A tranzisztor bétája miatt nem mindegy mit hova raksz. Néha beraksz egy olyan tranzisztort ami miatt működőképtelen lesz egyáramkör. Vagy 30 előerősítőt gyártottam le keverőpulthoz hangosításhoz. És bocsi akkor még kézzel rajzoltam meg mind a harminc nyáklapot..... Egy a lényeg hogy megfelelő alkatrész tervezz be! Tyna programmal tervezz, az nagyon jó eredményeket hoz!

Biztos, hogy ezt nekem akartad írni?

Csak a hozzászólásodra írtam, hogy tanuljanak abból hogy megfelelő alkatrész kell megfelelő helyre. Néha megtervezünk egy áramkört de mondjuk hiába teszünk bele más tranyót nem fog működni. Eltérő béta miatt, elmennek a munkapontok. Egy tranyó nagyobb erősítési tényezőnél jobban kinyit.

Na, volt időm kisérletezni és hallgatózni, hogy beválik-e az OPA2134 az NE5532 helyett.

Röviden: az OPA jött, látott és... nem győzött. Maradt az 5532...

Lehet, hogy jobb opamp, mint az 5532, de ebben az áramkörben nem tetszett. Lehet, hogy más kapcsolástechnikát kíván, vagy az alacsony impedanciákkal volt baja, nem tudom. Lényeg, hogy nem tetszett.

Figyelem! Szubjektív vélemény következik.
Az OPA, ha tetszik: élénk, lendületes hangú. Ha nem, akkor tolakodó, harsány és torz(!).
Az NE5532, ha tetszik: nyugodt, sima, telt hangú. Ha nem tetszik, akkor unalmas és halk.
Zajban nem éreztem különbséget.

A jelforrások: Denon DCD-595 CD lejátszó, gyári CD-vel (Very best of Diana Krall, mastered by Doug Sax), illetve NAD5120, Denon DL-103, Hiraga MC-előerősítő. A lemezanyag nemrég vásárolt, 180 grammos analóg felvételek (pl. Dire Straits: Brothers in arms, Pink Floyd: The Wall). A végfok egy VF-2 Conductor-V2 volt.

Szia!
Személy szerint nagyon örülök, hogy ezt leírtad! Ez valóban egy sallangtól mentes objektív teszt volt... ritkán találkozik az ember ilyennel ezen a fórumon. És még hifizel is!

Úgy emlékszem grízesnek tituláltam az OPA2134 hangját és az MC33072 erényeit méltattam, de már semmiben sem vagyok biztos. Hogy felidéződött emlékeimben az a régi opamp teszt amit a Pioneer PD-S701 CD játszómon követtem el, megint előbújt a kisördög és visszadugtam az OPA2134-et (már csak ez az egy valamirevaló IC van kéznél a "készletemből").
Majmolja egymást a két opamp. Az MC lágyabb, kenett bummogó mélyekkel, a közepe néha torz és kicsit magas hiányos a hangkép. Az OPA ehhez képest feszes, tiszta, részletgazdag. Négy napja szól a láncom szinte egész nap, háttérzeneként és most egyes felvételek kezdenek idegesíteni. Megint hallom azt grízességet. Mintha igaza lenne mek-elek-nek, hogy egy IC-nek is járódnia kell, vagy nem tudom mi ez. Egyre kevésbé teszik. Most a leggyengébb "láncszemem" a CD játszó. De már lassan úton van egy Denon CDC920-as. Nagyon kíváncsi vagyok rá, bár nincsenek túlzott elvárásaim vele szemben. Ha addig élek is lesz egy Audiolab az állványomon (remélem élek még addig).

Idézet:
„remélem élek még addig”

Ezt két irányból is bebiztosíthatod. Egyszer vedd meg minél előbb, másodszor élj nagyon sokáig. Ha elfogadsz egy kívánságot is hozzá, akkor az újévre mind a kettőt kívánom neked. Ha megfogan a kívánságom, akkor bőven lesz időd hallgatn/élvezni az új szerzeményt.

Köszönöm kedves soraidat és viszont kívánok neked és mindenkinek boldog és sikerekben gazdag új esztendőt!
Nem tervezek még próbafekvést a temetőben és hátha valahonnan leesik féláron vagy olcsóbban egy Audiolab. (A barátom szerzett egy ilyet és nem tudom elfelejteni a hangját, pedig csak nála hallgattam meg néhány számot. Ezúton kérném az Audiolab menedzsereit, hogy az ingyen reklám fejében küldjenek nekem egy CD játszót... használtat is elfogadok

Még ebben az évben elkészült a nyákterv. A relék vezérlése kicsit ijesztő, de így jár aki nem tud PIC-et programozni.

Ebben az évben meg beültetődött a nyák. Igaz tele van gagyi alkatrészekkel, de az enyém.

Látom használsz ellenállás fazonú átkötéseket. Én ezekkel nagyon megszívtam nemrég.
van egy AKAI erősítőm a pincében a műhelyben. Pár éve hatalmas esőzésekkor beázott, és rácsöpögött a víz. Sokáig semmi, majd egyszer csak elkezdett sercegni, ahogy valami mozgott az asztalon elhalkult, egyik csatorna elhallgatott. Oldalba vágtam, akkor rendbe jött.

A hiba forrása ezek a rövidzár ellenállások voltak. Szépen elkorrodált az ellenállás kerámia testre gőzölt fém, és a kivezetés hegesztése. De mire megtaláltam lett egy pár ősz hajszálam. ( És természetesen a festék alatt, csak akkor vettem észre, amikor csipesszel megfogtam, és szétnyílt. )

Az összeset kicseréltem sima huzal rövidzárakra, azóta tökéletes.

Nem is értettem, hogy minek alkalmaznak ilyeneket, mert egy csomó más egyoldalas panelon simán megfelel a sima huzalos átkötés, ez meg tele volt ilyenekkel.

A beültető automata jobban tudja kezelni, mint a sima átkötéseket.

Igen, valószínűleg ez van mögötte. Mára meg megtanították a beültető automatákat, hogy tetszőleges hosszú huzal átkötést is be tudjon szórni.
Olcsóbb, mint gyártani külön ellenállás testre rövidzárat.
SMD-nél még divat, de ott az is marad szerintem.

Hát az előbb írtam, hogy tele van gagyi alkatrészekkel
Amúgy ennek már nem vasból van a kivezetése. A legutóbbi sorozat ragadt a csípőfogóra, ez már nem. És víz sem fog csöpögni rá, mert zárt dobozban lesz.
Azért használom ezt mert szebb, egyszerűbb a lábát hajlítani (egyetemes szemmértéket használok erre a célra), drágább, rövid az ellenállásláb, ebbe bele lehet kötni.

Nem akarok én belekötni, csak elmeséltem hogy jártam. ( Mert erről jutott eszembe. ) Amúgy tetszetős, semmi gond nincs vele.
Az AKAI-ban valószínű vaslábú jószág volt, mert igencsak rozsdás színű volt amikor tüzetesebben megnéztem. Volt benne vagy 15 ilyen átkötés, és vagy 4-5 hullott szét amikor megpiszkáltam.

OK! Csak rossz napom volt. Morgolódok, oszt kész.

Én ilyen lábhajlítót használok már vagy 20 éve. Nekem nagyon bejön. Sárga, és már eléggé kopott, de szeretem nagyon.

Most itt az alkalom, hogy méricskéljek kicsit mert amúgy is szándékomban állt. Hullámimpedanciát. Mértem már ilyen izét, de sose dokumentáltam.
Két, vagy három topik áldozta már magát fel a kábelek zűrzavara miatt. Nem folyt hiába vérük, mert annyit mára már a legszkeptikusabb szkeptikusok is el kellett, hogy fogadjanak, hogy minden vezetéknek van egy adott (akármilyen) hangkaraktere. Most nem fogok ebbe belefolyni.

A műhelybe lett száműzve ez a zenehallgatásra alkalmatlan, interkonnektnek látszó tárgy.
Megmérni meg lehet ezt is, mert amúgy jól vezeti az áramot. Hogy mi miatt szól rosszul azt csak Van Den Hull tudná megmondani, de ő meg nem akarja.

Megmutatom mit mértem, hol és mivel, nehogy később le tudjam tagadni. A mérés nem hiteles, csak úgy "van". A szkóp képekhez feltételezem nem kell magyarázatot fűzni... aki nem érti annak meg úgyis hiába magyaráznék bármit is. Szerintem tanulságos kicsit tanulmányozni őket.

"annyit mára már a legszkeptikusabb szkeptikusok is el kellett, hogy fogadjanak, hogy minden vezetéknek van egy adott (akármilyen) hangkaraktere"
Van szkeptikus (vagy hangmérnök), aki még nem hisz ebben.
Minap olvastam ezt

Nekem nem teljesen ennyire éles a véleményem a témában, de ez a vélemény elég nyomatékos.

Átfutottam. Gratulálok neki, nagyon jól elmagyarázza - még én is értem.

Van ez a Dirac-delta impulzus, ami nincs. Azért nincs, mert csak matematikai fogalom. Nulla idejű és végtelen amplitúdójú. A gyakorlatban azonban jól meg lehet közelíteni, pedig ezt általában nem is akarjuk. Ha nagyon rövid idejű és elég nagy amplitúdójú akkor halljuk is. Ilyen a villámlást kísérő mennydörgés. Ilyenek az illesztetlen vezetékek és ilyenek a rossz félvezetős (és csöves) erősítők.
A matematikához sem értek. A Dirac-delta impulzus lényege, hogy minél keskenyebb, annál szélesebb sávban terül el: nulla Hz-től - végtelenig (ennél mélyebbre ne ássuk bele magunkat). Ha nagyon keskeny szép mélyei és szép magasai vannak, meg a közepei sem rosszak. Akinek a közelében csapott már le villám, tud erről mesélni (életemben háromszor hallottam és majdnem meg is ijedtem tőle... na jó, nem csak majdnem).

Szóval, ezek a tüskék keletkeznek. Hol kisebbek, hol nagyobbak. Mivel elég keskenyek, ezért szépen "letolódnak" a hangfrekvenciás sávba. A zenében nincsenek ott, de a hangszóróban már igen. És halljuk is őket. Ilyen pl. a sziszegő beszéd- vagy énekhang. Engem ki lehet zavarni vele a világból. Az "esz" betű olyan 4-8 kHz között van valahol. Ezt simán átviszi (különösebb) torzítás nélkül az erősítő. A kábel még ennél is simábban. Ha szinuszjel. De ha "sz" betű, akkor már nem. Mert az impulzus. És az illesztetlen kábelek sokkal több és nagyobb "tüskét termelnek", mint maga az erősítő.

Másik példa: a csörömpölős hangú végfokok mind mélyhiányban szenvednek. Pedig lineáris az átvitelük. "Húsztól-húszig visznek át." Meg még fölötte is. Az ilyenekből hiába csinálunk DC csatoltat, még kevesebb mélyük lesz. Ezért inkább megvágják a mélyet és akkor nőni fog valamelyest, de persze akkor sem lesz neki, csak még pluszban döngeni is fog, nem csak sziszegni. Persze most nem az erősítőkről van szó hanem, hogy mit látunk a szkóp képeken.
Tehát azt látjuk, hogy egyetlen "interkonnekt" is tud mérhető/látható torzítást termelni. Nem biztos, hogy kell ezzel foglalkozni, de én most igen.

Többször (rendszeresen) próbáltam a többszáz kHz-es tartományban kompenzálni. Nagyom "lehallatszik" az a hangfrekvenciás sávba.

Javítok mielőtt még (jogosan) bele nem köt valaki:

Mivel a Dirac-delta nulla idejű, ennél már nehezen tud még keskenyebb lenni. Vagyis nem tud. Megközelíteni tudjuk egy minél keskenyebb impulzussal. Ha a megközelítő impulzusnak van szélessége (márpedig van) akkor sávhatárolt lesz. Tehát lesz alsó és felső határfrekvenciája és talán spektrum vonalai is lesznek... ezt most hirtelen nem tudom és nem is nagyon érint bennünket ebből a szempontól.

Hogy nehogy lecsesszenek hogy nem a témát érintem, valamit írok előtte. Ezt a nagyon rövid impulzust okozhatja akár egy molekuláris szintén történő elektromos átütés? Mint korábban említettem valahol, belemélyedtem az elektrolit kondenzátorok világába, és ott olvastam ilyenről. Ez az impulzus is tud utána szétterülni mint e nanoméretű villám. Utána meg panaszkodnak hogy hangja van neki.
Amúgy megkésve, de boldog névnapot kívánok.

Hát ehhez végképp nem értek. Akármi is lehet, meg valami is, meg bármi is. Majd valaki megméri egyszer valamikor, ha csinál magának egy molekulárisszintűelektromosátütésmérőszámlálót.
Köszönöm a jókívánságot!

Csak a erős idegzetűek olvassák/nézzék azt, ami most és majd később következik mert lesz akiknek unalmas lesz.
Ha a feszültségosztónak van bemenete akkor van kimenete is - és ha már oszt, azt biztosan nem úgy fogja csinálni, hogy jó is legyen. Sejtettem, hogy a nyáknak van kapacitása, a fóliának pedig induktivitása - már csak abból is, hogy van néhány ilyen osztó a polcomon amik nem véletlenül kerültek oda, hanem én nyugdíjaztam őket. A "legsikeresebbek" úgy átviszik a négyszögjelet, hogy még az apjuk sem ismer rá. Ez most egész jó lett ahhoz képest, hogy rosszabb is lehetett volna. Tápfeszültséggel meg stabilizátorokkal ez még nem találkozott, teljesen passzívan ilyen (átkötöttem három relét). Azért egy szkóp osztója ennél valamivel jobb, de az olyan a Tektronix szervízkönyvében, hogy egy négyzetbe az van írva, hogy attenuator. Ennek ellenére majdnem sikerült kikompenzálnom.

Vigasztalásul fogtam 3x20 cm PVC szigetelésű 0.3-as sodrott rézdrótot, összefontam és az egyik végét a generátorra kötöttem, a másikat meg egy 10kB-s (lineáris) Alps potira, oszt azt is megmértem, hogy na ez így, hogy oszt. Ez a CAM02636-os kép. A potiknak is az a legfőbb bajuk, hogy valahogy el kell mennie a jelnek odáig, onnan meg valahová vissza. A szkóp fotóból is látszik, hogy teljesen felesleges az impedancia illesztő a poti elé és után, mert akkor jó (jobb) lenne az impulzusátvitele. A csöveshez meg végképp nem kell (ezt nem én találtam ki, hanem mondták nekem).

Szia,

mit jelent a képeden a reed-relés mérésnél az, hogy árnyékolva? (mert előtte nyák-panelről és annak rézfóliájáról beszéltél, majd relékről vannak szkóp képek).
Az impedancia illesztés pedig gondolom kell, csak szarkazmus, hogy nem.

Arra is érzékeny ha szkóp mérőkábel GND csipeszének vezetékét mozgatom, vagy összecsavarom (mert túl hosszú). A panelt leszigeteltem egy újsággal és arra rozsdamenetes vaslemez. Ez volt az ideiglenes "árnyékolás".

Azért beszéltem nyákról és rézfóliáról mert nyákba vannak ültetve a Reed-relék... és ezt mértem.

Szarkazmus, de nekem ezt mondta valaki. Pontosabban pár napja írta le valamelyik topikban. És még komolyan is gondolta.

Ja... Reed-relés hangerő szabályzásról van szó. Lehet, nem voltam elég pontos a leírásban.

Köszi, akkor már tiszta!
És így mar sokkal érdekesebb is.

Szia !

tudnál nekem küldeni egy lay formátumú nyáktervet ehhez a kapcsoláshoz?
előre is köszönöm!

Ez egy régi történet, de az elvek azonosak. Én nem adok ki munkafájlokat.
Ha pl. pdf állományt fel tudsz használni, akkor azt tudok küldeni -remélem még megvan valahol az alapdokumentum-

Gondolom nem véletlen, hogy ezt a rengeteg reed relét használod.
Az elektronikus digipotokról, vagy a CMOS analóg kapcsolókról rossz tapasztalataid vannak?