Nem is értem mit gondolt a tervező… +-60voltrol megy a cucc,a xlr csatis rész pedig kivehető modul. Az egyik bi-amp a másik sub. Típus esetleg nem rémlik melyik zeck volt?

Sziasztok!
Van egy orion 1060 erositom. Gyarilag vagy utolag de amikor hozzamkerult a tap ugy volt mevoldva, hogy a szekunderrol két graetz kocka volt kotve ugyanarra a tekercspárra es graetzenkent pufferelve. Van ennek ertelme? En raknek egy graetz hidat es kozos puffert a ket oldalnak. Mit szoltok?

Olvasva Te sem vagy (én sem) "szaki", csak hobbista. A lényege ennek, hogy akié volt, a meglévő trafóval próbált jobbat kihozni a készülékből. A csatorna szétválasztást jobbította ezzel, és a dupla puffer pedig önmagában javít a hangzáson, dinamikailag. Ez némileg a térhatást is javíthatja.

Helló.
Sajna nem emlékszek... már kb 5-6 éve volt nálam egy ilyen... ami biztos, hogy a végfetek 2sj56, 2sk176

Nem gondolnám, hogy hobbista vagyok. Ertem a megoldást de ugy latnam ertelmet ha a két oldalnak ket kulon szekundere lenne.

Ó lehet ezen az úton mást is tenni a jobb hangzás terén a két szekunderen kívül is. Kérdés, hogy érdemes e egy ilyen készülékkel "csodát tenni". A végén csak a ház maradna, ha igazán belefogna az ember. Különben meg, nosza alakítsd át, ahogy Neked tetszik!

Sziasztok! Hozzámkerült egy Hartke HA2500 típusú basszusgitár-erősítő olyan problémával, hogy a vonalkimenetén nagyon halk a jel, hangszóról jól működik, nincsen más hibája.

Elkezdtem matatni benne, de valahogyan nem jutok vele dűlőre. Ennek a hibának a felderítésében kérném a segítségeteket. Megpróbáltam összeszedni, hogy mit tapasztalok vele:

Először elkezdtem azt a nyákot vizsgálni (erről feltöltöttem egy külön képet), amin ez a direkt kimenet van és az utolsó fokozatok. Ezen van egy kapcsoló, ami azt lehet kiválasztani, hogy a kimeneti jel az előfok előtti (PRE) vagy utáni (POST) helyről jöjjön. Ennek a "közepén" még ott van a jel, el is jut az R253-as ellenállásig, de utána megszűnik, az IC1 jelű műveleti erősítő egyik bemeneti lábán sincsen jel, csak a kimeneteken, de ott is elég gyenge (10mV körül, a legnagyobb előerősítésnél). Ilyennel még nem találkoztam, tudnátok segíteni mi okozhatja ezt? Az ellenállást próbáltam cserélni, a műveleti erősítőt is - de nem jutottam közelebb a megoldáshoz, tápfesz rendben van +-14,9V körül.

Elkezdtem nézni az előerősítő részét a fejnek és ott is hasonló jelenségbe botlottam. A legelső erősítő chipnek a bemenetén ott van a tiszta szinusz jelem, a kimenetén pedig már mintha zajos lenne, a következő fokozatig meg már el sem jut - R105, R106 "bemeneti" oldalán ok, de a másik oldalán már nem találom a jelet és több olyan erősítő fokozat volt, ahol a bemeneten nem volt semmi, csak a kimeneten. Normális ez? Nem sok tapasztalatom van ilyen erősítőkkel, ezért elnézést a láma kérdésekért. Merre nézelődjek tovább?

Köszönöm a segítségeteket előre is!

Amit néztél IC1 áramköri részletet, az normális. Invertáló kapcsolásban nem is lehet jel az opampok bemenetein. A kimeneten is - 40dB szintet produkál, ez kb mikrofon szint. A hiba máshol lesz.
Telefonon nem tudom ki nagyítani a kapcsolást rendesen, esetleg PC majd megnézem.
Még mielőtt szétszeded, ellenőrizd le az effekt loop áramkört. Egy jack kábelt iktass be. Sok esetben ez okozta a némulást Hi-Watt, Ebs, basszusfejeknél. Por vagy oxidáció került a return aljzat érintkezói közé.

Köszönöm a segítséget, megnézem az effekt loopot is - de ha jól emlékszek ott a kimenő és bemenő ágon is 3VAC körül volt a jelszint.

Az R105/106 esetén ugyanaz a helyzet. Utána invertáló kapcsolású az opamp ezért annak a bemenetén virtuális föld van. Ott sem mérhető érdemleges semmi jel.
Csak hogy tisztábban lássak:
Jól értelmezem hogy az erősítő rendben működik, csak az XLR kimenet halk? Ha csak ez a gond, akkor a következőt ajánlom:
Mivel gyárilag mikrofon szintű az XLR kimenet, elég halk lehet. Vonal szintűvé úgy lehet alakítani, hogy például az IC1 6-os és 7-es lába közötti R247 pozíciószámú 1kOhmos ellenállást megnöveljük. Jelen esetben ez 1 kOhm, és névlegesen 10mV feszültséget eredményez az XLR kimeneten. Ha kicseréled 10kOhmra, akkor 100mV, 22kOhm esetén 220mV névleges feszültséget kell kapni az XLR kimeneten. Én a 100mV-ot preferálom, mert az egy jó kompromisszum. Az nem vezérel túl még semmit de már elég nagy hogy a zajától kiemelkedjen.
Ha más baj is van, nyugodtan szólj.

Szerintem az a rajz szerint teljesen rendben van. Azt irják arra a kimenetre, hogy -40 dB. Ez valoban csak mikrofonszint. Nem egészen világos miért ölik meg ennyire a bemenetet. Mire szolgál az a „vonalkimenet“, arra többnyire -4 - 10 dB jel kellene, s nem -40 dB. A végerösitöre viszont +6 dB megy, az sok nagyságrenddel több mint a „vonal“ kimenete, vagy a bemenet.
A rajz szerint a 2 bemenetet 30 dB-llel vagy 20 dB-l nyomja ( csökkenti) le. A rajzon semmi utalás nincs arra, milyen az a -40dB-s kimenet. Az valoban csak egy mikrofonbementhez kapcsolhato, s nem vonalhoz.
Szoval ne a készülékben keresd a hibát mert eilyenre lett csinálva. Nem tudom miért.

Illetve az egyik gépkönyben meg is irják a DI kimenet maximum 50 mV jelet ad, akkor is, ha az EQ meg a kompresszor is a maximumra van nyomva. A középállásban ennek csak a fele megy a DIre.
Ez arra utal, hogy ezt a jelet inkább a mikrofon bementre szánták.

Köszönöm mindkettőtöknek a hasznos hozzászólásotokat, megpróbálom majd növelni a kimenetet mert ez így kb használhatatlan, arra amire kéne. Viszont az a gépkönyvet nem találtam meg, ami ahhoz a verzióhoz készült volna, amin van ilyen kimenet - csak másik modelnél láttam, illetve a blokkdiagrammon ezt, viszont a neten utánaolvasgatva sem panaszkodott rá nagyon senki - ami szerintem fura.

Viszont, nem nagyon értem hogy gondolod, hogy mikrofon bemenetre szánták... Direct outputnak van írva a cuccon és a manualban (amiben a rajzon nincs is raja a kimenet), ezt írják:

Electronically balanced direct output that provides a means of routing signal to professional mixing consoles in both live performance and recording environments. A ground lift switch helps prevent hum or buzz from entering the signal, and a pre/post switch allows the direct signal to be derived either before or after the amp EQ section.

Meglepett, mert az utolsó fokozatok előtt, ahol láttam még a jelet, ott egy nagyságrenddel erősebb volt a jel (0,18V körül), de még azt is kevésnek éreztem, mert 1V körüli értékre számítottam.

Ha az R247-es ellenállást cserélem, akkor a következő fokozat R243-as ellenállását is ugyanarra az értékre kell gondolom emelni, hogy a két asszimetrikus jel ugyanolyan feszültséget adjon az XLR-en.

A DI-kbol, 2 fajta van. A vonal szintü kb 0-6 dB meg a mikrofonszintü, ami olyan mint ezen van. Az ilyen jelet keveröpult vagy egyébb szerkezet mikrofonbemenetére kell kötni a másikat meg a vonal bemenetre. ( szinpadrol többnyire mikrofonok mennek a keverüpultba valoszinü ezért választották ezt a szintet, hogy kevesebb keveredés legyen. Nem tudni mire szánták ezt pontosan, de ez van, illetve nincs, mert már nem is gyártják, ha jol látom. Egy egyszerü mikrofonelöerösitövel kötheted be a rendszerbe.
A DI boxok elvben soha nem változtatják meg az eredeti jelszintet, csak arra szolgálnak, hogy a mikrofont, hangszert stb. galvanikusan leválasszák a keveröpultról ( brummok miatt, de ma már ez sem téma), azaz a hangmérnök egy mikrofont mindig a mikrofonbemenetbe dug be, függetlenül attol, hogy van vagy nincs DI box. Ezt igyekeznek a mai napig betartani.
Az R247-s ellenállás növelésével lehet növelni a kimeneti szintet. Probáld meg mire jutsz.

Mást nem kell, mert a következö fokozat csak ezt a jelet 1:1-ben invertálja, azaz a kimenet ugyanolyan szintü mint a bemenete, csak a fázisa változik meg.

Nem mikrofon bemenet, hanem mikrofon szintű kimenet, keverőpult vagy hangkártya mikrofon bemenetéhez. Régebben szinte kizárólag mikrofonokkal hangosítottak, ezért maradt szabványnak a mikrofon szint. Így a jelszint ugyanaz marad mint ha mikrofonoznák a basszus cuccot.
Elég cserélni az R247-et, mert a második opamp az első kimeneti jelét fázisban megfordítja, de ugyanakkora marad a jelszintje. Ha az első opamp jele nagyobb lesz, automatikusan a másodiké is.
Egyébként nagyon könnyű kiszámolni egy invertáló opamp erősítését, mert csak két ellenállás értékét kell egymással elosztani.
Például a CN405 csatlakozó után jön a jel. Van ott az R31 ellenállás ami 100 Ohmos, de ezt most ne vegyük figyelembe, mert nagyon kis érték ebben a rendszerben. Számunkra az IC1b opamp 6-os invertáló bemenet lábára menő ellenállás, valamint a 7-es kimenetről a 6-os lábára menő úgynevezett visszacsatoló ellenállás értéke fontos. Tehát az erősítés =R247/R253, azaz 1/20=0,05. Tehát egynél kisebb, pontosabban huszadik részére csökkenti a bemenő jelet. Ha az R247 értékét változtatod, akkor a fenti osztás elvégezve gyakorlatilag tetszőleges kimeneti szintet tudsz beállítani. A második opamp esetében 1k/1k= 1X-es. Az maradjon.

Jól leírtuk ugyanazt. Egyébként nem abból a megfontolásból hagyták mikrofon szintűre az XLR kimenetet hogy a csoportkábelen hasonló jelszintek menjenek a keverőig? Az igaz hogy a vonalszintű jel zavarvédettebb, de én műszeresen nem vizsgáltam még csoportkábelt. De nem lehet nagy áthallása, mert ezen megy vissza a végfokokhoz a jel, és az már inkább vonalszintű. Én még nem dolgoztam csoportkábellel, az a nagyok dolga. Én csak kicsi vagyok.

Nyilván korábban az is szerepet játszott, én is pár évig 24 vonalas kábelekkel jártam a világot, ha jol emlékszem a kimenetek ( az erösitök felé egy másik kábelen mentek.) A vastagabb kábek már tul nehéz volt. Szerintem az áthallás nem annyira veszélyes egy jo kábelnél, sok fix kábelezésben is használtunk ilyen csoportkábeleket ( közvetitö kocsikban). Valoban a veszély inkább abban rejtözködött mit dugnak be a szinpadon az XLR csatlakozokba. Igy jobb ha mind egyforma. ( ugye akkortályt még kommunikácio sem volt a hangmérnök meg a szinpadi kollégák között ( az elsö walkie talkiekat a német rendörség simán begyüjtötte, mert állitolag nem kértünk engedélyt a frekvencia használatra. M.Jacksontol még a rádiomikrofont is elvették ).

M.J. volt az NDK-ban?

Én nem voltam az NDKban…

A nyugatnémetekkel volt mindig a cirkusz.

Vettem egy erősítő modult (kép). Most volt időm kipróbálni. Amikor nincs rákötve semmi a bemenetre akkor is vagy egy alapzúgása. Nem tudom miért lehet, esetleg van aki tud ebben segíteni?

Ez azért érdekes, mert én is vettem ilyen kinézetű modult, (igaz régebben) és az teljesen csendben van, még akkor sem hallok semmilyen alapzajt - ha közvetlenül a hangszóró kimenetre fejhallgatót kötök és azzal hallgatom meg. Szóval, vagy kezdek süketülni, vagy változtak ezek a panelek, vagy mindkettő...

Ha letekered a hangerő-potit akkor is zúg? Milyen tápról használod (próbáltad másikkal is)?

Próbáltam másik táppal is. (vagy 5db-bal).Amikor teljesen le van tekerve a potméter még akkor is van zúgása. vak halkabb. Még arra tudok gondolni nincs eléggé leterhelve a kimenete. Majd megpróbálom kicsit jobban terhelni és akkor is megnézem.

Szia!
Nemrég én is vettem hasonló "kici,óccó",kínait 2x30W-ost. Sima 24V 4700mikróval szűrve semmi pisszenést nem ad jel nélkül. Igaz a 30W is inkább csak 15W körűl van, de nekem elég is anny

Lehet, hogy nem is az erősítő termeli a zúgást, hanem valami zavarforrás van a közelében, ami rászór. Próbáld meg átvinni egy másik helységbe, és ott kipróbálni.
De ha egy ipari hegesztő műhely van a szomszédban, az gáz.

Úgy rémlik, ezen a nyákon TPA3116 dolgozik. Az nem szokott zajos lenni, bár két alkalommal sikerült találkoznom olyannal is. Egyik esetben két IC dolgozott közös nyákon, de nem M/S módban, hanem egymástól függetlenül. A másik esetben a kimenetről visszajött kapacitív valami a bemenetre, amin egy 470pF bemeneti hidegítő segített.
Nem írtad a táp kivitelét.

Sziasztok!
Adva van a lenti kapcsolás. Aktív mélynek az erősítője. Sikeresen kilőtte a mélynyomót, ugyanis a relének az egyik fele nem adta át a delejt. Gondolom ez a relé valamin koppanásgátló féleség lenne.
Kérdésem a következő, ha kap egy rendes hangfalvédelmet, a kapcsoláson lévő relé elhagyható?
Azonkívül valaki nem tud hangszórójavítót ajánlani?

Lehet gerjedni fog addig bekapcsoláskor amíg az opampok tápfeszültsége el nem éri legalább az 5V-ot. Emiatt lehet benne és akkor már koppanásgátló is egyúttal. Ki kell próbálni (soros izzóval a primerkörben).
A szokásos 10R/100nF fázisjavító tagot tedd be a kimenetre, mert terheletlenül egészen biztosan gerjedni fog a végfok amíg a hangszóró védelem reléje be nem húz.
De a mostani relét is ki lehet váltani kapcsoló tranzisztorokkal (MOSFET-tel), talán az lenne a legegyszerűbb.

Köszi! Akkor inkább benne hagyom.

Sziasztok!

Egy jó 10 évvel ezelőtt - már fene se tudja, milyen részeredménnyel - félrerakott csöves panelt próbálok meg feléleszteni végre. "Klasszikus kezdőprojekt", egy SE-kapcsolás ECL86-tal, házilag maratott nyáklapra. Tulajdonképp ebben a formájában csak teszt a célom vele, és ha van egy működőképes konfiguráció, akkor majd betervezem rendesen, gépen, két csatornás - egy panelos kivitelre. Kapcsolási rajzát csatolom, ezt a panellal elrakott papírról rajzoltam be, emlékeim szerint egy Grundig orsós magnó végfokozatát másoltam le anno, tehát ez ebben a formában egy sorozatgyártott, működő kapcsolás kéne legyen.

Na most a szerkezet elindítható, meg is szólal, de nem igazán tudja azt, amit kéne hoznia. Pici hangerőn egész tűrhetően megszólal, valamivel feljebb már érezhetően torz a mélytartománya, aztán egy bizonyos hangerőpoti-állás (nem hangerősség!) felett elkezd recsegni a dinamikai csúcsoknál. (Tudom, hogy eleve csak kb. 3W-ot lehet tőle várni, de azt is ismerem, hogy egy azonos teljesítményű-végcsövű rádióra ilyesmi külső hangszórót rákötve jóval nagyobb hangerőt kéne erőlködés nélkül produkálnia.) Olyan, mintha kontakthibás lenne valami, de egyébként nem abból ered szerintem, mert bárminek a kocogtatása bemenő jel nélkül viszont nem váltja ki. Csőhibára is gondoltam, de 4 példánnyal is ugyanez van, szóval így már kisebb esélyét látom ennek.

Csináltam egy oszcilloszkópos mérést is, amivel viszont furcsa eredményre jutottam. Bemenő jeltől függetlenül, a hangerő poti bizonyos állásától felfelé (kb. pont ott, ahonnan már torzít), megjelenik valami gerjedés a pentóda anódon: az addig egyenes vonalat rajzoló 260 V-os tápfeszre rákerül egy legalább 50V amplitúdójú, 50 kHz frekvenciájú lengés (az amplitúdó még tovább nő kb. ott, ahonnan már recseg is a hang). Ugyanez a hullámzás közvetlenül az elkón (avagy: a trafó primer másik oldalán) mérve viszont nincsen (ellenben a katódellenálláson, kisebb feszültségszinten, de arányaiban ugyanúgy megjelenik - ott a középérték 7.8V, az szerintem nagyjából okés).

Na most a potméter valószínű ugyanabból a rádióból származik, ahonnan a trafók is - ma már szokatlan 1.5 MOhm-os darab. Arra gondolok, hogy mivel az alsó tartományban nem gerjed, talán egy kisebb ellenállású potméter (ami az egész tartományban kisebb forrásimpedanciát is jelent..) lehetséges, hogy megoldaná az egész hibát? (Gondolom a megaohmos potit anno a kristályhangszedő miatt használták, ma már elektronikus jelforrásokhoz egy nagyságrenddel kisebb is jónak tűnik.) Vagy ezzel legfeljebb csak elfedek egy másik problémát..? (Csatolok képet is úgy nagyjából a konstrukcióról, biztos lehetne rendezettebb, de arra figyeltem, hogy földhurkot ne alakítsak ki - búgás egyébként nincs is.)

Kimeno szekundere ha forditva van kotve akkor + visszacsatolas miatt gerjedhet.
C6 elkot kosd le a kimenorol es - kivezeteset kosd testre, ha megszunik a gerjedes, akkor a kimeno van rosszul bekotve.