Ez még akár egészen jó is lehetne, de nem tudni, hogy az utasok esetleges egyenetlen eloszlását hogyan kompenzálná, hogy állva maradjon a jármű.

Ha sokat kanyarog, akkor egyszerre mindig az egyik oldali falához tapad az összes utas.

Szerencsére ottan még nincsen nagy tömeg, mert drága a jegy.

Majd ha müködni fog, vigyél magaddal egy borosüveget. Jot fog tenni.

Te is be vagy egy kicsit rezelve mint az elsö pendolino utasok. Azok csak a vonatban vették észre, hogy észre sem vették, hogy megdölt kocsiban ülnek a poharak az asztalon maradtak és a bor/petsgö sem löttyent ki. Ezt sokszor a hagyományos vonatban sem lehet garantálni…

Mert a mágnes odatapasztja.

Nem kell oda semilyen mágnes. Nézd meg a dronokat, olyan stabilak a levegöben még szélben is, hogy még egy talpas pohár sem dölne fel rajtuk.

Úgy van ahogy mondod.
A műholdakat is nagy ventillátorok tartják fent, aztán ha kimerül az akksi, akkor leesenek, és küldünk fel másikat pótakkuval.

Szerencsére azokat a sulytalanság miatt akár egy légy is megtartaná….

"Adjál nekem egy biztos pontot..."

Sajnos a légynek kell kaja meg levegő.
Giroszkópnak és mágnesnek kevesebb is elég.
Mi a "B" terv?

Utasok a pörgő giroszkópban vannak. Hát szédülnek, de ez van.

Miért hívta a személyzetet?
Hányingerem van.
Segítek megszámolni.

Ez eredeti jármü sinen van. Kell ahhoz biztosabb pont?

Ha nincs forgó lendkerék, ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy valami súlyt mozgat jobbra-balra valami motor a kiegyensúlyozás miatt.

Mivel egyébként nagyon nehéz lenne amúgy, feltalálták a mikroprocesszort.

Nem értem. Ez a bonyolítsuk el az egyszerű dolgokat versenyen indul? Minek egysínű, ha egyébként is sínpár van. Vagy jön szembe egy másik egysínű? Indítsanak hajtányokat az elég kicsi, gazdaságos üzemű mert babgázzal is elmegy.

A kanyart sem venné be. Nagy tömegű lendkerék -pörgettyű- egyenes irányban tartaná. Szerintem.

Igen az a terv, hogy kétvágányú pályaként lehetne használni az egyvágányú pályát.
MONOCAB

Csak mert egy pályán igy meglehetne oldani a kétirányu forgalmat, különösebb extra technika és személyzet nélkül. Gyakorlatilag kétvágányusitaná az egyvágányu pályát és miután a jármüvek igény szerint mozognak, autonom modon, sokkal egyszerübb a müködtetése mint a rendes két sines vonaté.

Nos pont ez nem kell egy modern jármüben. Az eredeti ötlet pontosan a nehéz lendkerekeken bukott meg, de ma már elég egy kis pörgettyü meg elektronika ami a kocsi helyzetét állitja be a pörgettyühöz viszonyitva.
Söt már van elektronikus giroszkop is mozgo alkatrész nélkül.

Egysínű, vagyis a meglévő megszüntetett egyvágányos vonalakon is lehetővé teheti az egyidejűleg történő kétirányú utas szállítást ‒ pontosan, ahogy VJ72 is írja.

Nem egészen. Ép karácsony elött épitettem egy rádioamatör barátomnak egy szerkezetet, amivel az antennáit tudja automatikusan oda állitani, ahova adni akár ( akár a Holdra vagy meteoritra). Erre van már egy chip QMC5883L vagy mi a neve, ami x,y,z koordináta adatokat szolgáltat attol függöen, hogyan helyezkedik el a térben az IC. ( azaz ez a kis vacak van az antennára szerelve a többit elvégzi a processzor).

Eddig értem, de mi állítja be a kocsi helyzetét, azaz mi egyensúlyozza ki, hogy ne dőljön el? Egy súly mozgatásával tudom elképzelni. (vagy az utasok ugrálnak ide-oda)

Több ilyen szenzor. Pl. a kocsi két oldalán és mind a kettönek egyforma Z értéket kell mutatnia ( de vannak már elektronius vizmértékek isstb.
Nem tudok semmit a szerkezetröl, de én valahogy igy állnák neki. Biztos vannak ettöl sokkal jobb szenzorok, amik pl az oldalirányú gyorsulást mérik amiböl a kanyarban levö helyzetet lehet beállitani stb. ilyenek vannak a pendolino vonatokban, amik a hidraulikát vezénylik, az meg a vagonokat dönti be a kanyarba. Szoval müszakilag ma minden megvan a jo müködéshez, talán leginkább a koncepcio hiányzik ( üzleti modell) ami szükséges a sikerhez.
Azt se feledd el, hogy nem valami szuperkönnyü kiszniröl van szo az egy sinen, hanem sok 100 kilos szerkezetröl ami hidraulikus/pneumatikus valamiken áll és a procik tartják azokon a valamiken egyensulyban. Talán már utaztál olyan buszon, ami a megálloban megdöl, hogy könnyen be tudj szállni, majd ujra felemelkedik és vizszintes helyzetbe áll a padlo.

Én csak idéztem. Műhold fenntartás, stb. Sín nélkül.

Amiket leírtál az mind szép, de nagym6 kérdését megismételve: " mi egyensúlyozza ki, hogy ne dőljön el? "
Mert a szenzor, elektronikus giroszkóp, procik tömkelege csak érzékeli, de azok nem állítják vissza függőlegesbe.
1. Stabilan áll - mindenki örül.
2. Megdől valamelyik oldalra
3. Szenzorok + procik megállapítják, hogy milyen irányban és mennyire tért ki
4. Hidraulika megdönti - a probléma itt kezdődik!
Mert az általad említett megoldás csak akkor működik, ha van két alátámasztás oldalirányban! A vonat, ami bedönti a kocsikat, két sínen van alátámasztva, a busz, ami megdől a könnyebb beszálláshoz szintén két keréken van oldalirányban alátámasztva.
De ha csak egy sín van, akkor a billentés csak előre-hátra lehetséges, oldalirányban nem!
Remélem a kis ábrám megmagyarázza, hogy mire gondoltam...

Nem ismerem a részleteket, de lehet hidraulika, légpárnák, söt ugye az iroasztalomon van egy tolltarto amibe a toll magátol áll a levegöben.

Egyáltalán nem kell alátámasztás ( illetve elméletben elég egy pont is, hogy valami merölegesen álljon valamihez viszonyitva.
A többit majd bizd a konstruktörökre. ( vagy keresd meg a majdnem 100 éves találmányt, ahol ez a jármü már mechanikusan müködött, elektronika nélkül.)

Az más, a drónok két dimenziós síkban körben vannak "alátámasztva" kettőnél több ventilátorral, az egysínű mozdony csak egy vonalban. Ha a drónnak két (vagy több de egy vonalban) ventilátora lenne súlypontja alatt, eldőlne.