Az összekötő vezetékek és a tápegység ellenállásai a helyükre kerültek. 
Hátra van még a négy saroknál, a felső sasszit tartó rézdübelek helyének a kialakítása, és a fadoboz lábainak felszerelése.
TJ.

Nem igazán értem a motivációt, hogy miért használsz flancos szín ezüst szalagot, aminek a fajlagos ellenállása kb. 6%-kal jobb csak mint a nála lényegesen olcsóbb vörösréznek. Azaz, 6%-kal rövidebb vezető, vagy ennyivel nagyobb keresztmetszet esetén azonos ellenállást képviselnek. Egy ekkora dobozba akár 0,5mm ezüst helyett 1mm vastag réz szalag is simán elfér.

Arról meg már szólni sem merek, hogy az elektronok jobban ismerik a fizikát, és nem tudod a vezető szalag bal és jobb oldalára kényszerteni őket.

Ez van a korábbi hozzászólásomban:



Bárki mást állít, azt bìzonyìtsa be
TJ.

Az elektronok véletlenszerűen kóringyálnak (mint köztudott), statisztikailag ha egyfelé, az hívjuk áramnak.
Aki meg kilóg a sorból, az a termikus zaj.

Folyik 14mA DC áram.

mA nem sebesség, de sokan nem tudják az igazságot.

A vezető, bármilyen kis ellenállású legyen is az akkor is egy rácsszerkezet. Az elektronok meg nem tudják hol kellene menniük, így mennek amerre éppen "kényelmesebb"...
A jobb és bal oldal árama tehát bármilyen kicsi lehet, elektronjaik biztosan keverednek.
Ezt bizonyítani is nevetséges lenne, inkább azt kellene bizonyítani, ami ennek ellent mond, hogy a két szélén maradnak.

Nincs leírva, hogy a vezetőben merre haladnak az elektronok!
Csak ezt írtam le:

Tetszett az írás.

Korábban írtad valahol, hogy bevált a megoldás. Ez éppen elég indok az alkalmazására.
Egy kósza elmélkedés jutott eszembe, nélkülözve mindenféle megalapozottságot. Ha feltételezünk a szalagban egy legkisebb ellenállású utat, akkor jó eséllyel mindkét csatorna ezen próbál majd haladni. Illetve ha a másik irányból közelítek, akkor felmerül a kérdés, mekkora esélye van a szalag két szélén egy-egy azonosan kicsi ellenállású útnak, amin külön-külön menne a két csatorna árama. (Gafly linkje is elgondolkodtató.)

A kiindulási alapom az volt, hogy EGY kör keresztmetszetű földelővezetéknél jobb helyzetbe kerülök-e ezzel az EGY 10x0,5mm-es ezüstszalaggal?
TJ.

Én nem akarok akadékoskodni, nekem tetszik ha valakinek van újszerű gondolata.
Szerintem akár a kör keresztmetszetben is kialakulhat két független útvonal (azért nem nagy eséllyel), és a laposban is inkább a közös út a valószínű.
Mint írták előttem, nem lehet ezt méréssel vizsgálni, de ha lehetne, akkor talán egy nagy tábla lemez sarkain kellene bevezetni áramot, és a másik sarkán kivezetni azt, és közben kutatni milyen utat járt be.
Elég ha működik, nem kell feltétlenül érteni az okát.

Ha ez így lenne, akkor fogj egy 100ohmos, egy 1k-s és egy 10k-s ellenállást. Kösd őket párhuzamosan. Az elméleted szerint csak a 100 ohmos ellenálláson fog áram folyni. ( Kirchoff csomóponti törvény nem lenne igaz? )
Ettől még lehet, hogy jól fog szólni a szerkezet, de a hozzá gyártott elmélet hibás.

Ez már egyszer felmerült, lett is rá egy jó hasonlat, úgy közlekednek az elektronok a drótban, mint a húsdarálóban a darálék. Vagy mint a hurkatöltés.

Az egymást taszigáló elektronok és a slagos analógia sem igazán az igazság. Bővebben: Link Bár gondolom sokaknak nem mond újat a dolog. Végül is ez sem az igazság, csak egy pontosabb modell amely jobban közelíti a valóságot az emberiség jelenlegi szintjén, az igazság az marad odaát

Az én hasonlatom az lenne, hogy a tengerpart talajára kezdjél el egy vödörből vizet önteni. Nem tudod ELŐRE megmondani, hogy a viz milyen írányban fog folyni.
Gondolom amerre lejt a felület, de ez hasonlit arra amit beírtam:

Tovább gondolva - amennyiben a vezető nem tökéletes (szupravezető), akkor vannak benne pl. zárványok, szennyeződések, és a tengerparti hasonlatban is lehetnek kavicsok, egyébb akadályok.
A folyó viz ezeket majd kikerüli, de hogy ezt miképpen teszi nem tudhatjuk ELŐRE.

Mint ahogy azt sem, hogy mennyi víz fog beszívódni a homokba, így hosszabb és nehezebb úton jutva vissza a tengerbe....

Jó amit írsz csak jobban kell értelmezni. Az elektronok mindig a kisebb ellenállású irányban haladnak, na de mind nem fog tudni ott haladni, ezért ha pl. egy elektron egy másiknak ütközne akkor neki az lesz a nagyobb ellenállás, azaz más (hosszabb) utat fog választani. A fehér lap egy tábla lemez, a jobb alsó sarka a betáplálási pont a bal alsón meg folyik ki az áram. Az áram zöme a fekete színű vonal mentén folyik, aztán a kék mentén már kevesebb de ott is folyik áram, a zöld mentén még kevesebb és így tovább, Zoli 3 ellenállásos hasonlatának megfelelően. Ha a lemez nagy ellenállású anyagból van, akkor ezt az áramot egy sima feszültségmérővel meg lehet mérni a lemez adott pontjai között. A tábla lemez is olyan, mintha végtelen sok ellenállás lenne egymással párhuzamosan kötve, a bekötési pontoktól távolodva egyre nagyobb értékekkel.

Amit rajzoltál az 2 dimenzió, a vezetőben 3 dimenziós az elektronok áramlása - véleményem szerint nem tudod semmiképpen sem ábázolni , hogy pillanatnyilag éppen mi a helyzet.
(Egyenes vonalakkal, berajzolt ellenállásokkal, tetszőleges értékekkel végképp nem)
TJ.

Most jutott el a topik odáig, hogy beírjam - konkrétan nem tudom bizonyítani az elektronok haladását a 10x0,5mm-es ezüstszalagban, de meglovagolni a DC 14mA legkisebb ellenállás irányába való haladását - azt felhasználom.
TJ.

Pontosan, legalábbis DC és alacsony frekvenciás szempontból, némi egyszerűsítéssel. Így lehet szimulálni ( nyilván 3D-ben is működik/szimulálható, minimális ráfordítással ):
https://electronics.stackexchange.com/questions/202103/pcb-trace-el...n-flow

Komplett tervező rendszer részeként:
https://www.finiteelementanalysis.com.au/featured/developing-power-...sktop/

Amint egyre nagyobb frekvencián jól működő, és pontosabb modellekre van szükség, egyre több- és bonyolultabb elemeket, hatásokat kell figyelembe venni: anyagszerkezeti jellemzők, kapacitív, induktív elemek, elektromágneses hatások, stb. Viszont ezek segítségével pl. olyan nyákot lehet tervezni D-osztályú erősítőhöz, GHz-es áramkörökhöz, is amely tökéletesen működnek minden létező szempontból. Egy ilyen nyák sokkal-sokkal több mint egy szokásos diyer nyák, és sokkal több tudomány van mögötte, mint azt sokan gondolnák:
https://www.youtube.com/watch?v=TExobD7vDUY
https://www.youtube.com/watch?v=2TGCjVFeZ4E
https://www.youtube.com/watch?v=Lc0gyVJlZsc

Azért, mert nem tudnak megfelelő áramkört, nyákot tervezni és valamivel el kell fedni a hibát.

Június 06-àn délután megkaptam a kivágott HDF lapot, ma délután már a mérőpadon van a 7242 PSE 
TJ.

Nekem 2mm-es polírozott rozsdamentes lemezből kéne egy ilyen fedlap, de erre mifelénk senki nem vállal ilyet, még aranyárban se, olcsón meg pláne nem.

Két mérést elvégeztem a 7242 PSE prototipusán, a kimeneten megjelenő maradék 100Hz szintjét, és az 1kHz-en mérhető áthallást.
1. Fotó: 100Hz/1mv/div.
2. Fotó: áthallás 1kHz/1mv/div (másik csatorna 10W/8R)
TJ.

Köszönöm az ötletet és azt is, hogy Neked tetszik az előerősítő. Időközben belefért még egy panel (mert én is szeretek mérni) : )
Foglalkozom az új relé vezérléssel. Sokkal egyszerűbb a rég diszkrét ADC-nél és előnye még, hogy nem igényel pontos referencia feszültségeket. Jó, hogy szóba került ez a hőmérő. A szimuláció néha behülyül és nem tudok rájönni, hogy a szimulátor hibája, vagy valóban téveszteni fog... tehát kipróbálom a gyakorlatban. Ha téveszt, kibogarászom a hőmérőt. Egyszerűen nem tudok rájönni, hogy csináltam meg anno a hiszterézist. Akkoriban fél nap alatt kitaláltam azt a kapcsolást kockás füzetben és elsőre működött - most meg másfél napja szivat. Erre mondta Sandy Todorov, hogy mindegy mit adnak a majom kezébe, ha nem tud vele bánni : )
Ha ez működne, akkor innen már csak egy kis lépés az átúsztató izé, de nekem arra nem lesz szükségem, esetleg a kihívás miatt foglalkozom vele... majd ha olyanom lesz.

Kicsit benéztem - ahogy lenni szokott - nem a szimulátor a hülye hanem a gazdája. Átvitel bemeneten nem szabad letiltani a számlálást, mert időnként új értékeket ír be, tehát az órajelet kell letiltani. A nehézséget az okozza, hogy a lehető legegyszerűbb kapcsolás működjön jól. Ez így most összesen 4 db IC és 8 db tranzisztor cakk-pakk.
Még a túlcsordulást kell megakadályozni, mert akkor folyamatosan pörög(-ne) a számláló. Vagy a felső referencia fesz.-nek kell pontosnak lennie, vagy ki kell kapuzni. Az utóbbi biztonságosabbnak tűnik.

Folyik a 7242 tube PSE tesztelése, és a minél jobb hangzás elérése céljából apróbb módosítások elvégzése. Ilyen például a 7242 elektroncső három katódkivezetésének a szeparált odavezetése a kimenőtranszformátor forrasztási pontjához. Így a párhuzamosan dolgozó három trióda csak a terhelésnél van közösítve.
TJ.

Úgy érzem így jó lesz az előre-hátra számláló. Kipróbálom. A reléket optocsatolók fogják meghajtani.