Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
Én ezt használom, a szekunder menetszám helyesbítés nincs benne, azt tapasztalati úton x1.05-1.1 között szoktam használni a primer V/menetszámhoz képest.
Egyszerű használni, nekem bevált. Méret
Szóba került a transzformátor terhelhetőségének meghatározása. Egy mostani konkrét eset is azt igazolja -szerintem-, hogy a teljesítmény széles határok között értelmezhető egy adott transzformátor esetében is. Ameddig a hőmérséklete biztonságos határon belül van (az mindegy hogy a vas, és/vagy a réz melegíti), illetve a szekunder feszültség nem esik többet mint ami még megfelelő, addig a trafó jó eséllyel használható.
Egy 250VA-re készült transzformátort használtam, amin két tekercsrendszer is van, amiket párhuzamosan kötöttem. A szekunder feszültség terhelés nélkül 66V, ami 70% túlterhelés mellett 60V-ra esett vissza. Közben kb. 20 perc üzem után kb. 43°C-ig melegedett a trafó külseje (tapintással lázasnak érzem, de a hőfok nem saccolt, megmértem egy szondával, csak annyi a bizonytalanság, ami a szonda hőkontaktusából ered).
Egyre több olyan gyártó van manapság aki nem névleges hanem szakaszos terhelésre méretezve tekeri a toroidot. Az EHT-ból van nekem is néhány darab mert gyakorlatilag vasmag ár alatt szereztem be őket. Ezek a névleges terhelésre vannak méretezve, mert pl. egy 160VA-esnek 0,6-os primere van, ez átszámolva 2,5A/mm2-rel 162,5VA jön ki. Még a cseh Talema is elmegy, de ott már a 120VA-es trafó inkább csak 100-110VA. Aztán van olyan olasz gyártó (Lauma) ahol már a trafó méretén is látszik hogy jóval kisebb mint hasonszőrű társai, és ha a 100VA-es trafót megterhelem 60VA-rel akkor pár perc után már sugárzik belőle a hő így ki is kell kapcsolni.
Ami még lényeges ezeknél, hogy a képen látható EHT ugyan jól volt méretezve, de ha névlegesen meg is terhelve, akkor nem ajánlott a hozzá való tárcsás lemezes gumis leszorítót használni mert az a közepébe zárja a meleget ahonnan az nem tud távozni. Elsőre úgy tűnt hogy a gumi anyaga fogta csak meg, de nem, hanem a melegtől barnult így meg. Én egy keresztet szoktam alá vágni, rá a gumit, úgy, hogy alul is tudjon beáramlani a levegő a trafó közepébe, felül pedig csak egy szimpla léccel vagy lemezzel húzom le, így a közepében is tud áramolni a levegő.
Igen, sajnos látni a "hagyományos" elvektől eltérő méretezéssel készült transzformátorokat is, de valószínűleg ezek is alkalmasak a nekik eredetileg szánt feladatra. Akkor fogunk csalódni, ha nem a speciális körülmények szerint akarjuk használni őket hanem "normál" módon.
Mivel indokolatlan lenne minden trafót tartós terhelésre méretezni (ha egyébként a felhasználás ezt nem kívánja meg) ezért az lenne a legjobb, ha egyértelműen jelölve lenne (akár kötelezően), hogy őt milyen üzemre tervezték. De én úgy tudom, semmilyen jelölési kényszer nincs a trafókra, sok esetben még címke sincs rajtuk, minden gyártó a saját hagyományai szerint jár el. Ebből a szempontból (is), nagyon korrekt az Elektrisz-es gyártás, én maximálisan elégedett vagyok a munkájukkal, és ha lehet még ettől is jobban a rugalmasságukkal. Nem is gondoltam erre a "beszorult levegőre", de valóban hasznos lehet -ha már túl akarom időnként terhelni- olyan többlet szellőzést is biztosítani, ami a belül lévő áramlást is kihasználja.
A toroid.hu-n készült toroidokat teszteltem. PA végfokba szántam őket, és ott a méret és a súly is számít. Ezért érdekelt, hogyan tűrik a túlterhelést. 750VA-es 230/2x60V-os trafókat teszteltem. Bekötöttem kettőt sorban 230/2*60 ->2*60/230V sorrendben. A második trafó primerjére rákötöttem egy 1.5kW-os olajradiátort. A feszültség itt 205V-ra esett le a terheléstől. Egy óra járatás után a trafók hőmérséklete 70fok körül alakult, a kimeneti feszültség 200V-ra csökkent. Így a teszt igazolta, hogy közel másfélszeres túlterhelést még viszonylag jól toleráltak a toroidok.
A Talemánál le van írva hogy mennyire melegszik (katalógus 4. oldal). 40 fok környezeti hőmérséklet alatt simán lehet terhelni nominális teljesítménnyel. Igaz hogy közben 70 fokot nő a hőmérséklete, de ez ismert és erre van méretezve. Ha valakit zavar hogy ennyire melegszik az vegyen nagyobbat. Ahogy látom nagyrészt a rézveszteség melegíti.
Más dolog. Engem érdekelne hogy hogyan kell méretezni a trafót ha a szekundert Graetz-el egyenirányítják és pufferelik. A Talema katalógusban erre is van valami közelítés de nekem az olyan fura, hogy az a faktor 1.1 és 2.5 között bármi lehet. Az biztos, hogy nálam ez a kicsit módosított LPSU-nál olyan 1.3 körüli. Annál a konnektorból felvett 150W-hoz tartozik kb 195VA meddő (a trafó maga 200VA szóval belefér). A hozzászólás módosítva: Feb 12, 2023
Idézet: „Engem érdekelne hogy hogyan kell méretezni a trafót ha a szekundert Graetz-el egyenirányítják és pufferelik.” Tápegységek amatőröknek Nagyban ugyanez A hozzászólás módosítva: Feb 12, 2023
Leggyakrabban azokkal az értékekkel találkozni amit csatoltam. Ez alapján a Ferenczi könyvben el van írva(?) az egyutas egyenirányításnál. A kérdés igazából az lett volna hogy a Talema katalógusban miért írták hogy az a faktor 1.1 és 2.5 között bármi lehet.
Tényleg és itt a szekunder teljesítmény mennyi volt? A 250VA a szekunderre van megadva és te a primernél mérted. Szóval lehet nincs 70% túlterhelés "csak" 50-60?
Csak két mérési eredményem van. A hálózatból felvett teljesítmény, és a táplált labortáp kimenetén mért 70V és 5A.
Ha a köztes értékekre elfogadsz tőlem egy tippelést, akkor mondjuk a labortáp hatásfoka 85%, a trafóé pedig 95%. Ha ezzel számolok, akkor a 350VA+15%=402,5VA, amihez ha hozzáadok 5%-ot 422W adódik, ami jó közelíti a mérési eredményt. És valóban, ha a 402,5W-ot viszonyatom a 250VA-hez, akkor az már csak 61% túlterhelés.
Sziasztok!
Olyan szakembert keresnék, aki segít összerakni egy EI vasmagos transzformátort. Én szétszedtem, megcsináltam benne amit kellett, de az összeszereléshez kéne (lehetőleg piros és kék szigetelőszalag és lakk. Mivel sose szoktam ilyet csinálni ezért nem vennék erre az egy alkalomra ilyesmit. Ezért keresek valakit (Pécs és vonzáskörzetében), aki szokott ilyesmit csinálni és vannak hozzá eszközei, vagy ha esetleg tudtok ajánlani olyan céget, akihez fordulhatok ilyen témakörben azt is megköszönném. De ha valakinek van eladó, kisebb kiszerelése a szükséges dolgokból, akkor megcsinálom magamnak is. Köszönöm a segítségeteket!
Kedves csoporttársak segítségeteket kérném hogy hól kaphatnék kis hazánkban EI 170 vagy 180 méretben lemezelt vasmagot és hozzá tartozó csévetestet. Válaszokat előre is köszönöm.
Nekem van ekkora talán, de csak egy hét múlva tudok többet mondani (azt hiszem komplett, tehát lehet bontani). Milyen pakettvastagsággal? (keresztmetszet)
Szia. Olyan 30-35 cm2 keresztmetszettel. Köszönöm a válaszod.
Sziasztok!
Ha egy ilyesmi toroid üresen megy (tehát nyitott a szekunder kör), akkor a primer tekercsben 230 V-on 50 Hz mellett mekkora üresjárati áram folyhat nagyságrendileg? Nyilván csak valami durva becslés érdekelne. A primer körnek mekkora lehet az egyenáramú (tisztán ohmikus) ellenállása? Körülbelüli induktivitást szeretnék számolni, ahhoz kellenének az adatok. Köszi!
Mi fenének érdekel téged az induktivitása?
És ha megmondjuk az üresjárati áramfelvételt, akkor abból majd jól ki tudod számolni?
Csak kíváncsiságból érdekel, fel akarom kicsit frissíteni a középiskolás tudásomat. Az üresjárati áramból szerintem ki tudom számítani az induktivitást. Abból ugyanis megvan az eredő impedancia, abból pedig (az ohmikus ellenállás ismeretében) meglesz a tekercs tisztán induktív ellenállása is. Abból (és a frekvenciából) pedig kiszámítható az induktivitás.
A hozzászólás módosítva: Márc 18, 2023
Vagy hogy mennyit spóroltak a primer tekercsen (gerjesztés és vasveszteség).
Esetleg méréssel lehetne próbálkozni. Még gyártón belül sem mindig egyforma egy ilyen trafó üres-járási árama és egyebek.
A hozzászólás módosítva: Márc 18, 2023
Itt már nem az induktivitás a lényeg, mert az nagyobb, mint amit az üresjárási áram indokolna. Készenléti teljesítményfelvétel csökkentése céljából soros ellenállás, valamint soros kondenzátor alkalmazásával szerettem volna minimálisra csökkenteni az áramfelvételt. Viszont a vas hiszterézise miatt a szekunder csúcsfeszültség nagyobb volt mint a normális, ezért szkóppal ránéztem. Tüskék voltak a szinusz helyett. Akkor láttam, hogy nem az induktivitás alacsony mivolta okozza a primer üresjárási áramot, hanem a vas átmágnezéséhez szükséges áram.
Az ilyen agresszív és primitív reakciók miatt elmegy a kedve a kérdezéstől.
Te mondod meg, hogy ki és mit kérdezzen? Ha nem tudod a választ, nem muszáj szerepelned. Csak azért bátorkodtam megszólalni, mert nem ez az első ostoba megnyilvánulásod.
Ha már személyeskedünk, akkor kettőnk közül ki is most a primitív és agresszív?
Áramfelvételből nem fogsz tudni induktivitást számolni, ellenben meg tudod mérni 50Hz-en az impedanciáját és abból már igen. De ha szépen megkérsz, pont van itthon ugyanilyen trafóm, meg olyan műszerem is amivel meg tudom mérni neked 100Hz-en, mert ugye 1kHz-en ahol az olcsó műszerek és mérőhidak mérnek megint csak hiába méred.
Majd nézz utána, mit is jelent az, hogy "személyeskedés".
Ennyi nekem elég is volt belőled.
Számodra akkor ez a tökéletes megoldás.
Hali! Nem igazán tudom értelmezni ennek a trafónak a bekötését. ?
Ha 115 voltod van, akkor a "0" és a "115V" ra csatlakozol. Ha csak 100 voltod, akkor a "115V" és a "-15V"-ra. Ha 130 a volt, akkor a "115V" és a "+15V"-ra kötöd a feszt. Ugyanígy a 230 voltos és a 400 voltos kötésnél. A hálózati feszültség pontatlanságát tudod kompenzálni.
Idézet: „ Ha csak 100 voltod, akkor a "115V" és a "-15V"-ra. Ha 130 a volt, akkor a "115V" és a "+15V"-ra kötöd a feszt” Vagy fordítva Ha a 115 és a -15 közé kötné, az 130V-ot jelentene. Ha a 115 és a 15 közé, az 100V. De csak elkeverted, értem én, csak azért írtam, nehogy más félreértse.
Hát, nem tudom. Nekem van egy hasonló trafóm, csak azon nincsen 115 és 400 voltos lehetőség. Csak 230, a 0 és a plusz-minusz 15 voltos jelölések. Nálam a-ként működik, amiként leírtam. Ellenállás mérővel rámértem és az úgy mutatta a megcsapolások ellenállását, hogy a +15 volton nagyobb ellenállás van, mint a 0 volton. A megcsapolások sorrendje is azt mutatja.
De szerintem a kérdező is mérjen rá és az a biztos. A hozzászólás módosítva: Márc 19, 2023
Szia!
Ha van 24 volt váltód, a szekundert is megtáplálhatod vele és a primeren kiválasztod , melyikekről jön le a neked szükséges feszültség - közben méred mindkettőt a pontosság kedvéért. Ha csak kisebb AC feszültséged van a tesztre, akkor számolj. |
Bejelentkezés
Hirdetés |