Rám gondolsz? (Mert én elolvastam az utolsó betűig.)

Ha olvastad a korábbi hozzászólásaimat, említettem az ASIO drivert - ami pont a DAC-ok exkluzí használatát oldja meg, tehát a windows hangkeverő rendszer teljes kihagyásával is használható a DAC. Ezt támogatja pl. a Foobar2000 (sokan ezt tartják a legjobb windows-os lejátszónak), ennek a portable változatát használom.

Számomra nem egyértelmű, hogy mit hallasz, ezért javasoltam egy másik utat. Ezen kívül konkrétan mért, és torz jeleket is mutattál, ezeket is megmérném USB-ről, mert egy szkópos, vagy FFT-s mérés kevésbé szubjektív, mint a meghallgatás. Meg persze egy lehetséges hibaforrás kizárható (vagy megerősíthető) lenne. Legalábbis én nem szeretek belenyugodni abba, hogy ezt hallom, ez van, hanem piszkál, hogy miért hallom ezt? Mi lehet az oka? Lehetséges-e és hogyan tudnám jó irányba megváltoztatni? Ebben pedig segít a kísérletezés is.

Ez a kérdés nagyon sokakat piszkál a világ minden pontján és akik ezzel komolyan foglalkoznak - mert megvan hozzá a tudásuk, a műszerezettségük, a pénzük, szakember gárdájuk - őket nevezik High End Audio gyártó cégeknek.

Persze az Audiolab ezek közé sorolja magát és amint látjuk 5-10-szeres áron ad el teljesen kommersz hangú készülékeket. Ezeket meg szélhámosoknak nevezzük.

No és nem a kimenetről…

Azt nem figyeltem. Mi az a "DNF" > R209 pl. nem találom az alkatrész listán.
Ilyet láttam valamelyik végfokban, hogy csak a fele 5534-et használták, de nem emlékszem melyik felét.

Azért erősen túloztam az előbb (indulatból?), mert az Audiolab-ban van tervezés és alkatrész is rendesen. A távirányítója pedig eszméletlen... mindent tud amit csak el lehet képzelni és a gombjai roppant logikus elrendezésűek. És persze a hangja sem rossz, csak most másik lábbal keltem.
Vagy egyik végletből a másikba esem. Hajlamos vagyok néha fehéren-feketén látni dolgokat, pedig a szürkének végtelen sok árnyalata létezik. Hát... én sem vagyok tökéletes (de törekszem rá : ) ).

Valamikor kísérleteztem ilyen ES9018 ( mint az említett Audiolab cd/dac-ban ) diy dac panellel:
https://www.diyinhk.com/shop/audio-kits/127-373-es9028pro-es9018-32...onents

Nem sikerült - általam - tartósan kedvelhető hangot elérnem. Ma már talán jobban menne, de ebből még nem lehet messze menő következtetést levonni. A végső eredményt nagyok sok egyéb tényező befolyásolja.

Régi Denon cd játszó: Volt egy DCD-1560 típusú, melyet tartalék alkatrésznek vettem a lézerfeje miatt, egy Teac VRDS-10SE cd játszóhoz. A Teac sem volt nagy szám, de a Denon mellette még sokkal gyengébb. Ugyancsak számomra ( ízlés, illeszkedés hanglánc többi tagjához, stb )

DNF=do not fit

És a darcil az melyik kasztba tartozik? Fogták a Revox A740/B750 rajzát, elhagyták a globál enefbét, a végére tettek egy diamond szerű buffert és árulják aranyárban. Még a nyák elrendezése is hasonlít a régi Revox-éhoz.
Valaki írta róla a topikjában, hogy neki a hangja (koppintás) a csöves és a félvezetős előnyeit ötvözi. Rajzoltam hozzá magamnak nyákot mert a gyári kicsit sem tetszett, kifurdancsoltam, a szükséges furatokat még meg kell nagyobbítani és lehet beültetni. Kíváncsi leszek rá...
Saját alkatrészekből rakom majd össze, szóval biztos nem úgy fog szólni mint a gyári, de arra vagyok kíváncsi hogy ebben a formájában milyen hang rejlik a kapcsolásban.

Írtam, hogy a kimeneti opampok (és csatolókondik) cseréje a kötelező minimum egy ilyen szintű CD játszóban, tehát nem tartom mérvadónak amit a hangzásáról írsz.

mcc: köszönöm!

Erre én is kíváncsi leszek, de azt azért hozzá kell fűznöm, hogy egy Dartzeel koppintás szerintem nem ennyiből áll.

Szeretném kikérni a véleményed (mint a trafók és a mágnesesség szakértőjétől) a primer/szekunder közötti árnyékolótekercsről. Hasznos dolog ez? Nekem rossz tapasztalataim vannak ezzel kapcsolatban, de a tévedés jogát fenntartom. Volt már - szó szerint - rázós élményem vele.

Ugyan nem tőlem kérdezted, de érdemes szétválasztani a témát, és/vagy pontosabban feltenni a kérdést. Nem mindegy ugyanis, hogy 50Hz-es trafóról vagy kapcsolóüzemű táp trafójáról van-e szó. A tekercselrendezés sem mindegy, és az alkalmazott érintésvédelmi mód (van-e védővezető, vagy sem).

A trafó kaphat külső árnyékolást (elektromos és mágneses árnyékolást is).
50Hz-es trafó esetén a vasmag is földelhető (védővezetővel összeköthető).
Az árnyékoló tekercs (ha van) csökkenti a zavarokat, kapcs. táp esetén visszafelé is (tehát a tápból a hálózat felé menő zavarokat is).
Ahol nincs árnyékoló tekercs, azokban a cuccokban szokták jobban meghallani a "vájtfülüek" a "dugóforgatást", mert ilyenkor a trafón átjutó zavarok függenek attól, hogy a primer melyik vége a fázis és melyik a nulla A szekundertől többnyire nem egyforma távolságra van a primer két vége. Persze a szekunder oldal is földelhető közvetlenül, vagy impedancián keresztül, és a trafó árnyékolása, vasmag földelése is segít. Ezért talán kapcsolóüzem esetén ennek nagyobb a jelentősége, mint 50Hz-en.
Amennyiben kettős-szigetelést használunk (nincs föld/védővezető) akkor szerintem sok érelme az árnyékoló tekercsnek sincs. Ilyenkor többet ér, ha minél kisebb a primer-szekunder kapacitás, és minél jobbak a szigetelések.
A földelés esetén pedig földhurok kialakulása okozhat problémát, amire a legjobb megoldás, amit profi technikában használnak: a szimmetrikus jelvezetés...

Van még egy -szerintem- fontos dolog: A zavarok a keletkezés helyétől távolodva csillapodnak. Sajnos egy háztartás manapság dugig van kapcsolóüzemű tápokkal, amelyek mind zavarforrásként működnek. Ezt lehet gyengíteni a HFM által (is) próbált tápösvénnyel. Nálam is sokat hozott a villanyórától kiépített direkt kábel, amely ráadásul végig a falon kívül lett elvezetve. A 3*2,5mm2-es merev rézkábel végén 4db aljzat van bekötve. Erről csak az audio készülékek működnek.

Tudod, hogy mit segit az ilyesmi. Semmit. Ma a villamosmüvek egyre több kommunikácios jelet nyomnak a hálozatba, annyira, hogy az eleve sugároz össze vissza. Én a rádion hallom naponta rendszeresen amikor a valoszinü a villanyorát olvassák le. ( az sem biztos, hogy csak az enyémet, lehet, hogy a körzet valamennyi villanyoráját.
Szoval ez ellen a te kábeled kb annyit segit, mint a fronton a papirböl készült golyoállo mellény.
Söt az sincs kizárva, hogy a te kábeled lett az antenna.

Mit ront, a többi kábelhez képest, amelyeken ugyanúgy ott van ez jel??? A többi falban futó kábel másképpen tanulta a fizikát? Mert a tégla köztudottan komoly rádiófrekvenciás árnyékolás, ugyebár...

Azon viszont segít, hogy a LED lámpa kapcsolóüzemű tápjának zavarjele nem 2m-re, hanem 20m-re kerül az audió berendezésektől.

Tudod ez a dugoforgatás is ugyanolyan dolog mint a Müller kismegszakito.
S mit csináljanak a vájtfülüek olyan országban mint északi szomszédunk, vagy Svájc, Anglia vagy a francia birodalom ahol eleve nem lehet forditva bedugni a dugot, de (már) nincs szabvány melyik oldalon van a fázis? Az angol vájtfülüek meg ráadásul totális krizisben lehetnek, mert a családi házakban alapbol egy földhurok van és nem ismerik a Müller kismegszakitot.

Èrdekes nálam a LED lámpa zaja kb 1 mèter távolságban zavarja a rádiot, de máshol nem. A drotok nálam többnyire a falban mennek, s lehet, hogy a malter (40 éves) vagy a festék csillapitja. De amit a villamosmüvek küldenek, az az egész házban mindennap ugyanabban az idöben zavar.

Nincs tapasztalatom ebben az irányban. Tény, hogy valamit számít, meg azt is külön kell szigetelni. Hova kötjük a végét? Láttam már mindenhova kötni. Szóval nem tudom. Ipari trafóknál, mondjuk 10 kVA és a felett nincs ilyesmi, legalábbis még nem láttam.

Köszönöm

A francba. Közben fény derült a turpisságra miért olyan torz a -60 dB a mérőlemezemen. Mondjuk megspóroltam volna egy csomó fejtörést ha ezt már a legelején megnézem. De legalább az kiderült, hogy nem a CD író és nem a CD játszók torzítanak.

Lehet, hogy számodra kiderült, de abból amit beraktál, csak annyi látszik, hogy jó nagy a torzítás...

Azt gondoltam egyértelmű. A gépemben eleve ilyen torz az alaplapi hangkártya. Pontosan ez a jel van a lemezen is. Ezt a gépet nem használom sem mérésre sem zenehallgatásra, csak "mellesleg" van rajta az SpLab is.

Igaz, figyelmetlen voltan, bocs.
Windows lejátszók: az ingyenes foobar helyett inkább a JRiver, Audirvana, Roon elterjedt a hangminőség miatt. Emellett manapság már alapvető a felhasználói élmény foka, pl. a foobarban is használt "file vagy folder-alapú keresés sajnos elavult ma már, a Roon ettől sokkal hatékonyabb úgynevezett media management rendszer és nem csak egy egyszerű file kezelővel egybeépített lejátszó szoftver."
Mint extremitás, megjegyzendő a HQPlayer lejátszó szoftver is ( komoly professzionális felhasználással ), amelyet pl. én is használok a Roon-ba integrálható kimeneti eszközként

Én gyári állapotú CD játszóról írtam, hogy mi lenne ha ezt meg azt módosítom, azt nem tudom. Viszont, az új tulajdonos azt mondta, hogy neki a gyári állapotban is tetszett....Nyilván nagyon másféle elvárásaink vannak a megszólalást tekintve, és nagyon másféle-, másmilyen módon tökéletlen környezetbe kell illeszkedniük az adott készülékeknek.

NE5532:
A '80-as évektől kezdődően "tonnaszámra" építették be ezeket a csipeket a konzum gyártók mellett a legdrágább stúdió-készülékekbe is: analóg szalagos-, digitális magnók, keverőpultok ( százasával! ), stb. Hangfelvételek milliói készültek úgy, hogy akár tucatnyi 5532-n ment át a jel. Jó néhány, talán a legtöbb felvételt származik ebből az érából, amelyet hallgatva, az aranyfülűek tekintete is megfátyolosodik.

A régebbiek közül, nekem 3-féle gyártmányú NE5532 van: Signetics, Philips, Texas Instruments
Ezek mind jelentősen másképp "szólnak".
Rendkívül lényeges, az adott áramköri-, és alkatrészkörnyezet a végeredményt illetően. Pl. néhány hónapja ismét vettem újabb TI gyártásút, mivel egy gyári készülék ( Aune S17 Pro ), amelyben legalább 2db TI NE5532-n megy át a jel, olyan kellemes benyomást, megszólalást produkált nálam/nekem, hogy kötelezőnek éreztem újra nekifutni ennek a témának...

Többféle darTZeel erősítő létezik...de mi kitaláljuk, hogy te a NHB-108 Model One típusra gondoltál...
Bebiztosítottad magad 100%-ra:

amelyet talán 2005-től 2018-ig gyártottak, és 18.000 $-ért versenyben volt a highend piac többi szereplőjével, jórészt elismert hangi tulajdonságai miatt.
Mi az értelme akkor?
A diyerek általában kétféle módon állnak neki megépíteni/lemásolni egy gyári készüléket, annak reményében, abban a hitben, hogy a gyári állapothoz hasonló végeredményt kapnak:
1. fióktakarító projekt: abból ami van, úgyis az áramkör a lényeg
2. alapból "fejlesztett" projekt: én jobban tudom: javítok az áramkörön már ránézésről is, "jobb"/drágább alkatrészeket használok, stb

Egy a biztos mindkét esteben: hiába ismételgeti a diyer, hogy megépítette ezt meg azt az "áramkört", a végeredménynek - meghallgatás során - semmi köze, az eredeti, gyári készülék hangzásához -> értékéhez...

Ugyanis a kapcsolási rajz, az áramkör, csak egy része a végső eredmények, sokszor szinte lényegtelen...
Mint dartzeel ( nem a NHB-108 Model One )otthoni reprodukcióval próbálkozó, ki merem jelenteni, hogy az elcseszett, inkorrekt áramkori felépítés csak egy részét, mondjuk a felét jelentheti az eredeti, brutálisan "drága" hangzásnak. Itt a végső hangi produkció egy nagyon érzékeny egyensúlyán/szimbiózisán alapul az áramkörnek és az alkalmazott alkatrészeknek ( akár a belső kábelezést, mechanikai/geometriai felépítést belevéve )
Olvasva pl a diyAudio-n is úgy tűnik, hogy a fióktakarítók és a jobban tudók is gyorsan kiszerettek ebből az áramkörből....
Az az elenyésző kisebbség, néhány fő, aki kitart még, az valóban klónt készített...

Nem tudom... nekem CD játszó kimeneti fokozatában még soha nem jött be az 5534 "hangja".
Ha egy keverőpultban százasával vannak műveleti erősítők, akkor az senkinek nem mindegy, hogy ezek 100 forintos IC-k, vagy 2-3000. Hajlamos vagyok afelé hajlani, hogy emiatt használják... és mert az árához képest tényleg jó hangú, ezt elismerem.

"Mellesleg" lecseréltem az Audiolab hálózati PC kábelét egy jó minőségűre és egészen megtáltosodott (de még mindig nem szól úgy, mint a Denon... viszont cserébe lejátssza az összes írott lemezem).

Az ilyen media-management és hasonszőrű dolgoktól majdhogynem kiráz a hideg, olyan mint az ún. "okoseszközök (hülyéknek)", amelyek jobban akarják tudni kezelni ("megmondani, hogy mit és hogyan") a saját dolgaimat, fájljaimat mint én magam. Na ebből én nagyon nem kérek. Sőt nagy ívben lesz@rom, hogy a "folder-alapú" keresésre azt mondja bárki, hogy elavult. Ilyen elvek mentén előbb-utóbb gondolkozni is elavult lesz, mert megteszi helyettünk a mesterséges intelligencia - és eljutunk oda, hogy az okos eszközök tényleg okosabbak lesznek azoknál akik használják (tulajdonképpen ez részben már meg is valósult). Képes vagyok kezelni, és tökéletesen átlátni egy mappaszerkezetet, (amit én hozok létre magamnak), tudom mi az a fa típusú adatstruktúra, és hogyan kell/érdemes kezelni, és a rekurzió fogalmát is fel tudom fogni (sőt ha akarnám, le is tudnám programozni). Pont ezért szeretem a foobar-t, maximálisan testre szabható - ha akarom "okoskodik", ha nem akarom akkor nem teszi, a felülete is olyan amilyenre beállítom. semmi szükségem olyasmire, hogy majd a program a neten megkeresi, hogy melyik fájl micsoda és rendszerezi, nekem meg még ezt sem kell tudom , hol van tárolva (sőt előbb utóbb beleszólásom sem lenne - mellesleg a windows is erre próbálja terelni a usereket, a hülye mappaszerkezetével).

És tovább megyek, ezek az "extrák" olyanok mint a régi parasztvakítós hülyeségek, amikor az ócska rádiósmagnón körberakták ledekkel a hangszórót, és a sok bírka ezt vettte, nem baj ha szarul szól, de szépen villognak a ledek. semmi szükség rá, nem ezen műlik, hogy hogyan szól. Kávét se főzzön, és ne keressen címlapot sem a neten, és ne akarja megmondani mit szeretnék hallgatni. Helyette rákattintok a zene mappámra, kiválasztom azt a mappát aminek a neve megegyezik a hallgatni kíván lemezzel, és már szól is... ha pedig bedobtam egy lejátszási listára, akkor legközelebb egyetlen kattintás... Egy jó ideje már, egyre jobban tetszenek, a mások által "full fapadosnak" mondott dolgok, az én szemeben ezek inkább felesleges sallangoktól mentes dolgok... ugyanúgy ahogyan pl. önvezető autóra sem vágyom. Talán kezdek régimódi lenni? Bocs, hogy hosszú lett.

De.. ezt nem is gondoltam, hogy köze van hozzá... azt feltételeztem, hogy egy rendes teszt CD úgy készül, hogy legeneráljuk a kívánt jeleket egy szoftverrel, amit mentünk mondjuk egy wav fájlba - és ebből megírjuk a CD-t. Ehhez semmi szükség nincs hangkártyára, sőt hiba lenne (és mint kiderült valóban hiba is) belekeverni a folyamatba bármilyen hangkártya által bevitt hibát. Vagy ha rosszul értelmezem javíts ki, mert számomra érthetetlen mi köze a hangkártyának a CD-re rögzített bitekhez (jelsorozathoz).