Kellene nekem egy leválasztó transzformátor egy szignálgenerátorhoz. A jelgenerátort itt részletesen kitárgyalták: https://www.eevblog.com/forum/testgear/feeltech-fy6600-60mhz-2-ch-v...rator/ és az jött ki belőle hogy ezért a pénzért egész sokat tud, de kapcsoló üzemű táp van benne. Ezért a kimenet GND-je olyan, mintha fél tápfeszültségen (kb. 110V) lebegne, és ez a csatlakoztatáskor akár tönkre is teheti az érzékenyebb CMOS IC-ket.

Megoldásnak leválasztó trafót javasoltak, 30VA vagy annál nagyobb teljesítménnyel. Nekem ilyenem nincsen, és nem is szeretnék sok pénzért tekercseltetni, valami olcsóbb megoldás után akartam nézni.

Azt találtam ki hogy veszek két ilyen trafót:

https://www.ebay.com/itm/40W-60W-80W-Halogen-Lamp-Bulb-Electronic-T...Sbkn0A

Ezt 1000 forint alatt megúszom. Szembekötök egymással kettőt: 220V -> 12V -> 220V és ez így "kétszeresen" leválasztott lesz. Csúnya megoldás, de nagyon költséghatékony.

Mielőtt megrendelném őket, szeretném megkérdezni hogy látott-e már valaki itt ilyen trafót? Gyanúsan olcsó ez. Vajon tényleg egy rendes transzformátor van benne, vagy ez valami trükk? Olyanra gondolok itt hogy pl. eladnak egy nagyon gyenge minőségű kapcsoló üzemű tápot transzformátor néven. Nehogy meglepetés érjen mikor összekötöm őket egymással szemben...

Ezeknek a tápoknak általában kb 50-150kHz négyszögjel a kimenete, nem hagyományos trafó van benne sajnos.

Ó tényleg most rákerestem youtube-on és tényleg úgy néz ki hogy egy buck converter van benne.

https://www.youtube.com/watch?v=VOvEgFStKsw

Na jó, valami más opció? Nekem 30VA bőven elég lenne, de nem igazán találok olyat. Ami meg nagyobb az 6000 HUF és hasonlók.

Nem biztos, hogy eBay-en keresnék ilyet, itthon is akad megoldás, Például.

Igen 6k-ért itthon is be lehet szerezni. Hát jó akkor ez lesz... Köszönöm a linket.

Ha tisztességesen földelt dugaljból üzemelteted, a GND-nek és a földelésnek azonos potenciálon kell lennie. Belül össze szokták kötni.

Apró szépséghiba, hogy műanyag dobozos, és nincs földelve, piskóta csatis.

Nem gnd, rosszul fogalmaztam. A jelgenerátor kimenete. Nincs földelésre kötve pont azért, hogy a kimenő jelet rá lehessen kötni bármilyen potenciálon levő vezetőre.

Akkor meg teljesen földfüggetlennek kell lennie.

Annak kellene lennie, de ebbe ilyen béna tápot raktak. Gondolom belekerült volna nekik +10 dollárba hogy kapcsolóüzemű táp helyett egy leválasztó trafót tegyenek bele. De nem tettek. A jelgenerátor kimenetén (a + és - ágán is) megjelenik nagyjából a bejövő tápfeszültség fele (110V mínusz néhány). Igaz, hogy ez egy nagyon kicsi (pF nagyságrendű) kapacítással, tehát ha megfogod akkor nem veszélyes, és ha ezt a végét összekötnéd GND-vel, akkor nem vágná le a fí relét. De ha egy CMOS IC-re kötöd rá (és főleg ha nem a GND-t kötöd be először), akkor kipurcanhat tőle. Ez a fajta működés a legtöbb eszköznél nem problémás, de egy műszernél eléggé az.

Ezeket amúgy nem mértem ki, csak azon a fórumon írták többen is. Én meg elhiszem nekik. De majd ha megjön a cucc, akkor megírom a tapasztalatokat.

A kapcsolóüzemű tápegység is leválasztott tápegység. Az, hogy ennek kimenete közel 110 V-on van a földeléshez képest, normális, hiszen lebeg, az a pár pF szórt kapacitás pont elég ahhoz, hogy a multiméter mutasson valamit.

Ugyan nem teszteltem de valószínűleg egy transzformátor kimenetén is ezt lehet mérni, esetleg kevesebbet ha összességében kisebb az eredő szórt kapacitás/induktivitás. Megoldás lehet, ha 10 - 20 Mohm-os ellenállásokon keresztül földelsz mindent, tulajdonképpen egy laza EPH-t csinálsz, ez az ESD védelemben is segít.

Hmmm ez a 10MOhm-os ellenálláson keresztüli földelés nagyon baró ötlet. Lehet hogy mégse kell leválasztó trafót vennem? :-p

Ha leválasztó trafót akarsz... A leválasztó trafó primer/szekunder tekercsei külön csévén helyezkdnek el, ha két trafót akarsz szembe kötni, akkor mindkettőnek ilyennek kell lenni...
Nekem így megy a karácsonyfa ledsorom
---
A gnd azért van 110 Volton mert a "normális" kapcsitápokban a két bejövő "villanykábel" és a védőföld felé van 1-1 db szűrőkondi ami (ha nincs a védőfőld bekötve) kapacitív osztót képez a 230V-on, vagyis 115V-on van. A generátor gnd-je és a védőföld pedig belül össze van kötve...
Ha megnézel egy pctáp kapcsirajzát, akkor ezt látod. Ha a pc sincs leföldelve akkor a házhoz érve javában virít a fáziscerka, és pl a kézfejeddel hozzáérve bizsergés érződik. Szóval a védőfüldet "illik" bekötni, akkor nem ráz, viszont a jelgnd is ez lesz, vagy kell rendes leválasztótrafó, mókölni nem érdemes mezei trafóval, pl halogén lámpákhoz árult olcsóbb trafó nem alkalmas (a fenti vaterás toroid sem minősül leválasztó trafónak)

Külön csévetest már a 80-asokban sem volt kötelező. A tekercseléseket kettős és/vagy megerősített szigeteléssel kell elválasztani, írta a szabvány.

Bármelyik trafó alkalmas leválasztónak ha megfelelő a szigetelése. Ha meg kellően kritikusak akarunk lenni, akkor olyan hogy leválasztótrafó nem létezik. Bármilyen trafó is legyen az, van a szigetelésének ellenállása, meg van a primer szekunder tekercsek között kapacitása.
Legyen a gyakorlati példa egy toroid, aminek 1 Tohm a szigetelési ellenállása, meg 720pF a kapacitása a primer-szekunder tekercs között. Adott esetben folyik(hat) egyszer 20nA körüli áram alapból a szigetelési ellenálláson, meg egyszer 50uA körüli áram a kapacitás reaktanciája miatt. Nyilván ez semmilyen élettani problémát nem fog okozni, de arra már elég hogy akár egy mérést megnehezítsen.

üÜdv! vVan egy /(egyébként eladó)/ TRAKIS UTA250 trafóm,. A primer oldal leírása megvan, a szekunder hiányzik! Tippek!* Köszi!

* Kultúremberek körében ezt kb. így szokás írni: "Tippeket kérek a megoldásra!"

Szia!
Ahogy nézem a kivezetéseket, a szekunder is megvan, csak a cimke nincs. Tehettél volna képet oldalról, a tekercsek felől is.
Mire kell tipp? Bekötöd a primert a "220"nak megfelelően ( úgy is van most, felső rész ), aztán megméred a szekunder oldalt.

Sziasztok
Erről mi a véleményetek?
Bővebben: Link

Milyen szempontból kérdezed:
- Kellene leválasztó trafó, és akarsz csinálni?
- Vagy hogy ebből lehet-e?

Leválasztó trafó (régi mikrohullámú sütő trafójából).Lehet-e csinalni es hogyan?Valaki keszitett ilyent?Koszonom.

Természetesen lehet, ha tekertél már transzformátort.
Leszeded a tekercseket, újraméretezed a vaskeresztmetszet alapján ( NEM a rajta lévő 230 voltnak megfelelően ) és elválasztott csévetestre újratekercseled.

Ketto darab egyforma trafonak a primerjet felhasznalhatom?

Ha megtoldod mindkettőt - túl sokat fog fogyasztani alapjáraton. Mérj üresjárati áramot pár trafón. Ami ráfér a maradék helyen, használd ki.

Koszonom ferci!

Sziasztok!
Leválasztó transzformátorral szeretnék egyelőre elméletben ismerkedni, illetve általában a leválasztásról. A cél egy hajó energia ellátása a partról 3,5-7kW teljesítmény tartományban. Természetesen vannak kész egységek csilliókért (a 7kW-ra találtam nettó félmilliós eszközt) és szeretném érteni, hogy miért annyi amennyi illetve talán van olcsóbb módja a leválasztásnak csak épp nem futottam még bele .
Tehát itt az elmélete a kérdés és csak esetlegesen a barkácsolt megoldások felvetése! Ezzel az eszközzel nem a kifejezett életvédelem a cél, hanem, hogy egy alu hajó ne pezsegjen el a kikötőben néhány hónap alatt, ehhez persze a hajón is mindennek ennek megfelelően kell, hogy kiépített legyen.

- A leválasztásnak úgy általában az a célja, hogy a mögöttes eszközök földfüggetlen táplálást kapjanak, vagyis, ha előáll egy olyan eset, hogy a földön állva, illetve esetedben a vízbe nyúlva, vagy csak a fém hajótestet fogva megérintenéd a "fázist" akkor ne szenvedj áramütést. Nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy ez inkább gyakorlati dolog, mert elméleti leválasztás nem létezik, mivel a leválasztó trafónak is van kapacitása illetve szigetelési ellenállása amin áram fog folyni, nyilván ennek a mértéke már elenyésző, azaz a szó szoros értelmében nem érhet áramütés.
- Hogy a 7kW-os nettó fél milliós eszközben mi van nem tudjuk, ennél fogva azt sem hogy miért kerülhet annyiba.
- A leválasztás legegyszerűbb és általánosan használt módja a leválasztótrafó, ez akár elkészíthető házilag is, akár töredék árból is, pláne hogy mondjuk van a szekrényedben egy vasmag ami adott hozzá.
- Hajó esetében szerintem talán előírás is lehet maga a leválasztás, nem feltétlen a pezsgés okán, hanem pont azért, mert egy esetleges hiba esetén a víz töltené be a földvezető, vagy földelés szerepét és azon folyna valamekkora hibaáram.

Az ilyen hajós leválasztókban is csak egy nagy trafó van. Az meg ekkora méretben simán kerülhet ennyibe.

Pont ezt néztem, de mivel az eladás során szóba kerül egy szó -Yacht- kissé elszállnak az árakkal. Ez nem csak erre igaz, hanem mindenre ami hajózással kapcsolatos. Ennél a konkrét típusnál a toroid a kulcsszó, nevezetesen a hajótest akusztikus erősítése miatt. Érdekelne, hogy lehetne-e hozzá való vasat venni valahol, de nem igazán tudom, hogy mit is kellene keresnem. A valós igény nem 7kW, de háromnál több. Igaz, megtekerni sem tudnám, sose tekertem toroidra, illetve igen, rövidhullámú adóvevő kimeneti trafóját egyszer az életemben, de az ugye teljesen más tészta.

1. hajós dolgok mindig drágák. Nem azért, mert had fizessenek a burzsujok, hanem mert általában nagyon mostoha körülmények között kell helytállniuk. Hatalmas hőmérsékletingadozás, sós-párás környezet, mechanikai igénybevétel, brutál UV terhelés a fedélzeten kívül szerelt dolgokra, stb. Mindent rozsdaálló anyagból kell készíteni vagy atombiztos felületvédelemmel ellátni és ennek megfelelő tesztelésen kell átmennie.
2. kis sorozatban készülnek, a fejlesztési, tesztelési költségeknek vissza kell jönni.
3. Egy ekkora trafó magában sem olcsó. Random google találatban egy 2kVA-es leválasztó trafó majdnem negyed milla volt és az még csak a trafó, minden doboz, szerelvények, akármi nélkül és nem tengeri kivitelben.
Szóval szerintem meg kell békülni azzal, hogy ezek ennyibe kerülnek.

Egyébként a galvanikus korrózióra megoldás lehet egy másfajta leválasztó, ami "galvanic isolator" néven fut. Ez egy aktív eszköz, ami a védővezetőt leválasztja a kis, galvanikus DC áramokra, de a nagyobb AC hibaáramokra nem. Ez sem olcsó, de olcsóbb, mint a trafó.