Szerintem a csap öntvénye univerzális. Abba a szerkezetbe amit te beraktál, ahol a mechanikus csap helyére egy másikat épitenek be amit a termosztat mozgat.
A képen jol láthatod, hogy épitökészlet rendszerü a megoldás, és ahogy a Heimeier konstrukcioban itt is bármit lehet az öntvénybe szerelni. (A katalogusban 5 különboző szerelvény van).
(Motorral forgathato záro elemet. Termosztatos elemet stb.)

Ebben az esetben valoszinü, csak a méretek miatt választottak egy ilyen kompakt kivitelt. Nem vagyok szakember nem is fogom keresni honnan vették, de van, létezik és müködik.

Még mindig nem vetted észre, ez ugyanaz az öntvény amit te mutattál csak a forgo csap helyére került a termosztat által kezelt záro rész. A jelölt részt szerelték a te öntvényedbe.
Ráadásul ez aránylag univerzális alkatrész lehet, mert nemrégen az anyosnál a fütötestek csapjait cserélték, de ugy, hogy a tekerhetö részt vették csak ki és helyükre egy másikat raktak, ami nyomásra zár. Arra meg csak rá kellett csavarni a termosztatot.

Sőt a kedvedért találtam egyet. A tipusszáma VTG140 az ESBEtől

Esbe VTG140

Hát ez az, hogy univerzális de olyan régi, hogy az építőkocka rendszer egyes darabjai már nem lelhetőek fel ehhez a márkához, pl. ebbe a háromutú szeleptestbe építhető patronos termofejjel szabályozott belsőrészt. Nekem eddig sem a működésének értésével voltak problémáim, hanem hol van az a része ennek az építőocka rendszernek ami ebbe a szeleptestbe való és termofej szabályozza. A kép jól szemlélteti a komplett belsőrészt és az is jól látszik, hogy ez a szeleptest nem olyan mint a többi háromutú ettől a gyyártótól, mert alul van egy nyúlványa ahová más fonkciójú betétek is beépíthetőek, tehát variálható a szeleptest belseje.
Az ESBE már sokkal kompaktabb szerelvényeket gyárt a mostani kívánalmaknak megfelelően de nagyon oda kell figyelni, hogy a szelepméretek azok megfelelően legyenek összeépítve, mert nem fog jól működni a rendszer.

Nem tudom miért kell ezen rágodni, ez az egység ugy ahogy nálunk van a mai napig kaphato mint padlofütö egység).
Nekem fogalmam sincs, hogy ahonnan szerzi be a gyártoja az alkatrészeket.
Sokkal nagyobb gond, hogy az a 4 utas szelep nem létezik már ( immár vagy 20 éve a mienk meg már vagy 40 éves, ha igaz 1984ben épitették az eredeti fütést) és már kazán sincs ami azt kezelni tudná.
Nem vagyok fütési szakember ( de lassan többet tudok rola mint a drága szakember aki már 2 éve nem tud mit kezdeni a rendszerrel ) de nem foglalkoztatnak az alkatrészek, igy nem tudom mi van most meg mi nincs a piacon. De sajnos ez a halála minden ilyen munkának.
Egy fütési rendszert nem 5-10 évre épit be valaki és elöfordulhat, hogy az elemek eltünnek a piacrol és akkor kisérletezni kell mivel lehet helyettesiteni müködtetni, de ahhoz eleve ismerni kellene ezek feladatát, ami az alkatrésszel együtt tünik el a fejekből, lásd a 4 utast.
És akkor van baj.

Adott egy 3 szintes családi ház, pincében kondenz gázkazán hidrováltóval amin 1 db hőmérő, radiátorok a földszinti padlófűtéskörre kötve saját 1. keringetőszivattyú, osztó-gyűjtőn golyós szelepek, 4 zóna. Emeleten 4 db padlófűtéskör 2. szivattyú +radiátor, osztó-gyűjtőn szintén golyós szelepek.
Földszinten, emeleten 1-1 computherm q7 termosztát.
Eddig rendszertisztítás volt, a 15 éve kiépített rendszer beüzemelése következik.
Minimum mivel javítanátok a rendszeren, 2 év után lesz újraindítva, állítólag volt panasz a hőkomfortra,
az emeleti radiátor is ezért lett beépítve utólag.
1. Legalább 1-1 hőmérőt tennék az osztó-gyűjtőkre.
2. A várhatóan elégtelen hiszterézis követésre egy komplett módosítás ~ 240000.- ft körül lenne, a visszatérő hőfokkal vezérlés olcsóbb, kezdetnek megtenné. Stb.
3. Amennyiben a termosztát a radiátorral is fűtött helyiségbe kerül, az csökkentené a hiszterézist?

A padlófűtés tömegfűtés, a termosztátos megoldás sajnos nem csökkenti a hiszterézist.
A csökkentéshez a padlók hőfokát (körök hőfokát) kell figyelni, és az alapján szabályozni.
De sok múlik a hőszigetelésen is, mivel tömeg felfűtése időt vesz igénybe.

Szia! Mutass képeket a gépészeti elrendezésről és legalább nevezd be őket szintenként, hogy mi hová tartozik. A képek legyenek jól nagyíthatóak és élesek.

Korábban készült képek.

Attól tartok hogy a pontos szabályozáshoz mindenképpen bővíteni kell a kiépítésen. Arduinos alapon bármit megcsinálok vezérléssel, de a szerelvények akkor is + pénz. Tegyük fel indulásnak egy helyiségben mérem a hőfokot és a kör/kazán szivattyút vezérlem a hiszterézis függvényében?

Talán egyszerübb a viz hömérsékletét tartani és idöt mérni. A padlofütés nagyon lassu hatásu a szobahömérsékletre. Én is erre jutottam több mint 2 éves kisérletezés után. Ha a padlo meleg orákig melegebbnek éreztük a levegöt is.
Sőt az ujjonan épitett irodaházunkban sem volt semmi szabályozhato a viz keringésen kivül ( semilyen termosztat stb) és ott is sikerült 3-4 téli honap alatt beszabályozni a fütést. Természetesen központilag késö délután már leállt a a fütés kb reggel 6-ig.

22 C helyiség hőfok tartásához akkor keverőszeleppel lehetne beállítani az előremenő hőfokot a külső hőfok függvényében?
Az eltérő zóna hőfokokat meg a csapok eltérő nyitásával? Legalább is kezdetnek.
Idő alapon csak a szivattyút kapcsolod ki-be, így tartva a padló hőfokát?

Nálunk a padlofütes csak utolag lett 3 helységbe beépitve, valamennyi helységben van régi radiátor is, csak a vizes helységekbe épitettünk utolag padlofütést. Igy a hagyományos modon van a hömérséklet szabályozva külsö meg belsö hömérőkkel meg a kazán maga méri a visszirányban a vizek hömérsékletét és abbol tudja mennyit kell füteni ( ez a térfütés).
A padlofütéshez olyan csövet kell keresni amiben minél tovább kb 30 fok körüli a viz. Innen van leágazva a padlofütési egység amiben benne van a mechanikus hömérsékletszabályzo, ami csak akkor engedi be a vizet, ha az max kb 30 fokos (+/-5 fokot kézzel lehet állitani).
Amit a modern gyári kazánok sajnos nem tudnak megoldani az a padlofütés szivattyujának a kezelése, igy ezt egy extra szerkentyüvel oldottam meg, amiben idökapcsolo van meg hömérö, azaz ha bemeneti körben kb 35 fokos viz van elinditom a szivattyut és az nyomja meleg vizet a padloba.
Még most van egy kis gond, de csütökön talán sikerül megoldani, mert fütési szezonban a kis kazánhelységben mindig elég meleg a csövekben a viz ( ott van egy 600 literes bojler is), de nyáron kevésbé, mert olyankor csak a bojler melegit.
Sajnos a kazán nem tud 30 fokos vizet adni - a rengeteg lehetöség között ilyen nincs. A régi tudott, mert az tudta kezelni a 4 utas csapot, az ujak ilyet már nem tudnak.
Szoval neked a jo müködéshez az kell, hogy mindig álljon rendelkezésre kb 30- 40 fokos viz, akkor müködni fog minden, és egy kapcsolo orával nagyon egyszerüen be fogod tudni állitani a rendszert. A termosztat erre nem jo, mert a fütés nagyon lassan tud csak reagálni.
( a képen a bal oldali az eredeti mechanikus padlofütés szabályzo, a jobboldali az én egységem az idökapcsoloval meg a szenzorokkal. Magának a szivattyunak ( gyakoraltilag az egész padlofütés autonom, független a kazántol, csak a melegét használja a maga modján) már semmi köze a kazánhoz, eredetileg az probálta szabályozni, de az nem ment.

Ha jól látom a radiátor ugyanazt a hőfokú vizet kapja mint a padló. Ez így sajnos nem lesz jó. A padlóba nem ildomos 40-45 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet engedni, ez a 40-45 C hőfok viszont kevés lehet a radiátornak. Ebből következik hogy a kazánházban elhelyezett keverőszelepes elképzelés nem fogja hozni az elvárt eredményt. Az osztógyűjtőn lévő csapok zárása sem jó megoldás, mivel azzal a víz mennyisége van állítva, nem a víz hőfoka (ha nincs elég mennyiségű meleg víz akkor egyrészt hamar leadja a meleget a víz, nem lesz egyenletesen meleg a padló, másrészt fojtva van a szivattyú ezért azt is szabályozni kellene, főleg ha a radiátorokon hőfokszabályozós szelep van, plusz zajosabb is lehet a rendszer, mivel a golyós csap kialakításánál fogva nem szabályozásra lett kitalálva, hanem nyitásra és zárásra). Az átalakításhoz külön kell választani a padlókört, a radiátoros körtől. Ennek talán legegyszerűbb módja egy osztó-gyűjtő beépítése a régiek helyére. Sajnos ez nem olcsó megoldás, viszont ehhez nem kell vésni, új csöveket behúzni.
Kivétel ha nem lesz használva a radiátor (elveszik a gyorsan felfűtött szoba előnye), de ekkor viszont nem keverőszelep a jó megoldás hanem a kazán modulálása, ami Ardunio-val nem lesz egyszerű feladat.

Söt meg 35 fokos viz is tul sok a padloba.
Igen nálam is hasonlo a megoldás csak sokkal kompaktabb. Az alapkülönbség hogy ezek a rendszerek csak olyan fütéshez jok, ahol az elöremenö vezetékben mindig. 30-40 foknál melegebb viz van, ami egy családi háznál ritkán fordul elö, vagy eszeveszett drága.
A radiátorba benyomnak aránylag gyorsan 60-70 fokos vizet és amint elérik a hömérsekletet a kazán megáll a radiátorban a 60-70 fokos viz meg még sokáig melegit.
A padlofütes csapja, meg csak addig van nyitva ( termosztat) amig a viz kb 30 fok alatt van, ez meg nagyon rövid idö, ami a padlot fel sem tudja nagyon melegiteni.

Radiátor az emeleti osztó/gyűjtőre lett utólag mókolva, az megszüntethető.
A földszinti o/gy + 3db radiátor bekötést kapott, azok a pincében vannak, valószínűleg egyféle fagyvédelem gyanánt. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges a padlófűtés előremenő hőfokának tartása.
A 2 db emeleti/földszinti szobatermosztát kapcsolja a két kör szivattyúját és a gázkazánt.
A gázkazán felfűti a hidrováltó primer kört a beállított hőfokra, azt hogy utána mi történik, hogyan modulál, kapcsol, még nem láttam, az első próba ezután következik.
A hidrováltó szekunderén a padlófűtés szivattyúk meg cirkuláltatják a köröket amíg a termosztát le nem kapcsol.

Nem tudom milyen a kazanod van. A mienkén nem lehet 30-40 fokos vizet beallitani. A radiatorokba ennyi meg keves.

Ha jól értem a hidrováltó után csak a padlófűtés van bekötve, a földszinti radiátorok viszont nem oda (talán a hidrováltó elé).
Jó lenne megnézni hogy mit is csinál a kazán, visszamodulálva tartja, vagy ki be kapcsolva próbálja tartani a primer kör hőfokát.

30-40C különbség nem kell, felével is jól működik. A többi viszont jogos érv. Ki lehet tolni thermofejes radiátor szeleppel a kazán működés idejét, ha azt a termosztát beállított hőfok alá állítják be 1-2 fokkal. Így radiátorok lekapcsolnak, de a termosztát még nem kapcsolja le a kazánt. Igaz az is hogy a víz 50-60C felfűtése több gázt fog fogyasztani mint 30-40C való felfűtése, vagyis drágábban fog üzemelni.

A földszinti szekunder körben együtt van bekötve a padló és a radiátorok.
Holnap szerelünk, megnézem a gázkazánt, mit tud.
Talán van saját vezérlője ami tudja a padlófűtést is.

Szia! Ne ért félre de ehhez a megépített rendszerhez Arduinos szabályzót építeni .... Persze próbálkozni azt lehet de ez egy elég "durva építésű" rendszer amihez pöpec elektronika nem passzol. A jelentős mennyiségű vas szerelési anyag hordaléka le fog rakodni a padlófűtés csöveinek a leglassabban áramló részeiben és azt onnan elég problémás eltávolítani vagy minden fűtési idény kezdetekor át kell mosatni a rendszert ami nem kis feladat. A körök beszabályozása azokkal a csapokkal nem végezhető el azt csak egy, az osztó/gyűjtőben lévő szelepekkel lehet "pontosan" beszabályozni ill. tömegárammérők segíthetnek ebben ami szintén ennek a tartozéka. A padlófűtési csöveket nem lehet jól látni, hogy azok oxigéndifúzió menetesek e vagy a régi szürke PP ami nem az. A radiátoros részt jobb ha leválasztod a padlóról, mert úgy külön-külön is megállja a helyét. Átmeneti diőszakban (ősszel és kora tavasszal) jó szolgálatot tesz ha csak radiátorral be lehet langyosítani.
Vagy háromutas termofejes ESBE, vagy lemezes hőcserélővel leválasztva szintén termofejes szabályzóval lehetne megoldani a jelenlegi felállást és elektronika sem kellene hozzá.

A rendszer átépítéséhez kértem ajánlatot:
BRH768 4 körös osztó/gyűjtő 2db,
RP-ACT1 ELEKTROFEJ 8db,
Q10Z Computherm zónavezérlő,
Q3RF szobatermosztát 8db.
288613.-Ft
A mosatásnál zömmel műanyagcsöves rendszerhez képest sok iszap jött le, bár vannak vegyes, vasas-réz-talán szürke padlófűtés csövekkel.
Az is tény, a 15 éves rendszer még nem volt mosatva a jelenlegi új tulaj szerint.
Próbafűtés után többet fogunk tudni.

Beleolvasva a zónavezérlő adatlapjába ezzel nem oldódik meg a hiszterézis problémakör.

Siemens RDJ100RF/SET Rádiófrekvenciás szobatermosztát 24-órás időprogrammal, LCD-kijelzővel.
A jelenlegi computherm helyett 2 db ugyan úgy külön kapcsolná a 2db padlófűtés keringető szivattyút, + a gázkazánt.
Jó lehet ez kiindulásnak a rendszer fejlesztésére?

Amíg a radiátorok ugyanazt a vizet kapják mint a padló nincs értelme termosztát cserének. Plusz ha a kazán tudja a lángmodulációt, akkor érdemes olyat venni ami ezt vezérelni is tudja.
Árajánlatot lehetőleg ne csak egy helyről kérj be.

Ha kondenzációs a kazán akkor nem sok gond lesz a vízhőfok kezelésével de a padlókört akkor is érdemes leválasztani a radiátorosról a sok vas alkatrész miatt, hogy annak iszapja ne kerüljön be a padló csöveibe (legalább abba ne). Egy jó iszapleválasztó is elkelne és a kazán is védve volna malamelyest (ha eddig nem lett volna ilyen beszerelve). Ha a padló csövei iszaposak volta akkor az nem nagyon fűtött, működött megfelelően éppen azért, mert az a "trutyi" nem akar áramolni sehova sem. Ilyenkor körönként kell kimosatni a csöveket nem egyszerre mindben áramoltatni a vizet, mert úgy nem fog kijönni a problémás részből a lerakódás. Még így is lesz olyan szakasz a csövekben ahol annak falán rajtamarad a felületen az iszap, vízáramlással lemoshatatlan üledéke.
A primer oldalba (kazán oldal) érdemes betölteni inhibítort, hogy korróziót féken tartsa. Ezt a padlóba nem kell ha leválasztod valamilyen hőcserélővel ami lehet lemezes vagy spirec típusú.

Csak víz minimális iszapot hozott ki a körönkénti mosásnál, kompresszorral, szakaszosan levegővel
keverve működött.
Van iszapleválasztó a primer, kazán körben a hidrováltó visszatérőben.
Nekem nem gond az évenkénti rendszermosás amennyiben szükséges....
Radiátor helyett valószínűleg fan-coilt fogok javasolni, az eleve réz hőcserélős és kiválóan üzemel alacsony hőfokon.

Kazán típusa:
WESTEN BOYLER CONDENS 240
névleges hőhozam 20,5 kW
csökkentett hőteljesítmény 7 kW
ajánlott Siemens QAA73.210/101 OpenTherm beltéri kezelőegység
ajánlott Siemens QAC34/101 Külső hőmérséklet érzékelő, NTC 1 kOhm, RVS... szabályozókhoz

Ha jól látom a felszálló csövek vasból vannak, a padlófűtés csőanyag meg nem oxigéndiffúzió-mentes (fűtővíz a csőfalon keresztül oxigént fog elnyelni ami vas alkatrészeknél korróziós folyamatot indít meg). A fan-coil vékony csöveit is el fogja tömíteni.
De az eredeti kérdés a hiszterézis mértéke nem csak a jó fűtésrendszeren múlik hanem a ház kivitelezésén is.
A ház hőigénye, a fűtendő m3 mértéke, hőszigetélés, nyílászárók, stb.

Mielőtt belevágsz egy több 100e Ft-s átalakításba ha tudsz kérj meg egy mérnököt, hogy számolja ki a ház hőigényét, és ahhoz alakítsd a fűtésrendszer átalakítását.

Abban maradtunk a tulajjal, hogy fűtéspróba után ebben a szezonban a tényleges gázfogyasztást figyelembe véve el lesz döntve a további kialakítás.
Egy monitoring kialakítást mindenképpen beiktatnék, saját tapasztalatok is igazolták a használhatóságát, arra jó az arduino is.
A saját napi hőigény, átlag külső/belső hőfokkülönbség alapján 5,14 kW/nap/1C érték jött ki.
Praktikusan az átlagos fűtésigény: (külső hőfok 5C, belső hőfok 22C esetén hőfokkülönbség 17C)
17C*5,14kW/C=87,38 kW naponta
210 napos fűtésszezonban: 87,38kW*210=18349,8kW,
gázra átszámolva 1821 m3.
A valós fogyasztás részleges melegvíz termeléssel 1636 m3 volt, itt az enyhébb tél lehet az alul fogyasztás oka.