Az a szürke valami laza, porszerű anyag, kézzel is letörölhető. Csiszold le, mielőtt az alapanyagra fújod a cink réteget.

Oké, köszi. Ez a cinkspray egyébként tényleg hatásos lehet,ha a rozsdát eltávoliítottam?

Barátom ezzel dolgozott (szegény sajnos már nincsen közöttünk), mert hegesztés után "mintha egy is lett volna".
De drótkefézni nem tud.
Apám öccse (szegény sajnos már nincsen közöttünk) a Lampart-ban dolgozott. Annó elmondása szerint amikor vízteresítették a kandallót, bevitte a kis radiátorkát a céghez: Sósav, és ónfürdő és ragyogott mint a Salamon ónbevonata.
Szerintem nincsen olyan komponense, ami vasoxidot tiszta vassá redukálja, csak annyit tud, hogy feltapad, és a cink bevonatot kis sérülés esetén visszanöveszti.

Ha az alkatrész a szabad levegőn van, akkor a ráfújt cink réteg kb. két év alatt elfogy, aztán jön a rozsda. Messze nem olyan hatásos mint pl a tüzihorgany, de a semmitől mindenképpen jobb.

Azon én is elgondolkodtam, hogy vezeti-e az áramot.
Mert ha nem, akkor tutira nem olyan védelmet ad, mint a "tűzi" horgany...

Természetesen nem kell olympusi magasságokba emelni ezt a sprayt, bőven elegendő,ha a téli sós utakon teszi a dolgát, majd tavasszal újra fújom a felületet. ennyire talán működik..nem?

Biztosan jobb a tűzihorgany, de ez most pont csak részlegesen kell hogy védjen. Ennyit pedig tud , ugye?

Attól függ, mennyi a rozsda. A rozsdamarót közömbösíti a rozsda, majd általában félkész eredményt kapunk elegendő rozsdamaró hiánya miatt.
Másképpen mondva: ha egy rozsdás vasat beleteszek tele rozsdamarós edénybe, az teljesen "átalakítja", illetve leválik sok rozsda, ez a tökéletes munka. Ha ugyanezt a rozsdás vasat bekenem ecsettel, elfogyhat a rozsdamaró hatása közömbösítés miatt.

Annyit ki kell bírnia ha nem melegszik mint pl. a felni a fék miatt. Maga a rozsda is laza szerkezetű, azt mindenképpen távolítsd el. Ezután mehet a rozsdaátalakító, száradás után csiszolás, portalanítás majd mehet a cink.

Sziasztok, van egy 17 értékű polarizálatlan kondis pakkom. Szeretnék kérni segítséget beárazással kapcsolatban. Ide felrakhatom a képeket? Köszönöm!

Csak az apróban lenne helye.
Értem én, hogy segítséget kérsz, de az eladó dolgok árai az nem jó helyen van itt a fórumban. Mert óhazatlanul hirdetéssé válik, pláne, ha (a kép mellett) az árát is itt látjuk.

Rendben.

Megnézed a boltok árait és ahhoz viszonyítasz. Állapot, kor stb.

Sziasztok, egy IC csomagot szeretnék feltenni az apróba. A szöveges rész nem elég hogy a táblázatot betegyem, mellékletként pedig csak képet lehet, nehezebb a vevőnek bármit megtalálni, ha fotóként van a táblázat. Milyen megoldást javasoltok?

Esetleg Google drive-ra felrakni, és onnan belinkelni.

10. Nem engedélyezett webalbumok, tárhelyek, gyűjtő apróhirdetési oldalak linkelése.

Tedd fel az apróba "drágán", azután majd lejjebb viszed az árát, amíg elkel.

Fórumtársi vitában felmerül kérdésként, hogy miért "S" alakú néhány daráló tekerőkarja, míg mások egyenesek.
Eddig felmerült választási lehetőségek:
- "S" alakú kar sokkal hosszabb, ezért könnyebb tekerni.
- "S" alakú kar sokkal dizájnosabb, jobban mutat.
- "S" alakú kar sokkal nagyobb felületen érintkezik/illeszkedik (90 foknál laposabb szög), és ezért nehezebben törik le a tengelynél.
- "S" alakú karnál még sokkal jobb, ha több karja van, és öntött karika a végén, mert lendkerékként működik.

Gyerekkori emlékem, ami pont ide illik. Akkoriban nekem is szöget ütött a fejemben, hogy a lemezjátszók karjai miért ilyen-olyan figurásak, van-e ennek értelme. És ekkor jött a HI-FI magazin, amiben éppen ezt a kérdést feszegették, és talán az lett a végeredmény, hogy azonos tömeg, azonos merevség mellett akár perecalakú is lehet, mert nem számít.
Azt nem tudom ez mennyire hozható párhuzamba a darálókkal de szerintem csak az számít milyen távol van a tekerő fogantyú a hajtott tengelytől.

A "hosszabb, ezért könnyebb tekerni" nem igaz. A középpontot és a fogantyút összekötő egyenes adja az erőkart.

Dizájnosabb: igaz.
Nagyobb felület: passz, pár kép alapján inkább hamis állítás, mert a csatlakozásnál már merőleges a tengelyre.
Több kar, karikával, lendkerék: igaz, csak ekkora méretben elhanyagolható.

Mezőgazdasági gépeknél vannak ékszíjtárcsák amelyek küllői "S" alakúak. Itt az erő átadás nem merőlegesen hat a küllőre a tárcsánál, hanem a tárcsa majdnem tolja a küllőt csatlakozásuknál, majdnem a küllő kezdetének hosszirányába hat az erő (tárcsa hajtja a küllőt). Ott nagy erők vannak, ez is számít.

- És ha olyan sok karja van, hogy nincs is lik köztük ... így találták fel a tömör ékszíjtárcsát és a lendkereket

"S": bő ingujjnál, mandzsettánál kitúrja. Kevésbé akad be ( gomb ).
Egyébként formatervezés

Gépgyártás technológiában nem elterjedt tervezési szempont hogy egy hajtókar "S" alakú legyen.
Valószínűleg sem gazdaságossági, sem erőtani előnye nincs.
Inkább arra gondolnék hogy az "S" alak a forgatás irányát hivatott jelezni. Mellékelt kép

Sziasztok!
Betonacélt mivel lehet átfúrni. A falfúró nem viszi, a HSS nem viszi.
Valamilyen, a kereskedelmi forgalomban kapható keményebb fúró kellene, hol lehet ilyet találni?

Én ilyen esetekre tartok itthon 2.5 és 3 mm-es HSS-CO fúrókat. Előfúrás után szokott menni a dolog olyan fúróval, amelyik kevésbé "harap" (kis hátszögű).

Természetesen ha olyan kemény az anyag, nincs mit tenni, keményfém (HSS-CO) fúrót kell venni.

Pláne, hogy azok nem "S"-ek, hanem "C"-hez hasonló ívek....

Köszi, találtam HSS-CO fúrókat, nem árt ha van itthon ilyesmi.
Az 5% CO tartalom elég keménységet ad? Van ennél keményebb fúró szár fajta?
Fúrók keménységére van valami tájékoztató táblázat? Jelölésekkel típusokkal?
Sok kobaltos fúrót HSS-G ként említenek, de sehol nem adnak meg konkrét keménységi adatokat, hanem csak a marketing duma, hogy tartósabb, hosszabb élettartam, meg ilyesmi.

Nem tudom, hány százalék ad elég keménységet. Igen, vannak keményebb fúrók pl. a karbid (szén és volfrám).

Konkrét táblázat engem is érdekel.

Már megint igazad van, mert attól hogy "sárga", még a fene tudja mennyire kemény.