Ez többnyire igaz, azonban vannak kivételek, a külön adót VAT. viszont meg kell fizetni..
Nekem rákeresés után, email-ben, felajánlotta az ebay. német országból ,ottani eladótól származó Hameg 303-6,kétsugaras szkópot.
Nagyon jó állapotban van, és a kezelése is egyszerű, CRT, fullos fényerővel, jó kontrasztal bír.
Megkimélt darab.

Ha esetleg érdekel egy 100 MHz - s Tektronix CRT , küldj üzenetet.

Milyen volt az az analóg szkóp ami kiírta a frekvenciát is?

Én például előző helyemen valami ilyet használtam.
Szerettem nagyon.

Sokfajta volt, leginkább a TEK 7000-es sorozat. Ehhez már volt kocsi is, nem kellett az asztalra tenni, nagyobb laborokban lehetett a mérés helyszinére tolni. Az alsó részen elfért az árammérő fiók rackja, alul meg egy fiók volt, a zsinóroknak.
De volt "normál" méretű szkóp is, a tetején volt egy DMM, LED-es. Meg volt ernyőtárolója. ( Ezt nem szerettem, mert kicsi volt a fényereje. Viszont tökéletesen lehetett fotózni Polaroid kamerával az ernyőképet. Igaz, a többit is.)

Elvileg ezek is azok:

Hp 1

Hp2

Iwatsu SS-7607-es szkóp. Egy komplett szabályos számláló típusú freki mérője van, ami 6 digit pontossággal írja ki a képernyőre a mért jel frekvenciáját, amikor rászinkronoz.
Sajnos a tápegysége eltippant, így várja hogy legyen elég szabad időm hogy foglalkozzak vele.
Addig meg nélkülözöm ezt a funkciót, mert a Hitachiban nincs ilyen opció, a Tektronix meg kiszámolja ugyan az időalapból, de az nincs 6 digit pontosságú. Viszont mostanában nem is nagyon adódott olyan mérésem, ahol ez fontos lett volna.

Van a Tek-nek olyan szkópja is, amiben kombinált műszer rész is van(talán 2235?), külön kijelzővel. Ott van frekvenciamérő is, ami számláló típusú... Ilyenem van nekem is, használtam is sokat addig, míg digitálisat nem vettem...

Nem inkább a 2236?
Olyanra nekem is fájt a fogam, de amikor meglett az Iwatsu, elmúlt.

Nekem Hitachi VC6045 szkópom volt. Ez félig digitális, de nagyobb részt analóg szkóp. Nagyon szerettem vele dolgozni, mindent (is) tudott amit egy szkóp tudhat. A képernyőre feliratozott (csatolok képeket). Még valamikor 2018-ban adtam el. Korábban is volt Hitachi oszcilloszkópom, akkor kedveltem meg ezt a márkát, nagyon sok szempontból praktikusabb ill. jobb volt amint a többi hasonló ebben a kategóriában.

Nekem jelenleg ennek a kistesója a 60MHz-es VC 6025-ös csücsül a munkaasztalom polcán, mint általános mérő eszköz. Valóban szuper kis szkóp ez is. Bármilyen elektronikát mérek, ellenőrzök, már kapcsolom is be.

Ennél jobbat nem találsz analógban. Nagyon bánom, hogy eladtam.

De ))))
Ránézésre olyan...(ennyire emlékszem a saját szkópom típusára )
Én szerettem benne a műszer részét, egy jobb kéziműszer pontosságát hozta, amikor ritkán kellett..., de a frekimérés, az állandó üzemmódban futott nálam....

És most milyet használsz?

Annak idején úgy gondoltam, hogy az analóg szkóp digitálisra kiváltásához az kell, hogy a digitális minimum tudjon valós 1Gs/s mintavételi sebességet. A valós-t azért emelem ki, mert periodikus jelekre a legtöbb digit szkópra többet adnak meg, csakhogy az esetek jelentős részében, ill. a gyakorlatban ez nem használható ki, tehát olyan kell ami single módban is tudja a Gs/s-ot. Akkor (2018-ban) egy 4 csatornás, digitális, MICSIG szkópot tudtam venni, ami ezt tudja, és egyébként nagyon jól bevált. Ha egyszer komolyabbra cserélem, valószínűleg akkor is maradok ennél a márkánál, mert dolgoztam sokkal drágább szkópokkal is, amelyeknél a MICSIG sokkal jobb volt.

Sziasztok!

Új szkópot szeretnék venni. Főként kapcsolóüzemű tápok és erősítők mérésére használnám.

A Micsig TO és STO szériáját néztem ki, tetszenek, de pár kérdés felmerült (nem vagyok tapasztalt):
- 2 vagy inkább 4 csatornás legyen? Ha már ennyit ráköltök, akkor lehet jobb ha ott van tartaléknak
- kicsit szimpatikusabb az STO széria a dedikált gombokkal, viszont kisebb a kijelző. Nem tudom melyik jobb kezelhetőség tekintetében.

Úgy látom, hogy a többi paraméter alapján (amire nekem szükségem van) mindegy, hogy STO vagy TO.

Az igazat megvallva, nem igazán emlékszem olyan esetre, amihez kifejezetten kellett volna a négy csatorna. Személy szerint én inkább másra költeném az extra csatornák árát.

Ha jól gondolom annyi előnye lehet, hogy amennyiben a szkóp firmware-je is támogatja, akkor lehet vele "szegény ember differenciál mérőfejét" csinálni max. mintavételi ráta mellett.

Nekem most négy csatornás oszcilloszkópom van. Ha legközelebb kell vennem, biztos, hogy négy csatornásat fogok venni, sokszor jól jött már. Ez egy olyan "extra" amit az ember akkor tud értékelni, ha már tapasztalta, milyen hasznos tud lenni.

Nekem is Micsig szkópom van. Nagyon hasznos tud lenni a 4 csatorna, ha egyszer lecserélem (nem mostanában) akkor sem fogom alább adni. A dedikált gombok hasznosak, de anélkül is kezelhető. Nekem régebbi verzió van, gombok nélkül, nem probléma így sem kezelni, de azért gyorsabban lehet dolgozni ha mindkét kezelési lehetőség adott. A PC-s szoftvere is egész jól használható, szoktam azt is használni, ügyes hogy wifi-n át kezelhető. Az USB-be lehet dugni pl. vezeték nélküli egeret, és azzal is kezelhető a szkóp. Akkumulátoros és/vagy nagyfesz-es méréseknél ezek nagyon hasznos kiegészítők - így érintés nélkül is állítgathatjuk a műszert.

Lehet kivonó üzemmódban használni, de az csak szoftveres megoldás, annak minden korlátjával. Viszont lehet kapni Micsig diff mérőfejet (kimondottan jók), és árammérő-mérőfejet is.

Nekem SATO van, 4 csatorna!
Műhelyben nekem is elég volt 2 csatorna, de ahogy felnyitottam a motorháztetőt kellett a 4!

A forrasztóállomásom fejlesztésekor használtam 3...4 csatornát (pl. páka1 pwm, páka2 pwm, erősítők bemenetét kapcsoló-vezérlő jel, termoelem erősítő/k/ be/ki-menete). Volt pár dolog ami ilyen mérésekből derült ki. Persze nyilván nem mindig kell a 4 csatorna, de amikor kell, akkor nagyon jó, hogy van...

Nekem nincs 4 csatornás szkópom (van 2x2 ha kell) és most már valószínűleg nem is lesz, de a 4 csatorna az pont ugyanolyan lehet mint az akkus táplálás, hogy ritkán kell de akkor nagyon jó ha van.

Ez igaz, ezért hívják "szegény ember differenciál mérőfejének". A valódi diff. fejek elég erősek árban.

Bár nem a kérdésre válasz, csak megemlítem. Nálam vannak esetek, amikor két külön oszcilloszkóp a jó, amikor egy áramkörben két eltérő eltérítési sebességgel kell jelet egyidőben látni. Ha úgy vesszük, négy csatorna lehet megosztva 2db. 2 csatornás szkópra. Nekem is az egyik 4 csatornás. Logikai analizátornak használva előnyös a 4 csatornás, ha a 4 csatorna elég az adott feladatra.

Köszönöm mindenkinek a válaszokat! Hasznos mindegyik!

A 2 külön szkópra gondoltam én is és akkor tudnám mérni a táp 2 oldalát, de ha jól láttam egy kiegészítővel jóval olcsóbban meg tudom oldani.

Amire még gondoltam az a függvény generátor, ami miatt alapból kellhet min 3 csatorna, viszont ennek a leírásában amúgy nem találtam. Láttam, hogy az app store-ból tudok letölteni dolgokat. Onnan leszedek egy ilyen app-ot és az fog ebben nekem segíteni?

dB_Thunder: te mennyit használod a dedikált gombjait? Videókat elnézve van késésük. Nem zavaró?

Nem lennék meg akku nélkül!!
Ma is ott ült a kis Micsig az anyósülésben, és monitorozta a lambda jeleket!

Ha már elém került a téma, akkor betolom, szerintem elfér itt. Előre bocsátom, hogy se a Rigol, se Dave "reklámozásához" nem fűződik semmi érdekem, de beletekertem egy EEVBLOG videóba: Link.

Rigol DSO800 szkópcsalád: 300 USD indulóárral, 12 bit, 1,25 GSa/s, 25 Mpts memória, protokoll dekóderek, és USB type C tápos - szóval tulajdonképpen földfüggetlen, egy powerbank mellé és akkus is. Nyilván kérdés az is, hogy milyen a sw benne, de szerintem ez megint fel fogja forgatni a piacot, mint ahogy anno a DS1052 tette. Pláne ha ez is "hekkelhető"...

Persze hála a kiváló magyar ÁFA és forint árfolyam miatt ez 200 körül van itthon, szóval nem olcsó, persze mihez képest. De remélhetőleg sokan cserélnek, és a régebbieknek meg kellene jelennie a használt piacon, illetve a régebbi típusú új készülékek árát is le kellene vernie szerintem, legalábbis hosszabb távon.

Zeewei dso154pro
Jellemzői alapján csodás lenne barkács szkópnak, még akkor is, ha legalább a fele igaz. Csak ne kellene azzal foglalkozni, hogy először is nagyító mögé tenni, vagy mérés közben másik (harmadik? ) kézben a nagyítót tartani a leolvasáshoz.