EI33 van egy szatyorral, pc tápokból, el kell használni azt is valahova.
Toroidot meg venni, kísérletezgetni ...
Be kell férnie panellel, távtartóval 40mm-be, 1u rack dobozba.

Sziasztok!
Adott egy EV ZLX 12P panelje, ami egyszer már javítva volt a táp hibája miatt, majd néhány hónap múlva újra ugyanúgy elégtek az ellenállások, így megkaptam ajándékba. Itthoni használatú aktív hangfal lenne amúgy belőle, hobbi projekt. Tehát amikor hozzám került, már akkor sem volt jó állapotban, helyenként már javított, előzőleg leszakadt sávok, ilyesmi. Találtam egy kapcsolási rajzot, aszerint átnéztem, amit tudtam. A kondenzátoroknak kiforrasztva mértem az értékét, a diódákat csak megnéztem, hogy egy irányba vezetnek-e. Ellenállások közül volt, amit lehetett a helyén mérni, volt, amit ki kellett forrasztani. Az egyenirányító, R62-R71, R9, R13, R54, R55, D10 mérve rossz volt/elégett, Q1-2-3 és az I1 empirikusan lett cserélve. Összeköttetések elvileg stimmelnek. Képen mutatom, hogy mire jutottam.
100 W-os izzón keresztül ébresztettem, 0,13A-t jelzett a multiméter. A gond, hogy a Q2 melegszik, kb. 20s után kézzel érintve forró, hőkamera nincs. Így feszültséget sem tudtam mérni a trafó szekunder oldalán (az LM317 és 337 lábain) sem. Hol keressem a hibát, hogyan tovább?

A RET honlapján nézegettem az ETD49 vasmagot.
Mekkora teljesítményt lehet ebből kihozni és persze hogy lehet kiszámolni, mennyi menet kell a "kettőhúszhoz"?

A frekitől is függ, úgy 1,5-2kW körül át lehet vinni rajta. A 220-hoz sehogy nem kell számolni, mert ez ferrit trafó, vagyis 50Hz-en nem fog működni hanem mondjuk 50kHz-en, a hálózat meg egyen irányítva pufferelve nem 220 lesz hanem 320, szóval azzal kell számolni, azt a 40-50 menetet.

Köszönöm szépen.

Q2 azért melegszik mert a felső táp nem indult be, ha beindul akkor Q3 átveszi a IC tápellátását, és Q2 szerepe megszűnik. I5 optó környékét még ellenőrizd, nem zárlatos-e a kimenete például.

A rajzon barnával kiemelt ellenállásokból 4db NP a maradék kettő viszont a rajzon is van értéke. 47 Ohm.

Köszi, valóban erről lehet szó, mivel az előző javítás során is ki lett forrasztva az opto, ezek szerint cserélve is lehetett. Azt sajnos nem rendeltem a javitáshoz, és nem volt otthon. Most nyaralok, 25-e után jelentkezem a fejleményekkel, addigra megrendelem a cserealkatrészt.

Igen, ott az ellenállásoknál volt 2 db a 4.7Ω és a 47Ω helyén elégve, azokat cseréltem, és az R54-55 helyén is volt 2 ellenállás, az is elégett. Lehet az az előző javítás alkalmával kerültek oda, esetleg disszipációs felület növelés céljából?

Eddig kétfajta ferritmagot láttam.
Az egyiknél volt légrés a másiknál nem.

Mire való az egyik és mire a másik?

A légrés erősen befolyásolja, hogy a vasmagra készített tekercs (vagy trafó) induktivitása mekkora lesz, és mekkora áramtól megy telítésbe. Bizonyos tápegységek működési elve szükségessé teszi a transzformátor vasmagjában a légrés alkalmazását (pl. flyback tápegységek), míg más tápoknál felesleges vagy éppen káros hatású (pl. nyitóüzemű konverterek többsége).
A rezonáns tápegységek esetében is szükséges lehet légrésre a transzformátorban, de amíg egy flyback táp esetében ez az ezért kell mert a transzformátor egyúttal energiatároló elemként is működik, addig a rezonáns táp esetében csak a primer induktivitását állítja be, pl. hogy a tápegység ZVS módban tudjon működni - ez többnyire jóval kisebb légrést jelent mint ami egy flyback tápba kell.

Köszönöm szépen a választ.

Sziasztok!
Gondolom nagy fába vágom a fejszémet.....
Szükségem lenne egy 24V=>230V-os tápegységre, kb2kW teljesítményre.
Az érdekelne, hogy egyáltalán lenne-e esély egy ilyent házilag kivitelezni?
Méretezhetem-e ezt úgy mint egy rezonáns tápot? (olyant már többeteknek köszönhetően sikeresen tudok építeni)
Egyáltalán hogy lehetne ezt kivitelezni fizikailag egy trafón?

Ali-n vásárolható készen, és vásárolható csupi nyák is, meg kit-ben is.... trafót meg egy ilyen teljesítményűt kell szerezni, oda szokták írni hogy a 24V-os verzióhoz hány voltos traffancs kell.
már ha 24VDC-ből kell 230VAC
javasolt a Pure sine wave inverter keresgélés....
olyat érdemes aminek kikuglizható a kapcsi rajza, én a négyzetes nyákbóól vettem, világon nincs rajz hozzá, a nyákon az alkatrész értékek rajta vannak, meg sok fotó van a készen árultról. Még a fetek-re várok hogy megérkezzen

Amúgy inkább ide való a kérdésed: https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_1271.html

Nem 360-380V egyenre gondoltál véletlenül?Mert amit mondasz az egy inverter ami lehet négyszög kimenetű és sinuszos is és lehet kapni ill lehet készíteni is.rajz a kuglin rengeteg.

Szia!
A kapcsolóüzemű tápok bekapcsolási áramlökése ellen arra gondoltam, átrendezem a kondenzátorok mennyiségét.
Flyback tápoknál is láttam olyat, hogy mindössze 1µF a primer puffer, mint ahogyan az aktív PFC áramkörökben van. Egy keverőerősítő tápjában láttam, hogy a primer puffer ilyen kicsi, és a szekunder puffert növelik meg olyan mértékben, mintha hagyományos 50Hz-es táp lenne.
Nos, mivel a rezonáns félhidas tápnak is van egy áramhatárolása, szinte csak a primer puffer feltöltése okoz olyan áramlökést, ami többszöröse az üzemi áramfelvételnek.
Ha a primer puffert elhagynánk, vagyis olyan értékre redukálnánk ami csak a gyors 50-100KHz-es kapcsolójel számára alacsony impedanciájú, eltűnhetne a bekapcsolási nagy áramlökés. A szekunder oldali puffereket természetesen olyan mértékűre kell növelni, ami a hagyományos trafós tápok esetében megszokott, hiszen 10ms-onként csak egyszer kapna töltést.
Most készül egy ilyen kísérleti táp, lehet hogy nem jó ötlet, de gondoltam megosztom egy hozzáértővel.
Az vele a célom, hogy minél kisebb terhelést okozzak egy hálózatnak. Kis iskolai aulák, vidéki művelődési házak hangosításra esetén nem ritkán már a próbáknál leoldott a kismegszakító. Ezt kellene elkerülni.

Nem jó sajnos a logikád, nem azért ilyen, mert gondolod.
Amiket mondasz olyan flyback tápok, amik PFC funkcióval is rendelkeznek. A Flyback úgy vezérel, hogy a primer oldalon a flyback trafóra szinuszos burkológörbéjű áramot állítson elő. Legegyszerűbben úgy, hogy az egyenirányított szinusz formájú primer feszültséggel arányos áram jelig enged. A visszacsatolás pedig szándékosan lassan (az 50 Hz periódusidejénél lassabban) kompenzál.
Ha rezonáns konverteren itt az LLC konvertert érted, akkor nagyon széles bemeneti feszültségtartományról fog működni, így nagyon nehéz lesz megcsinálni konkrétan a ZVS működést. Meg kell egy okos vezérlés is: gondolj bele az LLC konventert ZVS tartományban kell tartania. Valamint a 100Hz-es búgás ekkor a szekunder kondikon fog megjelenni (hiszen a visszacsatolás lassú: elsődleges prioritása a szinuszos áramfelvétel tartása)
Másik dolog, hogyha ilyen nagy puffer mennyiséget használsz azt sok helyet fog foglalni, a nagyfrekvenciás áramút szempontjából a kondik egy része lesz csak közel, és azok jobban fognak terhelődni (melegedni). Ha szerencséd van önmagukban elviselik a fegyverzetükön folyó áramot.
Az áramlöket egyébként önmagában nem olyan nagy probléma. Kis teljesítményeknél NTC-k, nagyobb teljesítményeknél teljesítményellenállás alkalmazása relés rövidre zárással tényleg megoldja a problémát.
Ha érdekel szívesen küldök neked egy (angol nelvű) doksit az általad említett flyback PFC tápokról.

Értem.
Éppen ettől tartottam, hogy a ZVS pontos időzítéséhez a tápfeszültséget is viszonylag szűk tartományon belül kell tartani. Nem ok nélkül nem találkoztam még ilyennel.

A doksit szívesen olvasnám, érdekel a téma.
Előre is köszönöm.

Lorylacitól már megkaptad a választ, azok nem sima flyback tápok, hanem PFC funkciójuk is van - gyári erősítőkben is használnak ilyet.

Ha csak az áramlökést akarod limitálni, akkor NTC-s lágyindítót érdemes csinálni, akár több db NTC-t sorbakötve, és ezeket egy relével rövidre zárni némi késleltetés után. Régebben építettem egy leválasztó trafó + szabályozó toroid + műszer + túláramvédelem felépítésű készüléket. A leválasztó egy 800VA-es toroid trafó, és egy 4A-es kismegszakító van előtte. Persze a trafó induláskor simán levágta a kismegszakítót. Kipróbáltam, hogy hány db 4,7ohmos NTC-t kell sorba-kötnöm, hogy üzembiztosan tudjon indulni - 6db kellett hozzá (de ez még mindig kisebb helyet foglal el mint egy teljesítmény ellenállás). Ennyit már érdemes relével áthidalni, mivel így vissza tud hűlni, ezért következő indításkor ismét hidegen indul, és ellátja a feladatát.

Ha a töltőáram-impulzusok (is) okozzák a problémát, akkor csak az aktív PFC segít. Ez lehet a korábbiak szerint a flyback táppal kombinált, vagy külön PFC a rezonáns táp előtt. Kis teljesítmény esetén a PFC-s flyback, közepes teljesítményen, és 100% terhelés közelében is, a PFC+rezonáns táp a jobb hatásfokú.

A hálózati kismegszakítót a PFC nélküli táp áramfelvételének felharmonikus tartalma is terheli, ezért aktív PFC-vel nagyobb teljesítmény vehető ki a kismegszakítón keresztül, annak ellenére is, hogy a PFC hatásfoka is 100% alatti.

Nem a ZVS lesz a fő probléma, mert 1...10µF esetén nem fog leesni a primer oldali tápfesz (vagy csak kis mértékben), hiszen a szekunder oldal nem terhel - csak a csúcsokban. Viszont a rövid csúcsáramok miatt a primer oldalt erre az áramra kell méretezni, azaz sokkal nagyobb áramú, és nagyon alacsony Rdon ellenállású FET-ek kellenek, amelyek ráadásul az idő 80%-ában nem csinálnak majd semmit. Persze lehet olyat is csinálni, hogy a töltőáram szüneteiben a primer oldali vezérlést leállítjuk, akkor végképp nem lesz ZVS probléma, vagy mondjuk egy adott primer oldali feszültség-pillanatérték alatt nem megy a vezérlés sem - a hatás ugyanez.
De mivel ilyen tápok nem nagyon vannak gyáriban - valószínűleg nem ez a legjobb út a megoldáshoz...

"Single Stage PFC coverter" a jelszó.
CD...40 doksiban van leírva szerintem elég jól az elv az 5. oldalon nézd a 3. ábrát. Lehet látni, hogy úgy modulál, hogy a flyback áramtüskéinek a burkológörbéje egy szinusz legyen. Ez egy viszonylag egyszerű áramkörrel megy is.
Van más IC is, pl az NCP1652, ami erre van kitalálva, mellékelem adatlapját benne alkalmazással.
Jön egy raádás is: nem lehetetlen amúgy az LLC konverter, van egy ilyen (indiai, komolyan mondom indiai villamosmérnökök már MINDENT kitaláltak...). A hátránya az, hogy a FET-ek feszültség terhelése durván megnő, például 110Vac (amcsi) bementnél jók cask a 400V-os FETek.
Ez úgy múködik, hogy a diódahíd után rakja a (DCM módú) PFC-nek megfelelő induktivitást, és a félhíd alsó FETje egyben a PFC step-up konverterjének FETje ként működik, a félhíd felső FETje pedig a step-up konverter diódájaként is működik. Érdekesnek nagyon érdekes, hogy meréi -e megcsinálni? Azt döntsd el te

Köszönöm.
Átböngészem, legalább elméleti szinten erősebb leszek.

Sziasztok!

Egy olyan tápegységre lenne szükségem ami 310VDC-böl készít 56V DC. Minden bizonnyal jövőben 500V DC-re növekedne a bemeneti feszültség. Lítium akkumulátor töltéséhez kellene napelemes rendszerhez. A teljesítménye relatív magas 5kW-körüli, miből lenne érdemes ki indulni?
Inverteres hegesztő átalakítása szóba jöhet, vagy inkább megépíteni házilag?

Ez egy nagyon komoly fejsze. Az 5 kW körüli teljesítméyn mindenképpen teljes hidas tápot kíván. A 310V és 500V közötti különbség miatt két külön táp kell majd. Topológiára a jó hatásfok eléréséhez egy ZVS fáziseltolásos teljeshíd lenne az egyik jó választás, a TI-nek van rá jó cél IC-je.

Inverteres hegesztő szakaszos üzemre van fejlesztve, relatíve borzalmas hatásfokkal. Alapanyagait fel lehet használni, de egy ekkora trafó szétszedése önmagában elég nehéz.

Solar MPPT töltők között keresgélj! Vannak ilyenek, még univerzálisak is, amin többféle feszültségű és típusú akku beállítható. Ezeknél alap a nagy bemeneti feszültségtartomány.

Ha napelemes rendszerhez kell akkor az inverternek alapból tudnia kell ezt, ráadásul intelligens vezérlés kell az energia elosztásához, amit nem fogsz tudni házilag egyszerűen megoldani. És ha az 5kW-os rendszeredhez való lion akkupakkod van az tetemes összeg, ahhoz képest a 150-250 ezer forintos intelligens hibrid inverter költsége elenyésző.
Ugye, a nem hálózatra táplálós rendszer az úgy van kitalálva, hogy amíg süt a nap addig a napelemek áramát használja, miközben tölti az akkupakkot is, ha nem süt akkor az akkupakk áramát, ha meg már egyik sincs akkor kapcsol át a közüzemi hálózatra, ami ha jól van megtervezve a rendszer akkor nem nagyon történik meg, csak olyan esetekben amikor napokon át nincs napsütés.

Van már meglevő ON-grides rendszerem üzemben. Azonban a relatív sűrű áram kimaradás miatt szeretném a ház egyes részeit UPS-ra kötni. Ehhez vásároltam már egy Kínai 5kW-os inverter/töltő minden egyben dolgot azonban pont olyan szerencsém hogy a PV-része nem működik. Csak UPS-ként hajlandó. Egyenlőre nem szívesen adnék ki megint egy zsák pénzt egy vagy jó vagy nem eszközre. Úgyhogy úgy gondoltam úgy fogom meg foltozni hogy az akkumulátort külön fogom tölteni solárról ha szükséges. 6kW panelem van 2 sterlingben . Jelenleg 320 volt az üres járati feszültség. Nem nagyon akarok sokat foglalkozni igazából vele. Mert ha szigorúan veszem elég nekem 1kW-is úgyhogy a hatásfok sem lényeges, csak hogy az akku ne merüljön amíg van nap.


Egy olyan ötletem van hogy 4drb számítógép tápot neveznék ki töltőnek.

Az on grid rendszerednél sem kéne lennie áramszünetnek, hacsak nem olyankor van amikor épp nem süt a nap. A kínai inverter vásárlása előtt meg nézelődni kellett volna, mert vannak olyanok amik minden igényt kielégítenek, úgy működnek ahogy leírtam, már ha teszel akkupakkot is mellé.
Jellemzően 80A-es maximum töltőáramot tudnak. Annyi szerintem nem kell, 30-40A elég, azt tartósan tudná a volt cikkemben lévő UKT táp is, egyszerű mint a faék, állítható a feszültsége és az árama is ami töltéshez nem utolsó szempont, főleg lion cellák esetén.
De lehet hogy egyszerűbb lenne ha lenne pluszban 2-3 táblád ami közvetlenül csak akkut töltene.

Hálózaton van szünet sűrűn sűrűn(4-5 órán keresztül is), és akkor az inverter lekapcsol. Egyszerű Fronius 6kW-os. Na most ezeket az időközöket akarom áthidalni(havi 3-4 alakalom is). A kínai inverteremnek tudnia kellene csak selejtes darabot kaptam, a pénzt a paypal vissza adta, az inverter meg itt maradt félig hibásan, valószínűleg processzor bajos mert energetikailag rendben van.
Olyan sok pénz nem akarok akkumulátorba tenni hogy ezt át hidaljam, főleg úgy hogy 6kW panelem már van és általában napközben vannak a kimaradások. Jelenleg 30Ah 48V(14s litium) akkum van. Azt kellene töltögetni menet közben, amit az inverternek lett volna a feladata ha nem futok rá egy hibásra.

A cikk az törlésre került, mert nem találom...

Megint csak az inverteres hegesztőfelé gondolkodok mivel van pár 400A-es leselejtezte gép amit talán lehetne buherálni (100A-100% ív idővel nevetve tudnak, migatronic, cebora)

Írtam privátot.

Sziasztok.Szükségem lenne DC600V 30V 1A tápra.Tudna valaki ebben segíteni.A lehető legegyszerübb nem célic megoldás lenne a legjobb.Nem szükséges izolált legyen jó lenne ha minél alacsonyabb feszről indulna mert segédtápnak kellene és elöbb kellene feléélednie mint a teljes főtápnak.A főtáp 600V ból kellene üzemelnie.