Ugyan úgy mint normálisan. Csak ebben az esetben a terhelésen keresztül megkapja a 0 -át az áramkör, a + meg a fázisról.
Ha nincs terhelés a teljes áramkör fázison lóg a levegőben ergo a vezérlésnek sincs tápfeszültsége. Terhelés nélkül meg miért is működjön a kár a vezérlés is?
A vezérlés test -je továbbra is az A1 -re csatlakozik.

Közben eljutottam odáig, hogy D1-D4-ig kivettem az arduino felőli fet-eket, csak az anód oldalit hagytam meg, lelassítottam a multiplex sebességet 1mp/kijelző-re és beraktam az arduino felől 2 mezei 5V-os relét kíváncsiságképp. A relére rákötöttem a fenti P-fet gain-ét és a relé másik felére pedig a GND-t. Láss csodát.... így működik úgy ahogy kell. Hogy lehetne ugyan ilyen hermetikusan leválasztani fet-tel vagy tranzisztorral ezt a négy kimenetet? Egyébb mellett, -5V jön a 4 kimeneten. Erre tudtok valami megoldást. Nagyon megköszönném, még nem tudom, hogy hogy, de megtalálom rá a megoldást

Bocs, hogy bele vau. Opto nem játszhat? Amúgy nem értek hozzá csak ötlet.

Azért van a fórum, hogy mindenkit meghallgassunk. Amúgy igen, játszhat, csak amim van itthon, az túl gyenge a projekthez. Szóval annak is kéne valami erősítés. Köszi a tippet.

Lerajzoltam, hogy lehet meghajtani a közös anódos 7 szegmenses kijelzőket. (a mellékelt rajzod minden létező módon hibás)
a Fetek lehetnek pl. AO3400 (n) és AO3401 (p).

Sziasztok!

Olyat szeretnék csinálni, hogy egy mikrokapcsoló pillanatnyi megnyomása után világítson, illetve maradjon világítva egy led.
Egy másik mikrokapcsoló pillanatnyi megnyomása után az éppen világító led aludjon ki és egy másik led kezdjen világítani. Az első m.kapcsoló pillanatnyi megnyomása után az éppen világító led aludjon ki és az elsőnek világító világítson újra.
Tehát két kapcsoló és két led, mindegyik a saját ledjét felkapcsolja, a másikét meg le (ha az világított).
Hogyan tudnám ezt a lehető legegyszerűbben, legkevesebb alkatrészből megépíteni? Nem vagyok nagy spíler, nyákot nem tudok készíteni
Fontos, hogy a kapcsoló nyomva is maradhat, úgy is működnie kellene (de egyszerre csak egy kapcsoló maradhat benyomva), az alap eset pedig a pillanatnyi megnyomás.

Megjegyzések: minden kijelző anódjához tartozik egy két fet-ből álló meghajtó (bal oldali rész).
A kijelzők megfelelő szegmensei össze vannak kötve, és ezeket 2-2 a jobb oldalonn látható fet hajtja, persze 7 db, ebből kettőt rajzoltam le.
A 220 Ohm más érték is lehet, függ a kijelző maximális szegmens áramától, és attól hány darab lesz multiplexelve. Mivel a szegmens áram csak az idő kis részében folyik, nagyobb többszöröse lehet a kijelzőre megadott értéknek.

Mindig világítson valamelyik Led?

Igen, adott kapcsoló megnyomása után a hozzá tartozó led. A másik meg aludjon ki.
Ha még nem volt megnyomva egyik kapcsoló sem (áramkör tápra kötése után) ... nos fogós, ravasz kérdés, ahogy könnyebb megoldani. Ha egyik sem világít úgyis jó, ha valamelyik defaultban kezd világítani, úgy is jó.
Azért mondom, hogy tápra kötés után mindegy mi a default állapot, mert gondolom az áramtalanítás előtti utolsó állapot megjegyzése csak bonyolítaná a dolgokat ...
Ja, egyik led zöld, másik piros, ha ez számít valamit ...

Pl. ez egy lehetőség:

A Fet lehet 2N7000 ha nem kedveled az smd-t.

Ha az áramtalanítás előtti utolsó állapotot is meg kell jegyezni, akkor mikrokontrollerrel oldanám meg a feladatot. Így még kevesebb az alkatrész: a kontroller (valami kis 8 lábú), két ellenállás, két Led, két kapcsoló, egy 100nF a tápra. Persze programot kell írni rá, pár perc munka.

Pl. egy ESP8266-os panel, és nem csak a kapcsolóval, hanem mobiltelóról is lehet kapcsolgatni wifin.

Valami olcsóbb és egyszerűbb megoldásra gondoltam
A két kapcsoló adott, egy forgó mechanika két végállásának visszajelzői lennének a ledekkel együtt. Tök egyszerű lenne a dolog, de a rendszerben van rugalmas elem is, így 90%-ban a kapcsoló megnyomása után a forgó alkatrész eltávolodik a kapcsolótól és az nem marad lenyomva. Ha lenyomva maradna, nem jöttem volna ide, led + előtétellenállás kombóval még elboldogulok egyedül is

Egyszerű kis áramkörök megépítésére praktikusak a csupalyuk panelek, pl.:
https://www.hestore.hu/prod_10036768.html

A rajzon, amit küldtem, az össz alkatrész ár 100Ft körül lehet.

Ha meg kell jegyezni áramtalanítva is az állapotot, akkor lényegében két dolog jön szóba:
1. mikrokontroller
2. jelfogó (ezekből van olyan, amelyik úgy marad)
A jelfogó a drágább.

A Hestore reklám robotja nagyon figyel. Sorban felrakta a reklámcsíkra azokat az alkatrészeket, amit említettem... ))

Uhh, bocs, azt valamiért nem láttam ... telefonról ez van.
Holnap kielemzem, köszönöm és jó éjt

A felső P csatornás FET gate lábát meghajtó feszültségosztó alsó ellenállása nem lesz egy kicsit sok oda? Ha kiszámolom az osztási arányt, az pontosan 50%, tehát az ezt kapcsoló FET nyitott állapotában kb 12V lesz a P FET vezérlő lábán, viszont ha az őt vezérlő FET bekapcsol, 6V lesz a P FET vezérlő lábán.
Én ezt sokallom, nem biztos, hogy 6V -os feszültségnél bekapcsol az a felső oldali P FET.
Én az osztó alsó tagját sokkal kisebb értékűre méretezném, mondjuk 1kΩ, de akár még kisebb is lehet(ne). Sőt, talán el is hagyható, ha valóban FET -eket használunk. Pl így.

A másik észrevételem, hogy az N csatornás FET -ek gate lábait lehet nem ártana testre húzni egy-egy 10kΩ ellenállással, a biztonság kedvéért. De akár ezek is lehetnek kissebbek, ki kell próbálni.
Nem tudjuk, hogy a processzorban ami vezérel, be vannak e kapcsolva a lehúzó ellenállások,
és ha be is vannak, úgy tudom az arduban azok 20kΩ értékűek, nem biztos, hogy a gate kapacitásokat elég gyorsan sütik ki és húzzák testre a multiplex frekvencia miatt,
ezáltal nem kapcsolnak ki elég hamar, tehát a kijelzés homályos lehet.

Ezzel a két módszerrel a kapcsolási idők csökkenthetőek.
Multiplexelésnél az pedig nem csak hogy előnyös, hanem kifejezetten igény is...

Vagy rosszul látom?

Sziasztok!

Forrasztással kapcsolatos kérdésem lenne: amatőrként kb. fél éve kezdtem el sűrűbben forrasztani. Maga a forrasztás elég jól megy, szép, szabályos, erős kötést sikerül forrasztanom (mikrovezérlő, sok-sok furat szerelt alkatrészekkel).

Az utóbbi időben viszont valamiért elkezdtem szenvedni... Nem akar jól folyni az anyag, nem köt oda, illetve amikor elhúzom a pákát kicsi kis "fület" csinál neki, nem szép...

Az forrasztó ón és a páka is ugyan az mint amivel elkezdtem.

Egy FixPoint EP-5 a forrasztóm és ilyen ón-t használok ami a csatolt képen látható.

A kérdésem hogy mi történhetett? Az ón szavatossága "lejárt"? Illetve hőmérséklethez, tároláshoz lehet-e köze? Garázsban szoktam forrasztani, ott jóval hűvösebb van.

A "nem akar jól folyni" alapja általában a nem megfelelő hőmérséklet. Ha túl meleg a páka, akkor pillanatok alatt kiég a forrasztóónból a folyasztószer, azért nem folyik. Ha túl hideg, akkor meg azért. Hasonló eredménye van annak, ha a felület nem tiszta de a hőmérséklet megfelelő. Sokáig tart a forrasztás, ezen idő alatt pedig elég a folyasztószer.

Mindezek felett ólommentes forraszanyagot használsz, amivel eleve nehezebb dolgozni.

Lehúzó ellenállás nincs az Arduinoban, csak felhúzó (kb. 100kOhm), szóval a javaslatod nagyon is helyes, az N-FET Gate-jét lehúzni pl. 10K-val fixen GND-re.

Hát nekem valahonnan 20kΩ rémlett, lehet cpu függő?
A felhúzóban biztos voltam, a lehúzót nem tudtam. Lehet azt csak bele képzeltem.

Na és a P fet osztójáról neked mi a véleményed?

Logic level Fet-ekre gondoltam, azok kb. 3V-on már teljesen nyitnak. Az N Feteket a uC vezérli,vagyis oda is olyan kell, ami 5V-on már teljesen nyit.


Ha a uC rendesen működik, nem szükséges, a push-pul kimenetek megoldják a dolgot. Ha viszont program fejlesztés is lesz, akkor valóban indokolt a gate-ek földre húzása, hogy ha éppen reset állapotban van a uC és lebegnek a lábai, ne nyithasson a Fet.

Ez a jelenség nálam is jelentkezett. 50 év forrasztási tapasztalat után. Több kg ónt használtam el. Persze azok még ólmosak voltak. Az új drótok nálam nem működnek rendesen.

Ez ólommentes forrasztóón, magas hőmérsékletet igényel, 380 fok pl.
Ha korábban jó volt, elképzelhető, hogy esetleg állítottál a hőfokon, és elfelejtetted?
Vagy esetleg most vastagabb vezetéket, lemezt, akármit forrasztasz, ami jobban elviszi a hőt.

Maga az ón az elkövetkező ezer évben nem sokat veszt a minőségéből.

A "pl. így" link alatti kép, amit fent linkeltél, szimpatikus. 10k helyett 1k is okés, de nem hagynám el semmiképpen.

Eddig 290 fokon forrasztottam, nemrég már a hőmérsékleten is feljebb vittem 310-re.
380 fok? Az elég magasnak tűnik, 290-en is nagyon szépen sikerült a forrasztás, könnyen folyt. Biztos 380 kell neki?

Esetleg megpróbálom akkor hőmérsékleten, hátha...

Nem tűnik bonyolultnak, de van pár amatőr kérdésem
Tápfesz mekkora legyen? 5V meghajtja?
Bármilyen N csatornás tranzisztor megfelelő lehet?
Vagy azoknál milyen értékekre kell figyelni, hogy beilleszthetőek legyenek az áramkörbe? Illetve akár két különböző értékekkel bíró, de amúgy megfelelő tranzisztor esetén is működik a dolog?
Bocs a sok kérdésért