Fórum témák
» Több friss téma |
Folytatódik a labortáp projektünk, az előszabályozó most már gyári nyákon van, nemsokára a főszabályzó is gyári panelre kerül, és a vezérlő panel is nemsokára megérkezik a gyártásból. Az előszabályzóról megosztok egy fotót, a mérete kb. 6cm x 6cm, és kb 2kW teljesítményre lenne képes így önmagában.
Jól látom, hogy egyedileg gravíroztátok az IC-k felületét (1-2 sorszámvégződéssel)?
Ha nem tévedek ebben, akkor komolyan figyeltek a tervezői titoktartásra. Mintha a felirat második sorából hiányozna egy "r" karakter. A hozzászólás módosítva: Jan 14, 2021
A toroidnál meg a G&G helyett G@G került fel, de mindezektől eltekintve nagyon szép munka!
A labortáp megvásárolható lesz valamilyen formában(pl.:kitt, felépített modulok v. komplett összeszerelt verzióban)?
Én is csodálattal nézem az ilyesmit. Ez a produkció már messze-messze túlmutat a hobbi szinten.
Valóban vannak még apróbb hibák, és reménykedem, hogy súlyosabbak már nem lesznek.
Érdekességképpen: az egyik tesztünket "reszelő tesztnek" hívtuk. Ez a labortáp üzembiztosságát hivatott tesztelni, olyan módon, hogy a tápot beállítjuk maximális áramra és maximális feszültségre (120V-15A) a kimenet negatív oldalát egy régi nagy reszelőre kötjük rá, a pozitív kivezetést pedig a recéken különböző intenzitással szikráztatjuk. Ilyenkor a terhelőáram és a feszültség is mondhatni eléggé ingadozik , a táp váltogat az áramgenerátor és a feszültséggenerátor mód között, és próbálja szegény a szikráztatást kiszolgálni, több-kevesebb sikerrel. Eközben -ha nem robban fel semmi a tápban- akkor oszcilloszkóppal vizsgálható, hogy mi történik. Az utóbbi verzióink már kimondottan kulturáltan tudták lereagálni az ilyen terhelést is.
A kérdésedre egyelőre még nem tudok válaszolni. De bárhogyan is lesz, ez nem lesz egy olcsó táp, már az anyagköltsége is meglehetősen vaskos (még össze se mertük számolni). Csak példaként említem, hogy csak a felhasznált OLED kijelző közel 10eFt-ba kerül (és ez a legolcsóbb beszerzési forrás). Az 5 digites feszültség és áram méréséhez szükséges precizitású alkatrészek (úgy hogy ez tényleg ne csak dísz legyen) ára is jelentős. Vagy pl. nem kevés munka a 0,1% tűrésű ellenállások további egyedi válogatása sem (mert nem lehet mindent szoftveresen korrigálni), és ehhez erre alkalmas műszerekre is szükség van. Szóval menet közben mi is rájöttünk, hogy igen nagy fába vágtuk a fejszét.
De még így is olcsóbb lesz mint a bóti. Gyáriban ami valóban jó, annak az ára 7 számjegyű... Néztem régebben egyet valamelyik nevesebb gyártótól, 3,5 millió forintban.
A vezérlő nagyjából elkészült a szoftverrel együtt. Sajnos még azt nem sikerült megoldanom, hogy az esp8266 fel tudja programozni az stm procit, pedig elvileg fel kellene neki... Ha valakinek esetleg van ilyen jellegű tapasztalata, ne tartsa magába. Kész lett a webszerveres rész is, már lehet vezérelni a tápot tabletről, pc-ről, sőt programozni is tcp-ip protokoll segítségével. Végül világítós nyomógombok lettek, mert ezekre is lehet így programozni pár érdekes fícsőrt. Már csak a ventivezérlés és az analóg hőmérés van hátra, reményeim szerint holnap már ezekkel is elkészülök. Az már látszik, hogy sajnos a tápra (3,3V) kell még hidegítő kondi (elkó), mert hallom a kijelző sipolását, amit ez az elkó eltüntet. Érdekes, hogy a prototipusnál is rájöttem már rég erre, de valahogy mégis lemaradt a gyártatott nyákról.
A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2021
A mérés nem 5, hanem 6 digites, mind az áramnál, mind a feszültségnél. ( 120,123V, 12,3455A). Csak a kijelzőre nem fér ki 5 digitnél több sajnos. Legalábbis ekkora számokkal. A webfelületen természetesen már kifér.
A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
Azért ha teljesen kész lesz, és netán végigméritek majd a tápot mindenféle szempontból akkor azt közzétehetnétek, kíváncsi lennék rá.
Azt már mi is nagyon várjuk, hogy kész legyen. Te miket mérnél meg rajta?
Olvasd át ezt a pár oldalt, ebbe kb. össze van foglalva hogy mit szoktak, az már más kérdés hogy egy adott gyártó ebből mennyit csinál meg, és mennyit tesz belőle közzé az adott termék adatlapján. Nekem ebben a leírásban pl. nagyon tetszettek az összefoglaló ábrák, meg a tranziens viselkedés magyarázó grafikonja is, ebből sokat tanul aki pl. ilyesmivel sosem foglalkozott.
Na mégsem tudom csatolni mert 24 mega és csak 8-at lehet, majd eldarabolom. Azaz a könyv megy mert az kicsi, ebből a 25.-től a 39. oldalig van erről szó. A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
A csatolt képeket emelném még ki. Ezeket már méregettük a korábbi prototípusokon, ill. ez is közrejátszott abban, hogy bizonyos részeket (a sok rászánt idő ellenére) kidobjunk, és újragondoljunk a fejlesztés során. Pl. az analóg fesszabályozó hurok részben ki lett hajítva (pedig nagyon jó ötletnek tűnt az a megoldás) de kb. másnapra jött egy sokkal jobb ötlet, ami később nem csak a szimulátorban, hanem a gyakorlatban is igen jól teljesített. Úgy gondolom a táp tranziens viselkedése simán vállalható lesz. Csak példaként említve: rövidrezárt áramgenerátoros módból, a terhelést hirtelen megszakítva (dI=15A) is igen gyorsan, és kicsi túllendüléssel beáll kimeneti feszültség - erről lesznek majd szkópábrák.
Statikusan pedig bizonyos jellemzők egyszerűen nem, vagy csak alig mérhetők, pl. 15A terhelésnövekedés hatására (de még nem áramgenerátorra váltva), a feszültségváltozás nem éri el az 1mV-ot. A hozzászólás módosítva: Jan 23, 2021
Ha veszel, ilyet vegyél. Olcsóbb, kisebb, többet tud, készen van.
Ugyanúgy lehet áramkorlátot beállítani? Nekem valahogy nem egyértelmű a leírásából.
Szevasztok
Valamikor elkezdtem épiteni a lajos1969 által publikált változatot.Most lenne időm befejezni de nem találom azt az ábrát ami bemutatja a fuse bitek beállitását Poniprog programozóval.Ha valaki tudna segiteni,lekötelezne.
Sziasztok,
A meglévő trafós labortápom mellé vettem egy NPS3010-es kapcsolóüzemüt. Szépen üzemel, csak a kimenet és a föld között kb. 63 Volt AC-t mérek, kicsit csíp néha. Hogyan lehetne biztonságosan megoldani, hogy ne rázzon?
Biztonságosan csak úgy, hogy szétszeded az egészet, vagy kerítesz róla rajzot, és megnézed hogy a kimenet negatívja ráköthető-e büntetlenül a védővezetőre. Egyébként meg, ha fogsz egy fázisceruzát az kb. minden esetben világítani fog egy mezei trafó szekunderén is, mert ugye a leválasztást a primer-szekunder közti szigetelés biztosítja aminek meg kapacitása van, a kapacitásnak váltakozóáramú ellenállása azon meg áram folyik. Kapcsolóüzemű dolgoknál meg még rosszabb a helyzet, mert ott jócskán termelődik emellé még zavaráram is aminek szintén el kell folyni valamerre.
Délután szétszedem, megnézem mi lakik a belsejében.
Eddig műszerrel mérve a kimenet és a test között DC-ben végtelen (>20MΩ) ellenállást mértem.
A készülékház és a hálózat védővezetője között megvan a kapcsolat? Akkor szoktak kicsit rázni, ha a zavarszűrőben a védővezetőre csatlakozó kondik, nem kapják meg a földelést. Ugyanerre a földelésre általában a kimeneten levő Y kondi is csatlakozhat. Van egy ugyanilyen tápegységem, egész használható, és még nem tapasztaltam, hogy rázna.
A készülékház össze van kötve a védőfölddel, a villásdugónál mérve.
Megnéztem.
Végül a kimenet negatív pontját összekötöttem a sasszival minden gond nélkül. A 230-as oldali Fetek szigetelt tokozásuak, a szekunder kettős dióda el van szigetelve. A szkópon látható 58.6 Volt csak valami szórt jel lehetett, ezért is írtam, hogy csak csíp de nem ráz. A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2022
Szerintem ne közvetlenül kösd össze a negatívot a házzal, mert több táp sorbakötésénél, vagy földelt készülék táplálásakor (pl. pozitív testelésű készülékek) problémát okozhat. Inkább fogj egy 100...300nF-os X kondenzátort, és azon keresztül testeld a negatívot (és/vagy a pozitívot is). A kondira köss párhuzamosan egy 1MΩ-os ellenállást is, hogy ha DC-ben bármi okból feltöltődik (pl. elektrosztatikusan), akkor ki is tudjon sülni.
A hozzászólás módosítva: Dec 20, 2022
Kösz az ötletet, ki fogom próbálni.
Sikerült a javaslatod alapján leszorítani 3 Volt alá, így már nem csíp.
Üdv!
Digitális labortápegységet szeretnék venni. Kb 25 ezer forintot szánnék rá. A felhasználási terület: nem vagyok nagyon hobbi elektronista de néha barkácsolok elektronikai cuccokat bár inkább csak 5 voltra van szükségem, mert valami digitális cuccot barkácsolok, de gondoltam, jól jön, ha van valami "rendes" táp. Nem kell semmi extra, igazából nekem egy max 30 voltos és 10 amperes táp is kicsit overkill, de gondoltam, ennél kisebbet nem is érdemes talán venni Nézegettem a tápegységeket és azt látom, hogy van amelyiken van GND kimenet is. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mi célt szolgál és miért nincs mindegyiken? Pl ezen nincs: https://www.aliexpress.com/item/1005001798369404.html Ezen van: https://www.aliexpress.com/item/1005001780763843.html
A dugalj földelése van kivezetve előre ha nagyon kellene valami miatt, egyébként a tápegység kimenete földfüggetlen minden esetben.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |