Komolyabb helyeken a szoftvert megrendelő ügyfél, jelen esetben a bank saját maga végez(tet) egy UAT-t (User Acceptance Test) Ennek célja, hogy a valós környezetben bebizonyítani, hogy a sw a követelményeknek maradéktalanul megfelel. Ha az nem történt meg vagy nem elég alaposan akkor a bank hibázott. Ha az UAT eredményét a bank elfogadta, akkor ő bizonyíthatóan elismerte, hogy a sw megfelel a követelményeknek. Ez után kár mutogatni a sw fejlesztőre.

Azért figyelhetnél jobban az irottakra.

1. a SW-t 36 évvel ezelött kezdték használni. ( kb 1988)
2. Többször merült fel közben, hogy valami nincs rendben. (valoszinü a banknak is)
3. a cég egyfolytában tagadott 2003-ig ( visszaélt az eröfölénnyel), amikor sikerült bebizonyitani a hibát.

Te gondolod, hogy idöközben nem voltak upgradek stb. söt valoszinü, hogy a HW is közben (többször) cserélödött, mégsem történt semmi. És valoszinü nem a kuncsaft reklamált, hanem a bank meg végül valoszinüleg egy megbizott, szintén SW specialista cég, akik be tudták bizonyitani a hibát.

( látod mi történik hasonlo esetekben a repülögépekkel, autokkal, vonatokkal stb. Az utolso csavarig szétszedik, és mindent tüzetesen átviszgálnak, még azt is kideritik, ki huzta az utolso vonalat a rajzokra és levonják a konzekvenciát. Ilyesmit eddig nem igen hallottunk, ha a SW-ben fordul elö a hiba.)

Azért ez nem csak ennyi! Szoftvereknél is létezik minőségbiztosítás, nem csak szervezeti, de fejlesztői oldalon is! Például ma már minden komolyabb fordító tud csinálni automatikus teszteket, ami ellenőrzi hogy ami addig jó volt, az még most is jó-e, Nyilván ez több munka, szinte összemérhető a tényleges fejlesztéssel. Komolyabb alkalmazásoknál mégis elengedhetetlen, és rá is szánják a költségeket! Inkább mint hogy ne jöjjön vissza egy utasokkal megrakott űrhajó egy kerekítési hiba miatt.

1988-ban még nyilván ez nem létezett, ki kellett neki fejlődni pont a fentihez hasoló példák okán.
Azonban ne felejsük el azt sem, hogy egy ilyen banki rendszer rengeteg ügyfél adatait kezeli, rengeteg módon van összedrótozva más rendszerekkel. Ha gond is volt vele, az nem annyi hogy akkor most SW update, és reméljük hogy minden remek! A monolit rendszerek egyik legfőbb tulajdonsága, hogy kvázi megbonthatatlan, tehát mindenki csak piszkálja egy bottal, nehogy elromoljon valami még jobban! Próbálják minél jobban elhúzni a dolgot, a felelősség miatt. Átláthatatlan. Aki meg értette az azóta régen a piskótát majszolja egy otthonban.

Szóval vannak módszerek, de pont bankoknál nem sietnek az újításokkal.
Ennek ellenére váltani kellett volna. Bankot.

Mit tud a kuncsaft tenni, amikor átveri a bank (illetve magát a bankot is átveri valaki más)?
Ha meg marad valami apropénze biztos, hogy átmegy máshova, de ha nem marad semmi csak fizethetlen hitel akkor mi van?
Talán meg emlékszünk a devizahitelekre.
Külföldön ez sokkal gyakoribb, nem ritkán éjjel nappal jönnek a financiális mézesmadzagok, és sajnos mindig van egy réteg aki ész nélkül ráragad.
Ha meg baj van, láthatod az esetben is, 36 évvel késöbb kerülsz sorra a kártéritésre. És azt sem tudjuk ki mennyit kap vissza, általában soha nem annyit amit vesztett.
Nem ritkán a pénzügyek sajnos piramis játék szerüen épülnek fel, és gyakran annyira alattomosan, hogy még nagy és megbizhatonak tartott bankok is a vesztesek közé kerülnek. Föleg az angolszász világban a bank filozofia nagyon eltér a nálunk megszokottol. Ott bizonyos összeg felett a kuncsaft „befektet“ , ami mindig rizikoval jár.

Valahogy így. Mostanság nagyobb rendszereknél legalább CI (Continouos Integration) van, ami nagyjából azt jelenti, hogy amikor változtatsz valamit a szoftver egy akármilyen kicsi részén, azonnal elindul az automatikus újrafordítás és az automatikus tesztelés. Ettől azt reméljük, hogy legalább a szintaktikai (formai) hiba nem nagyon van benne, meg talán olyan szemantikai (tartalmi) sem, ami az eddigi működést elrontja.
Ugyanakkor az is igaz, hogy mostanában nagyon sok minden teljesen feleslegesen agyon van bonyolítva.
Csak egyedül a programozókon sem illik elverni a port, mert túlzott leegyszerűsítése a dolognak. Érdemes elolvasni (jobb helyeken tanítják is) a Therac-25 esetét...

Nem is az egyedi programozokrol van szo, sokkal inkább a feladat illetve az ahhoz tartozo „ideologia“ lehetett a hibás. Azért nyilvánvaloan nem a programozo felel, hanem azok, akik nem látták át a feladat irányelveinek a következményeit ( és ezt évekig tagadták).
Csak vissza a friss repülési analogiára. Nem az a melos hibázott aki rosszul ragasztotta vagy csavarta/szögecselte össze azt a bizonyos ajtot, hanem az aki ennek a metodusát eldöntötte és jováhagyta, valamint elöirta annak a munkafolyamatnak az ellenörzését ( vagy csak egyszerüen kisporolta).

Egy ujabb fejlemény ( erröl nem is tudtam), hogy a SW hibáját elöször a posta ( bank) alkalmazottjaira kenték és kb 700 alkalmazottat büntettek meg. A bank alkalmazottajait ezért, mert a SW hiányt jelzett sok számlán amit lopásnak minösitettek.
Most a parlament dönt arrol, hogy kegyelmet és kártalanitást kapnak, de több mint 10 éves büntetett priusz rengeteg embert közülük csödbe vitt. ( egyszerü alkalmazottaktol bankfiok igazgatoig mindenki elöfordul a listán).
Egy szoftware hiba miatt.

Majd az MI megoldja. Az lesz jó amit "ő mond".

Szerintem ezt (mint sok minden mást) megint mesterségesen vakon az egekig dicsöitik s majd jön a hatalmas hasraesés. Aminek egyre komolyabb következményei lesznek az egész emberiségre.
A mai német lapokban ( igaz hogy jol eldugva) irják, hogy milyen gondok vannak a hidegben az e-autokkal - taxik, buszok, postakovaik stb). A hatotávolságuk meg az 50% -t sem éri el. A taxisok már sztrájkra készen vigyázban állnak, mert a drága kocsijaik a drága áram ellenére a nap felét a töltön töltik es nincs bevétel csak kiadás.

Hagyományos belsőégésű motoros autók hagyományos ólomakkujának öregedése is ilyenkor téli hidegben jön elő. Hidegben kémia lelassul, akkuk jócskán alulteljesítenek.

Gőzerővel fejlesztik az akksikat, szerintem csak idő kérdése, és lesz a jelenleginél sokkal jobb is.

Évtizedekkel ezelőtt olvastam pl. a nátrium-kén akkumulátorról, ami igen nagy energiasűrűségű, csak az az "apró gond" vele, hogy 300°C felletti az akku üzemi hőmérséklete, ezért aztán nem igazán lett tömegtermék belőle.

1914 Detroit Electric Model 47 Brougham
Évjárat: 1914, Hatótáv 130km, Sebesség 30km/h
Elég régóta várjuk az igazi áttörést...

Azért egy két gyakorlati videó meg alaposan ellentmond ennek. A mai világban le lehet írni bármit, meg annak az ellenkezőjét is.
Nem (csak) az akku a baja ezeknek (sem) hanem az áruk, amennyiért egy ilyet veszel annyiért kapsz három másikat amivel mondjuk háromszor ekkora távot megtehetsz egyetlen tankolással.
Nekem a napelemekkel is csak annyi a problémám, hogy ha összeadom azok árát, meg hozzáadom az inverter meg az akkupakk árát akkor azt látom hogy nem éri meg megvenni. Mert ha nem az áron múlna, én örömmel leválnék a szolgáltatóról akár teljesen.

Ez nem az akkumulátorok öregedése miatt van. (Elnézést, hogy ezeket Neked irom, de nem akarok vitát generálni)
A taxis ül egész nap az autójában és fűt, sok autóban nincs hőszivattyús fűtés, hanem ellenállásossal biztosítják a belső meleget, aminek nagyobb a fogyasztása. De bármely fűtési módnál igaz, hogy annak energiaigénye abból az akkumulátorból származik, mint ahonnan az autó hajtása. Ha sokat ülnek az autóban "menés" nélkül, akkor nyilván sok energia megy el, és ez kevés km-re jut.
A litium-vasfoszfát kémiájú akku nem "szereti" a hideget, emiatt fűteni kell, ami szintén veszteség.
Ezek a hatások drasztikusan tudják csökkenteni a téli hatótávolságot.
Azért azt is látni kell, hogy extrém, hideg pl. -10 C alatti hőmérséklet az EU területén nem túl hosszú időn keresztül fordul elő.

A jelen világban az elfogadott legjobb értékmérő a pénz, de ez nem jelenti azt, hogy minden mérésére jó és alkalmas, pl. a szeretet sem mérhető pénzben, vagy az egészség sem.
Nyilván azokat ez nem hatja meg, akiknek nincs pénze ezekre az "úri huncutságokra"
Csak gondolj arra, hogy a mobiltelefon mekkora volt és mennyibe került 1995-ben. A villanyautók is az elején járnak a fejlődésüknek, emiatt drágák.

Most én nem konkrétan erről beszéltem, kenyeret is "gyártanak" már évtizedek óta, mégsem került soha relatíve ennyibe. Aki villanyautót venne (bármi okból) sincs azzal kisegítve (pláne ha akkor már nem is él) hogy ne most vegyen hanem majd harminc év múlva mert addigra olcsóbb lesz.
Volt akku is, villanyautó is (ha nem is nálunk) már évtizedekkel ezelőtt is, csak az akkori elterjedésének nem kedvezett a politika, most meg épp fordítva, azt erőltetik a méregzöldek.

A jókenyeres példa nem jó ide, hiszen kenyeret bárhol tudsz venni, magadnak is csinálhatsz, tehát nem tudják drágán adni.
Akkor lesz egy termék olcsó, ha már sokat - akár az igényeknél is többet - tudnak gyártani belőle. Egy termék életciklusának elején rárakódik a fejlesztés költsége az alacsony darabszámra eső magas gyártókapacitás ára, meg persze a hype faktor, ha nagy az igény, akkor nagy az ár is.
Az, a lőtéri kutyát nem érdekli az autógyártóknál, hogy ki mit szeretne, mennyi pénze van, meg meddig él.
Én valahol hallottam, hogy a BMW valamilyen fejese elmondta, hogy ők nem autót gyártanak, hanem profitot termelnek, na itt van a lőtéri kutya elhantolva.
Magyarország az EU GDP-jenek 1%-át adja, többnyire szegény emberek lakják (na jü, van akinek van yachtja, de keveseknek), nem szempont, hogy bármely gyártó megfeleljen az itteni igényeknek. (lesz@rják)

Azt Te sem gondolod komolyan, hogy a harminc évvel ezelőtti akkuk bármire is használhatók lettek volna autók meghajtására (fajlagos teljesítmény [kW/kg, kW/liter], fajlagos kapacitás [kWh/kg, kWh/liter], ár).

Az elmúlt 143 évben azért született jónéhány akkumulátoros elektromos jármű. Szállítási feladatokra, ipari méretekben is. Posta, csomagszállítás, halottaskocsik, stb. Ugyanígy személyszállításra is.
Például a Detroit Electric autógyár 1907-től 1939-ig sorozatban gyártotta az elektromos autókat. Hatótávuk városi tempó mellett 130 kilométer volt. Óvatos hajtással a duplája.
Kis szériában a Lada is gyártott elektromos furgont a nyolcvanas évek elején. 90 km/h végsebesség, 100 km feletti hatótáv.
És még sorolhatnám.
Mellékelek is egy 1917-es londoni képet, elektromos teharató flotta töltéséről.

A hatalom. Aminek az egyik kifejeződése, és eszköze a pénz.
De ez így van, mióta ember az ember.

Egyet ne felejtsétek el. A litium akku kémiát éppen 60 éve találták fel. Majdnem 40 év kellett, hogy iparilag megfizethetöen gyárthato legyen. Azota meg keresik az alternativát ami olcsobb, könnyebb, könnyebben gyárthato. Lehet, hogy ehhez megint egy nobel dijas találmány kell, ami nem valoszinü.
Ráadásul a ez elektromos autoknal az a baj, hogy az akkut kell eladni az auto helyett, mert az akku „köré épitett“ auto értéke sem az anyagi, sem a szellemi, sem mechanikus szempontbol össze sem hasonlithato az akkuban rejlö értékkel. Ez egy másik gondja az egész megoldásnak.

Röviden: Nem lesz!!
A lítiumnál jobb fém akkuhoz, nincs!! (Ezt nem én találtam ki)
Fejlődni fog az akku technológia az biztos, de hatalmas áttörés már nincs a szatyorban!Ha lesz is, mivel töltenéd fel? Nincs és nem is lesz az a megyényi Paks, ami megtermelné!!

Megesznek minket itt villanyautózni . (Akartam írni, hova teszik a kiselejt akkukat, honnan lesz annyi áram, min jön el a házakba, de nem írom, mert máshol kellene.

Nem öregedés miatt gondolom, hanem elgyengült akku téli hidegben még kevesebb, általában akkor fog nem "tekerni". Ugyanez az akku nyári melegben "teker", észre sem vesszük, hogy jóval kevesebb a kapacitása.

Röviden: Nem lesz!! Kategorikus kijelentésekkel csak óvatosan...

Sajnos máshol is kidobnak ha ilyen kérdéseket feszegetsz. Minap amikor a barátom kocsiját tölteni kellett egy halom pénzért és vártam a gyorstöltönél éppen ilyen gondolatok szorakoztattak. Alig egy ora alatt a nagy házunk napi fogyasztásának a háromszorosát nyomtam a kocsiba, hogy alig 3 ora mulva ismételjem a mutatványt. Közben meg olvasom az ujságban, hogy Németországban 1000 lakosra ( csecsemötöl az aggastyánig) 486 auto jut, azaz 2 emberre egy, egy családra több mint egy, és ezt mind tölteni kellene.
A jelenlegi hálozatok ugy kb 30A-50A-t tudnak házanként.
Vajon meddig fog majd eltartani, hogy legalább minden töltöállomáson 10 kocsit lehessen egyszerre tölteni?
Söt ahogy hallom szintén Németországbol, hogy 2010-ben a parlament nemcsak az atomerömüvek bezárásárol döntött, de arrol is, hogy 10 év alatt 10000 km uj törzshálozatott kell kiépiteni. A kijelölt államtitkár 2021 végén, szomoruan közölte, hogy ha minden jol megy 2021 karácsonyáig 960 km-t sikerül átadniuk.
( igaz akkor már áram sem igen volt, amit a hálozatba lehetne tölteni.)

Egy kis félvezető történelem. Tungsram, Tesla és Mev alkatrészek.

Nicsak már te js abban bizol, hogy egy zöld parlament meg tudja változtatni a fizika alaptörvenyeit.

És ebből mind van nekem is!

Szép gyűjtemény.
Vajon mikor futnak ki teljesen ezek az IC-k az elektronika világából? Vagy már ki futottak? Szerintetek? Tudom nélkülözhetetlenek a digitális világban, egy cél IC tokon belül biztosan meglesz a funkciójuk.

Ha meg megtalálom, ( eltettem vagy 45 éve) mutatok egy orosz 48 lábu ICt, ami nem passzolt egyetlen foglalatba sem, mert 2,5 mm volt a rasztere. .
Ha jol emlékszem egy Z80-s családhoz tartozott. Müködni müködött, mert egy orosz szerkezet tartalék alkatrésze volt.