Köszönöm mindhármótok válaszát a billenőkapcsolóval kapcsolatban. Azt szerettem volna megtudni, szétszedésre tervezték-e, de már látom, hogy nem. A vezeték elvágás jó megoldás lenne, ha a megrendelés előtt belelátnék. Ritka, de létezik szetelhető dugvilla (eredetileg tévesen dugaljat írtam) nem világítós kapcsolóval. Egyszerűbb megoldásnak tűnik.

Mi fog menni a dugaljról? Mert a kapcsolók vezetékbekötési pontjai nem túl erősek, a lemezes-bedugós kivitel különösen ellenjavallt tovább táplálásra. Láttam olyan megoldást, hogy a kapcsoló (max 10A) kis csavaros szorítókája alól ment tovább a tűzhelyhez a fázis... Tűzveszélyes! Úgy tudtam megoldani gyorsan és átkábelezés nélkül, hogy a vezeték összekötést sorkapoccsal oldottam meg és abból a sorkapocsból leágazást készítettem egy rövid vezetékdarabbal a kapcsoló felé. Tehát nem a kapcsoló szorítóján ment át a nagy terhelés.

Hasonló gyakran előfordul. Sajnos, időnként "mélyíteni" kell a dobozt, vagy mélyített dobozra cserélni. Aminek csak az a baja, hogy sokkal szűkebb, mint a hagyományos 65-ös doboz.

Szerencsére a kapcsoló nem foglal annyi helyet, mint egy dugalj, így 1 db kis kapocs befér alá.
Amúgy más hiba elhárítását csináltam meg (rommá égett a teljes biztosítéktábla), az áramkörök visszakeresgélése kapcsán bukkantam rá erre a rossz megoldásra és javítottam rajta, ahogy tudtam. Így is sokba került a móka (teljes mérőszabványosítás is kellett), nem terhelhettem tovább a büdzsét.

A meglévő kapcsolóban szerintem nincs meg az aljzathoz szükséges fázis-nulla-védőföld, hanem jellemzően csak fázis van (esetleg még nulla). Ha máshonnan vezetsz hozzá nullát és védőföldet, az szerintem nem szabályos, kavarodást okozhat később, én nem csinálnám.

A dobozban, ahonnan a kapcsoló a fázist kapja, ott kell lenni a nullának és a védővezetéknek is, hiszen ma már sok lámpatesthez kell a védővezeték is. Csak a biztosításra és a terhelhetőségre kell ügyelni.
Sajnos, sokszor utólag jut eszébe a tulajnak: "-Na ide a kapcsoló alá tegyünk egy konnektort is!"
Egyébként sok kapcsolót éppen elég beleigazítani a 65-ös dobozba. Sorolható doboznál cipőkanál is kell. Ma is gyártanak a Kontalux-hoz hasonló kiviteleket. Éppenhogy nagyobb némelyik, mint egy dugalj.

Sziasztok,
Új családi hàz villanyszerelése közepedte vagyok, a ház kap egy 48 modulos szekrényt(túlzásnak tartom, de mindegy is), és amit lehet, azt a padlóban viszek, szigetelés alatt.
Két fő kérdés merült fel bennem. Milyen rendszerű csövet ajánlotok, és mekkora átmérőben? Olcsón akarom megúszni. A symalen vagy a lépésálló gégecső játszik igazából, mindkettőt a padlóhoz rögzíteném 1-2 m közökkel, illetve kanyarokban. A legtöbb helyre ugyebár 3×1,5 mm2 mcu, vagy 3x2,5mm2 mcu megy. Néhány helyen a csillárkapcsolások miatt lesz 5 vezeték mondjuk, max 6 (1,5-es). Vettem wiro behúzót acél spirállal, meg van nylon behúzó is. Van egy két áramkör, ami direktben az elosztóból megy dedikált fogyasztókhoz, ezek max 16 méterre vannak, ez a legnagxobb táv. Mit ajánlotok?

Köszönöm a véleményeiteket!

Mindenekelőtt azt javallom, hogy a vezetékeket előre mérd ki (a falba felvezetések ráhagyása!) és a csöveket is, húzd bele őket, és utána fektesd le, főleg a gégecső esetén, ha nem szeretnél kínlódni. A gégecső jobban hajlik, én azzal csinálnám.

KedvesBIG,
Igen, erre én is gondoltam, hogy még egyenes állapotukban húzom be őket. Symalennel nincs tapasztalatom mennyire hajlékony, vagy nem az.

A symalen csövet használd inkább. A hajlítási sugár minél nagyobb legyen. A gégecsőbe bármit behúzni macerásabb. Utólag meg szinte lehetetlen. ( max az üresbe) Ami biztos, üres cső sosem árt, jön az internet mindenhova, esetleg házimozi. Vannak vezetéknélküli megoldások, de a rendes kábel azért stabilabb. Ami szép dolog, a padlóban menni, de nekem tetszik a padlószint felett valamekkora távolságban lehetőség szerint körbevezet üres cső(vek) is, főleg nappaliban. Nagy segítség lehet a későbbi szobaátrendezésnél. Bárhova tehető egy lan kiállás, vagy egy konnektor egy dobozfúró segítségével, újra festés, ha ügyes vagy még javítás nélkül is, minimális porral..

Gégecsövet csak akkor, ha nincs más megoldás, nagyságrendekkel nehezebb vezetéket húzni bele. Ha lefektetés előtt húzod bele a vezetéket, akkor vedd úgy, hogy az egy egység, mert utólag kb. lehetlen módosítani bármit is. A hajlékonysága miatt az ember hajlamos éles kanyarokat csinálni vele...

Lehet, hogy nem ebbe a topikba illik, de... :

Jónak tűnik az ötlet, de... De az vele a problem, hogy a csövek vezetési mélységét hogyan lövi be? Mert ha sekély a nyomvonal, a leendő dobozba is így áll be, ami lehetetlenné teheti a szerelvény berakását. Az már csak hab a tortán, hogy ha a koronafúró elkapja a csövet, megszorulhat, illetve a falról letépheti a vakolatot.
Egy körültekintően kivitelezett hálózat, a helység funkciójának figyelembe vételével, nem teszi szükségessé az átrendezgetést.
Persze egy unatkozó/felbosszantott asszonyka fejreállíthat bármilyen meggondolást...

Ha ezek közöl a védőcsövek közül választasz Bővebben: Link ezekbe gyárilag van egy behúzószál. Az sokat tud segíteni. Így nem kell előre a vezetéket behúzni, ledarabolni. Mindenesetre tegyél be többet, legyen tartalék csöved. A konyhába mindenféleképpen tegyél be vastagabb csövet, 3 fázisú elektromos tűzhely és sütő fogadására. Ha most nem is lesz, de legyen kiépítve.
Nagyobb távolságra jobban jársz a Symalen csővel.

Nekem igaz hagyományos Bergmann csövet a reszelős dobozfúró szépen elvágja. Csempe alá már nem is szerelem másként. Becsövezem, úgy hogy az egyik vége szabad legyen, a várható felhasználás helyén hosszabban vezetve a csövet, aztán csempézzék síkra. Mikor kész, és a szerelvények helye is kialakul ( stimmel a csempefuga, szekrény...) Lehet fúrni. Igaz a doboz behelyezése gipszelése macerás, de mivel nem ebből élek ráérek. Így a klasszikus félig fugán konnektor, vagy a burkoló által rosszul kifúrt csempe (1-2mm eltérés már nagyon megnehezíti a dolgot) is elkerülve. ( és mellesleg az egy mérettel kisebb vagy nagyobb szekrényre is lehet módosítani bizonyos határok között.) Az igaz, a mélység lehet gond, de a doboz szerencsére enged valamennyi játékot, és a klasszikus magasító itt is használható...
Amióta a tesóméknál megcsináltam, már háromszor költöztették a TV-t... Szerencsére csak 3 új lyuk keletkezett, és a csövekben a vezetékek iránya és száma változott ( 20év)

Sziasztok!

A Schrack kismegszakítók és az Amparo időzítő relék mennyire megbízható termékek?

Honnan szedsz Bergmann-csövet? Mert a Bergmann-cső az a kátránypapír belső és fémlemez borítás. Ma már nem gyártják (sőt, legalább 60 éve nem).

Köszönöm mindenki válaszát.
Igazság szerint jelenleg 90db szerelvénydoboz van befúrva, konnektor mindenhol, (a konyhában 14db)+ dedikált 3f sütőnek, plusz internet leállások+koax. Lehetetlennek tartok bármilyen módosítást, ami azzal járna, hogy a kívánt helyen ne legyen konnektor. A szobákban 3 sarokban is van, a nappaliban minden falon több, stb.
Ajánlásotok alapján szerintem ami fix, azt előre behúzom gégecsőbe, lefektetem úgy, ahova pedig kicsi esély is van rá, lerakok symalen csövet. Plussz az emeletre húzok több üres csövet.

Ma kiderűl az igazság, el kezdek vezetékelni. Köszönöm!

S mi van a 4. sarokkal?
Minden sarokba jobbra és balra 1-1 konektort...plusz a hosszabb falak közepébe is...min. duplát.
Így már majdnem nincs "lehetetlen" elvárás...

Igaz, akkor legyen MÜ-III-as műanyag. A bergmannal lehet megizzana a fúró....

Mondom én konnektor magasság ( 30-40cm) körbe a falon egy-két cső, az elejére egy konnektor. Utána berendezéskor bárhova akár 6 konnektor is sarok nem sarok nem számít. Nincs felesleges, nincs hiányzó, pont személyre szabott.

Kedves Fórumlakók!

Az alábbi probléma megoldásához kérnék "szakértői" tanácsot, véleményt:

Van egy lakott területen kívüli ingatlan(tanya) melyhez szeretnénk villamos áramot bevezetni. A probléma a következő: Az ingatlan két települést összekötő kövesúttól(aszfaltos) körülbelül 300 méterre található. A kövesút mellett húzódik a közepes feszültségű távvezeték(10 vagy 20 kV), melyről a tanya világítását szeretnénk megoldani. Ezzel kapcsolatos kérdéseink lennének:

- Az áramszolgáltatóhoz milyen dokumentumokat, kérelmet kell ez ügyben benyújtani?
- Az ingatlan tulajdonosának az árambevezetéséhez kell-e anyagi hozzájárulást biztosítani? Például transzformátor a nagyfeszültség letranszformálásához, kövesút átfúrása földkábelhez (földkábelre azért van szükség mert a távvezeték nem a tanya felőli oldalon halad a kövesút mellett).
- A villamos energia eljuttatása az ingatlanhoz földkábelen vagy légvezetéken történik-e? Az ehhez szükséges munkálatok költségeit ki fedezi? Az ingatlan a településhez tartozó Nemzeti Park területén található, ezért itt valószínűleg nem minden jellegű munkálatok engedélyezettek(például légvezeték a védett madarak miatt).
- Az ingatlan nincs belső villamos hálózattal ellátva. Az ingatlanban szeretnénk a három fázist igénybe venni, és bojlert is szeretnénk használni.
- Ismereteink szerint elvileg a tulajdonosnak 32A alanyi jogon ingyen jár, ez a kedvezmény él-e még?

Tanácsaitokat/válaszaitokat előre is köszönöm!

Szia!

Ezt egyszerűbb eladni, v traktorra szerelhető aggregát ?

Mert akkor sorban;
-minden féle kérelmet igazolást,(tulajdoni lap, vételi szerződés , bezárólag a Nemzeti Park engedélye )
--Természetesen mindent a tulaj fizet. Az a trafó egy oszlopon 5-12 milla !)
-- A tulaj fizeti --a Nemz.Park meghatározhatja a kábel, légvezeték ----
ha oszlopos légvezeték akkor kb 80eFT /oszlop,40m-ként 1 oszlop. Kábel még drágább.
Az ingatlanod belső része teljesen magánügy.
_--Igen az 1x32A ingyér jár +8700Ft áramszolgáltatói költség,A szabványos mérőhely 120-150 eFt.

Kb röviden....

Keress hozzáértő személyt, hátha van aktív pályázati lehetőség. Széchenyi 2020, tanyafejlesztés stb.

Igények csökkentése, szigetüzemű napelem, aggregátor...
Felénk talán az első 10m kábel ingyenes, utána a többi fizetős.....

Tanya áramellátása :

Bővebben: Link

Köszönöm a gyors reagálást.

Neked is köszönöm a segítséget.

Köszönöm a segítséget, a pályázatot áttanulmányozzuk, mert a teljes önerő az nagyon sok!Amit nem igazán értünk miért a tulajdonosnak kell a teljes költséget fizetni, hiszen lakot területen belül a méretlen fővezetéket a gazdának nem kell kifizetni?

Szia!

ehhez;miért a tulajdonosnak kell a teljes költséget fizetni, hiszen lakot területen belül a méretlen fővezetéket a gazdának nem kell kifizetni?

A Már kiépitett utcai hálózatra csatlakozás esetén 40m légvezeték lehet ingyenes.
De ha nő a hossza vagy segédoszlop kell, rögtön a tulaj fizeti ,
kábel esetén 16-25m hosszig van ingyenesen, utána fizetős az egész.+ az útáttörés -fúrás is.
de a kábelárkot itt is a tulaj áshatja.

Ha nincs utcai hálózat sajna az egész kútba esett.
Tényleg az a pályázat lehet a jó. Csak a Nemzeti Park még szórakozhat.