Az a helyzet, hogy vagy 6-7 éve faliszekrényt kellett méretre csinálnom. Ehhez az ajtópántokhoz kis fordulaton is nagy nyomatékú fúrógép kellett. Ez csak fogaskerék áttétellel lehetséges. gyakorlatilag az alsó állásban szoktam használni mindenféle furathoz. Elég nagy ebben a tartományban is a fordulat maximuma. Szeretem, ha a vágósebességet jól követhetem. Nem hajt a tatár a vele végzett munkában. Ebben a beállításban is érvényes az elektronika miatt a kis fordulat, kis nyomaték. Menetfúráskor úgy állítom be a sebességet, hogy ne tudja hirtelen megfeszíteni a fúrót , és a motor hangjából következik a pillanatnyi állapot. A két kéz filozófiája... Induláskor felpörgetem a gépet, és nem rögzítem a kapcsolót, majd amikor a fordulat elég lassú már, érzéssel rátolom a menet elejére, így valamennyire belekap. Ezután kézzel adogatom neki a "finom gázfröccsöket". Persze közben irány váltás, forgácsok le, és folytatom a menetfúrást. Az eredmény az egy merőleges menet lesz, ami által a beletekert csavar körkörösen fog húzni, nem ferdén, valamelyik peremfelületén.

Gyerekkoromban láttam az udvaron amikor a vízszerelők hosszú csövekre nagy átmérőjű finom meneteket vágtak. Volt vagy méteres a hajtókar a metszőn. Érdekes lett volna, ha olajat használtak volna ehhez. De legalább olyan érdekes lenne 3-es, 4-es menetfúráshoz faggyút használni a lakásban.

Én mindig faggyúzok minden menetfúrásnál. Drágának tartom a menetfúró, ha eltörik.

Durván eltévelyedik ez a téma is (ami már eddig is furcsa irányban haladt).
A kenéselmélet (tribológia) ma már sokkal összetettebb mint olaj vagy faggyú. De talán annyit érdemes leszögezni (a faggyú érdemeit elismerve), hogy a világ halad, és régen elsősorban azért használtak faggyút, mert nem voltak korszerű üregelő spray-k. Illetve nincs univerzális szer, más ideáils vashoz, rézhez, alluminiumhoz, de a semmitől minden jobb.

Sajnos valóban el van tévelyedve a téma... olyan ezermester blog jellege van.

Van ennek még jelentősége igazából? Az oldalnak már elég régen nincs tehetős moderációja, amióta Köbzoli nincsen. Ha valamire moderációt kér az ember, az sem történik meg, bizonyos embereknél bizonyos dolgok el vannak nézve minden következmény nélkül, mások meg napi szinten kapják a különböző warnokat jóval alacsonyabb kihágásokért, ami számomra már kissé diszkrimináló is. Szerintem a fórum legkisebb problémája lehet az, ha egy topikban néha elkalandozik a téma, mert szerintem egy személyeskedő kioktató hangvételű megjegyzés még mindig nagyobb vétség (mert személyt sért), mint egy off egy topicban, mert az maximum a fórum szabályzatába ütközik, de nem valószínű, hogy bárkinek sérelme származik belőle pláne nem személyes. Jelen esetben meg még igazából tanulságos is lehet valakinek mégha nem is tartozik közvetlen ide, és egy másik topikban megállná a helyét.

Sajnos egyéb problémái, elloptak két hetet az építésből.
A tennivalók tele vannak részletekkel. Az alaplap aljába két nyílást kell vágnom a bordák alá, mivel változott az elképzelésem a tekintetben, hogy a megépítés után félre teszem a készüléket a volt helyére. Így be fogom dobozolni, és kell a légcsatorna vertikálisan. A korom miatt többet kell jegyzetelnem, hogy nehogy kihagyjak valamit 3D-s viszonylatban. Az új eszközöket (üveggyöngyök) is ki kell próbálnom a gyakorlatban, mert eddig csak vékony ónozott lemezre forrasztottam őket (antennaerősítő). És mivel kis fóliagyűrűre lennének a panelra forrasztva, és azoknak csekély a hőelvezetése, könnyen leolvadhatnak a hőhatás miatt.

Az utolsó előtti elemről
A mellékletben egy audiofil-társ vélekedése hallgató ügyben...
Amiért írok erről az az általam vélt pontatlanságból fakadó félreérthetősége az írásnak.
Korrektnek tartom a zenehallgatásról szóló véleményét. Azt is, hogy hol a dolgok eleje és vége. azonban sajnos fátyolosnak érzem a hallgatók viszonyát az egészben. A Sennheiserek véleményezése rendben lenne, de az AKG-k ehhez viszonyított ábrázolása számomra nem valós. Nem világos számomra az értékelésben, hogy miért mellőzi a két gyártó eltérő impedanciájának megemlítését. Mert 62 ohmtól odébb van a 300 ohm. De ugyanígy említhetném a bejáratási adataikat is. És ahol ez jelen témával találkozik az a hozzájuk használt erősítő milyensége, kimenő impedanciája. Ezáltal úgy gondolható, mintha a hallgatók hangjának eltéréséért csak adott hallgató felelne. És akkor az adott zenei anyag sajátosságáról nem is beszéltem. Gondolhatja az olvasó, hogy a nemrég került AKG K701-em miatt kardoskodom. Én csak azt szeretném a friss tapasztalataim alapján megfogalmazni, hogy ez azért nem olyan egyszerű dolog, hogy egyik vagy másik. Nálam a K701 is tud "gyomrozni" a mélyekkel megfelelő felvétel esetén, az EVAmp-ME-be épített vcskrz-val. És ugyanakkor nem borítják el a mélyek a hangképet.
És végül idézném az audiofil-társat, mindenki maga döntse el, hogy neki mi jó!

Formázás az én formámmal
Nehezen haladok a HC-TB-ME építésével, így nem vacakoltam sokat a kondik formázásával. Össze hefteltem gyorsan az egészet, hogy egyszerre lemenjen a dolog. Kinéztem az Árvillbe Rifa kondikat magamnak. És mivel audio kondijuk is volt, beállítottam hozzájuk párás szemüveggel, és vásároltam négyesével náluk egy zacskóval belőlük. Hazaérve, kiborítva a zacskót, hát kiömlött a feketeleves...
A Rifák nem voltak olcsók. Hát nem kettő forrasztott volt rövidre vágott lábakkal. Még jó, hogy 6-ot vettem belőlük (több nem volt). De a Nichicon kondik sem stimmeltek, mivel 4-4 helyett 6-2 lehetett a fiókban, de darabra meg volt. Azt tudom erre mondani, hogy aki szemüveges törölje le a párát róla, ha belép e boltba, és nézze meg mit raktak a zacskójába mielőtt fizet érte.
A 100µF-ok az IC-hez kerülnek. Mivel csak a 22µF-ok vannak négyen, ők kettesével lesznek a NP 10µF-ok. A többi marad a helyén formázás után, és kapnak nejlonszatyrot átmeneti szemfedélnek.

Azon gondolkodtál már, hogy pl. még ez a két "dudva" fejhallgató erősítő is nyákon van?

Jól néznek ki. Azonban én nem hallottam egyiket sem. Nem kapaszkodnék abba, hogy minden el is kell tudni adni, és így "fényesnek", és jó adatokkal bírónak kell lennie. Régen a hifi a 20-20Khz-ig volt. Azóta már a szemlélet tágult. És sokan vacakoltak jobbítással, nem eredménytelenül. Nekem ez így látványpékség, mivel nem hallottam a hallható hangját. És komolyan, nem az okoskodás, de az első képen látható elrendezés nálam nem nyert, mivel a nagy felületű kondik nyakán egy nyeszlett kis borda van, aminél valószínűsíthető a hőtorlódás, azaz magasabb hőleadás.

Nelson Pass sose tudott jó erősítőt építeni ezért is adja őket olcsón. De általában ott van "online" a fórumokon, ezt hőtorlódásos dolgot nyugodtan felvetheted neki, hadd vakarja a fejét, hogy ez neki eszébe sem jutott.
A Benchmark meg egy feltörekvő kis cég. Nem is forgalmazza sehol az erősítőit, egyenesen tőlük kell megrendelni - némi sorban állásra felkészülve - mert nem győzik gyártani a vackaikat.
Az persze semmit nem jelent, hogy a THD elvész a -155 dB-es zajban, ettől még szólhat rosszul : )

Ebben Te vagy a jó! Én meg el mekegek magamban, a tartalmas zenehallgatás reményével...

Amennyire tudom, a Hi-Fi 20-16000 Hz közti átvitelt írt elő, és azt is -3dB-es végpontokkal. Persze ennek semmihez semmi köze, csak mint adat említem a pontosítás okán.
Az építésedben -számomra- az az irritáló, hogy szembe megy mindenki más építési gondolatával, és finoman szólva is nehezen védhető indokokat hozol fel mentségül.
De még talán ezt is szó nélkül lehetne hagyni, hiszen eltörtül a se eleje se vége, se füle se farka, végtelenül elnyújtott építési leírásaid mögött. Olyan részleteket taglalsz végeláthatatlanul, amiket nem kellene ebben a fórumtémában.

Hosszúra sikeredett a dolog...
Probléma ezer, a hűtőborda, ha minden jól megy csütörtökre lesz meg. Végre az alapok megvannak.
Nagyon féltem az üveggyöngy beforrasztásakor a fóliagyűrű leolvadásától. Megvan! Az IC foglalat beforrasztásakor két foglalatot összenyomtam, hogy megtartsa a lábakat a műanyagban. A kisebb üveggyöngy furatmérete 4 mm-re változott!

Minek neked nyáklemez ? Ez egy szimpla forrléces szereléssel megoldható lett volna , semmi értelme az egésznek . Minek a sok átvezetőgyöngy ? Ugye ezüstözött vezetékkel fogod összepókhálózni ?

Így látványra ehhez vagy Adamantium, vagy Trínium vezeték kell.

Az adamantium túl merev és nehéz megmunkálni ja és ennyiért kár lenne megölni egy farkast , legyen trínium

A wolverine az nem wolf

Vitathatatlan szakmai tudásodat az elektronikában nem kétségbe vonva megjegyezném, hogy ami "modern", az nem biztos hogy jobb.
Ha ismerjük a fémek forgácsolásának apró részleteit, ezzel hamar szembesülünk.
Igaz a hozzászólásom sem elektronika.

A hagyományos rézfóliás panelek mellett valóban van más alkatrészelhelyezési megoldás. Ennek egyik ritka kivitele a lábtól-lábig szerelés, aminek egyik fejletteb formája a 3 dimenzióban elhelyezett
Az üvegszálas panel egyik oldalán az ellenállások, a másik oldalán a félvezetők + kondenzátorok. Erre példa egy 2SK79 V-FET + 2SK113 JFET -el kivitelezett SRPP előerősítő.
Link:
https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=55&t=2810&start=50

Az átvezetők teflon szigetelésűek, egyszerűen csak bele kell nyomni őket az előre kifúrt lyukba, az elnevezésük PTFE standoff terminal.
TJ.

Miután felmerült (TB által), ez a technika, és figyelembe véve a lehetőségeimet, lett ez. A tapasztalat még hátra van. Kíváncsi vagyok, hogy mit hoz a tértextúrában. Bennem is felmerült amit írtál, azonban szűkösek a mechanikai lehetőségeim. És mivel anno vettem 100 db gyöngyöt antennaerősítőhöz, így ez lett. Ne gondoltam volna, hogy egyszer megbánom, hogy nem 200-at vettem. Tervezem, ahogy Te is írtad, ama szereléstechnikát, egy RIAA korrektor felújításához.

A kétszázát...
Tudtam, hogy nem lesz könnyű. A helyes sorrendben sem voltam biztos, de már nagyon elegem van belőle. eddig sem volt egyszerű, a kis üveggyöngyökből nem lehet csak úgy kivenni a már beleforrasztott alkatrészeket. Ezért ahogy elsőre sikeredett, úgy is maradt egy-két alkatrész benne. Azokat a kondikat, amiket rövidebb lábbal kaptam, meg kellet toldani stb... Azonban 200 ohmok szerelése voltak az igazi kihívás. És ezt szűk helyen abszolválni... A hozzáférési gondok miatt kénytelen voltam a szereléshez "célszerszámot" csinálni. Ehhez a bordaszerelésnél használt távtartó fóliadarabkákat használtam fel. Ez áltam a paszta nagy részét a furatban lehetett tartani. (1.kép)
Csavarhúzóval, vagy ami odafért glettelgettem ezután. Majd lábanként rögzítettem. (2.kép)
A tisztogatás utána igen babrás munka.

A forrasztópasztát SMD alkatrésekhez találták ki . Ha mondjuk 1mm es gyantás forrasztóónt használtál volna akkor nem kellett volna a szutykot takarítgatni .

Mielőtt oktatgatsz, jó lenne, ha a KP92-őt nem néznéd forrasztópasztának.

A tipusra nem kerestem rá (ebben igazad van ) De hová kented hogy forrasztáskor glettelni kellett a polírpasztát?

De ha hővezető paszta akkor is érthetetlen amit csináltál , azt összeszerelésnél kell használni . Ugye nem ez ellenállásokat akarod a hűtőtömbben hűteni ? Ha igen nyugodtan benyomhattad volna forrasztás után , van annyi hely mellette hogy a fecskendő nyaka beférjen . (igaz értelmetlen de ha ezt akartad legalább gondoltad volna át)

A paszta elektromos vezetőképességének utánanéztél ? Belegletteltél pár ellenállást (ami nem fog melegedni) egy hűtőtömbbe és a pasztával megváltoztattad az ellenállások értékét ....

Szia! Milyen tranzisztor van a hűtőbordán, hogy BCE lábkiosztással lett bekötve? A fotó TO-126 tokozásra enged következtetni ami tipikusan ECB kiosztású.

Kedves Pisti, nagyon köszönöm az észrevételed! Milyen igazad volt! A nagy zűrzavarban, valóban elcseréltem a 2SD882 bázisát az emiterrel. A büntetésen már túl vagyok...