt rajra morgott-sípolt, 380-al nem próbáltam. Hiába multimétere válogatja. A jobbak csak árammérésben háklisak a 230-ra.

Egy gázszerelő barátom hozott egy gázkazán panelt, lángleszakadás hibával. Lett rendelve másik panel. Kicserélés után a kazán paneljén durrantak a 230V oldali biztosítékok. Elhozta mindkettőt. A panelek jónak bizonyultak, nem volt rajtuk zárlat, máshol lesz a baj. Közvetlenül a biztosítékok után volt egy 230V-os kivezetés, talán inkább arra kell keresgélni. Esetleg nem a termosztát betáp része került oda, hanem valamelyik érintkezője és az csinált így zárlatot. Közben kiderült, hogy az elektróda volt kontakthibás a porcelán csőben. De nem áll le a kazán. A termosztát azt jelzi, hogy kapcsol, de nem bont. Megkaptam a termosztátot. Elsőre nem otthon teszteltem. Rámértem, jónak tűnt, a COM és a NC között zárlat, a NO-nél szakadás. Arra tippeltem volna, hogy a relé érintkezői összeragadtak a zárlattól. Ráraktam egy 230V-os dugvillás kábelt, próba. Ahogy bedugtam, villanás, pukkanás, a kimegszakítók lekapcsoltak. Na, akkor ez mégis zárlatos? Mérés a 230V-os oldalon, nem nincs zárlat. Néztem az alsó részét (Computerm RF Q3), ott is oké, a kábel sem zárlatos.
Hazavittem, szétszedtem. Rögtön egy párhuzamos varisztorral kezdődik, biztosíték semmi. De a zárlatnak nyoma sincs, sem szemre, sem mérve. Eleve olyan vékonyak a fóliák, hogy a varisztor zárlata esetén ott elfüstölt volna a vezetősáv. Akkor meg mi lehet? Emberünknek is verte a biztosítékokat a kazán vezérlő paneljén... Izzón keresztül kapott áramot, nem világít az izzó. A termosztát működik. Lehet kapcsolni is, a feszültségei is rendben vannak. Nyoma nincs zárlatnak. Én ezt nem értem...aztán lefekvéskor próbáltam újra összerakni. Ma vissza ahhoz a kábelhez, amivel nekem is zárlatot csinált. Van rajta egy olvadás nyom (nem belülről, hőlégfújóé volt, kívülről melegedett meg), szétvágtam, de semmi. Néztem a dugót, a tövénél, feszítem semmi. Fordítok rajta egyet, feszítem, hopp, látszik a belső ér, sőt még valami... Szétvágtam és ez tárult a szemem elé. Az első próbakábelem a dugó nyakánál sérült volt, nem látszott. Pont sikerült úgy bedugni, hogy az eltört szigetelésnél zárlat lett. Ez aztán megvezetett...illetve a szerelő is csinált valamit, mert ő enélkül is pukkantott... Murphy dolgozik!

Villamos végállomásozik egy hatalmas gátnál!

SIT
Erről miért csak most olvastam (olvasok) először, pedig 1950-ben találták fel?
Miért nem terjedt el?

Mert ha jól emlékszem csak egyetlen cég gyártotta, ők is csak minimális inkább amolyan minta számban, meg gondolom nem lett rá tömegigény mert nem nagyon készült vele semmi olyan ahol bizonyíthatott vagy cáfolhatott volna bármit.

A leírás szerint ugyanezt hívják V-FET-nek is. Így már ismerősebbnek tűnt nekem, és rákeresve, a gúgli kiadott jópár találatot, tehát azért használják pár helyen.

Egyébként meg (anélkül, hogy mélyebben belemásztam volna a dologba, csak a józan paraszti eszemet használom...) ha az az előnye, hogy nagy feszültséget is elvisel, akkor érdemes nagy feszültségről használni (mily meglepő...). Akkor viszont minden másnak is célszerű ekkora feszültségről mennie, vagyis azoknak is el kell viselni a nagyobb feszültséget. Akkor már egyszerűbb, ha mindent a "szokásos" feszültségen használunk, és nem bonyolítjuk az életünket többféle (külön az előerősítőknek +-15 V, a meghajtóknak +-30-50 V, a végfoknak +-100-200 V) feszültséggel. Csöves erősítők esetén lehetne érdemes ilyennel végfokot csinálni, de aki csöves erősítőt épít az azért teszi, mert csöveset akar, és nem FET-eset...

Halvány emlékem van a '80-as évekből, hogy a RT-ben volt ilyen erősítő építéséről cikk, ahol a tápfesz talán 150-200 V körüli volt. Az már nem ugyanaz, mint 50-60 V...

Van különbség a kettő működése között:

Persze hogy van, a SIT-nek és a VFET-nek semmi köze egymáshoz. Volt róla valahol egy jó doksim de most nem találom.

Mint írtam, nem ástam bele magamat mélyebben... Az általad linkelt oldalon olvasható:

A wikipédia nem szentírás. Meg amúgy is látszik a különbség a kettő között, mivel valamiért nem terjedt el, így 1980-ig várni kellett az IGBT feltalálására.

Kitaláljátok-e, hogy mi a funkciója ennek a segédeszköznek?

Mobil ruhaszárító?

Plisszírozás?

Cérnametélt?

Iratmegsemmisítő?

Papír kreppelő? Bebordázza, ahogy áttekered rajta.

Ha melegít is akkor hajkreppelő

Ön nyert! Ez pontosan ez.

Ez teljes mértékben mechanikus, a két oldalt lévő kék tekerőkkel tekerhető a két bordázott henger, maximum álló A/4 méretig lehet vele papírt bordázni. Az ily módon kezelt papír hajtogatás nélkül is megáll függőleges (▭) helyzetben az asztalon.

Ez hova kell? Az álló bordáspapír.

Mit nyertem? Mit nyertem?

Tapasztalatot.

Muffinhoz, sütemények csomagolására. Régen hullámos papírt adtak tálcának a sütemènyekhez.
Ez csak így hirtelen...

Tálcához nem jó, mert szélet nem tud hajtogatni...