Szóval az üzlet hozzáállása példás , nagyon korrektek , eggyet cseréltek, ennyi volt készleten a másikra ígéretet kaptam ha beérkezik hozzájuk. Említették hogy voltak negatív visszajelzések ezzel a "redbase" sorozattal, ezek új gyártású kínából származó csövek. Ők elsősorban zenészek és a hangjukról ítélik meg a csöveket , ilyen alapon marasztalták el ezt a fantázianevet viselő válogatást. ( a cserélt darab jóval jobb 5,7 mA emisszióra tovább nem mértem, eggyenlőre csömöröm van a csövektől)

Adott egy elektroncső, gyári munkapontba állítva. Mondjuk egy csővizsgálóban. Kárt okozhat a csőben, ha az anódfeszültséget mérő - analóg - műszert eltávolítom? Azaz megszűnik a cső anódfeszültsége. Köszi!

Nem árammérőre gondoltál? A feszültségmérő eltávolításával az anódfeszültség marad, csak nem mutatja semmi.

És ha mondjuk pentóda, és segédrácson meg ott marad a pozitív feszültség, az sem szerencsés. Ámbár ezt lehet mutatja az izzás...

A feszültségmérőt én párhuzamosan szoktam kötni a fogyasztóval, amit ha eltávolítok semmi nem történik, csak nem mutatja mi van ott.

Valóban, árammérőre gondoltam. Anódfeszültség mérése megoldott, bocs.

Triódára gondoltam.

Szerintem nem károsodik, mert zenekari erősítőkben többnyire van standby kapcsoló, amivel az anódfeszültséget kapcsolják le, a fűtés marad.

Szerintem az anódfeszültségbe beleértjük a segédrács feszültséget is, és ilyen módon értelmezve tökéletesen igazad van.

Igen, a trafóról kapcsolják le az anódot (és az abból leosztott segédrácsot is). Ő viszont triódára gondolt, ahol segédráccsal nincs sok baj.

Körülményesen írtam le, rajzolni meg nincs kedvem. Tehát konkrétan:
Kettős trióda mérése. Fűtés, rácsfeszültség beállítva, anódfeszültség mérve, beállítva. 1db analóg műszerrel mérném az anódáramot, átkapcsolhatom-e a két triódafél között az anódkörben a műszert úgy, hogy az egyik trióda anódja lebeg? A zenekari erősítők STBY kapcsolója csak az anódfeszt kapcsolja le, vagy minden egyéb feszültséget a fűtés kivételével?

Igen, ha engem kérdezel.

A negatív rácsfeszültség és a fűtés is marad a standby lekapcsolásával azokban az erősítőkben. Láttam valahol olyan csőmérő rajzot, amiben átkapcsolják egyszerűen a két anódot, szerintem semmi baja nem történik.

Itt van.

Köszönöm.

Nincs mit.

Megmértem, mindenki olyan következtetést von le belőle, amit szeretne.

Infra hőmérővel nem lehet megmérni, értékelhetetlenül nagyon alacsony értékeket mutat (érthető módon).

Ami egyértelműen látszik, hogy a fűtőfeszültség növelésével:
- Nő a fűtőáram, ámbár nem lineárisan
- Nő a fűtőteljesítmény, inkább valamennyire négyzetesesen
- Nő a fűtőszál ellenállása és a számolt hőmérséklet (valamennyire egyenletesen?)
- Amiről soha senki nem beszélt eddig, az az üresjárásban mért feszültség az anód és katód között. Szerintem az onnan jön, hogy a katódból kilépnek az elektronok, és beleütköznek az anódba. Azon nem lepődtem meg, hogy hidegen nincsen ilyen, de hogy sima multiméterrel ennyire látványos, azon tényleg.

Pont ez a gond. Látványos, követhetetlen, semmitmondó.

Sziasztok! Végig néztem a topicot és látom vannak már komplett karakerisztika rajzoló áramkörök is. Mérési elvben szeretném segítségeteket kérni. Időm van, mint a tenger, tehát nem zavar, ha mm papírra kell felvennem a pontokat. Példának okáért egy pentóda jelleggőrbéit szeretném felvenni. Jelen esetben legyen két példa EF 80, és PL500.

Helyes az alábbi mérési elv?

1. Adok névleges fűtő feszültséget. Kérdés, hogy érdemes-e alulfűtött ( 6,3 -1 Volt?) és felülfűtött (6,3 + 1 Volt) állapotban is méréseket végezni?
2. Bekötöm a katódot földre.
3. Adok negatív rács előfeszülstséget. ( áramot nem mérek)
4. Adok G2 feszülstéget. (elvileg mérek áramot?) Tudom triódának kötni, vagy tudok +U ra kötni, vagy lehet stabil fesz, PL 150 Volt.
5. Itt jön a kérdés. Adok anód feszültséget, úgy hogy a cső lezárt állapotban van. Lassan emelem a G1 feszültséget. Mérem az anód áramot. Ez lesz a jelleggőrbe amit keresek?

Építgetek többféle erősítőt, RF fokozatot. Mivel nem vagyok agyig vetve pénzzel, úgymond mintázom az áramköröket és kicsit vad ötletként akarok építeni EF80 PPPP végfokot. Ha kicsiben megy a válogatás és a munkapont beállítás, valószínű menne KT88-al is, csak itt a következményi károk kevesebbek .

Kérem, segítsetek az ideális mérés összeállításban. Van stabil 300V DC tápegységem, digitális volt és árammérőim, oszcilloszkóp, hanggenerátor, szóval átvitelt is tudok majd mérni idővel. Nyilván benne van az ügyben, hogy 1981-es születéssel, ezekről már semmit nem tanultunk.

Első körben az kellene eldöntened, hogy akarsz-e PC-hez kapcsolódó karakterisztika rajzolót építeni, mert innen indul az egész. Ha igen, mert nagyon sokat mérsz, akkor létezik olyan amit meg tudsz venni KIT-ben, de talán olyan is aminek a megépítéséhez minden adatot megadott a tervezője, PIC-hez letölthető a szoftver stb.
Ha nem, akkor elég amid van, szabályozható stabil táp, ampermérő, más nem nagyon kell. A mérési adatokat felírod papírra, után beviszed egy excel táblába ami megrajzolja neked belőle a grafikont. Én is így csinálom, mert én nem építek csak azért még egy drága műszert, mert meg kell mérnem évente néhány csövet.
A 300V-tal esetleg lehet olyan gond, hogy kevés lesz, ha mondjuk olyan csövet válogatsz amik 500V-os (netán 1100) anódfeszültségen fognak majd működni. Egy csőmérő rajzot találsz valamelyik RT évkönyvben is, most nem tudom épp melyikben.

A tipikus trióda-pentóda karakterisztikák nem ebből lesznek elkészíthetők.
A mérés módja, hogy az anódfeszültséget állandó rácsfeszültségnél változtatom, és mérem a hozzátartozó anódáramot. Aztán más, és más rácsfeszültséggel is megcsinálom a mérést. Így a görbék adott rácsfeszültséghez tartozó anódfeszültség-anódáram görbék. Pentódánál a G2 feszültségét is fix értéken kell tartani. A mérés során figyelemmel kell kísérni a határadatokat, ne lépjük túl a max anódfeszültséget, anódáramot, anód és segédrács-disszipációkat. Ez a görbesereg a jobb felső térnegyedben van. (mellékletek)
Lehet állandó anódfeszültség mellett a rácsfeszültség-anódáram görbéket is ábrázolni (a felső bal térnegyedben), itt az anódfeszültség, ami lépcsősen változik (mondjuk 10-20-30V-onként), ezekhez tartozik egy-egy görbe.

Sziasztok! Köszönöm a válaszokat! Igen logikusabbnak tűnik mint az érvelésem, főleg ha megnézem a grafikon megnevezéseit.



Jól értelmezem, hogy a segégrács feszültsége magasabb is lehet mint az anód aktuális feszültsége? Tehát nyit a cső, nyilván megnő az anód áram és leesik az anód feszültsége a föld potencuiálhoz képest? Nyilván a G2 meg "fix", például tápfeszen van? Általában a stabil G2 feszültség lineárisabb átvitelt eredményez?

Ebből jön egy további kérdés. Amennyire értem Ultra Lineár kapcsolásnál a fentiek alapján majdnem anód feszültségre kerül a G2. Amikor a cső nyit, a trafó arányában ( 43 % vagy hasonló) A segédrács feszültség a földhöz képest csökken. Azaz visszavesz az erősítésből és egyenesít valamennyit a görbe alján?

Jövő héten mérek párat. Kíváncsivá tett a dolog. Egyébként elég komplex ügy a cső, mint erősítő elem.

Esetleg olyan csőmérő kit van a piacon, ami nem többszáz EUR? Láttam itt a fórumon is fejlesztett valaki hasonlót.

Igen, a feltett pentóda-karakterisztikán fel van tüntetve, hogy UG2=300V
Értelemszerűen ez csak a mérés idejére van így, a lehető legrövidebb ideig. A vezérlőrács feszültsége, és a segédrács (gyorsító)feszültsége határozza meg az anódáramot, az anódáram-változás pentódánál kevéssé függ az anódfeszültségtől. Ha már túl kicsi az anódfeszültség, nem képes "átszívni" az elektronokat a fékezőrács menetei között, azok visszafordulnak, és a segédrácsra csapódnak be. A megnövekedett áram hatására a segédrács túlmelegszik, felizzik. Ezt csak rövid idejű mérésekkel lehet kiküszöbölni.

Nem lehet két paraméter összefüggését vizsgálni, ha közben megváltozik egy harmadik, amelyik hatással van a másik kettőre. Mérés alatt ezért fontos a stabil Ug2, mert ha változtatunk rajta, a görbék máshova esnek a karakterisztikában (pl kisebb Ug2 adott előfeszültségre kisebb anódáramot eredményez).
Az ultralineár kapcsolástechnika jelentősége csak vezérelt állapotban jelentkezik, statikus (vezérlés nélküli) állapotban a cső "nem tudja", honnan kap feszültséget a segédrácsa. Megváltozik a helyzet, ha vezéreljük. A jóval kisebb segédrács-árammal szemben az anódáram hatása a domináns, vagyis a megcsapolásnál jelentkező váltakozófeszültséget kapja a segédrács.
A csőkarakterisztikákat, paramétereket kutató szakemberek már régen megvizsgálták mind a triódás, mind a pentódás végerősítőket. Mindkét csőtípusnak voltak előnyei-hátrányai. Az előnyöket próbálja a kompromisszumok árán az UL kapcsolástechnika egyesíteni.
Lássuk, mik ezek. Elsőként triódákat használtak végerősítőként is. A triódával egy baj van, az anódfeszültsége vezérlés hatására változik, de ez egyben a gyorsítófeszültség is. Ha pl. negatív feszültséget adunk a rácsra, a trióda zár, de ugyanakkor nő az anódfeszültsége, ami a zárás ellen hat. Tehát az anódnak lesz egy visszahatása, ami miatt kicsi lesz a feszültségerősítés.
Pentódánál - mint láttuk - a fix segédrács-feszültség leárnyékolja az anódot, nem dolgozik a vezérlés ellen. Szétválasztottuk az elektronok gyorsítófunkcióját a kimenő jeltől. Ez jóval nagyobb erősítést tesz lehetővé. Ugyanakkor hátrányként jelentkezik a 3. harmonikus nagyobb jelenléte (ezt nem szeretjük, disszonáns), valamint a nagy belső ellenállás (kimenő ellenállás) a pentóda nem "fogja meg" a hangszórót.
A pentóda - amennyiben az anód, és a segédrács össze van kötve, trióda jelleggörbéket mutat (összekötöttük a gyorsító elektródát, és az anódot). Ha ezt az összeköttetést - kimeneti jel szempontjából - valahol félúton valósítjuk meg, mindkettő pozitív tulajdonságaiból kapunk valamennyit.

Koszonom a valaszt. Talaltam UL cikket angolul. Nagyon reszletes. Megjottek a PL36 ok. Van nalam egy gyari anod es futo trafo. Megjottek a digitalis volt es arammerok.

Terv:

1. Tapegyseg keszitese, gyors olvado biztositekkal.
2. Katodba 1 ohmos ellenallast kotok es merem az aramot.
3. Racs aramot szinten merek.
4. Digitalis labortappal 0,1 voltonkent emelem az elofeszultseget.
5. Nyomtatok mm papirt, skalazva az anod aram anod feszultseg fuggvenyket. Megprobalom elore felvenni a teljesitmeny hatar gorbet.

Jelenleg van nalam: PL504, PL36, EF 80, es remenyeim szerint valamilyen trioda, de azt meg kell neznem. Koszonom az elinditast, jelentkezem mire jutottam.

Ha már úgyis nyomtatni kell, akkor talán érdemesebb lenne már a kész karakterisztikát nyomtatni. Ez alapján ugyanis bizonyára van nyomtatód és számítógéped...
A mért adatokat egy sima .txt fájlba írhatnád, amit szinte bármilyen grafikon-rajzoló program fel tud dolgozni. Ha nem használtál még semmi ilyet, akkor egy nagyon egyszerű programot ajánlanék: ez a Gnuplot. Van Windows-os és Linuxos változata is (meg biztos van egyéb is...) és ingyenes. (Szívesen segítek a használatában.)

Az excel is tudja, sőt az még görbíteni is tud, én is azzal csinálom már évek óta. Egy mezei grafikon rajzoló nem biztos hogy tud olyat, hogy két pont között nem egy egyenest húz hanem egy ívet.

Szerintem fél V-onként is elég, akkor is ad elég jó felbontású görbesereget. Még az EF80-nál sem hiszem, hogy szükséges lenne.

Sziasztok! Haladtam a csőmérés témájával. Első körben átnéztem kb 20 adatlapot. Így szűkítettem a mérendő csöveket. Vettem néhány PL36-ot és beszereztem olcsóbb csöveket. Így maga a mérés elve jogossá vált, párba és kartettbe akarom válogatni a csöveket, illetve a meghajtó triódák együtt futását van értelme mérni. Ezen felül a becsatolt csőmérő rajzát elemeztem. Ugye itt eleve átkapcsolóval méri a kettős triódákat, amivel egy egy munkapontban méri az együtt futást azzal, hogy átkapcsolja a műszereket a két trióda fél között. Ahol a probléma akadni látszik, hogy 25 wattos huzal ellenállással oldotta meg a konstruktőr a segédrács feszültség és az anód feszültség kiválasztását. Nekem itt két problémám akadt: Maga a huzal potméter állása változtatja a belső ellenállását az anód tápnak és a segéd rács tápnak is. Ez valamelyest befolyásolja mérést, bár a párba válogatást kevésbé. Nagyobbik bajom, hogy a huzal potméterek elérhetetlenek. Így nem maradt más ötletem, mint hogy csinálok két tápot, amelyek úgymond stabilak. Nyilván célszerű lenne csöves áteresztó stabilizátor. Egy ilyenem van (gyári), tud 350 volt kb 150 mA-t, de nagyon nehéz. Olyan helyen dolgozom, ahol pár perc mérés belefér a munkaidő utáni adminisztrációba, de nem tudom bevinni a készüléket. Így az ötletem az lett, hogy csinálok két állítható tápegységet, tranzisztorral. Ezzel tudok anód feszültséget adni, és külön segédrács feszültséget adni. Megnéztem továbbá az Ebay-es labortáp nyákját és tud 1 Voltos lépésközt is. Ezzel a G1 feszültség adása teljes körűen megoldódott. Megmondom őszintén áramkorlátos stabil feszt indokolatlannak tartok. A becsült anódáram maximumra teszek be olvadó biztosítékot. Ami viszont segítene, ha valaki tudna küldeni kb 100 -300 volt között állítható bevált tranzisztoros stabilizátor rajzot. Szereztem pár PC hűtőbordát és holnap markolok föl néhány nagyfesz tranyót a boltban. A trafóm ami kéznél van, egy gyári csöves erősítő hálózati trafója. Ez még LOMIS, kb 180 wattos. Köszönöm előre is a tanácsokat!

Ami még nem tiszta, hogy mi a 2,2 M ohm szerepe. Hogyan állapítja meg a mérés, hogy gázos a cső? Köszönöm!

Kieg: A mérések egyik célja, hogy ki akarom próbálni, hogy az ECF80, PCL85, EF80 csövekben a trióda rész hasonlít e az ECC83 hoz, illetve triódának kötve a ECF pentódája hogyan viselkedik. A mérések célja, hogy ne az audiofil, jól szól, meleg a hangja és társai legyen a mérce, hanem a munkapont, meredekség stb. Gondolkodom dinamikus mérésekben is. Sok videót láttam, ahol a 6l6 és EL 34 csöveket hallgatják meg gitárerősítőkben. Jó a közepe, jó alul és társai tényleg hallható, de biztos vagyok benne, hogy a cső ezen tulajdonságai audio sweeperrel valahogy mérhetőek. Nyilván teszek rá egy jól túlméretezett kimenő trafót, jól illesztve, hogy a csövet mérjem és ne a trafót. Szereztem kb 6 db mini hiperszil trafót és 9 db 7,5 wattos osztott csévéjű trafót. Ezekből 1 watt PP könnyen megtekerhető.

Természetesen építhetsz nagyon egyszerű hagyományos stabilizátoros tápot is, de azzal számolni kell, hogy annak a stabilitása hagy némi kívánnivalót maga után. A másik, hogy az áramkorlátra mindenképpen szükség van, nem csak magát a tápot de a mérendő alkatrészt is védi. Ha zárlat van, nem csak a biztosíték fog kiolvadni hanem az áteresztő elem is tönkre fog menni.
Ha visszalapozol már mutattam hogy én mit használok, egy egyszerű labortáp az egész, ez éppen 340V-ot tud, de nagyobb nyákon meg lehet építeni akár 1000V-osra is. Kell bele 3db FET, azért, hogy zárlatban amikor kialakul 100W feletti disszipáció az áteresztőn akkor azt viselje el meghibásodás nélkül.