1. A panelterv elkészítése.
2. A rétegek ki-be kapcsolgatásával nagyjából kialakítjuk amit látni szeretnénk. Azért csak nagyjából, mert a konverzió (ha jól figyeltem meg) kihagyja a poligonokat és a vonalvastagságot. Illetve nem célszerű túl sok mindent feltenni, mert akkor beleveszhetünk a részletekbe.
3. Export > DXF. Itt értelem szerűen próbáltam a 3 pipával játszani, de nem pont azt kaptam amire számítottam. Nálam a legjobb eredményt az első pipa adta, a többit kivettem. Kell egy helyet és fájlnevet is választani.
4. Átlépve a BRD-ről az SCH felületre, Import > DXF. Itt kiválsztjuk az előbb mentett fájlt, értelem szerűen beállítgatjuk amit akarunk (a réteget és a skálaarányt érdemes). Látni fogjuk, hogy még nem az igazi az eredmény, mert pl. a körök fedettek. Ezért jelöljük ki az egész "ábrát" és adjunk neki egy vonalvastagságot, ami helyrehozza a furcsaságokat.

Most fejből írtam le a folyamatot, nem ellenőriztem le. Nem zárható ki, hogy vannak még egyéb beállítási lehetőségek is, amik még hitelesebb leképezést adnának, de talán ez is éppen elegendő a panel bekötésének megmutatásához.

Ha egy ívrészletet rajzolok, akkor ott van lehetőségem a végeit kerekítettre vagy egyenesre választani. Ugyanezt szeretném egy közönséges vonalnál is, ahol a tulajdonságok között ott van, de inaktív az opció. Van lehetőség a vonalak végét is laposra állítani?

Én notepad++ ban betettem egy (cap="flat") utasítást a signal leírásába a *.brd fájlban, de nem történt változás csak a tulajdonságaiban. Ott van a cap"flat", de ennyi, a végei ugyanúgy le vannak kerekítve. A notepad++ -al megnyitva, az adott signal opciói között nem szerepel a CAP állítási lehetőség, míg a félkörnek ott van a sorában!

Elvileg ez nem lehetséges, de gyakorlatilag megoldható.
Hagyjak időt ?

Nem tőlem kérdezed, de belekotyogok.
Ha a Curve-t nulláról átállítod egy akármilyen kicsi értékre, akkor már az ív lesz, és állítható a vége. Ez akár működhet, de nem elegáns megoldás.
Erre gondoltál?

Tehát "elegánsan" ami azt jelentené, hogy húzol egy vonalat és a végeit laposra állítod nem létezik a programban.
Van több nem "elegáns" megoldás abból lehet választani.
Mindemellett azt is el kell döntened, hogy megoldod a problémát amivel szembekerülsz, vagy ragaszkodsz az eleganciához és ezzel együtt soha nem lapitod le a vonal végét.

Szondák megjelenitése nem életszerű, mert ha valaki a kép alapján lebök három pálcát, az vagy egyáltalán nem, vagy esetlegesen, a szerencsére bizva fog működni.
Folyadék csak korlátozott körülmények közt, ideális esetben alkalmazható kapcsoló anyagnak.
Folyadék összetétele, a szondák távolsága, anyaga...stb

Szondának tartalmazni kell a kapcsoló mechanikát, amit a a folyadék szintváltozása működtet.

Meredeken átugrottál a panel rajzának kapcsoláson való megjelenítéséről az áramkör működőképességére. Ez nem ide való téma, de ha már szóba hoztad akkor itt reagálok.

Ahogy információ a 230V működtető feszültség, úgy mint felhasználónak, információ lenne a szonda tipusa is. De akkor a működési tartományt és a szonda tipusát egy külön leírás tartalmazza.
Akkor viszont nincs hozzáadott információ az aknával, érzékelőkkel ha azok paramétereiről semmilyen információ nincs megjelenitve. Panel sorkapocs tartalmaz egy információt, miszerint min - max - GND. itt egy szó hiányzik ami még pontosithatja az információ minőségét a "szonda" szó

Sajnálom, hogy nem nyerte el a tetszésedet ez a megjelenítési mód. Nekem továbbra is tetszik (nekem készült), és érthetőbbnek, átláthatóbbnak gondolom ezt a kiegészített rajzot.
A hiányolt részletek azért nem szerepelnek, mert mindegy milyen a szonda. Esetleg hasznos ha nem korrodál, és célszerű olyan véget kialakítani, amiről könnyen leválik a folyadékszint. A működési tartományt még én sem tudom értelmezni, hiszen azt a szondák közti távolság határozza meg, a távolságot pedig az akna és a szivattyú. Nálam azért ilyen, mert én egy keringető szivattyút használok (az volt), aminek kötött a bemerülési mélysége és a magassága, csak egy bizonyos folyadékszint között képes funkcionálni. De egy akármilyen szennyvízszivattyú sokkal tágabban engedné értelmezni a szinteket.
Ez az áramkör a pincében megjelenő talajvíz szinten tartását igyekszik megoldani, több év tapasztalata alapján sikerrel.

A megjelenitési móddal semmi baj, sokan sok helyen használják ezt a fajta rajzot.
Amit hiányoltam, és kritikának fogalmaztam meg az a a rajz információ hiánya.
A rajznak minden elemének információt kell / kellene közölnie. Máskülönben csak szép.
Ha én egy mezei ember vagyok aki a kezébe veszi a rajzot, azt várom, hogy ami azon szerepel, abból tudjam, mit hova és mit kell csatlakoztatni.



Gondolom ha veszel egy lapraszerelt szekrényt, te sem azt várod el az összeszerelési rajzról, hogy mindegy melyik csavart hajtod ide vagy oda, de hasznos lehet ha akkorát ami nem jön ki a másik oldalán.



Összeszerelési rajz szempontjából teljesen érdektelen.

Teljesen jó és használható lett. Én 3D modellezgetek, de maximum a render minőségét tudnád fotorealisztikussá tenni. Azonban ez éles, látható, használható. A módszer engem is érdekel. Én még pow-ray-el kínlódtam a saját 3D képeimet és csak külön tudtam felhasználni. Igaz, 2011-ről beszélünk, nem 2024-ről. Azért mellékeltem egy renderelt változatot is tavalyelőttről.

Sziasztok

Ki ismeri ennek a nyomogombnak az eagle képét? Esetleg ki tudná ezt megrajzolni? ( én még soha nem rajzoltam alkatrészt az eagle libraryba. Kösz szépen.

Elkezdtem használni a Eagle9-t. Hát nem leányálom a 7-s után.
Nagy keserven sikerült beimportálni az uj alkatrész rajzát.
Nekifogtam a NYÁK tervezéséhez is, de ott meg több gindom volt. Eddig a 2 legnagyobb.
1. nem tudom hogyan lehet kitörölni a méretet ( Dimension). Egy lyukat máshova tettem, és nem tudom kitörölni a régi méretet.
2. aztán jött a NYÁK kézi rajzolása. Valamiert kézzel nem tudom a vonalat a lyukak (padek) közepéröl kezdeni vagy oda vezetni. Ugyanakkor az autorouter onnan kezdi. A vékonyabb vinalakat az autorouter rajzolta a vastagot meg én kézzel. Mit csinálok rosszul?

Azt hiszem nem jól használod az alkatrészt.


Ellenőrizd a raszterméretet.

A gomb mindkét lábát is be tudod kötni, bár ez nem feltétlen szükséges.
Alapból azért nem köti be mindkettőt mert ha más sávokat is akarsz a gomb alatt elvinni, erre legyen lehetőséged.

csatoltam kis mutatót.

A grid méretét állítsd kisebbre

Itt a gond.
Ha egy alkatrésznek 6 lába van akkor a kapcsolási rajzon is 6 láb kell, különben a NYAKon az üres lábak nincsenek definiálva és nem lehet összekötni, mert a rajzon hiányzik az összekötés.
A PB2 egy másik nyomogomb az müködik.

Kakqq kollégának is igaza volt, valoban ki tudja miért a raster 50 mil-re volt állitva ( gyárilag)
És itt látni, hogy az autorouter mégis összeköti a 2 lábat 1-2 ill a 3-4. ( a 4 sarokban) holott azok a kapcsolon belül is össze vannak kötve.
Piros az autorouter a kék vonal a manuális. A jobb felsö lábhoz a kék vonalat is autorouter huzta.

Igy most már világos. Nem biztos, hogy át kell tervezni a kapcsolo fájlat.

Hülye egy nick-em van .... de könnyű megjegyezni kakukk q-val

Sajnos a raszter átállitás nem járt sikerrel. Valami még rossz. Manuális vonavezetést nem figadja el.
A piros vonalakat kézzel rajzoltam, a kéket az automata. A PB7-s képen látszik, hogy kék. ( autorouter ) ujra összekötötte a két padet, holott azt elöre manuálisan összekapcsoltam ( amennyire engedte). Ilyen gondjaim a 7-sel nem voltak.
És az sem világos, hogy a NYÁK lap felületén miért nem látszik a raszter. Kivüle láthato.

Nincs gond.
Minden láb definiálva van. Feltettem két kis videót, nézd meg.

A drc clearance értékét nézd meg ha túl nagy akkor is csinálhat ilyet . Ja és az is lehet hogy az alkatrész csak egy (a forrasztási) oldal felől van definiálva ezért a beültetési oldal rézrétegét nem tudja hozzákötni . A rasztert bepipáltad a beállításnál ?

Ne beszélj badarságokat

Ha megnézed a piros réteget ott a drc "hálós" hibajele valamiért nem tetszik a drc-nek a felső réteg ezt kéne kideríteni hogy miért. Megpróbálok nem beszélni badarságokat ha tudom milyen badarságra gondolsz ...

Egyszerűbb lenne talán ha feltennéd ide a fájlt , akkor láthatnánk mi-miért vagy miért nem . Képről lehet hogy sokáig fogunk badarságot beszélni mire valaki ráhibázik a problémára .

Ilyen a programban nincs.


drc "hálós" meg azért látod, mert nem tudja bekötni az alkatrészt valami kozmikus probléma miatt.

Az alkatrész úgy működik ahogy kell. Ott van a két videoban.

Nem fordulhat elő hogy ezt az alkatrészt user rajzolta és nem tökéletes a kivitelezés ? Mint írtam csak találgatni lehet ha a tervet mnem tudjuk a programban megnézni ..

Ezt én rajzoltam, szóval tisztában vagyok a működésével.
És mégegyszer mondom, ott a két video a félreértések és anomáliák elkerülésére.
A program használatában tátongó krátereket nem tudom betömni !

Hol van a két videó ? Pedig most azt próbáljuk méghozzá képről .

Szerintem megvan a probléma ! A kék vezető GND a piros meg NS4 , át kell nevezni gnd re .... Ha a kék oldalon nem tetszik a kötés vissza kell törölni és azután a "gumikötél" segítségével már engedni fogja a piros rétegen is a routolást