Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Amatőr vagyok mint állat, de egy kapcsoló zárja az áramkört hogy világítson a lámpa, vagyis egy tranzisztort nyitnom kell, hogy zárja az áramkört? Nem csoda hogy belekeveredek
Itt más a helyzet. A tranzisztor nem sorba van a Led-ekkel, hanem párhuzamosan azokkal.
Ha ki van kapcsolva a tranyó, akkor az 1k által szolgáltatott áram, a Led-eken folyik át, tehát világítanak. Ha be van kapcsolva a tranisztor, akkor az levezeti az 1k áramát így nem jut áram a Led-eknek, tehát sötétek.
Igen, így néz ki, nem tudom, milyen hasonló mikrofon van, ami nem kondenzátor mikrofon!?
Nem vagyok annyira naprakész. Van műszerem, csak valahogy nem vagyok jó ezekből a mérési feladványokból, tranzisztort, diódát, tirisztort ki tudom mérni, többi dologhoz kevés vagyok, nem látom át az alap törvényszerűségeket, hogyan kellene implementálni a való világban!? Közben meglett a hiba, letépték az egyik csatlakozónak a házra menő átkötését. A hozzászólás módosítva: Aug 17, 2022
Sokszor leítták már, hogy az elektret mikrofon nem kondenzátormikrofon.
Biztos így van!
Én azt hittem, hogy ebben a kondenzátor fegyverzetek elvén működő megoldás van, mert sok helyen így hívják, gondolom, akkor tévesen, lehet a külalakja miatt, mert úgy néz ki. Most utána olvastam, hogy ennek semmi köze nincs a kondenzátorhoz.
Az elektret mikrofon tényleg a kondenzátor fegyverzetek elvén működik. A különbség az, hogy az elektroszatikus teret nem nagy feszültséggel, hanem polarizált membránnal állítják elő.
Elektret mikrofon szerkezete és működési leírása.
Sziasztok!
Lehet, vicces a kérdésem! Elektronikát, hogyan lehet visszarajzolni kapcsolási rajzzá? Van erre valami jó megoldás, vagy metódus, hogy honnan hová, hol kell kezdeni, esetleg valami szoftveres megoldás? Hangváltót szeretném visszafejteni, hogy valamit lássak belőle, hogy mi merre hány méter, csak elég sok alkatrész van benne, és nem tudom, hol kezdjek bele!?
Egyáltalán nem vicces, sőt nagyon is észszerű.
Mindenki egyéni kedve szerint foghat neki ennek. Van úgy hogy egy komplett áramkört rajzol vissza az ember, van úgy hogy csak egy részletét. Jellemzően hibajavításkor, vagy ha le akarod koppintani. Nyilván van egy észszerű határ a méretben, bonyolultságban, aminek egyáltalán érdemes nekiállni. Egy hangváltó elég egyszerű, simán vissza lehet rajzolni. Célszerű választani egy jellegzetes pontot, pl.: bemenet, kimenet, vagy bármi más, és onnan kiindulva a megfelelő rajzjelekkel rajzolva szépen alkatrészről alkatrészre megrajzolni az összekötéseket, áramkört. Egy oldalasnál könnyebb a helyzet, de két oldalasnál is megoldható, ha nincsenek alkatrészek alatt rajzolatok, ahol nem látod mi hova van kötve. Aztán a sziszifuszi türelemjáték után elvileg összeáll az áramkör. Van úgy hogy át kell rajzolni a már megfejtett részeket, hogy logikusabban adja vissza az eredeti áramkört. Pl.: bal oldalon a bemenet, és jobbra haladva végig a kimenetig.
Szia!
Kiegészítésként: egyoldalasnál lefotóztam a beültetést és a nyák oldalt elég pontosan, aztán pl. a nyákot tükröztem és rámásoltam a beültetést (vagy tetszés szerint fordítva ). Természetesen a nagyítással lehet nagyon pontosan megcsinálni. Kétoldalasnál már nyűgös.
Valami ilyesmin törtem én is a fejemet, de én rá akartam rajzolni a nyák tükrözött oldalára.
Hogyan másoltad össze a beültetést és a vezető oldalt, úgy, hogy látszódjon mindenből a lényeg?
Üdv! Összeraktam egy próbapanelen a lenti kapcsolást, de nem működik. Mikor áramot adok rá, egyik led sem világít, amiből arra következtetek, hogy mindhárom tranzisztor bázisára áram kerül. Érdekessége a dolognak, hogy ha bármelyik kondenzátort lehúzom, a tőle jobbra eső két led felgyullad majd kialszik egymás utánban, ahogy az meg van írva, de a három összhangja nincs meg.
Amíg ezzel kinlódtam, volt két alkalom amikor meg elindult a futófény, de ha lekapcsoltam a tápot, majd vissza, akkor sem indult el újra, vagyis érintkezési hiba szerintem nincs. Annyi változtatás volt az indiai gyerek kapcsolási rajzához képest, hogy BC182-es tranzisztort használtam, de szerintem ez nem olyan nagy változtatás. Egy napja ezen gondolkozok, és ami így furcsa elsőre a sima astabil kapcsoláshoz képest, hogy a kondenzátor akkor is töltődhet a ledeken keresztül, ha a tranzisztor zárva van, de az indiai gyerek videójában meg működött, úgyhogy biztos én szerencsétlenkedek
Úgy kötötted a tranzisztorokat ahogy a rajzon van, vagy úgy ahogy BC182-est kell?
Az emitterük a 0 V-on a kollektoruk a LED-eken?
Ez szépen fut körbe-körbe... : )
Szia!
Ez már volt régebben téma. Ott nálam okosabbak leírták a miértjét. Ebbe most nem mennék bele. Kíváncsiságból megépítettem én is. Nekem sem indult el magától. Bármelyik 22 µF kondira egy pillanatra párhuzamosan 220 µF el elindult. A neten van Triac-al ugyan ilyen kapcsolás az a táp ráadása után azonnal indul.
Én arra is gondolnék, hogy ha 5V-nál nagyobb a feszültség, az már a kétLED-es astabilnál, a tranzisztor emitter-bázisnál bizonytalanságot okozhat. Mert a bázis felőli oldal átbillenéskor negatívba kerül a 0-hoz képest, és ez ha meghaladja az emitter-bázis megengedet feszültségét ("emitter-base voltage" az adatlapon), akkor átüt.
Nem lehet, hogy itt méginkább? Tehát: -Vagy 5V tápról próbálnám -Vagy tennék minden emitter után egy-egy diódát (inkább ezt tenném) Van itt kép is erről a negatívságról:
Én is építettem valami hasonlót, egy RGB LED szalag három színe közötti áttűnést végzi. Nálam se indul magától, az egyik kondenzátorra betettem párhuzamosan egy másikat, melyet egy gombbal lehet egy pillanatra rákapcsolni, amitől az áramkör aszimmetrikus lesz és beindul. Az indító szerepű kondenzátort egy másik gombbal lehet kisütni, mert csak kisütött állapotban hatásos. ("Móricka rajz" mellékelve.)
Ezek a kapcsolások azért nem mindig indulnak el, mert a mai tranzisztorok bétája sokkal nagyobb, és a kapcsolások nem ere vannak méretezve. A 47K bázisellenállással annyira kinyit a tranzisztor, hogy a kollektora teljesen leül - azaz telítésbe megy. Ilyenkor viszont mint erősítő nem működik, azaz kicsi jelváltozásokra nem reagál, így az áramkör mint oszcillátor sem indul el.
Ha a tranzisztort olyan munkapontba állítjuk be, amiben aktív tud lenni mint erősítő akkor az áramkör el fog indulni. Erre az egyik legegyszerűbb lehetőség, ha a bázist előfeszítő ellenállást nem a tápra kötjük, hanem a tranzisztor kollektorára. Ilyenkor a kollektor feszültsége induláskor nem fog 0,6V alá csökkenni (B-E nyitófeszültség) mert akkor a bázisárama is megszűnne, ami viszont a lezárás irányába viszi, és ettől emelkedni fog a kollektor feszültsége. Másik megoldási lehetőség akkora bázisellenállás választása, amivel nem megy telítésbe a tranzisztor - azaz aktív állapotban marad, amíg el nem indul a kapcsolás oszcillátorként. Ez lényegesen nagyobb bázisellenállást jelent, és egyúttal kisebb kapacitású kondenzátorokat. További lehetőség ha eleve olyan kapcsolást építünk meg, ami stabil munkapontra van méretezve DC szempontból: Bővebben: Link Itt az oldal aljánál látható 3 és 5 ledes villogó kapcsolását érdemes megnézni. Ez megépíthető bipoláris tranzisztorokkal is, de azt kicsit másképp kel méretezni, mint az oldalon szereplő FET-es verziókat. Bővebben: Kapcsolási rajz A hozzászólás módosítva: Aug 19, 2022
Hello! Nem vetted figyelembe, hogy ebben a kapcsolásban a Led korlátozza a kollektor feszültségváltozását, ezzel a bázisét is..
Mondjuk sikerül csinálni egy invertert és a kapott feszültséget egyenirányítani szeretném.
Milyen diódát válasszak hozzá mondjuk 50 KHz -re. A rendelésnél ns értéket kell megadni. Hogyan tudom a frekvenciát ns -ra átszámítani? Biztosan van erre egy képlet, de én nem találom. Megadná valaki?
Köszi a hozzászólásokat, még megnézem 47K helyett 100K-ossal, de inkább keresek másik kapcsolást. A lábkiosztást természetesen nem kevertem össze, két alkalommal el is indult.
Jó az, ha keresel másikat?
Akkor minek fárasztottál minket, ha nem is ez érdekes?
Diódáknál az az idő a felépülési/feléledési idő. Ennyi idő kell neki ahhoz, hogy a záróirányú áram megszűnjön.
50 kHz esetén a periódusidő 20 µs. Egy periódus alatt az idő felét nyitva, a másik felét zárva tölti. Ha a 10 µs alatt 10-20 ns-ot tölt nyitva, akkor a teljes hullám 0.1 %-a megy a levesbe. A frekvencia növelésével ez az arány egyre rosszabb lesz, mert a dióda sebessége állandó. Magyarán minél gyorsabb, annál jobb. szerk.: Adatlapokban általában Recovery Time-ként szerepel az érték. A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2022
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2022
Na végül is meglett a megoldás (véletlenül)! Ha bármelyik ledre párhuzamosan kötök egy kondenzátort, akkor beindul a körforgás. Esetemben egy 35V 100 µF-os kondenzátorral, mert éppen ez került a kezembe, de lehet hogy van ideálisabb érték is.
szs: Én hamar feladom, de azt úgy szoktam, hogy egymás után háromszor
A periódusidő kiszámolása az egyszerűbb.
■ https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/T_f.html f = 50 kHz ► mérnöki; 4 számjegy ► T = 20 μs ■ Tápegységnél az egyenirányítón csak a csúcsfeszültség közelében folyik áram, lásd folyási szög. Amikor folyik az áram, becslésem szerint legyen a periódusidő 10 %-a. A diódának ez idő alatt vezetnie kell, legyen a feléledési idő a folyási idő 1 %-a. Én 20 μs * 0,1 * 0,01 = 20 ns nagyságrendű feléledési idejű diódát választanék, minél kisebb, annál jobb.
No, sokadik nekiugrásra:
1/50000, az képletnek számít?
DC-DC konvertert keresek, 15V-ból kellene 42V-ot előállítani. 15V-os oldal 10A terhelést enged, a 42V-os oldalon 2A-re lenne szükség.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |