Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Így van, pont az egyszerűsége vész el.
Az aktív clamp áramköröknek az a bajuk, hogy csak korlátozott kitöltési tényezővel működnek. Valahol van bennük egy kondi, amit fel kell tölteni és ki kell sütni. ( mindegy, hogy hogyan ) Ehhez pedig idő kell.
Csak az a baj, hogy a tranyókon a kétszeres tápfesz jelenik meg és ehhez adódnak a túlfesz tüskék. Ez a megoldás nagyon jól működik egy félhíd, vagy teljes híd esetében, de nem látom, hogy egy PP-ben ez hogy van?
Ezek az egyszerű utak nem járhatók. Van persze bonyolultabb is, de akkor már minek? Egy félhíd kimenetére is lehet tenni trafót... Amin még gondolkoztam, hogy a csatolt fojtót három tekerccsel kellene megcsinálni, akkor a harmadik tekercs ( a megfelelő áttétellel ) egy graetzen keresztül visszanyomja a betápra a túlfesz energiájának a nagy részét. Ami marad, azt talán egyszerű RC snubberrel meg lehet etetni.
Ez a megoldás ma már könnyen meghajtható, nem csak trafóval. Az egyik mód a fetmeghajtó kimenetű optocsatoló használata. A másik az SIxxx fetmeghajtó IC-k használata, amelyeknek mind az alsó, mind a felső oldali meghajtója leválasztott, gyorsabbak is mint az IR meghajtói, és mentesek az IR meghajtóiból ismert hibától. Ráadásul ugyanolyan egyszerű a használata mint az IR gyártmányú FETmeghajtóknak.
Ezen kívül ez a megoldás felépíthető egy N és egy P csatornás FET párból, ekkor a meghajtás is egyszerűvé válik.
Igen, minden megoldás egy kompromisszum eredménye, és a fejlesztőn múlik, hogy megtalálja-e a legjobb kompromisszumot. Aktív clamp-ot akkor készítünk, ha a hatásfoknak nagy jelentősége van, azaz nem engedhetjük meg, pl. hogy egy D-R-C snubber több W-ot elfűtsön. Mondjuk megépíthető viszonylag széles tartományra is, de az nyilván megint nem az egyszerűség felé viszi az áramkör felépítését.
Amit Béla is említett/megépített egyszerűbb mint egy teljes híd, de ma már az is belefér, és nem olyan nagy kompromisszum mint régen, pl. mert vannak rá ügyes céláramkörök, meg elég jó paraméterekkel rendelkező kapcsoló-félvezetők is.
Idézet: Igen, ha épp lehetne kapni bármit is „de ma már az is belefér, és nem olyan nagy kompromisszum mint régen, pl. mert vannak rá ügyes céláramkörök”
Azért csak nem tart örökké ez az alkatrészhiány... De ugye nem fogunk megijedni akkor sem, ha újra mindent diszkrét alkatrészekből kell megépíteni persze akkor kissé bonyolódnak a dolgok...
Mit nem tudsz beszerezni?
LAssan ott tartok, hogy semmit. Pl próbálj meg Silabs fetmeghajtót szerezni (párezres mennyiségben)
Nagyjából a modern alkatrészek 80%-a hiánycikk lett.
Meg semilyen normális class-d fetet sme tudok szerezni. Tudsz esetleg valami 200V-os gyors fetet? Kb 40-50A-es kellene, mint az irfb4227, de ugye azt sem lehet kapni. 1000-es darabszámokra lenne szükségem.
Pár ezres? Hát azt lehet, hogy nem lehet.
De a '80-as években sem volt semmi sem egyszerű. Nem volt rá dollár... Meg műszerekre sem. Meg embargó volt. Akkor sem volt egyszerű.
Külföldről sem megy? Elég sok telefont igényelne egy ilyen beszerzés.
Van abban üzlet, hogy pwm erősítőt csinálsz?
Természetesen külföldön nézegettem.
Nos éppen ez az indok amiért elkezd az ember alternatívát keresni bizonyos problémákra. A trafós gate driver amo Karesz ötlete eredetileg, az azért piszkálja a fantáziámat, mert jól kezelhető anyagokból elkészíthető. Bár nem célom, de ha mondjuk tudnék csinálni kapható ferritre olyan szintillesztő trafót, ami pár darab diszkrét alkatrésszel együtt egy 1-2 köbcentis hibridben összerakva gyártásba kerülne nálam, akkor elképzelhető lenne, hogy tothtechnika2 ebből gyártaná a PWM végfokait.
Az meg Peter65 ötlete, hogy rossz energiatakarékos fénycsövekből lehet kitermelni ezek a ferrit gyűrűket. "Sajnos" már ezeket is kiszorították a LED-ek, de még biztosan lehet találni néhányat.
Akkor folytatom a teszteket. Viszont nem fénycsöves gyűrűvel, hanem kétlukú balun maggal.
A kétlukú balun vasmag nem a trafó vasmagja, hanem az egymás mellé tekert , amúgy légmagos tápvonal trafó környezetét befolyásolja a viszonylag nagy veszteségével. A nagy ε, és µ miatt a beletekert tápvonal rövidülési tényezője nagy, ezért a szükségesnél sokkal rövidebb tápvonalra van szükség. Ha megnézel egy ilyen kétluku balunt, láthatod, hogy a beletekert tápvonal egy szimmetrikus 240 Ω -os tápvonal.
Minazonáltal beválhat a céljaidra.
Gondolom nem olyan célból gyártották hogy transzformátort készítsünk belőle, viszont csábít hogy nagy frekire használható. A középső "oszlopra" gondoltam tekerni (fűzni) három összesodort szálat.
Lehet hogy eredetileg nem erre találták ki a két lyukú vasmagot, de szerintem jó erre is. Úgy is készítettem ehhez hasonló magot, hogy 2db kis átmérőjű ferritcsövet összeragasztottam. Rövid impulzusokat szépen át lehet így vinni, viszonylag kicsi lesz a szórás.
Sziasztok!
A következő erősítőt néztem ki, ez egy TPA3116D2 sztereo erősítő modul az előző linken látható. Ez pont jó lenne nekem egy kisebb otthoni "5.1"-es rendszer hangdobozainak meghajtásához. Viszont egy olyan kérdésem merült fel, ha közös tápról menne, akkor nem fog összegerjedni a vivőfreki? Maga az IC támogat master/slave módot, de egy ilyen kész kapcsolást én nem igazán tudok módosítani. Hogyan kerülhető el az említett próbléma? Külön fémdobozokba kell tenni őket, vagy valamilyen szűrő kell a tápegységre? Bár a bemeneti GND-k is közösek ez esetben. Köszönöm szépen!
A A TPA3110-re esett a választás. Egyáltalán lehet valami negatív következménye, ha két D osztályú analóg bemenettel ellátott végfok IC-t közös tápról hajtunk? Gondolok itt gerjedésre, melegedésre? Nyilván a kapcsolófrekvencia eltér, de nem tudom pontosan ez miben nyilvánul meg?
3 ilyen modul lenne, illetve még lehet, hogy egy PBTL is.
Meg lehet jól csinálni, de általánosságban véve nem ilyen kínai nyákokkal. Ha szerencséd van jó lesz, ha nem, akkor vért fogsz izzadni vele. A szimmetrikus audio jel vezetés sokat tud segíteni, de ahhoz át kell akalítani picit a paneleket. (ha jól tudom ezek a végfokok eleve szimmetrikus bemetűek, csak a kínaiak nem úgy tervezik meg hozzá a nyákot. )
Legjobb eredményt az előttem szóló fórumtárs szerint is a szimmetrikus bemenettel lehet elérni. Szerencsém volt olyan TPA3116 nyákot szerezni, ahol a bemeneti kondenzátorok furat szerelt kivitelűel voltak, ezeket könnyű volt átalakítani.
Közös tápról hajtottam két PBTL modult 26V feszültségről, semmilyen fojtótekercs nem volt a táp körben. Viszont a bemenetekre tettem egy-egy aluláteresztő RC tagot 30kHz törésponttal, valamint a bemenetekre menő árnyékolt vezetékeket átfűztem néhányszor egy-egy kis ferrit gyűrűn. Már nem maradt utána hallható zavar. Nem tudom a master/slave milyen technikát használ, de én a 400kHz kapcsolójel esetén 100kHz jelet mértem a master kimeneten. Ha legközelebb lesz ilyen projektem megpróbálom az összes modult slave módban használni, és külső 100kHz mester oszcillátort fogok használni. Pontosabban nem csak a modulokat, hanem egy rezonáns SMS-t is ennek a feléről. Ha szinkronban tud kapcsolni minden, nagyon kis zavar keletkezik.
Köszi, akkor ha jól értem leginkább a bemeneti részen tud zajt összeszedni. Ennek az IC-nek nem szimmetrikus a bemenete?
A hozzászólás módosítva: Júl 10, 2022
Elvileg ez nem is támogatná a master/slave módot, illetve a legtöbb készen kapható kínai cuccon nincs is igazán előkészítve ez a lehetőség. Itt a TAS5630 topikban írtam arról az erősítőről, ami 8 csatornás BTL módban működik, a 4 IC tökéletes szinkronban 0 hallható zajjal teszi a dolgát.
Már rég rendeltem volna valami külföldi oldalról, de mindig ez zavart, hogy nem gondoltak a szinkronra vagy pl. nincsenek kivezetve a clip és otw stb kivezetések. Ez a kis tpa3110 panel annyira olcsó, hogy szórakozásnak/kísérletnek is jó, ezt azért mertem megvenni. Holnap kapom
Egyébként ha gerjedne, megpróbálom a 3 panelt egyesével fémdobozkába tenni, amin szellőzőnyílások vannak csak, és a dobozra rákötni a táp DC oldali GND-t. A tápegység kb 2 méterrel lenne odébb, onnét csak 2 vezeték menne az erősítőkhöz. A bemeneteket a fémdobozkákba szigetelt RCA-kon vinném be, így a táp GND-től külön megy. Ez így jó, vagy a doboz kösse össze ezeket a DC oldali GND-vel? Maga a 3 doboz össze lenne kötve egymással. A jelföldek, ha szigetelten viszem be, akkor alapból csak a hangkártyában vannak összekötve.
A gerjedés (pontosabban vivő interferencia eredetű zaj) nem mágneses vagy statikus úton keletkezik. A földhurkon keresztül kerül egyik modulról a másikra.
Mivel a jelföld és a tápföld a modulokon közös, a jelföldeket hiába csak a hangkártyán közösíted, mivel a táp GND-t nem lehet zéró impedanciával közösíteni, így a bemeneteken meg fog jelenni valamekkora kapcsolójel a másik modul felől, és a saját kapcsolójellel együtt ott is van a különbségi jel. A hozzászólás módosítva: Júl 10, 2022
Ez elég magas frekvenciájú jel, nem lehetne valahogy kiszűrni, illetve mi van akkor, ha 3 egymástól független tápot használok? Így tényleg csak a jelföldek vannak kapcsolatban egymással. (Lehetne venni 3db kapcslóüzemű tápot és lényegében 3 egyforma erősítő lenne)
Korábban írtam is, hogy a bemenetre kell tenni szűrőt. Én TPA3118PBTL modulokkal szereltem, közös tápot kaptak, és a bemeneteken 4,7kΩ sorosan, a föld felé 1nF. Ez kb 30-33kHz töréspontú aluláteresztőt alkot. A bemeneti árnyékolt kábeleket pedig ferritgyűrűre tekertem.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |