Üdv!

A csöves erősítőmnek az aluminíum lemezét szeretném felpolírozni.
Vásároltam egy kis polírkészletet amiben az alábbiak találhatók:
- finom, durva rongykorong
- barna, illetve kék tömör paszta
- paszta eltávolító fehér por
- leírás
Tegnap a leírás szerint nekiálltam.
A munkadarab az erősítő alsó lemeze volt, aminek a mérete megegyezik a felső lap méretével.
Csiszolás:
Excentercsiszolóval dolgoztam. P80-as csiszolókorongtól indúltam mivel voltak mélyebb karcok is.
Sorrend amiben haladtam:
- P80
- P120
- P180
- P240
- P320
Vízszintesen és függőlegesen is végig mentem többször is az adott csiszolókoronggal.
Polírozás:
A durva rongykoronggal és a barna pasztával kezdtem. A rongykorong egy kézi fúróba volt befogva és max fordulaton használtam.
Egy olyan hibával találkoztam amire sehol nem találtam választ.
Az alulapon számos lyuk található.
Amikor a rongykorong a lyukakhoz vagy a lapszélére ért akkor a korongon található szürkés pasztát oda kente az alulapra. Olyan mintha oda fröccsenteném a gyertyaviaszt csak ez nagyon nehezen jön le. többségében lyukaknál, széleknél fordúlt elő de egyszer a lap közepén is ahol sima a felület.
Ezt a jelenséget mi okozza?
Túl sok paszta és éles lyukak?
A fényesítő finom rongykorongnál amihez a kék pasztát használtam annál ez nem fordúlt elő.

Most jönne a felső alulemez amin nagy lyukak vannak (csőfoglalatoknak) . Na most az ilyen lyukak körül megint oda kenné a pasztát és kezdhetném előről az egészet..

Sajnos az aluminium lemez nem midegy milyen agyagösszetételü, ugyan is nem mindent lehet polirozni maradéktalanul!

Szerintem érdemes próbát tartani, nem egyből a kész és végleges darab látható felének nekilátni. Különösen ha van megmaradt darab, vagy hulladék.

Az alapgondolatodat érdemes felülvizsgálni. Alumíniumot két ok miatt sem szokás polírozni. Az egyik amit Cirokl is említ, hogy a különböző ötvözetek másképpen viselkedhetnek. De ettől is fontosabb, hogy az alumínium nagyon intenzíven oxidálódik, és ez az oxid nem fényes. Tehát hiába fényesíted ki, az hamarosan ismét matt lesz.
Ezek miatt szokás vagy szálra csiszolni, vagy direkt oxidálni valamivel a felületet (pl. a trisós maratás otthon jó eredményt ígér, egyenletesen selymes felületet eredményez).

Üdv!

Akkor ezeknél a gyári erősítőknél krómozzák a felületet hogy ilyen szép tükör lesz belőle?
Gondolom ez a megoldás nem olcsó, és ez is igényel előre finoman csiszolt felületet..

Igen és nagyon gyakran nem aluminiumot használnak, hanem sima vaslemezt.

Általában a fényes felületekhez, eleve polírozott rozsdamentes lemezt használnak. Ezen még táblában van egy viszonylag vastag védőfólia, ami a megmunkálás közben is rajta marad, és csak a legvégén veszik le. A rozsdamentes lemez azért is sokkal jobb választás, mert keményebb, ezért nem annyira sérülékeny a tükrös felület (de azért így is kényes minden behatásra).
Az alumínium finomra csiszolása/polírozása nálam a hűtőbordák érintkező felületeinél kerül előtérbe, mert így jobb hőátadásra számítok.

Arra vannak már sokkal jobb hövezetö krémek stb és kevesebb gond van, mint az abszolut sima felülettel.

A képen amit csatoltál cégnek vannak fent videói jutubon ahol meg tudod nézni az egyes gyártási folyamatokat, hogy készítik a kimenőket, a dobozokat, na ott szépen látszik hogy pl. polírozott rozsdamentes anyagot használnak, az alu soha nem fog úgy fényleni. Nekem is tetszik mondjuk fedlapnak az alu mellett, mert azt vallom, hogy csöves erősítő dobozába ne tegyünk sehova mágnesezhető anyagból lemezt, tehát ha jól gondolom hirtelen akkor 3 hozzáférhető anyag maradt ami ennek megfelel, a rozsdamentes, az alu és a rézlemez.

Az alumínium homokfújás után színtelen lakkal lelakkozva szerintem nagyon jól néz ki (ezüstös-szürkés, félmatt, vagy majdnem fényes felületet ad)
Ezen kívül pl. a fehér és a fekete teflon is jól néz ki a műanyagok közül.

Azért a csöves erösitök a kezdettöl fogva vaslemezböl készült chassira lettek épitve ( és a mai napig ez a divat). Olcsobb, megbizhatobb és jobban kezelhetö mint bármilyen más szoba jövö anyag. A vaslemezt aránylag könnyü abszolut simára préselni ( lásd az autoalkatrészek millioit akár 100 évvel korábbi korokbol), és arra a felületre, ha kell, akkor felvinni a krom/nikkel stb réteget. Ráadásul sokkal olcsobb, mint az alu vagy a réz.

A rozsdamentes anyagminőségek egy részét fogja a mágnes.

Egy kis ismertető a rozsdamentes acélokról. Természetesen sok más anyag is "rozsdamentes" de itt a vas alapúakról van szó, ha azt mondjuk, hogy rozsdamentes.

Egy leírás

És a kódok megfejtése

Köszönöm szépen, tényleg ránkfért.

Annó sokat néztem a "Tűzben edzett" valóságsót, de amikor a "mesterkovács" elmondta hogy találnak az üllőn letakarva tíz per valami acélt, és abból kell kikalapálni valami nagyon hülye alakú csatabárdot, mindig csak néztem ki a fejemből.

Ez amúgy nem szarkazmus volt, hanem én személy szerint mostmár kiváncsi lettem a nem rozsdamentes részére is. De ha magam túrom elő, és olvasom el, abból a többiek nem okosodnak.

Biztosan úgy is van, én eddig csak olyannal találkoztam amit nem.

Azért érdekes, hogy sokan mennyire vágynak a “rozsdamentes” vasak iránt holott tulajdonságaik sok szempontbol messze elmaradnak a mezei vaslemez mögött. Pl ezért sok korábbi berendezésben, söt autoban sem a rozsdamentes vaslemez volt a nyerö, hanem sima felületkezelt acéllemez.
A mi céljainkra ( elektromos bútortárgyak ) viszont sokkal gyakoribb volt az eloxált aluminium mint a vaslemez.
A tengerentulon sokáig menö volt rozsdamentes acéllemezekböl vasuti jármüveket/metrokat söt buszokat épiteni, de nem az volt a fö ok, hogy az anyag nem rozsdásodik és nem kell festegetni, hanem a természeti viszonyok a rendszeres homokviharokkal stb. De már ott is visszatértek a hagyományos vaslemezhez és a modern sokkal ellenállobb festékekhez illetve megint elövették az aluminiumot.

Igen, olyanok is voltak, tisztelet annak az 1-2 kivételnek. Én meg tapasztalatból tudom, hogy nem tesz jót nekik ha mágnesezhető a doboz, és ha megnézel néhány olyat ami valóban nagyon jó, az nem is vaslemez dobozba van építve, vagy csak részlegesen.

A vasat megeszik a sók, az alumíniumot is, az üvegszálból készült karosszéria elemeket viszont nem. Akkor miért nem abból készülnek? Nem hinném hogy csak a balesetvédelem az oka, mert meg lehet azt is keményre csinálni, vagy lehet tenni alá erős vázat.
Életünk első autója egy 100-as Skoda volt, amin a bal első sárvédőt cserélni kellett, üvegszálas műanyagra lett cserélve mert épp akkor (70-es évek) azt lehetett hozzá kapni. Amikor eladtuk sok év után, egyedül az az elem volt ép, a többit mindegyiket marcangolta a rozsda valamilyen mértékben.

Az üvegszálas elemek drágák és körülményes a használatuk és messze nincs olyan tulajdonságuk mint a vaslemeznek. Láthatod manapság ha egy kis nyomás is van a kocsi üvegszálas részén már majdnem totálkárossá minösitik, mert az egészet cserélni kell s ráadásul a kocsira majdnem csak mint dekorácio van felakasztva semmi egyébb funkcioja nincs. A lemezböl készült karosszériába be lehet komponálni az ütközést tompito zonákat ( amit az üvegszálasba nem lehet) ami ma biztonsági követelmény stb.
A rozsdamentességet sok automárkánál már a 70-es evek második felében többnyire megoldották.

Mi volt kivetel a nem mágneses anyag vagy forditva? Mert még a mai napig is jo csöves erösitök mágneses chasszira épülnek ( Marshall, Vox, Mesa Boogie csak néhány példa).

Van azért hátránya is a dolognak, mert ha valamilyen anyagminőséget használunk, akkor illik ugyanazt a kötőelemeknél is. És van egy bizonyos "összegyógyulás" is ezeknél a kötőelemeknél, amire külön figyelni kell a szerelésnél. (Van rá megoldás) Képes arra, hogy csak szakadás árán bontódik a csavar. A megmunkálásuk is nehezebb, mint a sima vasnak. Ha lemez, akkor ponthegesztés a gyors megoldás, de az nehezen bontható.
Az alu ötvözetnél (amiből az A8 Audi is épült) a karosszériások nem is használhatnak csak gyári kötőelemet! Nem is szeretik javítani.
Általánosan az A2 és az A4 elnevezésű rozsdamenteseket lehet beszerezni.

Igy van, erröl is szo van. Rozsdamentes acél kötöelemek választéka meg sem közeliti a többiét. Az alu kötöelemekkel meg az a baj, hogy idövel ugy összerozsdásodnak, hogy bontani csak károsodással lehet.

Ezt csak alátámasztani tudom, mert sokféle rozsdamentes anyaggal találkoztam. Mindegyik kissé más színű volt, mind nehezen megmunkálható, és kb. 10 féléből egy volt ami kicsit mágnesezhető (csak enyhén tapadt hozzá a mágnes, nem olyan erősen mint egy vaslemezhez) a többi egyáltalán nem.

Az összegyógyulásról egy kis ismertető, és hozzá a megoldás

Pár éve egy nagy mozdonygyárban volt valami dolgom, és ott láttam, hogy a nagy csarnok 4 sarkában más más megrendelésre gyártottak metroalvázakat. A látszolag egyforma szerkezeteknél megdöbbentö volt, hogy mind a 4 munkahelyhez egyedi mobil alkatrészraktár tartozott, ahol a dobozokon nemcsak a felhasznált csavarok stb mérete volt feltüntetve, de az is melyik megrendeléshez tartoznak. Elbeszélgetve a szerelökkel hallottuk, hogy tilos másik alkatrészt használni. Söt mutatta, hogy a csavarokon, anyákon milyen jelek vannak. Hát nagyon kiváncsi lennék hogyan lehet ezt majd betartani a jármüvek sok évtizedes karbantartása folyamán Londontol Singaporig stb. Természetesen a csavarok nagyrésze ugyanabbol a gyárbol származott.

Ebben Neked tökéletesen igazad van.
És akkor csak egy "nyamvadt vaskerekűről" beszélünk, mert ha repülne, az sokkal durvább.

A borító lemezeket már korábban kivágtam, de most már ki is fúrtam a szellőző lyukakat.
Nem használtam semmilyen csúcstechnológiát, előrajzolás pontozás, és oszlopos fúróval történő fúrás eredménye a képeken lévő állapot. (Felmerült, hogy keresek egy CNC-s lehetőséget, de mostanában átértékelem a dolgokat. Egyre inkább azt hiszem a legfontosabb érték az idő, azaz idő, amit ráfordítunk valamire, vagy valakire. Amivel többet bíbelődök, az fontosabb számomra, mint ami "csak úgy lesz". Ezért elvetettem a külső segítséget.)
Külön ügyeltem arra, hogy lehetőleg minél tökéletesebb legyen a forgácsolás, mert ilyenkor sokkal kevésbé nyomja a lemezt, ami ennyi furatnál már kidomborodást okozott volna.

Én is fúrtam ennyi lyukat még PC ház tuningolós korszakomban... Nem egy leányálom az biztos mikor fúrtad a lemezeket, akkor raktál alájuk fát, hogy ne átszakadjon a furat? A sorjátlanításban is sokat segít, ha alulról ki van "bélelve", s nem is vetemedik el a lemez ilyenkor.

A kiszürkített résszel nagyon egyetértek. Ennyi furat elkészítéséért pedig minden elismerésem. Én egy fél tucat alumíniumba fúrt lyuk után már könyékig úszok az üregelő folyadékban (én azzal kenem a fúrószárat alu-fúráshoz).
Ebbe milyen hőtermelő dolog lesz majd beépítve? Nyilván szellőzés miatt a doboz tetején lévő lyukak a leghatékonyabbak, de cserébe viszont porosodni fog a belseje.