Bocs, hogy belevau, de ha AC-val bontasz vizet, akkor is felbontódik, de mindkét elektródán azonos térfogatú oxigén-hidrogén keverék jön létre. Ezek NEM egyesülnek, hanem ennek az elnevezése a durranógáz. Elég veszélyes cucc. Önmagában a hidrogén nem problémás, csak ha oxigénnel (vagy levegővel) keveredik és szikrát kap.

Azt írod, hogy lehúzza a napelem feszültségét a terhelés. De azt is olvastam, hogy áramgenerátorként működik, 8A körüli áramot ad rövidrezárva. Ez esetben a teljes teljesítmény a napelemet melegíti. Ha nem rövidzár van rajta, hanem valahány ohm, akkor a teljesítmény megoszlik a külső és a belső ellenálláson. Ha valóban áramgenerátor, akkor a belső ellenállása változó kell, hogy legyen, azaz valahol van egy optimum terhelés, aminél a legtöbbet adja a terhelésre. Megadják valahol a gyártók ezt a függvényt a napelemre?

Ezt mondom én is! Egyenáramnál van elég idő a külön oxigén és külön hidrogén felhalmozódásra, ami felbuborékol a bojler tetejébe, és kész a durranógáz.

50Hz váltóáramnál a következő századmásodpercben találkozik a hidrogén a frissen keletkező egyatomos oxigénnel - ami nagyon agresszív anyag, - és újra víz lesz belőlük. Nincs idő olyan mennyiségben összegyűlni, hogy legyőzze a víz felületi feszültségét, és feltudjon emelkedni. Ott maradnak az elektródán mikroméretű buborék formájában, és a következő félszínuszban találkoznak. Ezért veszélyesebb a robbanás szempontjából az egyenáram.

Ha igaz lenne hogy a váltóáram bontja vizet, akkor minden mikrosütő felrobbanna a keletkező durranógáz miatt.

Ez így elég felületes hasonlat.

1. A mikró nem 50Hz-el, hanem kb 4 GHz-el dolgozik, ami periódusidőben (a víz molekula felbomlásához rendelkezésre álló időben) elég nagy különbség

2. A mikróban nem lóg két elektróda a melegített vízbe, ami két pont között egy határozott elektromos teret kelthetne.

3. A mikró egyébként sem árammal melegít, hanem az elektromosan ugyan semleges, de molekulán belül térben eltérően elhelyezkedő töltött részecskék miatt elektromosan bipoláris vízmolekulák elektromos térrel való "billegtetésével", ezáltal a csekély, de nem nulla folyadéksúrlódással melegíti fel a vizet.

Csak a pontosság kedvéért:2,4 GHz-en dolgozik.

Köszönöm a pontosítást, valóban rosszul emlékeztem.
Alapvetően a nagyságrendet szerettem volna érzékeltetni, hogy egy raklap nulla ne kerülje el a hozzászóló figyelmét.

Igen, adatlap szerint is a kV a 4 és MHz a 2460...

Adott egy régi 80 literes bojler 220 V/1 kW-os fűtőbetéttel. Ezt szeretném egyenfeszültségről (egy 85 V-os tápegységről vagy 3 db napelemről), max 150 W felhasználásával működtetni, ami annyit jelent, hogy 24 óra alatt a 18°C-os vizet 50°C fölé melegíteni. Vajon összejöhet?

Ha a veszteségekkel nem számolunk, akkor összejöhet. Ha igen, határeset. Lásd melléklet. Számoló: Víz felfűtéséhez szükséges idő (oldal fejléce: Segédprogramok).

Mekkora napelemeket akarsz használni hozzá? Ha újabb, nagyobb teljesítményű panelek, pl. 350-400W, akkor ilyen kis áramnál, 2-3 A, akár 200-300 W-ot is elérheti jó napsütésben. A gond, hogy a napi össz. termelés kevés. Honnan vennéd a tápegység betápját? Akkuról?

Fizika órákon jártál? Fajhőről hallottál már?
Másik apróság, hogy felénk nem 24 órásak a nappalok!

Köszönöm szépen a választ és a "Víz felfűtéséhez szükséges idő" számolót! Tényleg elég határeset. Valószínűleg meg kell emelnem a teljesítményt néhány tíz wattal vagy elfogadni, hogy esetleg nem éri majd el a víz hőmérséklete az 50°C-t.

Köszönöm szépen a hozzászólást! 175 Wp körüli napelemekre gondoltam (mivel ezek már elég olcsón beszerezhetők). A 2 A körüli áramigény nem indokol 200 Wp feletti napelemeket. A napi termelés valóban kevés, de elegendő lehet minimális befektetés mellett a bojler éves energia igényének az ötödét kitermelni. A 85 V körüli egyenfeszültséget a hálózatból tervezem trafó és egyenirányító segítségével előállítani, majd egy diódán keresztül a bojler fűtőbetétjére vezetni. Az akkumulátort és az invertert szándékosan kerülöm a költségek miatt. A 3 napelem szintén egy soros diódán keresztül adna áramot a fűtőbetétnek, már amenyiben a feszültségük meghaladja a 85 V-t. A termosztát pedig terveim szerint nem a fűtőáramot szaggatná, hanem a fűtőbetéttel soros MOSFET vezérlő feszültségét (az ívhúzás veszélye miatt).

Köszönöm szépen a hozzászólást! Igen, jártam fizika órákon. Igen, hallottam már a fajhőről. És nem írtam, hogy mifelénk 24 órásak lennének a nappalok. Talán nem sikerült megértened, hogy mi is a célja ennek a kísérletnek. Összefoglalom: minél kisebb költséggel (tehát inverter és akku nélkül, olcsó napelemekkel!) megpróbálni egy bojler éves energia igényének valamekkora részét nem a hálózatból vételezni, ezzel pénzt spórolni. Ehhez tervezek egy 3*175Wp napelemes rendszert, ami napsütéses időben elegendő árammal látná el a 80 literes bojlert. Azért, hogy ne csak napsütés esetén legyen melegvíz, szükséges egy kisebb tápegység. Akkora ami már elegendő teljesítményt ad ahhoz, hogy 24 óra alatt el lehessen érni a kívánt víz hőfokot. Miért 24 őra alatt? Először is azért mert nincs arra szükségem, hogy a fürdés után egy órán belül ismét forró vizem legyen. Másodszor pedig azért mert a 3,6 kWh betáplálásához így kell a legkisebb - tehát legolcsóbb - tápegység és így 4 éven belüli megtérüléssel lehet számolni.

Szia!
" Miért 24 őra alatt? Először is azért mert nincs arra"
Az állandó.....+ a ciklikus üzem energia mérlege =igen eltérő lehet. (+a szigetelésen át távozó hőveszteség ? )

Kifejtenéd hosszabban az elgondolásodat? Köszi.....

Szia! Örülök a hozzászólásodnak, kérdésednek, nagyon szépen köszönöm! Az állandó és a ciklikus üzem energia mérlege tényleg eltérő. Ha midkét módszerrel biztosítani akarjuk, mondjuk a 65°C-os vizet, akkor ehhez a ciklikus üzem több energiát igényel a termosztát hiszterézise miatt (például felfűt 75°C-ra, aztán amikor a hőveszteség miatt lehűlt 65°C-ra, akkor újból bekapcsol). De van még egy előnye az állandó fűtésnek: kevésbé terheli meg a hálózatot. Az én esetemben 1,09 kW (ennyit fogyaszt a fűtőszál 230V váltakozóról) helyett 150 W-ot (85 V 49 Ohm ellenállásra), azaz az egyenirányítás hatásfokát is figyelembe véve talán 200 W-ot - igaz, azt viszont állandóan. 4-5 kWh-t tehát mindkét módszerrel be kell vinni a bojlerbe naponta, akkor meg minek az egész? Itt jön a képbe a napelem. 3 darab sorba kötve leadhat 90-100 V-ot 2 A terhelésnél, ami elég ahhoz, hogy helyettesítse a hálózatból vételezett energiát. A két táplálási mód közti átkapcsolást 2 dióda biztosítja. Hőveszteség? 65°C-on már 1,5 kWh is lehet naponta, azaz ennyi energia szükséges a hőntartáshoz. Ez pótolható egy 63 W-os fűtőteljesítménnyel (24 órán keresztül). 55°C-on már 42 W elég. (Forrás: https://www.vgfszaklap.hu/lapszamok/2012/marcius/2245-bojler-mustra). Előzetes számolgatásaim alapján a 150 W elegendő 80 l víz télen ~ 50°C-ra, nyáron ~ 55°C-ra melegítéséhez, a hőveszteséget is figyelembe véve. Továbbgondolva a dolgot, lehet javítani a rendszeren: ehhez célszerű növelni a bojler méretét például 120 literre, lecsökkenteni a fűtésre szánt időt 12-14 órára, ami viszont szükségessé teszi a táp és a napelemek teljesítményének a megduplázását. Ez viszont már eltávolodik a felvetett kérdéstől. További szép napot és örömmel vesszem további észrevételeit, kérdéseit, javaslatait!

Szia!
Akkor sorban; (mert kissé eltérő tapasztalataim vannak )
Azt a 4-5kWh ,igen be kell vinni ---vagy növelni a bojler hőszigeteléséét ( ágybetét 10-15 cm szivacsa körben, alul,felül is.Persze hungarocell, kőzetgyapot akármi is lehetne )
A hálózati trafóra Graetz-t raknék, a napelem felől elég az 1db dioda .A félhullámú terhelés nem célszerű!De a trafót lehet szabályozni is ---fényerőszabályzó...vagy csökkenteni --fénycsőfojtó, kondenzátor..
Az én élőhelyemen a 3X175W napelem nyáron 1,1-12 kWh/ nap -t ad , télen meg? 1kWh /3 hónap is !
emiatt kevésnek tűnik.

Szia! Érdekelnének az eltérő tapasztalataid, mivel nekem még nem igazán vannak, legalábbis ami a bojler napelemmel való fűtését illeti. A bojler házilagos pótlólagos hőszigetelését elvetettem, nincs kedvem vele foglalkozni. A trafó után én is Greatz-ben gondolkodom, az egyutas egyenirányítás nem jött szóba. A trafó feszültségének a szabályozása fel sem merült bennem, mivel a feszültségét ezzel a módszerrel növelni nem tudom, csökkenteni pedig nem akarom. A(z egyen)feszültég 85 V, illetve a teljesítmény 148 W alá csökkentése csak azt eredményezné, hogy 24 óra alatt nem lehetne felfűteni a kívánt 50°C-ra. Az élőhelyeden kétlem, hogy a 3*175 Wp 1,1-12 kWh-t termelne naponta, néha egy 2 kWp-s rendszer lehet erre képes. Nálam nyáron 3 kWh körüli a csúcs naponta (3*175 Wp-re vetítve), de télen is megtermeli átlagban a napi 0,5 kWh-t, ami ugyan kevés, de nem is az volt az elképzelés, hogy télen se kelljen vételezni a hálózatból.

Szia!
A vizhálózat ? szigeteltek-e a HMV csöveid, ill. nem kell-e "4-5m vizet kiengedni"?

A trafó lefelé szabályzása ; mivel gyáriban 24V -80V-110Vs tekercsek vannak -igy a 110V jöhet szóba .Persze lehet tekercselni is.
A napelem;
Nagyvárosi környezetben(az árnyék miatt ) gyakori az az 1kWh.
illetve az se mindegy hogyan van tájolva az épület(mivel a tető szóba se jöhet )
S a felhősödés? A Búkk-Mátra felett 12 után mindig felhő van,A nap meg nem kerüli ki....

Na azt nem!
Rengeteg ilyesféle, és ilyen szintű kísérlettel találkozok, mindnek egy az oka, de ha ezt leírom sértődés lesz!

Nem sikerült értelmezned a kérdést, nagyképűen leszólod a másikat, visszaszólnak és még te vagy megsértődve. Vicces.

Nem vagyok megsértődve, nem tudom honnan jött ez a gondolatod!
Tudom értelmezni a szöveget, és még szakmailag is értem! Az emberi oldalát, na azt nem!

Szia!
"A vízhálózat?" Nem tudom mire gondolsz, de szerintem rendben van. Szigeteltek-e a HMV csöveim? Nincsenek HMV csövek a házban. Ki kell-e 4-5 m3 vizet engedni? Ezzel arra céloztál talán, hogy nálam távol helyezkedik el a bojler a felhasználási helytől? Nem, pont a sarokkád felett van. Gyáriban 24V - 80V - 110V -os tekercsek vannak? Nekem vannak 2*34V; 2*44,5V-os trafóim is és nem csak a trafó feszültségének a leszabályozása, hanem a Greatz utáni egyenfeszültség növelése is opció. Napelem: Igazad van, nem mindenhol működőképes az ötlet, inkább csak ott, ahol a napelem elhelyezése megoldható.

Nem vagyok könnyen sértődő, mivel azt tartom, nem az számít, hogy mit mondanak, hanem az, ki mondja. Az általam felvetett "probléma" célja kettős volt. Részben ötletet akartam sugallni olyanoknak, akik meglátják benne a használhatót, olyanoknak, akik rendelkeznek már annyi elektronikai/elektromos ismerettel, hogy akár maguk is megépítsenek egy ilyet, másrészt ötleteket, okos gondolatokat vártam. Amit írtam, valószínűleg nem önnek/neked szólt. Kár, én nagyon is használható ötletnek tartom, megépítem és szívesen osztom majd meg tapasztalataimat.

Nagyon viccesek vagytok ám, ahogyan így azonnal egymás torkának estek.

Jól megmondom a tutit akkor:
A melegvíz forrásátt a legsűrűbben használt vízvételezési helyhez (kézmosó, mosogató) célszerű tenni, és nem a legnagyobb felhasználó helyhez (kád/zuhanyzó) a szakirodalom szerint.
A 4...5 méter az nem "köb" hanem "folyó", mire odaérne melegvíz a csövön, már régen meg is mosta az ember a kezét pipilés után. És én például pipilni gyakrabban szoktam, mint fürödni.

Elég rosszul terveztem egykor. A kádig van ~1 m csövem. A mosogatóig ~0,75 m. A mosdóig ~1,5 m.
Utálok hideg vízben kezet mosni. A rondább szutykot (vascsiszolatos olaj, zsír) nem is akarja lehozni. No meg fogat mosni sem élvezet, ha ki akarnak potyogni a fogaim, mert a hidegtől összemennek.

Elég rossz álláspont.

Ezen én is elcsodálkoztam néhányszor. A kád fölé teszik a bojlert, onnan tényleg azonnal jön a melegvíz. Pedig tényleg (általában) az a kevesebbet használt, és hát a kádat teleengedni -na, akkor a legkevésbé hátrány az, hogy nem azonnal meleg. Ha néha elmosnék egy tányért, akkor viszont fontos lenne az, hogy minél hamarabb meleg víz jöjjön.

Vegyél strang szivattyút.