Sziasztok!
Adott egy 1 kW villamos teljesítményű régi orosz klíma. A kompresszora indító kondenzátorral indul, de miután azt elengedi a relé, üzemi kondenzátorral üzemel tovább.
Felmerült a kérdés, hogy megoldható-e egyfázisú frekiváltóval a teljesítmény kb 50%-ra csökkentése?
Átnéztem egy mai klímát, abban inverteres a kompresszor, de a hűtőközeg adagolás ugyanúgy kapilláris csöves. Persze ha nagyobb átalakítást igényel annál, hogy rákötöm, akkor inkább nem foglalkozom vele illetve leégetni se szeretném, mert egyébként jól teszi a dolgát. A fogyasztása se problémás, pár hétvégén üzemel csak évente egy nyaralóban.

Akkor ne foglalkozz vele,többe kerül a leves,mint a hús.

Szisztok!
Mitől csinálhat egy frekiváltó olyat, hogy előre parancs esetén nem mindig előre indul? Véletlenszerűen visszafelé forgatja a motort. Ugyanez fordítva is érvényes, tehát hátra parancs esetén néha előre forgat... A dologban nem tudok rendszert felfedezni.
kösz, üdv.

Ereje van, nincs hülye hangja? Ilyet akkor láttam mikor hiányzott a motorról egy fázis. Nyomaték alig volt és megesett hogy visszafelé indult el. Érdekes mód a frekvenciaváltó nem tiltott le.

Honnan/hogyan kapja az előre parancsot?

Sziasztok. Adott egy "alap" kapcsolás amely direkt egy fázisú frekvenciaváltó "végfokaként" készült.
A "H-Híd hiba" topicban megoldódott a részletkérdés hogy nem akart először rendesen menni, már csak azt kellene valamennyire megoldanom hogy ez a híd képes legyen egy egy fázisú motor elindítására és meghajtására.
Tudtommal a szimpla egy fázisúak (amikben 1db egy menetes tekercs a "segédfázis"), és azoknál amiknél kondenzátoros a segédfázis bizonyos fokig eltolhatóak frekvenciaváltóval, ha nagyobb tartományt akar az ember elérni vagy a segédfázist is illik némileg hajtani vagy kondenzátorokat cserélgetni a fordulatszámhoz mérve.

Ami a kérdésem volna: arduino-n elég elvileg egy szinusz táblát létrehoznom amit kiíratok a két kimenetre fázisfordítva, és ennek frekvenciáját szabályozni vagy a moduláció hosszán is változtatni kell menet közben?

Kipróbáltam egy fix SPWM kódot az arduino-n, miel a hídon csak 15V van jelenleg feszültségként így tettem rá egy trafót aminek híd felőli primere 10V a szekunder a hálózati tekercs. Arra rátettem egy motort, szépen elindult magától, még ahhoz képest erő is volt benne, a híd 2A körül vett fel áramot és szépen fütyült a trafó / motor a frekvenciától.
A kérdés az volna hogyan lehetne ezt a két SPWM jelet időben úgy eltolni egy potméterrel hogy max 200Hz környékéig legyen kimeneti frekvenciám?
Mármint hogy ezt még egyáltalán az arduino el tudná-e végezni vagy már túl sok feladatot adnék neki?

Szia!
Az egyfázisú aszinkron motoroknak elvileg 90 fok a késleltetés a főfázis és a segédfázis között. Tehát legoptimálisabb 2db H híd lenne. 90 fok eltolással vezérelni.Viszont ekkor már nem sokkal bonyolultabb, hogy 3 fázisút készíts, sokkal jobb minden szempontból.
A színuszhullám adatait tárold le egy tömbbe. A pwm frekvenciája elég széles tartomány lehet,
belőheted 10kHz-re is. A lényeg, hogy a feszültség/frekvencia kb. lineáris, azaz ha 50Hz-en 230V-ot kell kapnia a tekercsnek, akkor 10Hz-en 230/5 kb.46 V-ot. Ezt úgy tudod elérni, hogy a PWM kitöltését arányosan csökkented.Aztán ha megy lehet különböző indítási jelleggörbéket kialakítani.
50Hz fölé nem nagyon lehet menni,mert nincs több feszültség és egyre kevesebb áramot tud felvenni a motor a növekvő induktív ellenállása miatt..

kimaradt a lényeg....
Tehát van valamilyen PWM frekvenciád (5-20kHz lényegtelen)
A periódus időt adja a táblázat elemszáma és a léptetésí dő szorzata.
A táblázat szépen fut 5-10% tól 90-95% PWM kitöltésig.
Nem lehet 100% a H híd vezérlése miatt 0 és 100 ig elmenni.
viszont 50Hz alatt arányosan csökkenteni kell a táblázat beolvasott értékét, azaz
50Hz és az fölött 1 a szorzó és mondjuk 10 Hz-nél már csak 0,2 a szorzó
és ezt a szorzatot kell betenni a pwm-be nem lehet csak a táblázatot beírni.
A frekvenciával arányosan csökkenteni kell a motor feszültségét.

Ha a motor 2x115V -os tekercét párhuzamosan tudod kötni, akkor elérhető 100-150Hz.
viszon 50Hz-en csak 115V-ot kaphat a motor (viszont 2x akkora áram) a teljesítmény marad.
üdv. Foxi

" Nem lehet 100% a H híd vezérlése miatt 0 és 100 ig elmenni."

De, el lehet, csak nem a hagyományos pwm-ben kell gondolkodni.
A teljes híd két félhídból áll. Kapjon mindkettő 50-50% kitöltésű négyszögjelet. A köztük levő fáziseltolással lehet változtatni a modulációs mélységet. Óriási előnye, hogy a tranzisztorok a vivőfrekvencia periódusidejének a felére be-, illetve ki vannak kapcsolva.
Pl: az UC3875-ös ic, azzal ezt nagyon egyszerűen meg lehet csinálni.

Arduino-s topicba beraktam a kódot, mivel egy sima arduino uno platformon futtattam, így 50hz frekivel szépen ment annyi hogy most volt egy trafó a kimeneten hogy a 15V -ból 230V körüli feszültséget hozzon létre.
Már csak azt a kódot kell "változtathatóra" megírni és talán egy részével meg is vagyok.

Sajnos nem értek az arduinohoz, meg ezekhez a mikro izékhez, csak azt akartam leírni, hogy milyen lehetőségek vannak egy teljes híd esetében. Motorokkal sosem foglalkoztam, csak nagyobbacska szünetmentesekkel, ott nagyon nem mindegy a moduláció megvalósítása.

Én se vagyok nagy szakértője, szivesebben összedobnám valami jobb TTL áramkörrel de bonyolultabb kiváltani mint megírni rá a programot.

Szia!

A szinusz hullám tetején éa alján mi tölti a bootstap kondikat, hogy a felső fet biztonsággal el legyen látva feszültséggel?
Ráadásul a kapcsolások késleltetése miatt nincs is elég idő a felső oldalnak kinyitni,ekkor történnek a megmagyarázhatatlan PUKK-ok és szídják a IR meghajtókat.

Nem érted a működést! A félhidak 50 %-os kitöltéssel működnek. Rajzolj le két négyszöget egymás alá, azonos fázisban. A terhelés a két félhíd közepére megy. Ekkor a terhelésre jutó feszültség nulla, hiszen vagy a két felső, vagy a két alsó FET vezet. Most told el egy félperiósusnyi idővel az alsó négyszöget. Ekkor az áll elő, hogy vezet mondjuk a bal felső- és a jobb alsó tranyó. vagyis a terhelés a teljes tápfeszt megkapja. Ha nem félperiódussal tolod el az alsó négyszöget, hanem csak negyeddel, akkor nézd meg, hogy melyik félhíd kimenetén, egy perióduson keresztül, milyen feszültségek lesznek és rögtön látod, hogy nem a félhidas megoldásokra jellemző két állapotú feszültség alakul ki a terhelésen ( vagy a plusz táp, vagy mínusz ), hanem a terhelésen három állapotú feszültség lesz ( plusz, nulla, mínusz ). Ez a lényege. Tök mindegy, hogy milyen meghajtót használsz. ( ha bírja a sebességet, késleltetési időt, stb... )

Megnézted annak az ic-nek a működését, amit linkeltem?

Szia! azt meg jó IC .elmentettem az adatlapját.

Üdvözlet ! Lenne egy olyan problémám, a vejkó megbízott egy padlóventillátor javítással. A venti tekercselése aluval volt és rosszul lakkozva , így ripityára szakadozott a rezgéstől. A srác akit megkértem, hogy tekerje újra azt mondta idő, mire újra számolgatja a venti tekercseit. Arra gondoltam ha három fázisra tekerné, egy szerűbben lehetne a fordulatot állítani . Most még teljesen képlékeny a dolog. Tudnátok valamilyen tanácsot adni a megvalósításra ? Nem hiszem, hogy túlzott teljesítmény igénye lenne egy ilyen két öklömnyi motornak... Gondoltam valami Mega8-cal vezérelni (az van itthon pár darab) hat fetet.... Köszi a segítséget !

hány voltos?

Szia!
Ha ez egy árnyékolt pólusú motor, akkor azt nem lesz egyszerű háromfázisra megtekercselni. Bővebben: Link

Conveyor (szalagtovábbító) motoroknál láttam, azok is kondenzátorosak, hogy fázishasítással -triakkal- oldják meg a fordulatszám szabályozást, néhány 100W-ig használható a megoldás, van egy titka hogy a tengelyen van egy enkóder, ami a működés szempontjából fontos.

Pont így működik a klímákban a beltéri venti vezérlése is, de a procira van bízva.

Eredetileg 230V...,volt de a továbbiakban ????? A.S. (ahogy sikerül, minél olcsóbban)

Rövidrezárt forgórészű motor .. Milyen az az "árnyékolt pólusú" motor?

Tudtommal ez csak kommutátoros (univerzális) motoroknál megoldható.

Üdv !
Na most itt elakadtam ! Bent van a moci a cégnél, és csak a jövő héten jutok a közelébe ! Őszintén bevallom csak egyben láttam, a srác profi motorokban. Ő mondta, hogy rövidrezárt forgórészű a gép. Mivel alu tekercselésű, így ilyen huzalhoz nem tudunk hozzájutni . Át kellene számolni réz+zománc huzalra, és a menetszámok is mások (gondolom) .
Köszönöm az eddigi segítséget !
Visszatérek !!!

Minden frekiváltó leteszteli a motort indulás előtt. Hidegellenállás, földzárlat, és hogy meg van-e mindhárom tekercs. Nem tudom miről vezérli, mert ha induláskor két ellentétes parancsot kap arra indul amelyik hamarabb érkezik, és itt ezred másodpercekről beszélünk.

Szia
A menetszám a lényeg, huzalátmérő lehet kisebb, de ha rézzel az eredeti átmérővel tekeritek szerintem semmi gond. Nem lehet más a menetszám. Nem a tekercs anyaga határozza meg egy motor teljesítményét hanem a vas mérete. Nyugodtan tekerjétek meg rézzel, át lehet számolni az alu-réz arányt. Rézzel vékonyabb huzallal is mehet, de maradnék az eredeti átmérőnél. Magasabb menetszámnál nem lesz teljesítmény, alacsonyabb menetszámnál túlgerjeszted a vasat, melegedni fog, és leég. Egy a lényeg, Al-Cu ugyan az a menetszám. Alunál nagyobb veszteséggel számolunk. Nagyobb a veszteségi teljesítmény ami hővé alakul.
Remélem segítettem.

Ez egy Danfoss VLT akárhány volt, zöld hétszegmenses kijelzővel. Csigát hajtott, kipucoltuk teljesen üresre mert azt hittük megszedte magát és azért nem indul el, de kiderült hogy nem az a gond. Üresen kb 0 nyomatékkal ment de volt hogy a másik irányba.

Köszönöm szépen a tanácsot !

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni Tőletek!
Egy büfé elszívó motorja elé van egy ilyen beszerelve, amit egy tiltó kapcsoló is kapcsol.
A tiltó eddig le volt kapcsolva és most miután bekapcsoltam, mégse indítja a motort. ráadásul felb@szták a légcsatorna oldalára, ahol kb. 30cm hely van.

De hogy tudom elindítani a motort?
A kijelző 60.00-at mutat. Se zöld gomb, se piros megnyomásakor nem történik semmi
Mi lehet a problematika?
Köszönöm