szia! Én inkább azt csinálnám ha van rá hely a csévén hogy rátennék még pár tíz menetet és sorba kötném az eredeti primerrel. (persze tekercselési irányban helyesen!)
A másik ötletem, hogy ha csak az a gebasz hogy a fűtőfeszültség magas, akkor megpróbálnék valami félvezetős szabályozót csinálni a fűtőkörre. Így már lehet akár egyenárammal is fűteni csökkenhet a nem kívánt brumm is ha van. Az esetek nagy részében nem szokott gondot jelenteni ha az anód táp kicsit nagyobb. (legalábbis nekem ez a tapasztalatom)
De ha nagyobb a fűtőteljesítmény akkor szinte azonnal elmászik minden munkapont. Bár a kicsi túlfűtés még mindig kisebb gond mint az alul fűtés szerintem .

De majd a nálam sokkal tapasztaltabbak véleményére is kíváncsi vagyok.

Szervusz!
Ha van hely plusz néhány menet fűtőtekercs kiegészítéshez, az a legjobb. Néhány menet, ellenfázisba kötve az eredeti fűtőtekerccsel a pót feszültség levonódik.
Ha nem lehet ráfűzni ezt a tekercselést, akkor meg kell becsülni, hány watt a jelenlegi trafó teljesítmény. Például 300Watt, akkor egy ilyen teljesítményű (30VA) 230/12V-os trafót elhelyezni a készülékbe és a szekunderét a primerrel ellenfázisba bekötni.
Fázishasogatást, kapcsoló üzemű tápokat a csöves technika 10 m-es körzetébe - személy szerint nem tennék.

Végül a legegyszerűbb egy kis értékű soros ellenállás kötve a fűtőtekerccsel...

Tegyél sorba a fűtéssel egy ellenállást. Fűteni az is fog, de nem kell trükközni semmivel. A PCC88-nak mondjuk pont 7,2V kell.

Végre szakítottam időt a csöves trafóra. Most több műszerrel is mértem, fűtés 7,8- 8,2 volt. Anód feszültség 420 volt helyett 540 volt. Úgy döntöttem csinálok feszültség szabályzót a fűtésnek is, meg az anódnak is.

Audió célokra szánt transzformátoroknál látni, hogy a tekercselésre és a vason kívül körbe réz fóliát tesznek. Első kép. Ér ez valamit vagy csak szemfényvesztés. Mivel nem mágnesezhető anyag a mágneses árnyékolásra nem jó, kapacitív csatolást csökkentheti, de a trafó és egyéb alkatrészek közötti távolság miatt az eleve nem lehet túl jelentős. És ha mégis, akkor miért nem a tekercselés teljes szélességében?
A két tekercs között a közelség miatt van értelme a réz fóliának a kapacitív csatolás csökkentése végett.

Második képen egy korektnek tűnő vas kupak van árnyékolásnak, ami teljesen körbe veszi a tekercselést, ez mágnesesen és kapacitív csatolás ellen is árnyékol, Szuper.
Itt viszont a vasat tekerték be réz fóliával, ennek nem látom semmi értelmét, ez mire jó?

Ha már épitettél egy érzékenyebb erösitöt, akkor talán találkozhattál azzal a problémával amit a trafok okoznak az a brumm és az erösitö zajszintje, ami azután terjed az egész fémdobozban. S néha csodálkoztunk milyen bonyolult modon meg helyzetbe vannak beépitve a gyári erösitökbe.
Én is az elsö erösitömben sok évtizeddel ezelött megszenvedtem az akkori árnyékolatlan trafoval. Végül kapott egy zárt permalloy dobozt és jo 25 cm-re volt az erösitö bemeneteitöl meg az elöerösitöktöl, és még igy is el kellett vagy 30 fokban forditani, hogy teljesen eltünjön a brumm az erösitöböl.

A szórt mágneses tér ellen sokféle módon lehet, kell védekezni. Ezek közül kettőt mutatsz be.
Az egyik, hogy lágy mágneses (vas, vas tartalmú) ketrecbe teszed, így a mágneses erővonalak a vas árnyékolásban záródnak, mivel a levegőnek sokkal nagyobb a mágneses ellenállása.
A másik megoldás, hogy a szórt mágneses teret jó vezetővel zárod rövidre, ilyenkor a a jó vezetőben örvényáramok keletkeznek, aminek az ellenkező mágneses terei kioltják, vagy legalábbis jelentősen csökkentik a szórt mágneses tér hatását.
A kapacitív úton terjedő zavarok ellen az elhelyezéssel, és szintén árnyékolással tudsz védekezni, a két vezető közötti kapacitás annál kisebb, minél nagyobb a távolság, illetve ha a primer, és szekunder közé, egy földelt, nem rövirezárt menetet (fóliából, vagy egy sor egyik végén földelt tekercset) teszel.

Köszi, így már világos. A lényeg, hogy ez a külső réz szalag rövidre zárt.
A második képen viszont így sem látom értelmét körülvenni réz szalaggal a vasmagot.

Pedig biztos, ami fix!

A második kép: pedig minden egyes lemezillesztésnél "kifújhatnak" az erővonalak annyira, hogy egy hajszálnyi zavart okozzanak.
Természetesen ezzel senki sem foglalkozik, ha az egész trafó mágnesesen is árnyékolva van.

Ami ott esetleg "kifúj" azok az erővonalak "párhuzamosan" futnak a réz szalaggal, azokon az nem segít, de szépen mutat a réz
Akkor már inkább mágnesesen árnyékolni az egészet egy ferromágneses dobozzal, de az lehet, hogy nem néz ki ilyen jól.

Azért az elektrodinamikában van egy két dolog, amit nem árt tudni. Biztosan tanultál róla fizikaórán, vagy villamosságtanból.
Nem árt tudni azt sem, hogy mi mennyi, meg hány éves a kapitány.
A transzformátorban használt anyag µ -je nagyjából 7000, ami azt jelenti, hogy a vákumnál (levegőnél) 7000 -szer jobban gyűjti a mágneses erővonalakat, azaz ennyivel jobb a mágneses vezetőképessége (kisebb az ellenállása). Ez addig igaz, míg a vas telítésbe nem megy. Azért ez sem hirtelen történik, ahogy a (B, H) hiszterézis görbén is látható. Ha a vas telítésbe megy akkor a vas, mintha ott sem lenne.
Így nézve a rézszalagos konstrukciót, a helyzet úgy áll, hogy van egy "légmagos" tekercsünk, és körülötte egy réz "cső", azaz rövidrezárt menet. Ettől kezdve az, hogy "párhuzamosan futnak", nem releváns. Viszont a jól tervezett transzformátorok esetén jelentkező csekély szórást is el lehet nyomni ezzel a módszerrel. Oszcilloszkópokban, TV -kben, ahol a helyzet igen kényes az elektronok eltérítése miatt, ott kell igazán védekezni a szórt mágneses terek ellen.
Érzékeny erősítőbe olyan transzformátorokat kell tervezni, amik még véletlenül sem mehetnek teljes telítésbe, de még a közelébe se. (erőátviteli transzformátorokban kissé más a helyzet, és ott akár még hűteni is lehet)

Tegyük fel, hogy nincs ott a vasmag. Csak a primer tekercset és a rövidre zárt szalagot nézzük. A kettő csatolása akkor lenne a legnagyobb ha a tengelyeik párhuzamosak lennének és egybe esnének. Ez meg is valósul az első képen lévő transzformátornál. A másodiknál ahol a vasmagot futja körbe a rövidre zárt szalag, ott viszont a primer tekercs és a rövidre zárt szalag tengelyei merőlegesek egymásra, azaz a két tekercs között minimális a csatolás.

Nézzük másképpen a dolgokat. Az EI vasmagnál az "E" közepén van a tekercs, a két szélén pedig nincsen, ott záródik a mágneses kör. Tipikusan 1/2, 1/4 és 1/4 arányban oszlanak meg a keresztmetszetek. Optimális esetben minden itt záródik. Ha erre kívülről teszünk egy rövidrezárt menetet, akkor az semmit nem zár rövidre. Ha mégis, akkor olyat, aminek semmi keresni valója nincsen ott, tehát hasznos.
A díszcsavaros fekete zongoralakkos deklik meg már csak design elemként is megállják a helyüket, minden egyéb indoklás nélkül is.

Szóval ez inkább szép, mint hasznos. De ha ez kell a népnek ...

A Gábor azt mondta, hogy a dekni dizájn elemként is megállja a helyét. A hangsúly az is -en van. Egyébként a feladatát látja el.

Én nem a dekniről beszélek, hanem a réz szalagról a második képen. A dekniről nincs vita, ellátja a feladatát.

A réz szalag is ellátja a feladatát, egyébként ezt a megoldást többnyire zárt helyen (belül) alkalmazzák, a dizájn csak hozzáértőknek látszik, azok meg többnyire nem foglalkoznak holmi földi hívságokkal.

Ha M magra tennék a réz szalagot, én is azt mondanám, hogy értelmetlen. De E-I magnál, ha felváltva lemezelik és akármennyire összeszorítják, akkor is van átmenet (légrés) ahol kiléphet erővonal. Amint át akarna lépni a réz felületen, jön az örvényáram, ami visszatolja. Igaz, kifelé ennek az örvényáramnak is van mágneses tere, de gondolom, töredéke annak, mintha nem lenne ott a réz. Legszebb az lenne, ha a rézen kívül még egy lágyvas (dinamólemez?) szalag is futna körbe.

Értem, és köszönöm pucukának és neked is a magyarázatot.

Én még nem találkoztam olyan japán hangerősítővel, amelyiken ne lett volna külső réz rövidzár, a legtöbbön meg a vasat körülölelő lágyvas "ketrec" is az is akár több menettel. Aztán ráadásul ezek a vasak kiválóan gerjeszthetők is. (Azt hiszem, élnek is a lehetőséggel, így fokozottan jó szolgálatot tesz a trafó árnyékolása.)

Ennek szerintem két fő oka van.
Az egyik, hogy nem kell jelentősen túlméretezett trafót beépíteni, másrészt a jelentős méretű puffer kondi miatt. Az egyenirányításkor jelentős csúcsáramok folynak, igen rövid ideig, amik a trafót legalábbis a töltő impulzus idejére telítés közeli állapotba viszik. Az ezért megnövekedett szórás miatt szükséges a trafó árnyékolása.

Egy trafót nem a (töltő)áram visz telítésközeli állapotba, hanem a tekercseire rákapcsolt feszültség. Ez alakítja ki a gerjesztését, vagy ha úgy tetszik a fluxusát, vagy a vasban levő indukciót. Az áramnak semmi köze nincs az előbbi értékekhez. Sőt, az indukció még csökken is kissé, hiszen a tekercselés ohmos ellenállásán esik feszültség, amivel ( vektorosan ) csökken a tekercsre kapcsolt feszültség értéke, így az indukció is.

Sziasztok

Az alábbi oldalon található elektroncsöves erősítőhöz szeretnék hálózati transzformátort készíteni.

Van egy nagyobb jó régi transzformátor aminek esetleg fel tudom használni a Primer tekercsét?
Érdekes tekercs mert a Primer tekercsről le lehet húzni a Szekunder tekercset ami már nincs a legjobb formában, de a primer rész még eléggé egyben van.
A transzformátor primer oldala ⌀0,7-es huzallal van tekerve. Találtam transzformátor méretező programot, jól lehetnek megadva ott az adatok?

Esetleg vannak még sorkimenő transzformátorok, ha ez nagy lenne.

Ez ballisztikus rakétával bolhára. Harmad ekkora is bőven sok hozzá.
Nem szeretem ezeket a méretező táblázatokat, egyedi kiszámolásnál megbízhatóbb nincs.

Az excel táblázat is pár perc alatt megírható.

Azt a trafót teljesen újra kellene már tekerni, úgy el van öregedve azon a huzalon a lakkozás, és a lemezek is rozsdásak. Keress inkább bontott rádió trafót (pl. Velence deluxe) annak a trafója egy az egyben felhasználható a projekthez.

Annak, aki ért hozzá. De sosem kapod az optimális eredményt.

Én a Magyari féle könyv szerint írtam egyet. Mellesleg milyen gerjesztést szoktatok választani? Én 0,9 és 1 között hangulattól függően.

Azt miből látod, hogy a (primer) huzalon el van öregedve a lakkozás?
Vannak gyárilag ilyen színű lakkozások, a kép alapján ezt nehéz lenne megállapítani.