Akkor ha tudod, olvasd el ezt a könyvet. Minden története az emberi lélek bugyrairól szól, csak történetekbe bugyolálva.
Aki érti, érti a vírushelyzet és a "humánus" kivégzés párhuzamát.
Van az USA-ban egy hatalmas szikla, amin egy felirat van. Nem tudni kik és mikor írtak rá, nyilván nem az indiánok és nem az ő korukban. Nem tudom pontosan idézni: Tartsd a lélekszámot 550 millión és eltart a Föld.
Most értünk ide.A bilgéc erről beszélt...
Ui.: Sokan elvannak vele, hogy valahol a kínai piacon valaki feleségül vett egy denevért és ebből született a vírus. Ennél sokkal bonyolultabb, jobb, ha boldogan élnek a népek a szurikkal. De aki nem sündisznó, ugyanolyan sors várja nagy valószínűséggel. A többségnek nem lesz helye a Bárkában.

Van aki ismeri Zager And Evans 2525 c. dalát 1969-be íródott, zenésített.
Ott sokkal optimistább még a kép, 10ezer évet látott így:

2525-ben, ha az ember még él
Ha a nő életben marad, megtalálhatja
3535-ben

Nem kell igazat mondani, nem hazudni
Minden, amit gondol, tesz és mond
A ma bevett tablettában van

4545-ben
Nincs szükséged a fogaidra, nem lesz szükséged a szemedre
Nem talál rágnivalót
Senki sem fog rád nézni

5555-ben
A karjaid ernyedten lógnak az oldaladon
A lábad nem volt semmi dolga
Néhány gép ezt csinálja neked

6565-ben
Nincs szüksége férjre, nem lesz felesége
Kiválasztja a fiát, a lányát is
Hosszú üvegcső aljáról

7510-ben
Ha Isten eljön, akkor addigra el kell érnie
Talán körülnéz és elmondja
"Találd meg, hogy itt az ideje az Ítélet Napjának"

8510-ben
Isten megrázza hatalmas fejét
Vagy azt fogja mondani: "Örülök, hogy hol volt az ember"
Vagy tépje le, és kezdje újra

9595-ben
Kíváncsi vagyok, vajon az ember életben marad-e
Mindent elvett, amit ez a régi föld adhat
És nem tett vissza semmit

Tízezer év telt el, az ember milliárd könnyet sírt
Amit soha nem tudott, most az ember uralma véget ér
De az örök éjszaka, a csillagfény csillogása
Nagyon messze, talán csak tegnap van

Ma viszont ma van.
Táplálkozzunk a múltból, ha eltévedtünk!
Őseink ilyenkor tudták, hogy csinálni kell valamit. Azaz vár a gyógyító munka mindenkit. És segít másnap tiszta fejjel ébredni. Én szeretném mihamarabb elkészülő DAC-kom hallgatni. És a zene mindenkié. Ezt sem én találtam ki, de szerintem ez is működik. Jobban, mint a világvége elméletek...

Az a baj az olvasmányimmal, hogy sokszor hiába mondom el.
A Kis herceg. Annyira a szelíd kisfiút nyomatják, észre sem veszik, hogy csak egy szerencsétlen majom, aki észre sem veszi, hogy magamagát látja az össz bolygókon, a saját fösvénységét, megbízhatatlanságát. Kevesen vannak, akik a róka emberségéért rajongnak.
Petőfit nyomatják, aki erősen középszerű verselő volt, vsak épp jókor volt jó helyen, és (szerencséjére-szerencsénkre) azelőtt meghalt, hogy mindenki rádöbbenhetett vona, hogy:
-sem jó ember
-sem jó katona
-sem jó férj
-sem jó apa
-sem igazi költő

Nekem például a maga egyszerűségében a bonyolultról, szépen, egyik kedvencem:

Borozgatánk apámmal;
Ivott a jó öreg,
S a kedvemért ez egyszer –
Az isten áldja meg!
Soká nem voltam otthon,
Oly rég nem láta már,
Úgy megvénült azóta –
Hja, az idő lejár.
Beszéltünk erről, arról,
Amint nyelvünkre jött;
Még a szinészetről is
Sok más egyéb között.

Szemében „mesterségem”
Most is nagy szálka még;
Előitéletét az
Évek nem szünteték.

„No csak hitvány egy élet
Az a komédia!”
Fülemnek ily dicsérést
Kellett hallgatnia.

„Tudom, sokat koplaltál,
Mutatja is szined.
Szeretném látni egyszer,
Mint hánysz bukfenceket.”

Én műértő beszédit
Mosolygva hallgatám;
De ő makacs fej! föl nem
Világosíthatám.

Továbbá elszavaltam
Egy bordalom neki;
S nagyon, nagyon örültem,
Hogy megnevetteti.

De ő nem tartja nagyra,
Hogy költő-fia van;
Előtte minden ilyes
Dolog haszontalan.

Nem is lehet csodálni!
Csak húsvágáshoz ért;
Nem sok hajszála hullt ki
A tudományokért.

Utóbb, midőn a bornak
Edénye kiürűlt,
Én írogatni kezdtem,
Ő meg nyugonni dűlt.

De ekkor száz kérdéssel
Állott elő anyám;
Felelnem kelle – hát az
Irást abban hagyám.

És vége-hossza nem lett
Kérdezgetésinek;
De nekem e kérdések
Olyan jól estenek,

Mert mindenik tükör volt,
Ahonnan láthatám:
Hogy a földön nekem van
Legszeretőbb anyám!

Nem győz meg.(mint ahogy Rúzsa Sándor is csak egy rablógyilkos, Vidróczkit is a saját bűntársai ütték agyon. Gacsal Pesta sem hős, csak megunták és kicsinálták a legények/férjek a mindenkit elcsábítót)
Van saját elgondolásom, a kocsmában sem azt tartom igazságnak, amit többször elmondanak

Hali. Volt annó egy weboldal, deguss...? működtette, szétszedett elektronikai cikkek voltak ott publikálva, részletezve. Ez az oldal már megszűnt, és a tartalma elveszett?

Úgy kerested már, hogy szetszedtem.
De Béka, nem De Guss. Vagy De?

Véleményed határozott és bántó. Szemben áll az enyémmel.

Határozott, az bizonyos.
És nem vélemény. Álláspont.
Az álláspontot pedig ritkán hatja meg, hogy van ellenkező, és nem szabad félnem, hogy kimondjam, mégha általánosan mást is nyomnak.

Nem, ez más oldal. Deguss és Frankye nevek jutnak eszembe, itt voltak fórumozók cirka 15 éve.

Deguss már néhány éve nem aktiv a fórumon.
Frankye viszont igen, csak nem lóg 24/7 a fórumon. De szerintem tutira nem ő csinálta itt a "szétszedtem"-et...

Elgondolkoztam rajta, miért hangsúlyoztad hogy nem "véleményt" hanem "álláspontot" fogalmaztál meg. A "meghatottságot" kizárhatjuk, annak itt semmihez semmi köze.
Függetlenül az irodalmi értékítéletedtől, mert ebben számos megközelítés lehetséges, csak szigorúan a vélemény-álláspont szavak hangsúlyozott elkülönülésére reagálva, a melléklet adhat biztos támpontot.

Támpont lehet:
- "Véleményem szerint" az a leggyengébb, nem kötelez semmire.

- "Álláspontom szerint" az sokkal erősebb, mert szent meggyőződése szerint úgy van.

- "Az úgy van" azt jelenti, hogy ebben a szakmában dolgozik, ő birálja el/fogadja el mások munkáját teljes felelőssége tudatában/üti rá a hivatalos pecsétet.

De ez csak a személyes véleményem, ám én ennek megfelelően igyekszem válaszolni/mérlegelni.

No, szinte szó szerint ezt akartam válaszolni, köszönöm.
-A vélemény az (mint maga a szótő is mutatja), az "úgy vélés", hit, ilyesmi. Nem kell meggyőződés hozzá. (És olyan mint a ...luk. A sajátom sem érdekes, a máse meg büdös, Mondá Rentz Mátyás. Csak ennél is csúnyábban)
-Az álláspont az kialakul, miután meggyőződtünk, vagy meggyőztek, stb. Az sem biztosan végső igazság attól még...

A szinonimaszótárak hasonlatokat gyűjtögethetnek, de (mint fentebb is bebozonyult): minden hasonlat sántít

Szerintem a két szó jelentése azonos, egymással felcserélhetőek, nincs köztük hangsúlyossági különbözőség. Véleményem, vagy álláspontom szerint ez a valóság.
A szinonimák valóban nem teljesen egyenértékűek, sok esetben van köztük eltérés.
Olyan érzésem van, mint amikor egy piros golyóról azt állítjátok hogy kék kocka. Aztán megmérve a visszavert fény hullámhosszát, az igazoltan a piros tartományba esik, és az alakja is szemlátomást élek nélküli, hiszen gömbölyded (golyó). Erre nem azt mondjátok, "bocsi tévedtem", hanem "hiába piros, és hiába golyó, de mégis inkább kék kocka".
Egy következetességet mégis felfedezni vélek. Ez utóbbi példám logikája nagyon hasonlít Antoine de Saint-Exupéry művének méltatásához, mindkettő az "én megmondtam" érvre alapul.

Mi érveltünk, és ezt így is kell, ha az ember meg akarja értetni az álláspontját
Te is érveltél (példát is hoztál fel), az is helyes, igyekszel meggyőzni.

A későbbi lelki myomást ne erőltesd, a "bocsi tévedtünk" szókapcsolatot meg ne követeld (még). Ha meggyőzöl, akkor lehet.
A hasonlatok nem relevánsak, sem a piros golyó, sem a kék kocka nem tartozik ide. A laposföld sem, mielőtt bárki belekezd. Ezt neveztem lelki nyomásnak, amikor nem ideillő hasonlatokkal igyakszik az ember igazolni, hogy az eredeti kérdésben is igaza van, ha már másban igaza volt.
Röviden:érvelési hiba.

Hétköznapi gyakorlatban mifelénk az "álláspont" biztos elképzelés valamiről, "vélemény" pedig nem teljes biztonsággal alkotott elképzelés, ami megváltozhat meggyőző érvre.

Az a baj, hogy ezek hiába haltak meg már régen, holtukban is megkeserítik sok ember életét. Ha nem lett volna neki büdös a munka, akkor elment volna ő is kapálni a földre mint a többi ember, sokunk örömére. Szerencsétlen tizenéves gyerek bármire kíváncsi abban a korban, na de arra nem sok, hogy az adott bácsi miket firkálgatott és éppen melyik nyűgje (nők vagy csak úgy az élet) miatt. Nem tudom hogy ez álláspont vagy vélemény, de azt tudom hogy nem csak az enyém.

Nem csak a Te véleményed. Az iskolában kellően elhivatott magyartanár, azt ecsetelte, hogy ezek mennyire nagyszerű emberek voltak, és milyen nagyot alkottak. Nekünk is ezt kellett mondani, ha nem akartunk rossz jegyet kapni. Megtanították hazudni a diákokat az osztályzat érdekében. Hogyan láttuk ezt diákként? Az egyik agybajában a vonat elé ugrott mert megőrült, a másik ivott, k***ott, és szifiliszt kapott, egy harmadik meg kimondottan az a típus akinek csak a szája jár, akkor is ha cselekedni kellene és nem pofázni. Hát azt azért diákként is láttuk, hogy egyik sem követendő példa, és nem olyan nagyszerű ember akire érdemes felnézni. A verselemzés meg afféle agyrém: mire gondolt a költő? A megbuggyant agyával? Talán egy pszihiáter tudná a valódi választ. Talán Arany, vagy Móricz mondta egyszer egy verselemzése láttán: - Gondolta a fene... Összefoglalva: meg kellett tanulni, mert kötelező volt, és soha semmi hasznát nem vettünk.

Ejnye!

Ezeket a mondatokat külön köszönöm (hasonlókat szerettem volna írni de meggondoltam magam), még ha kissé nyersen is lett fogalmazva, ennél jobban nem nagyon lehetne jellemezni ezt a dolgot, ha lehetne most egyszerre 3 db mancsot is nyomtam volna rá. Egyben meg is lepett, mert az ellenkezőjére számítottam, hogy most majd jól meg lesz aszondva nekem, és annyi negatívot kapok hogy el is tűnik a hozzászólás.

Ahogy az utóbbiakat olvasom, eszembe jutott egy öreg néni, aki az utcaajtóból beszélgetve a szomszédból, büszkén, hivalkodva, harsányan kijelentette: Én soha egyetlen könyvet se olvastam el...

Látsz valamilyen párhuzamot a versek és a dalszövegek között? Értékelhetők azonos elvek szerint? Attól mert megjelennek rímképletek a sorokban, még nem biztos, hogy rossz a kifejezésmód.
Konkrétan, a számomra legfontosabb értékelési szempont a "tetszik/nem tetszik". Majd bármelyik is valósul meg, esetleg lehet boncolgatni a miértjét.

A tény, az tény; a művészet hiábavalóság. Nem termelőmunka (nem hoz létre semmit?), többnyire megélni sem lehet belőle, mert mi haszna sincsen. Széplelkek nyavalygása; különösen a költészet, az irodalom.
Csak a munka, a termelés, a prakticizmus fejlesztette, vitte előre az emberiséget. Csak az ember látja szépnek vagy rútnak a természet némely dolgait, holott az mind a fejlődést, túlélést, szaporodást, életben maradást szolgáló dolog.
Mert mi dolgunk a világban? Élni, túlélni, fennmaradni, míg a természet másképp nem dönt. (Akár a saját természetünk, a Föld megvolt és meglesz nélkülünk is.) Akkor meg minek a cifraság, hívság?
És ez így jól van. Vagy nem, de az legyen a "széplelkek" fájdalma.
Ez is egy nézőpont (álláspont, vélemény, etc.).
Aki nem érti, annak nem írtam.

Van olyan országos hírű politikusunk is, aki középiskolás korában arra volt büszke, hogy egy könyvük van otthon, az apja munkakönyve a kredencen.

Igaz: A megfigyelők az afrikai Viktória vízesésnél azt látták, hogy egy gorilla szinte megbabonázottan nézte, sokáig nézte a vízesést.
Na, az nálunk, legalább is ebbe a körbe számkivetett lett volna.
Ahelyett, hogy banánt szedett és vakarózott volna, mint minden rendes ember...

Ezt nem tudom, miért tetted ide.
Én is olvasmányaimról beszéltem, és hadd ne kelljen már bizonygatnom, hogy tényleg olvastam, amiről nyilatkozom (és hogy mennyi könyvem va, és nem azért vettem, hogy porfogó legyen).
A többiek is azt nyilatkozták, hogy olvasták bár, de ők is ki merték jelenteni, hogy nem pont azt tartják jónak, amit kötelező jónak tartani.
Tudod, én megértem, ha neked bejön az, ami nekem nem, de azt sohasem szerettem, ha hatalmi szóra szeretnem kell valamit, és ha éreztetik velem, hogy a széllel szemben álló, a kánont megkérdőjelező csak műveletlen lehet.

Ez jó csavar, szeretem

Így igaz, teli van az ember története haszontalanságokkal!
Az altamírai barlangokba valami lógós vonuló állatokat rajzolt fel, olyan lényeglátással, hogy Picasso (pfejj) egy egész bika sorozatot rajzolt azon ihletődve. Aztán ott ez a semmittevő Homérosz! Az Iliásszal hát nem átlóghatott napokat??? A Michelangelo meg a sixtusi képolnába festményeket csinált. Nem, hogy rendesen ment volna házról-házra szobákat mázolni?!
A zeneszerzők is piha! Csőrdöngölő és jólvan! Már a dszkózene is teljesen felismerhetetlenségig művészet, onnét aztán ne tovább!!! Az ilyen pótmegoldások, tévelygések, mint Wagner, Muszorgszkij, Mozart, vagy Louis Armstrong, Frank Zappa, Chick Corea, John Mclaughlin, stb. stb. megannyí léhűtő, ahelyett, hogy kertet ásott volna, az igen, az lett volna.
Most nézzétek meg, a kápolna kupolába mázolt Ádám teremtése c. kép nélkül fényesen meglennénk! Kár, hogy nem lett az utóbbi évszázadokban a társaságunk egyenletesen osztva, mennyivel előrébb lennénk! Szerintem, aki az írást is kitalálta, ha tudta volna, versekre is pocsékolják, kútba ugrott volna...

Most már tényleg túlzásokba tetszik esni.
De én még mindig büszkén nem szeretem Petőfit.
Szabad ember vagyok -például ezt is tanultam olvasás közben, hogy ki szabad mondanom azt is, amit én látok. Nem hiszem, hogy azt kell műveltségnek tartani, ha az elfogadott művészek neveit fel tudjuk sorolni.
És nem is fogom. Elárultam bár néked néhány kedves íróm, de többet úgysem fogok