Szia!

Jó helyette a 270µF/450V. A beépítést úgy végeztem, hogy a + kivezetésére egy huzalt forrasztottam. A huzalt átfűztem a furaton és segítségével a helyére húztam a kondenzátort. Vastag réz huzalból egy tartót készítettem ami a - kivezetést több helyen rögzítette a furat melletti fólia körhöz. A tartót úgy forrasztottam be, hogy feszítse a kondenzátort a panelhez. A + kivezetés vezetékét eztán be lehet forrasztani. Érdemes megnézni az áteresztő tranzisztort.
Ha C1 átüt, a 723 tápfeszültsége megszűnik, nem tud szabályozni, a kimenetére rá kerül a nyers feszültség.

A trafó utáni diódák elvileg jók. Egyik irányban ~600 körüli értéket mutat a multiméter másik irányban OL mind a négy. Bocsánat azért írom le így részletesen, mert most lesem youtube-on hogy kell ezeket mérni. ... ha esetleg valamit rosszul csinálnék
Oké, akkor most várunk a rendelésre. Veszek 100µF 160V kondikat is (ezekből is kirakható ugye? sokkal olcsóbb, mint egy nagy), 723-as IC-ket és a biztonság kedvéért Bu806-os tranzisztort is.

1200F 2,7V az 1200/3,6=333mAh? És 0,3*2,7=0,8Wh?

És ez 25000 Ft, és ugye, ha sorbakötnék vele egy másik ilyet, hogy 50000Ft legyen, akkor a kapacitása nem nőne, 0,8Wh maradna, de 5,4V.

Ha két egyforma kondenzátort sorbakötsz, a kapacitás feleződik, a feszültségük összeadódik.

És ez ellentmond annak amit írtam?

Nem mond ellent, csak ő se figyelt arra, hogy a tárolt energiamennyiség összeadódik. Meg arra se, hogy nem fejezted be a számolást. 1200 F 2,7 V-on 3240 mAsec-ot, 0,9 Ah-t tárol, ami 2,43 Wh. 2 kondenzátor sorbakapcsolva ugyanekkora árammennyiséget tárol, kétszeres feszültséggel szorozva 4,86 Wh.

A kondi energiája, egy háromszög területe, tehát a tárolt energia ennek pont a fele.
W=C*U^2/2 és nem tudod belőle kivenni, csak ha rövidrezárod..

Igazad van. Én is csak a tárolt árammennyiségre figyeltem igazán.

Csak ha rövidre zárod, akkor nem veszel ki belőle semmit... Az energia benne marad a kondiban... ))

Akkumulátort akarsz kiváltani vele? Ha igen, a számolt szükséges kondenzátort szorozd meg sokal, mert amíg egy akku feszültsége a lemerülésig viszonylag állandó, addig a kondenzátor feszültsége folyamatosan csökken, bőven a várt idő előtt leállhat a berendezés, ami üzemel róla.

Én befejeztem a számolást, és le is írtam. Míg te csak az eredményeket írtad le, amik mások mint amiket én írtam, de nem tudom, hogy jöttek ki. Én azért kérdeztem, hogy változtat-e, mert az én számolásom szerint nem, hisz *2/2 az semmi.

Szervusztok!

A képen is látható EPCOS B43505-A9107 kondenzátort, vagy helyettesítőt keresek. Hazai boltban nem találok ilyet.
Főbb paraméterek: 100uf 400V low ESR Snap-in, max. 26mm (25mm) átmérő, max. 40mm (30mm) magasság .
Köszönöm, ha tudtok segíteni.

120µF 450V Lomex

Köszönöm, de 26mm-nél nagyobb átmérő sajnos nem fér be (fotó).

Ez sem fér el?Bővebben: Link

Sziasztok!

Egy folyamatosan üzemelő berendezésbe, 7808 stabilizátor után tennék egy minőségi, 10-47µF közötti elektrolit kondenzátort. Ha azt szeretném, hogy néhány évet kibírjon jelentős kapacitásvesztés és meghibásodás nélkül, szükséges hosszú élettartamút (5-10 ezer üzemóra) választani vagy a megadott élettartam impulzusos terhelésre érvényes?

Továbbá érdekelne a véleményetek, hogy a Teapo, az Etile és a Yageo milyen minőségi kategóriát képviselnek (külön-külön).

Teljesen felesleges nagykapacitású kondenzátort, különösen elektrolit kondit tenned a stabkocka kimenetére. Ha az adatlapját tanulmányozod, ott láthatod, hogy csak kisebb kapacitású, leginkább kerámia kondit írnak. Ennek oka, hogy a nagyfrekvenciás zajt csökkenti, amire egy nagykapacitású elektrolit kondi amúgy is alkalmatlan. A kerámia kondi pedig nagyjából örök életű.
A másik ok, ami az nagykapacitású kondi ellen szól, hogy a stabkocka egy szabályozott áramkör, ebbe a szabályozásba egy nagy időállandót betenni, hozhat bizonytalanságot.
A harmadik ok, hogy egy stabkocka dinamikus kimeneti impedanciája igen kicsi, ezzel párhuzamosan egy nagyságrenddel nagyobb belső ellenállású eszközt kötni, értelmetlen.
Úgyhogy jobban teszed, ha mellőzöd a stabkocka kimenetén az elkókat, bármilyen csilivili neve is van.

A 7808 után lenne egy 100nF-os kerámiakondi és azután tenném a 10-47 µF körüli elektrolitkondit.
Fórumokon örök vita tárgyát képezik a stabilizátor körüli kondenzátorok. Nem egy külföldi fórumot böngésztem át erről a témáról. Az adatlap szerint a kimenetre 0.1µF ajánlott, de nem szükséges. Többen, tapasztalati úton 10µF-os elektrolit kondenzátort javasolnak Arduino-s kapcsolásokban. Ha nincs haszna, miért teszik bele? A 100nF-os kerámiakondi megszűri a nagyfrekvenciás zajt, a 10µF-os elektrolit a hirtelen változásokat "simítja el", mert a feszültségstabilizalátor kimeneti feszültsége az áramfelvétel függvényében meredeken változhat, mégha csak tizedekkel is: 39. oldal, 35. ábra. Ha továbbra is feleslegesnek gondolod, leszimulálom a 10µF-os kondival és anélkül.

Elolvastad, meg is értetted? Az van odaírva, hogy 1 A kimeneti áramváltozásra 0,5 V a feszültség változás 5 µs alatt, a megadott paraméterek mellett. Az elektrolit kondi ilyen rövid idő alatt meg se nyikkan (már a saját időállandója miatt sem). Ennek, és az áramkör belső zajának csökkentéséra való a 0,1 µF. De szimuláld csak le, ha abban jobban bízol.
Az is kiderül a paraméterekből, hogy a stabilizátor kimeneti impedanciája 16 mΩ, egy jobb kondenzátor ESR -je is néhány Ohm körüli, a bemeneti brumm (120 Hz, de az 100 Hz re is jó) elnyomása min 56 dB. A kimeneten megjelenő szabályozásból eredő zaj, max 80 - 160 mV. (egy tápon ez azért nem olyan sok, de ha nem tolerálható, akkor másik, jobb paraméterrel rendelkező áramkört kell választani) Akkor mit is simít el a kondid?
Nem mindenféle külföldi véleményekre támaszkodj, hanem fogd az áramkör adatlapját, és minden sorát, ábráját tanulmányozd, és értsd meg. Akkor nem lesz szükséged mások véleményére.
Ami pedig a szimulátort illeti, az amelyik áramkörök pontos dinamikus viselkedésének vizsgálatára való, igencsak zsebbenyúlós programm.
De tied a pálya, lehet tanulni.

Sokaknak attól javul meg az áramköre, hogy a stabilizált vonalra akasztottak 10-20 µF-nyi kondenzátort. Ettől több túlzás és veszélyes is lehet a stabilizátorokra de azért van értelme, a tapasztalatok ezt mutatják.

Nekem ellenkező tapasztalatom volt, begerjedt a stabilizátor. Lehet, hogy csak belefutottam egy rossz példányba. Ettől kezdve mellőztem a megoldást, nem is volt több gond. Gyári kapcsolásokban sem találkoztam ilyesmivel javítás folyamán. Régen több stabilizátort is építettem félvezetőkkel, később 723 -al, mikor még nem léteztek "stabkockák". A 723 sokkal kényesebb volt.
Veszélyes is lehet, ha nincs terhelés a stabilizátoron. Kaphat az áteresztő fordított feszültséget, amitől előbb utóbb tönkremegy.

Igazad van, rossz példa volt. Viszont a gyakorlati tapasztalatok szerint 10µF-os (vagy nagyobb) elektrolitkondit alkalmaznak a 0.1µF-os kerámia után. Ha az LM317-et nézzük (10. oldal), kimondottan ajánlanak 25µF-os kimeneti kondenzátort. Fordított feszültség esetén a stabilizátor védelme miatt használnak fordított diódát (37. oldal), például 1N4001-et. Elméleti úton nem lehet minden problémát megoldani, ezért arra az esetre ha mégsem működne az áramköröm, tartanék egy kondit kéznél.

Az eredeti kérdésemre továbbra is keresem a választ.

Időközben találtam egy marék felhasználatlan kondenzátort (10-20 évesek lehetnek), köztük egy Yageo felpúposodva. Már csak a Teapo és az Elite minősége érdekelne.

Nem szeretnék kötözködni, de a 25 µF nem a kimeneten van, hanem az adj lábon (vezérlés) van, aminek a lassú feltöltőse a kimeneti feszültség lassú felfutását okozza. Amolyan "lágyindító".
A 7. ábrán a 10 µF a vezérlést hidegíti, nem a kimeneten van. Az igaz hogy a kimeneten a 0,1 µF helyett 1 µF van, de ez sem sok mikrofarád.
Azért nem baj, ha szárazon tartod a puskaport.
Az általad írt kondenzátorok minőségéről nem tudok nyilatkozni, mert ezek aktív koromban vagy nem léteztek, vagy nem voltak elérhetők.

Én tantál kondenzátort javasolnék, nekem beváltak, nagy hidegben is. 4.7 - 10 µF -ot, viszonylag közel a kontrollerhez, nem kell közvetlenül a táplábak mellé. Ha van valamilyen RF modul is a rendszerben (pl. nRF24L01), akkor annak táplábai közelébe egy másodikat is.

Köszönöm minden eddigi hozzászólásod, nagyon hasznosakat írtál. Én sem kötekedni, csak helyesbíteni szeretnék. Az ábrán valóban az Adj lábon van 10µF és a kimeneten 1uF, de a szöveget is hozzá kell olvasni:
"An adjustment terminal to ground 10 µF capacitor to improve the ripple rejection of about 15 dB (CADJ).
An 1 µF tantalum (or 25 µF Aluminium electrolytic) capacitor on the output to improve transient response."

Eredetileg tantál kondenzátort szerettem volna, de nem mindenkinek volt jó tapasztalata vele, ezért gondoltam az elektrolit kondenzátorra. Több helyen olvastam amit írsz, hogy a fogyasztóhoz közel érdemes tenni a szóban forgó kondenzátort.

20-35 éve beszerzett tantálkondenzátorok felhasználhatóak? Lenne 0.1, 2.2 és 10µF-os is. Az utóbbin a 35 után (feszültség jelölés) egy aláhúzott "R" betű van, ami nem tudom mit takar.

Tantált ne tegyél sehova, de teszek be egy képet ami szintén beszédes. A 4 kondi közül a tantálnak van a legnagyobb kapacitása, ennek ellenére ennek van a legnagyobb ESR értéke is. Pedig, új, csak beforrasztva és kipróbálva volt egy áramkörben, még 1 órát sem ment. Nem tudom mi készül, és hogy ott mekkora áramok folynak, de azok a kék négyzet alakú NP0 kondik visznek mindent. Abból 1µF-ot teszel a stab után, minden egyes IC táplábainak tövébe meg 100nF-ot. Örök élet, nincs vele évek múlva sem gond mint a tantállal vagy az elkóval, ráadásul ez a legkevésbé hőfokfüggő is, pákával melegítve sem változik a kapacitás értéke. Az ESR meg töredéke a többihez képest. A kis dióda méretű 100 nanók régi alaplapban voltak, minden egyes IC tövében volt egy.
Vannak egyébként jó kondik SMD-ben is, nem csak ilyen lábas kivitelben.

1µF-os kerámiában csak ezt az egyet találtam a hestore-ban. Hol lehet olyan kéket beszerezni? A kék szín jelöl valamit?

Nem annyira a szin a lényeg, hanem az anyag. Ebből a szempontból ami HE Storeból linkeltél, X8L nem rosz.
Persze van jobb is, rosszabb is.