Nyilván nem arra gondoltam, hogy grammos mérleg van a kezemben, hanem pl arra, hogy az előző tákolmányomban egy piros kemény habszéles impregnált bordázott membrán volt, szemmel láthatóan vastag anygból. 20 éves sal. A ha31-422 szemmel láthatóan és tapinthatóan könnyebb anyagból van.
Bár a sal- hoz nincs adatlapom! Borzalmas hangja volt, huppogott az egész dobozzal együtt, 12mm-es pozdorja.
Merevítve szintet ugrott a doboz.
A mostani 18mm dupla előlappal megint sokkal jobb lett, de ennél már számolgatás is volt a méretezésnél.

Szóval a könnyű membrán engedékeny széllel túl magas Fs, a nehéz membrán nehéz széllel meg érzéketlen lesz, ha jól értem?

A töltettel mit érdemes kísérletezni?
Jelenleg 30 mm tojás szivaccsal van kibélelve, előkészülve a reflexre.
Tegyek bele szálas töltö anyagot?
Ezt úgy tudom, hogy tér növelö hatása van, elvileg nagyobbnak lesz érezhető a doboz térfogata?

Merevet írtam, nem keményet.
A szélek betörése miatt.
Valóban érződik némi ellentmondás a dologban, papír, vs alumínium membrán!

Zártnál mehet a vastagon, meg akár kitöltve az egész is! Igen némileg úgy hat mintha nagyobb lenne a doboz.
A reflex dobozt viszont nem csillapítjuk, ha jó! Vékonyan (1-2mm filc) borítva lehet javítani a doboz kongásán, de semmi több, mert pont a rezonáns működését rontja el!!

Ez elméletben jól hangzik, a gyakorlatban pont annyival csökken a doboz térfogata, amennyit beletöltesz. A reflex doboz falára rakott filc sem ér sokat, a doboz közepébe kell tenni lazán vatelitet, az a leghatékonyabb.

Én sem vagyok híve a teljes tömésnek! Én is csak "tojástartós" szivacsot használom.
Az általam említett programok számolnak is vele!


Pont annyit ér amennyit mondtam!De többet nem is kell..Tapasztalat!!
BP ládáknál használtam leginkább, eltüntette azt a halvány kopogását a ládának, és csak a masszív, tömött basszus marat ami, lerázta a lányok öltözetét!!


Ott nem áll meg magától!! Rögzíteni kell...
Meg elég szarul mutat a plexin keresztül, ha pont ott lóg egy rongy

Kicsit sem értek ezekhez a dolgokhoz és nem is szeretnék beleszólni, de úgy tudom, hogy a csillapítóanyagokban (például vatta, kőzetgyapot) lassabban terjed a hang - az elemi szálak között ide-oda verődve halad - tehát "faltól-falig" hosszabb utat tesz meg. Miáltal így megnő a hang hullámhossza, relatíve távolabb kerül egymástól a doboz két oldalfala. Tehát a vattával lazán kitömött doboz nagyobb térfogatú lesz. Mérve is (rezonancia frekvencia).

Ez éppen fordítva igaz, mindíg azt sikerült mérnem, hogy csökkent a doboz térfogata.

Valóban virtuális térfogat növelő a laza töltőanyag. A hatása azon alapul, hogy a levegő fajsúlyát növeli, vagyis nagyobb tömeget mozgat a rendszer. Természetesen ez csak akkor igaz, ha a töltet szabadon tud a levegővel együtt mozogni. Vatta+levegő hibrid anyag. A levegő nem lép ki a szálak közül, együtt rezeg vele.
Ha a töltőanyag merevségét növeljük, a hatás megfordul. Sűrű és erős hangtompító anyag (szivacs, filc), már nem tud együtt mozogni a levegővel, ezért a rezgő levegő átfúj a szálak között és veszít az energiájából, rontja a rezgőrendszer jóságát, csillapítja a dobozhangot. A levegő lassulás miatt még egy kicsit mindig csökkenhet a rezonancia frekvencia.
Tovább merevítve a csillapítóanyag sűrűségét, merevségét, már nem tud a rezgő levegő teljes mértékben behatolni a sűrű szálak közé, ezért a csillapító anyag mélyebb rétegeiben már nem mozog a levegő. Gyakorlatilag nem vész részt a rezonáns rendszerben. Az effektív rezgő légtömeg csökken.

Ugyanígy lefelé hangolná a rezonanciát, ha nem szálas anyaggal, hanem például széndioxiddal töltenénk tele a dobozt. Hélium vagy hidrogén töltetnél virtuális térfogat csökkenés tapasztalnánk, nőne a rezonancia frekvencia.

A lap alján: "The impact of damping materials on box volume"
http://www.troelsgravesen.dk/BOX-PORT-CALC.htm

Mégegyszer leírom, nekem nem sikerült ez méréssel igazolnom, csak az ellenkezőjét. Ráadásul nála még a sima szivacstól is nőtt a térfogat, hogyne.

Jaa, mert nem zárva mértem a dobozt.

Nagyon érthetően leírtad. Mentségemül tudom felhozni, hogy amit írtam, azt valamikor valahol olvastam és ez véletlenül így maradt meg bennem. Szerencsére nem foglalkozom hangsugárzó építéssel és nem is áll szándékomban a későbbiekben sem belemerülni ebbe a témába. Ezt a "műfajt" azok közé sorolom amik teljes embert igényelnek és egy egész élet kevés a "szakma" elsajátításához.
Emlékszem amikor gyerekkoromban Enrico Lojk megmutatta nekem hogyan szól a 20 Hz-es szinuszjel az öt mázsás 3 méter hosszú szubbaszus sugárzóján, hogy azt már nem füleddel hallod hanem "benned szól", belülről az egész testedben. Akkor világosodtam meg, hogy én többé nem építek hangdobozt. Miután eltávozott közülünk, az utolsó doboza kalandos úton hozzám került. Nekem hál' Istennek nincsenek ilyen gondjaim, hogy mi van benne és mitől megy le iszonyatosan mélyre.

Szerintem nincs mit mentegetni! Én is olvastam hasonló magyarázatot.
Mindkét magyarázat fizikailag helytálló, és együttesen vannak hatással a hang hullámokra.
Ha belegondolsz akkor mindkét eset ellenállás ként viselkedik, ha az ütközések miatt megnő az út, vagy ha a tömeget kell mozgatni, az ugyanúgy a hanghullám változását eredményezi.

Ha mérve más jön ki, akkor lehet a mérésben, vagy más körülményben van a buktató, esetleg a töltet anyaga, mennyisége okozza.

Mostanában láttam egy magyarázatot, hogy sűrűbb közegben miért halad a fény lasabban, amikor tudjuk, hogy a fény sebessége állandó!
A válasz az, hogy nem halad lassabban, de a belépésnél és a kilépésnél is törik a fény és hosszabb utat kell megtennie.

A hangnak más a terjedési sebessége különböző közegekben és pont erről is mostanában halottam, hogy meghatározták a hang maximális terjedési sebességét.
Mint ha valamilyen fémes anyagot említettek volna, hogy abban terjed a leg jobban.

Már nem tudom ki mit kérdezett, ezért ha nem neked szól, elnézést kérek. Úgyis elolvassta aki akarja.
A passzív sugárzóról esett szó. Mi is az előnye a reflex csővel szemben?
A reflex csőben lévő levegő tömege a dobozban lévő levegő rugóerejével egy rezgő rendszert képez. Egyelőre ne menjünk bele abba, hogy a beépített hangszóró mennyire legyen kemény rugózású, valamint erős motorral szerelt. Annyit elég most megemlíteni, hogy ha lágy és gyenge a hangszóró, akkor a reflex csőben lévő levegő nem rugóként érzékeli a dobozban lévő légtömeget, hanem szottyadt uborkaként. Az meg nem döng mint az éredt görögdinnye. A túl kis átmérőjű erős motorú, merev hangszóró pedig túl feszes, ezért nem rontja le a rezgő légtömeget. Jó erős bongó hangja lesz a hangsugárzónak. Ez tucc-tucc zenéhez kocsiba hülyülni jó.

De ott tartottunk, hogy reflex cső. Ha úgy akarunk mélyre menni hogy kicsi a doboz, akkor az abban lévő levegő nagyon kemény rugózású lesz. Egy kemény rugóhoz nagy tömeget kell társítanunk hogy alacsony legyen a rezonancia freki. A reflex csőben lévő levegő tömege a cső átmérőjének függvényében áttranszformálódik, azaz vékony csőben a levegő nagyobb utat tesz meg, ergó nagyobb sebességet ér el mint vastag csőben. Ez azt jelenti, hogy egy üreget ami esetünkben a hangdoboz, azonos frekvenciára tudunk hangolni nagy átmérőjű hosszú, vagy kis átmérőjű rövid csővel is. Akkor használjunk kis csövet. Csakhogy kis vékony csőben nagy lesz a sebesség a levegőnek, és fütyülni kezd mint egy síp. De ha a nagy cső nem fér el belül, kifelé meg csak megint a méretet növeli.
A megoldás, hogy nagy átmérőjű és rövid cső, csak a benne lévő tömeget kell megnövelni. Tehetünk bele széndioxidot, vagy vattát, de ezek csak 10-20%-al növelné meg virtuálisan a reflex cső hosszát. Valami nehezebb anyag kell. Legyen mondjuk egy deszkalap, amit légtömören tudunk beszerelni a csőbe. Persze könnyen kell mozognia. Nos, meg is érkeztünk a passzív membránhoz. Első nekifutásra egy hangszóró szegély meg egy kör alakú PVC lemez is megtenné, de ez imbolyogni fog. Tengely irányban stabilizálni kell. Kis BT hangsugárzókban is csak ilyen egyszerű gumi peremű korongocskák vannak, de legalább olcsó. Komolyabb sugárzóban fel lehet használni sima hangszórót, csak nem kell bekötni, esetleg még lehet fosztani mágnesétől is. Természetesen a membrán tömegén növelni kell. Magam is próbálkoztam néhány használhatatlan hangszóró passzív membránként való felhasználására, de mivel vajmi kevés információt lehet találni ilyenről, csak hosszas kísérletezés után jöhet bármilyen eredmény. Nem csoda hogy diy körökben nem terjedt el.

Nekem ez a passzív nagyon tetszik:
https://www.youtube.com/shorts/NsdGtU5Uy9U
Ügyes a srác, tpu-ból!

Sziasztok! Nyitott hátuljú gitár kombók-nál van valami tervezési szempont hangtechnikailag, vagy a doboz ez esetben csak a hangszóró felfogatását hivatott betölteni?

Szerintem ezek tipikusan "hangfalak", aminek a mérete meghatározza meghatározza a mélyátvitelt (lásd akusztikus rövidzár). De a gyatra mélyátvitel itt nem gond, mert a gitárban (de énekben sem) nincsen sok mély. Nem lehet véletlen, hogy nagyjából azonos méretűek szoktak lenni. Hangszórónak persze bírni kell a nyílt dobozban való működtetést...
Ezt érdemes elolvasni és eltenni.
Bocsánat, hogy hosszú, de legalább szakszerű és magyarul van.

Nagy köszönet!

Nem a kedélyeket kívánom borzolgatni...de párosítottam egy ilyen műa. hangládát egy Orion LA-1231 mélysugárzóval. A magas egy DR-4-es. A hangváltó alakulóban...
Mivel ez a hangszóró nagyon pontosan belepasszol az eredeti hangszóró helyére...ez került bele (amíg nem szerzek egy "jobbat"
Véleményeket szeretnék ...pro és kontra (hogy ez mennyire jó párosítás/"triosítás") Azt most hanyagoljuk, hogy a magas az jóval nagyobb hatásfokkal "szól"-ezt le tudom "halkítani".
Egy 150W-os UcD klón végfokkal van hajtva...

Bővebben: Link
Ez sem jó mélynyomó?

Qts 0,6
....szerinted???
Ez megint a "nehogy szétmenjen, ezért free-air"... semmirenemjó!

Most már csak az érdekelne, mi a kócért írogattunk mi neked az elmúlt napokban???

Egyébként ha bele tudod tenni 302 literbe....

0-200 Hz tartományról:

Vicces. A zárt doboz a 12 db/oktávval esik f3 alatt, a reflex 24 dB/oktávval. Tehát szó sincs akusztikai rövidzárról, nem létezik ebben a műfajban. Minkét típusú dobozban túlerőltetett hangszóró tönkre mehet.
Példaképpen első közelítésben:Két hasonló méretű, jól méretezett mélysugárzó, nagyjából azonos hangszórókkal.
A zárt f3 pontja cca 60 Hz, és 12 dB-vel esik.
A reflex f3 pontja cca 45 Hz és 24 dB-vel. Innentől ízlés kérdése, ki melyiket választja. Ez a két alapeset, és még vagy tucat dolog befolyásolja.

Mindegyikkel van valami probléma!
Nem minden paraméter szúr még szemet nekem, ezt a jósági tényezős dolgot sem tudom, hogy jól értem, ez a hatásfoka akar lenni a teljes elektromos és mechanikus rendszernek?
Van, hogy több idő kell, hogy összefüggéseket meglássak!
Nyilván aki ezzel sokat foglalkozik, annak egyből szemet szúr!

Pont ez a lényege, Ezért jó...

A mélyhangok hullámhossza méterekben mérhető. Az elemi szálak mozgásának mérete mm nagyságrend. Elhanyagolható.
Mindegy, mivel tömöd ki a hangdobozodat, laza hópihékkel, vagy 10 télikabáttal. A megjelenő 200 Hz alatti állóhullámokat nem tudod csillapítani, a doboz párhuzamos oldalfai között keletkeznek, ezt nem lehet felülírni. És nem ez a baj. Az állóhullámok felharmonikusa már bőven a hallás legérzékenyebb tartományába esnek. Eza baj.

Gondolom ez egy reklámszöveg G fordítása...................No comment

A jóság tényező itt nem azt jelenti hogy ez jó hangszóró. Nagyon leegyszerűsítve vegyünk egy veszteséges rezgőkört. Egy párhuzamos LCR áramkört. A rezonanciafrekit az LC rész adja, a csillapítást az R. Ha az R nagy, az L kicsi, a C szintén nagy, vagyis az LC elemek impedanciája alacsonyabb az R elemétől, akkor a rezgőkör jósága magas. Ha az R kisebb mint az LC elemek impedanciája, akkor a jóság kicsi.
Hangszóróra vetítve a membrán és az egész lengő rendszer tömege a kapacitás, a pille, a szegély rugóereje az induktivitása. Az R, vagyis csillapítás maga a membrán mozgását csillapító erő. Ennek egyik fontos eleme a rövidrezárt lengő tekercs fékezése a mágneses térben.

Itt egy észrevétel. Ha a lengő tekercset rövidzárral, vagy alacsony kimeneti ellenállású erősítővel hajtjuk, a jósági tényező alacsonyabb, mintha magas kimenő ellenállású erősítővel hajtanánk.
Kis szobai reflex szubomnak ha kikapcsolt erősítőnél megkopogtatom a membránját, semmilyen basszusa nincs. Rövidrezárt kapcsokkal, vagy bekapcsolt erősítővel ugyanígy megkopogtatva helyreáll az egyensúly. Ez a hangszóró nagyon igényli az alacsony kimeneti ellenállású, azaz magas dampingú erősítőt.

Nem volt szó állóhullámokról. Arról volt szó, hogy a megfelelő csillapítóanyaggal lazán kitömött doboz virtuális térfogata nő. Nem tudom hány százalékkal, mert nem foglalkozom hangsugárzó építéssel. Erről a hullámhossz növekedésről olvashatsz "Dr Tarnóczy Tamás: Fizikai akusztika" című könyvében.

Az lehet, hogy Te nem tudod csillapítani az állóhullámokat, viszont én ismerek olyat aki igen.
De ebbe a témába tényleg nem szeretnék belemerülni.
Nem tudom miért álltak fejre a képek.

Nincs ideális alkatrész, a hangszóró sem az, gyenge a hatásfoka, ha kivezérled %-ban mérhető a torzítása stb. Van a Lacinak egy jó cikke ami segítségével egész jól modellezheted szimulátorban a hangszórót, és könnyebb lesz megérteni melyik paraméter változása mit okoz. A járulékos problémákra (a huzal és a mágneskör melegedése, parciális rezgések, elektromágneses mező nemlinearitása, felfüggesztés hibái stb.,) pedig pont az a jó megoldás amit magam is alkalmaztam, több hangszóró vegyes kapcsolása (megnövel membránfelület), mert ekkor ezek a problémák sokkal kevésbé jelentkeznek mivel az 1db hangszórónak jóval kisebb teljesítménnyel kell dolgoznia.