Ezt is leírtam, mert igyekszem pontosan fogalmazni (muszájból).

Emellett van a hangelhalás jelensége (a mélyhangok messzebbre terjednek).
Meg még rengeteg dolog befolyásolja milyen hangot fogunk hallani ugyanabból a hangforrásból.

Azon gondolkodom, hogy mit nem értesz azon, hogy a cél a felvétel minél pontosabb visszaadása, nem a felvétel körülményeinek a kompenzálása.

Azt nem érti, hogy annak mi köze van a magas hanghűséghez? Amiről te beszélsz, hogy minél tökéletesebben visszaadni ami a lemezen van, az volt az első lépés valamikor a 70-es 80-as években. Csak azóta eltelt az a 40-50 év és a népek akik ezeket hallgatták, beleértve természetesen a gyártókat és a mérnököket is, rájöttek arra, hogy az így "tökéletesen" visszaadott valaminek vajmi kevés köze van a hanghűséghez, merthogy a "tökéletes" végeredmény ami a hangszóróból jött annak csak elég gyengén sikerült másolni a valóságot. Így alakult ki az audiofília, ami a valóság visszaadására törekszik. Ez a második lépés, itt tartunk most. Már aki, mert van aki leragadt a múltban, és kb. nem is érti miről van szó. És akkor most én is mondhatnám, hogy azon gondolkodom, hogy mit nem lehet ezen érteni?

Ha a felvétel rossz, azt nem az erősítővel kell megoldani. Te elismered, hogy az erősítőd színezi a hangot, a torzítása brutális, majd hanghűségről beszélsz. Na ettől van a kognitív disszonancia, ami nekem problémát okoz, amikor ilyesmit olvasok.

Kb. minden felvétel rossz, minden erősítő torzít valahogy valamennyit, a hangszóród meg annak a százszorosát. Magyarázd már el nekem, hogy akkor ebből hogyan jön ki az amiről beszélsz? Matematikailag is sehogy. Egyébként, épp azért építettem ezt a csövest mert ez nem színez, még úgy sem mint egy tranzisztor, és a torzítása sem akkora ha nincs koppra hajtva. Hallgatni is csak azért hallgatom, mert akkor kapom a valósághoz legközelebb álló hangot ha ez van bekötve a rendszerebe. És innentől engem teljesen hidegen hagy hogy miről mit gondolsz, mert a gondolataid teljesen irrelevánsak abban hogy én mit hallok. A lényeget meg leírtam, ha nem érted meg arról nem én tehetek, attól a valóság még az ami.

"kognitív disszonancia" Nagyon találó a helyzet jellemzésére.

Ha ennyire hidegen hagy, ne válaszolj nekem címezve, pláne akkor, ha nem neked válaszoltam.

Nem baj ha nem érted, hogy olyan lovon lovagoltok, ami halva született!

Hagyd rá. Ő maga írta le, hogy azt kell visszaadni ami a lemezen van, hogy az nem is közelíti a valóságot az meg lényegtelen. Meg a csatolókondi is csak akkor nem jó a jelútban ha az az erősítőben van (ja, és 10 ezer mikró kell bele ) , ha ott van egy 10 mikró smd a CD játszóban az már ott jól van, annak a fázistolása szintén jó dolog, és ugyanez igaz a doboz hangváltójára is, meg annak a fázistolására is, a hangszóró 0,3%-os torzítása az meg egyenesen szuperhifi. Az a lényeg, hogy az erősítő makulátlan legyen mert akkor az mindezt kompenzálja.

Valóban nem értem, mert nem adtál rá semmiféle racionális magyarázatot.

Nem, ez egy hobbi fórum. Ami ugyan nem zárja ki a szakmaiságot sem, de nem igazán bölcs dolog egyetemi jegyzet helyett forgatni.

Ezt a nyolcvanas évek közepén próbálgatta a Philips. És úgy rémlik, hogy a célja a hangszóró membrán vadlengéseinek a kompenzálása volt. Á visszacsatolás hatására, amit az érzékelőről vezettek vissza, úgy vezérelte a hangszórót, hogy annak a kitérése hűen kövesse a vezérlő jelet. Aztán valahogy eltűnt a kínálatból.

Sajnos, az MFB csak a lengőcséve mozgását tudta valamennyire kontrollálni. A membránnak vannak parciális rezgései is, amire nem hat.
Pár éve mintha láttam volna MFB-s mélynyomó dobozokat.

Emlékeztem ilyen ajánlásra, meg is van. Sipos Gyula úr 1977-es RTÉK.33. oldal.
Nem találkoztam akkor és azóta sem a kipróbálásra, tapasztalatokra...

Ez az: Philips 22RH541

Huhh, mennyi kondi a jel útjában ...

Hogy legyen benne egy kis szakmaiság is...

Az a vicces, hogy a mikrofonnal mért kompenzáltnál jobb eredményeket mérek úgy, hogy a szoba akusztikája nagy lófütty és még a klíma is búg a háttérben, ráadásul a 30Hz már nem az erőssége a hangszórónak.

A 60 és a 90Hz is kb. -44dB.

Ez így van. Egészen extrém geometriákat tud produkálni a membrán működés közben, amik mind hatással lehetnek a lesugárzott hanghullámok jellemzőire.
A lengőcséve rángatja a közepét, a valamilyen gumi, vagy elasztikus perem meg próbálja ezt féken tartani.

Klassz kis irományok, köszi a nép nevében. Le is töltöttem mindkettőt.

Klassz, hogy megtaláltad. Én csak az akkori cikkekre emlékszem, hogy olvastam róla, de magának a kütyünek a szervizkönyvét most látom először.

Ez szép. De mekkora a teljesítmény és a hangnyomás ennél a torzításnál. Talán az sem mindegy.

Érdekes kapcsolás, mert itt a visszacsatolás érzékelője maga a hangszóró. Nem kell semmit pluszban rászerelni. Amíg a lengőcséve mozgása együtt történik a vezérlőjellel, addig normál módon működik, de a hangszóró rezonancia frekvenciája közelében, ahol a membrán önálló életet él, a hangszóróban indukált feszültség és a kimenő jel különbsége képezi a visszacsatolás alapját.

Bélának...

Köszönöm, amint gép elé kerülök meg is nézem.

Egy érdekes beszélgetés Douglas Self, Edmond Stuart, Bob Cordell és más neves tervezők között a TMC-ről, valamint Peter Baxandall hagyatékáról, #864-től.

https://www-diyaudio-com.translate.goog/community/threads/bob-cordells-power-amplifier-book.171159/page-44?_x_tr_sl=en&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=wapp

Rendületlenül olvasom ezt a diyAudio-t, Nem egy habkönnyű olvasmány, van, hogy 10-15 oldal/nap sebességgel haladok, mivel néha egy-egy hsz-en órákig elmerengek, néha le is szimulálom ha valamit nem értek. De fantasztikusan mennyire izgalmas és magával ragadó az egész (legalábbis azok a fejezetek amikbe eddig "belefutottam). Szinte ugyanazokat problémákat tárgyalják amik személy szerint engem is foglalkoztatnak az utóbbi időben. Talán majd később írok ezekről.

Érdekes nekem, hogy a - letöltések számából ítélve, ami 20- és 200 között változik - világon milyen kevesen érdeklődnek azon témák iránt, amik az erősítők lelkivilágának mélyrehatóbb tanulmányozásával foglalkoznak. Az erősítőkhöz viszont mégis mindenki ért.

Sajnos elég sok kifejezés van amit le kell fordítani magyarról-magyarra, de hozzá lehet szokni. Mint pl. a "sapka,kupak" = kapacitás, az elfordulási sebesség = jelemelkedési sebesség... és az eredeti nyelvben is rengeteg a rövidítés amiket ki kell következtetni, megjegyezni, megtanulni.

Ez most egy mellékszál, aminek semmi köze nincs ahhoz ami engem jelen pillanatban érdekel, de mégis érdemesnek tartom arra, hogy kitegyem ide. Nevezetesen a visszacsatolt és visszacsatolás nélküli erősítők vitáját zárja le - saját szemszögemből nézve véglegesen. Magyarázatul szolgál bizonyos dolgok megértéséhez és tisztánlátásához. Érdemes figyelmesen elolvasni minden betűjét annak amit Cordell leírt és (Ő is) mért/szimulált. És a többiek sem "Kakkuk Marcik". Itt is vannak késhegyre menő viták, anyázások, egymás lehülyézése, kitiltások... csak "valamivel" magasabb a színvonal, mint nálunk.

Van ez a Petrov Alexandr Afanaszjevics. Mindenki bohóckodásnak tartja azt, amit művel a diyAudio-n. Az is lehet, hogy csak rosszul adja elő a dolgokat. Elég sokat gondolkodtam ezen. Néhányan azért felvetik: mi van akkor ha mégis igaza van? Érdemes néhányszor elolvasni azt amit a torzításról ír. Nagyon valószínű, hogy nem minden elmélete helyes - talán nem Burts jellel kellene demonstrálni az első-ciklus torzítást. Minden esetre a végén a tizedére csökkenti egy Hafler végfok keresztezési torzítását a csoportfutási idő helyes beállításával és a határfrekvencia kiterjesztésével.

A Billingva-ról szóló írás lényege a csoportfutási idő megértése azok számára akik előtt még nem világos.
A Graham cikk az első-ciklus torzításról szól, nincs különösebb jelentősége, de érdemes átfutni ezt is.

Korrektnek tűnik amit ír, de megint az a helyzet, hogy olyan tranziensek mellett jelentkezik a probléma, amire egy 192KHz-es mintavételezésű DAC sem képes. Ez olyan mintha az autó felnijének deformálódását vizsgálnád egy családi autón 400Km/h mellett, ami igaz, de nem releváns szerintem és nem fordul elő az életben.

Nem tudom megítélni igaza van-e, vagy sem. Azt írtam, elgondolkodtam rajta. És azt is, hogy érdemes többször elolvasni Petrov írását. Elsőre nem biztos, hogy minden érthető lesz.
Hasonlítsd össze a Hafler szimulációiban a 3-as és a 17-es ábrát. A keresztezési torzítás csökken drasztikusan még pedig úgy, hogy a magasabbrendű felharmonikusok tűnnek el a jelből. Ezekre a "tüskékre" nagyon érzékeny az ember hallószerve. Van rá magyarázat is, hogy miért. Minél keskenyebb egy impulzus, annál szélesebb sávban terül el. (Gondoljunk egy kondenzátor kisütésére rövidzárral.) De ezt nem nekem kell elmagyaráznom, megmagyaráznom még kevésbé. Van szakirodalma, van matematikai leírása. Elolvasni nem tudom senki helyett, csak ajánlani tudom ezt a nagyon jó, könnyen érthető, jól átgondolt kis jegyzetet. Mivel hárman sem fogják végig olvasni, kiemelem az idevonatkozó részt.
Az első a "tüskékre" vonatkozik (Dirac-delta impulzus), a második az erősítők kiegyenlített fázismenetére (akár).

Nincs szükség 192 kHz-es DAC-ra, meg ulltrahang-tartománybeli vizsgálatra, elég megérteni az erősítők belsejében lezajlódó folyamatokat hangfrekvenciás tartományban. Ennek következménye lesz annak megértése is, hogy hogyan viselkedik a vizsgált erősítő 1- vagy akár 50 MHz-en. Könnyű belátni és bebizonyítani, hogy egy nagyfrekvenciás véletlenszerű gerjedés lekeveredik a hangfrekvenciás sávba és akár egy 1kHz-es szinuszos THD méréssel is kimutatható a jelenléte.

Ha egy erősítő átvitele a hangfrekvenciás tartományban annyira sokat késleltet, hogy az már gondot okoz, akkor az annyira rossz, hogy még a süket is hallja, de nem a torzítást, hanem azt, hogy nem szól a magas. Az ábrán látható jelekről tételezzük fel, hogy az alap frekvencia 1KHz a harmadik felharmónikus pedig 3KHz. Mennyire kell rossznak lennie egy erősítőnek ahhoz, hogy 3KHz-en már 180°-ot fordítson? A válasz az, hogy nagyon, gyakorlatilag nem működne az erősítő. Szóval ez elméletben stimmel és valóban viselkedhet is így 1MHz-en, de a jelentősége kb. semmi.

Amúgy mértem már gerjedő erősítőt, nem volt semmi különbség a jó párjához képest, csak melegedett és MHz-en oszcillált közben. Zene mellett nem kerülhet a bemenetre magas frekvnecia, mert nincs a forrásban normális esetben persze.